Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-18 / 191. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 18. A Tisza Szépe a kistárkányi Fazekas Andrea lett Az idén a Tisza Szépe és a gyermekszépségverseny győztese is helybéli A 26. Tiszai Napokról Kistárkány. A Tisza-parti községben több mint negyedszázada minden évben megrendezik nyaranta a Tiszai Napokat. A kétnapos látványosság általában mintegy öt-hatezer látogatót vonz. LECZO ZOLTÁN Petrik Árpád polgármester elmondta, hogy bár a rendezvény komoly anyagi terheket jelent a községnek, már csak hagyománytiszteletből is megtartják. A programok idejére nemcsak a Bodrogköz és az Ung-vidék lakosai jönnek el a kistárkányi Tisza-partra, hanem Magyarországról és Csehországból is érkeznek vendégek. A múlt évi és az idei árvíz után az anyagiakban amúgy sem dúskáló kistárkányi ön- kormányzatnak komoly gondot jelentett, hogy a Tisza-partot saját erőből kellett rendbe hozniuk. A strandhoz vezető utat még 1991- ben felújították, karbantartásáról is ők gondoskodnak. A szokásos és a tervezhető kiadásokon kívül minden évben újabb és újabb előre nem várt nehézségekkel is meg kell küzdeniük. Az idén például ismeretlen tettesek ellopták az üdülőből a villamos vezetékeket. A szervezők azonban a rendezvények idejére minden akadályt elhárítottak, így az idén nyáron megrendezhették a 26. Tiszai Napokat. Szombaton a sporté volt a főszerep. Délelőtt a férfiak 3000 méteres terepfutáson mérték össze tudásukat, a gyerekek pedig az 1000 méteres távon versenyeztek. Ezután a 100 méteres gyorsfutás következett, majd a távolugró- és a strandröplabda-bajnokság. A strandfocitornán felnőtt és gyermek csapatok is részt vettek. A régió legerősebb emberei a szkanderbajnokságon mérték össze tudásukat. Vasárnap a nagyszámú közönség előtt a szabadtéri színpadon fellépett a Ronitin moderntánccsoport és a sátoraljaújhelyi Bumeráng együttes. A miskolci vendégművészek a Konyhashow című kabarétréfával, a nagykaposi Energosun táncosai pedig latin-amerikai táncbemutatóval kedveskedtek a közönségnek. Bökíy Gusztáv mulatós és cigánydalokkal szórakoztatta a közönséget, majd bohócparádé következett. A miskolci Zone táncklub fellépése és a divatbemutató után - melyen a tiszacsernyői Dobos Júlia kollekcióját mutatták be - a rendezvények csúcspontjaként a szépségverseny következett. Az idei év Tisza Szépének a zsűri a kistárkányi Fazekas Andreát választotta. A legszebb gyermeknek járó Tisza Gyöngye címet pedig az ugyancsak kistárkányi illetőségű Pituk Laura nyerte el. Petrik Árpád polgármester elmondta, hogy a jövőben szeretnék minél színvonalasabban megrendezni a Tiszai Napokat, és a terveik közt szerepel egy üdülőközpont kialakítása is. Természetesen a szükséges anyagi forrásokat csak sikeres pályázatokkal szerezhetik meg. A terveik megvalósításához nemrégiben létrehozták a kilenc községet tömörítő Hármashatár Menti Falvak Társulását, mert úgy vélik, közösen nagyobb sikerrel pályázhatnak majd az európai uniós támogatások elnyerésére. A gyermekszépségverseny győztese: Pituk Laura Szülőföldünk 27 A szociális szférában és a kisebbségvédelem területén is együtt kívánnak működni Bővülnek a kapcsolatok Budapest és Kassa között Pataki Pál, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Európai Integrációs és Külügyi Osztályának vezetője (jobbról a második) tárgyaló partnereivel a kassai Lunik IX-es lakótelepen (Csonka Sz. György felvétele) SZASZÁK GYÖRGY Budapest és Kassa újkori történelmében kétségtelenül 1997 a legfontosabb dátum, ugyanis Demszky Gábor, a magyar főváros főpolgármestere, és Rudolf Schuster, Kassa akkori főpolgármestere ebben az évben írta alá a kulturális együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot. A kapcsolatok ettől kezdve a két nagy múltú város között újra megerősödtek és rendszeressé váltak. Azóta az év legjelentősebb kulturális rendezvényein a két város kölcsönösen képviselteti magát. „Budapesti kezdeményezésre a jövőben a szociális szférára és a kisebbségvédelemre is kiterjesztik az együttműködést” - nyilatkozta lapunknak Pataki Pál, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Európai Integrációs és Külügyi Irodájának a vezetője, aki egy küldöttség élén folytatott ez ügyben tárgyalásokat Kassa önkormányzatával és a Lunik IX. városrész képviselő-testületével. „A főpolgármesterünk az Európai Parlament képviselője lett, s azon