Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-18 / 191. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 iHHH S- Repülő csészealjakat szeretnénk önöknél gyártani. (Lubomír Kotrha rajza) A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben már dolgoznak az új koncepción Törvényi területfejlesztés KOMMENTÁR Vígan dudál a portugál? MALINÁK ISTVÁN Valószínűleg téved, aki az utóbbi hónapok mérsékeltebb hangú nyilatkozataiból arra következtet, hogy csökkent az a feszültség, amely kontinensünkön az iraki háború miatt keletkezett. Jósé Manuel Durao Barroso a múlt csütörtökön ismertette a novem­ber elsején hivatalba lépő európai kormány tárcáinak elosztását, amivel sokak szerint lerakta a saját lába elé azokat a taposóakná­kat, amelyek kerülgetése energiáinak nagy részét el fogja vinni. Az amerikai konzervatív The Wall Street Journal (WSJ) az euró­pai hatalmi egyensúlyok földrengésszerű elmozdulásáról írt, s már-már forradalmiként értékelte a változásokat a tekintélyes londoni Financial Times (FT) is. A francia sajtó viszont leszedi a keresztvizet a volt portugál kormányfőről, amiből máris követ­keztetni lehet a (régi-új) törésvonalakra. Tény, senki sem gondol­ta volna, hogy a régi unió gazdasági szempontból leggyengébb láncszeme, a szinte súlytalan Portugália fog történelmet írni az EU-ban; ehhez Barroso személyes bátorsága is kellett. A változás kettős. Egyrészt a nagy országok hatalmának, másrészt a fran­cia-német tengely befolyásának csökkentésére irányuló szándék figyelhető meg. Új időszámítás kezdetéről pedig azért cikkeznek, mert eddig mind az EU-ban, mind elődszervezeteiben a fran­cia-német hegemónia érvényesült. Barroso nagy kockázatot vál­lalt azzal, hogy jelentős pénzügyi források elosztása feletti el­lenőrzéssel járó posztokat az új tagországokból érkezett bizto­soknak adott. A két létfontosságúnak tekintett területet pedig egy ír és egy holland politikus fogja felügyelni. Charlie McCreevy a belső piaci ügyekért, Neelie Kroes-Smit pedig a versenypoliti­kai területért felel majd. Mindketten angolszász stílusú liberális gazdaságpolitikusok. Az FT szerint főleg ez utóbbi tisztségre sem a német Günter Verheugen, sem a francia Jacques Barrot nem lett volna alkalmas - bár mindketten nagyon szerették volna megkapni -, mert „kormányuk túlságosan hajlamos a hazai ipar támogatására”. Kompenzálásként a portugál a, jól hangzó, de konkrét tartalom nélküli” alelnöki tisztségbe emelte őket. Nos, a franciák totális csődként értékelik, hogy Barrot csak a közlekedé­si tárcát kapta. A Bush elnök politikáját, az iraki háborút támoga­tó Barrosót részrehajlással és azzal vádolják, hogy a lényeges posztokat azok között osztotta szét, akik anno azonosultak a nyolcak levelével. Emlékezhetünk: a levél aláírói támogatták az iraki intervenciót, s e levél miatt részesítette Chirac elnök arro­gáns kioktatásban az akkor még csak tagjelölt kelet-európaiakat. Egy francia ellenzéki politikus „a francia befolyás hihetetlen mér­tékű csökkenéséért” Chirac elnök nagyon rossz személyi dönté­seit is okolja. Több francia EP-képviselő máris szervezkedik: nem fogják megszavazni Barroso kormányát. Különösen fáj a franci­áknak: a nagyok közül egyedül London lehet elégedett: Peter Mandelson a külkereskedelmi politikáért felel. Párizs szerint az angol szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik majd Va- shingtonnal, ami egyedül Amerikának lenne előnyös. Új EU-kormány van, nyugalom nincs. Ki kell várni, mit fog lépni Párizs és Berlin, mert az biztos, hogy a másodhegedűs szerepébe nem fognak beletörődni. JEGYZET TALLÓZÓ SZABADSÁG Kolozsvár új polgármestere számos olyan intézkedést meg kíván szüntetni, amelyet még elődje, a szélsőségesen nacio­nalista Gheorghe Funar hozott, s amelyek sértik a helyi magyar vagy a zsidó közösség önérze­tét. A kolozsvári napilap sze­rint a polgármesteri hivatal il­letékeseinek több ftinari intéz­kedést kell visszavonniuk vagy megsemmisíteniük, mert azok mélységesen sértik a magyar vagy a zsidó közösség önérze­tét. Ilyenek például a főtéri ré­gészeti ásatások, a magyargya- lázó emléktáblák vagy az, hogy törvényellenesen utcát nevez­tek el a háborús bűnös Ion An- tonescu marsallról. A cikk sze­rint a helyhatóság intézkedik annak érdekében is, hogy a megyeszékhelyen ne forgal­mazzák többé a vasgárdisták lapját. Kolozsvárott még min­dig létezik Ion Antonescu mar­sallról elnevezett utca, jóllehet, a háborús bűnösök kultuszát egy két évvel ezelőtt hozott kormányrendelet tiltja. Ennek alapján 2002-ben a rendőrség eltávolította a polgármesteri hivatal üvegterméből az Anto- nescu-szobor makettjeit, illetve a volt diktátor arcképeit, az ut­canév azonban maradt. A Sza­badság érdeklődésére Emil Boc, a kincses város új polgár- mestere azt ígérte, nem fog késlekedni e helyzet megszün­tetésével. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen utca legyen a városban” - mondta. A kolozsvári lap ré­gebben többször is beszámolt arról, hogy Funar Antonescu- szobrot is szeretett volna felál­lítani a marsall nevét viselő ut­cában. Az ortodox templom déli részén építkezési engedély nélkül talapzatot építettek, de az akkori parasztpárti prefek­tus megakadályozta az em­lékmű létrehozását. A kolozs­vári zsidó hitközség több ízben tiltakozott az utca elnevezése miatt. Goldner Gábor elnök a - lapnak kifejtette: az általa ve­zetett közösséget rendkívül kellemedenül érinti, hogy Ko­lozsvárott még mindig létezik Antonescu utca. „Ugyanilyen súlyos - mondta Goldner -, hogy a Rodipet lapterjesztő vállalat még mindig forgal­mazza az Obiectiv Legionär című vasgárdista lapot.” Jelez­te: ezekben az ügyekben az el­következő napokban kihallga­tást kér Emil Boc polgármes­tertől. A polgármesteri hivatal­ban olyan személyek is dolgoz­nak, akik aktívan részt vesznek a vasgárdista mozgalomban. Sem az állami hivatalnokok, sem a gyakorlott jogászok nem rendelkeznek elegendő ismere­tekkel a földtulajdoni jogokról Szlovákiában. S ami még rosz- szabb, jelenleg a jogi egyetemek padsorait koptató hallgatók sem részesülnek e témakörben olyan képzésben, amely súlyánál fogva megilletné - állítja a gazdasági napilapban Ján Mrva geodéta, kartográfus, területrendezési szakértő. Mrva a napokban a ha­zai sajtóban lezajlott vita, vala­mint a kataszteri hivatalokban tornyosuló, Jobbára jogászok ál­tal megírt és megfogalmazott, tár­A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) legkésőbb októ­ber közepéig olyan terveze­tet készül kidolgozni, amely törvényes háttérrel látná el a romániai terület- és tele­pülésfejlesztési politikát - mondta Borbély László. GARZÓ FERENC Az RMDSZ-es képviselő, a szö­vetség ügyvezető alelnöke elmond­ta: az elmúlt tizenöt évben Romá­niában nem teremtődött meg a te­lepülés- és területfejlesztés törvé­nyes háttere. „Csak rész- megoldásokra