belül, hogy ezen a fórumon a városok helyzetére megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani, rendkívül fontosnak tartja, hogy a roma kisebbség életkörülményeivel is foglalkozzanak. Tapasztaltuk, hogy a szociális támogatások csökkentése Szlovákiában milyen feszültségeket okozott a roma kisebbség köreiben. De ez nem csak szlovákiai gond, ez a probléma olyan robbanást is okozhat, ami egész Európát megrázhatja. Ezzel a veszéllyel a nyugat-európai országok is szembesülnek. Ezért kell összefognunk és megoldási javaslatokat keresni. Mindenekelőtt egy szándéknyilatkozatra van szükség arra vonatkozóan, hogy Budapest, Miskolc és Kassa hajlandó-e ebben a témában együttműködni. A roma problémára keresnénk megoldást, mégpedig úgy, hogy ezekhez európai forrásokat is fel lehessen használni. Szociológusok és más szakemberek megoldási javaslatait szeretnénk megvalósítani” - mondta Pataki Pál. Az európai pénzforrások megszerzéséhez a határon átívelő, természetes egységet képviselő régióknak van esélyük. Kassa és Miskolc között ez a kapcsolat adott, de Budapest földrajzilag távolabb van. Pataki Pál szerint ez sem jelent különösebb problémát „Szerintünk egy nagyon jó modell lehet, ha ilyen kérdésben egy jelentős európai főváros, egy vidéki magyar város és a Miskolccal közös régiót alkotó Kassa kérdéseire közösen keresünk válaszokat és konkrét megoldási formákat. A kassaiak jelezték, hogy nagyon örülnének egy közös projektnek. Minket pedig az lepett meg kellemesen, hogy nagyon is reálisan látják a helyzetet. Egyetértünk abban, hogy mindenekelőtt a munkahelyteremtő kezdeményezéseket kell támogatni, s ezt követően jöhet számításba a telepek revitalizációja, az oktatási reform és a többi tennivaló. A kassai roma vezetők részéről nem az apró részkérelmek felsorakoztatása volt az elsődleges, hanem az átfogó, reális megoldások megteremtésének a kidolgozási szándéka. Most jártam először a Lunik IX. lakótelepen. A tönkretett lakások látványa megrázó volt, de feltűnt, hogy jól öltözött roma embereket láttam mindenütt, noha nem akartam hinni a fülemnek, amikor meghallottam, hogy az itt lakó, közel tízezer ember kilencven százaléka munkanélküli. A roma kisebbség nálunk, Budapesten is várja, hogy velük együtt segítsük őket. Keresni kell a megoldásokat, és ezért van szükség a határon átívelő összefogásra is. A jó szándék belőlünk nem hiányzik. A Dereneki táborban a részvételi díj alacsony volt, a foglalkozások pedig sokrétűek Pihentek, alkottak, szórakoztak HOMOLY ERZSÉBET A legtöbb gömöri gyerek szülei számára a nyári kikapcsolódásnak számító strandolás, üdülés, külföldi kirándulás, táborozások költségei túllépik a pénztárcák tartalmát, így a legtöbb gyerek a „négy fal” között marad. Ezt a helyzetet már három évvel ezelőtt felismerte a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi helyi szervezete. Először Szilistyén, majd Deren- csényben, idén pedig Dereneken szervezett alkotótábort, ahol a részvételi díj minimális, a foglalkozások pedig sokrétűek. A táborozni vágyókat az Ispánmező közelében lévő Dereneken július utolsó hetében vártak a szervezők. A hét nap alatt ellátogattak a táborba a kazincbarcikai kézművesek: Dienes Mária gyöngyöt fűzni, Baumgartner Zsolt nemezelni, Lalák Angelika agyagozni, Ursutzné Blága Krisztina textilbabát készíteni tanította a gyerekeket, Igó Aladár a fafaragás, Bari Zoltán a kosárfonás, Dobos Ilona, a Radnóti Óvoda igazgatónője a rongyragasztás technikáját mutatta be. Az idei tábornak, mint az eddigiek mindegyikének, a füleki Motolla Baráti Kör tagjai is vendégei voltak: Benkoné Horkay Tünde szőtt, Benko Pál gyékényezett, György Henrietta üveget festett, Molnár Mónika pedig szalmát font a gyerekekkel. Batikolás, herbárium, marcipánfigurák, origami, gipszkép készítése is gazdagította a programot. Gaál Lajos barlangász a dereneki várromhoz túrázott a táborlakókkal, ahol előadás hangozott el a karsztbarlangok kialakulásáról. A táborban a középkorról tartott rendhagyó történelmi előadást Simon Attila bátkai születésű történész. Az esti műsorokban Szabó Attila citerán, Balogh Gábor tárogatón, Páko Mária gitáron játszott, Demjén Attila pedig verset mondott. Csodálatosan szép alkotások kerültek ki a gyerekek keze alól a tábor ideje alatt, melyből a Mi alkottuk...című kiállítást több vendég megtekintette. Szép alkotások kerültek ki a gyerekek keze alól (A szerző felvétele)