volt példa, de nyoma sincs semmiféle következetes, átfogó elkép­zelésnek” - fejtette ki Bor­bély. Szerinte nagyon is szükség lenne egy ilyen koncepcióra, hiszen az jelezné, hogy Románia valóban közeledik az Európai Unióhoz, és ezáltal eu­rópai uniós pályázatok elnyerésére is nagyobb esélye lenne. Emlékeztetett: az RMDSZ már 1996 és 2000 között, az akkori kormánykoalíció tagjaként pró­bálta érvényesíteni ezzel kapcso­latos elképzeléseit, de nem járt sok sikerrel. „Az említett stratégi­ának fontos része a vidékfejlesz­tés - folytatta Borbély László -, hi­szen a mezőgazdaságban vannak a legfőbb kihívások a 2007-es csatlakozásra való tekintettel.” Borbély ezért a közelmúltban egy olyan csapat felállítását kez­deményezte az RMDSZ-ben, amely legkésőbb október közepé­ig törvénytervezetet dolgozna ki e gyi és formális hibáktól, pontatlan kifejezésektől hemzsegő beadvá­nyok” kapcsán jutott erre a követ­keztetésre. A cikk írója szerint a földtulajdoni jogokkal kapcsola­tos törvényeknek, rendeleteknek a jogi egyetemeken legalább két szemesztert kellene szentelni. Ez­zel szemben a felsőfokú intézmé­nyekben egyáltalán nem oktatják, és ebből eredendően nem is vizs­gáztatják a hallgatókat a 229/ 1991 Tt. számú földtörvényből, a 162/1995 Tt. számú, az ingatlan- kataszterről szóló törvényből és a 79/1996-os kiegészítő rende­letből, valamint a lakásokról szó­ló, 182/1993 Tt. számú jogsza­bályból, a föld visszaigényléséről témákban, s amely Románia terü­let- és településfejlesztését meg­próbálja törvényes háttérrel ellát­ni. „Ez a csapat már nagyban dol­gozik” -mondta. Borbély emlékeztetett: Erdély­ben nagy hagyománya van a kis­térségi régióknak, amelyek sok helyen meg is alakultak. Az a cél, hogy e közösségek a jövőben könnyebben hozzájussanak az eu­rópai uniós pénzekhez. Ehhez kapcsolódó témakör a gazdasági fejlesztési régiók kér­dése. Borbély megjegyezte: Ro­mániában 1998 óta van egy tör­vény ezzel kapcsolatban, akkor olyan szakmai háttéranyag ké­szült, amelyet az RMDSZ elavult­nak tart. Ez nyolc régióból álló fej­lesztési régiós hálózatot irányoz elő, de - mint fogalmazott - ezek az egységek túlságosan nagyok ahhoz, hogy a megyék közös ter­veket tudjanak egyeztetni, euró­pai uniós pályázatokat legyenek képesek megfogalmazni. Az RMDSZ-nek az évek során nem sikerült meggyőznie a kor­mányt arról, hogy át kell alakítani ezt a fajta hálózatot. „Nemrég pél­dául olyan módosító törvényja­vaslat született, amely még in­kább centralizálni próbált, a ma­gyarok szervezete nem is szavazta meg a parlamentben” - mondta Borbély. Az RMDSZ kisebb, haté­konyabb fejlesztési régiókban gondolkodik. A szervezet különleges figyel­szóló, 503/2003 Tt. számú tör­vényből, az egyházak kárpótlásá­ról szóló 282/1993 Tt. számú törvényből, a főként a mezőgaz­dasági föld bérlését, valamint használatát szabályozó törvé­nyekből, de a felsorolás koránt­sem teljes. A jogászképzésből ki­maradt az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati és elméleti ismeretei­nek az elsajátítása is. Ajoghallga- tók például egyáltalán nem ta­nulnak arról, hogy az ingatlan­nyilvántartásban mi a különbség C-KN (jelenlegi ingadanok) és az E-KN (eredeti ingatlanok) regisz­ter között. Nem ismerik a szak­terminológiát sem, nemhogy ol­vasni tudnák az eredeti kataszte­met szentel annak a térségnek, amelyben magyar közösség él, vagyis például a székelyföldi régi­ónak vagy a Partiumnak. „E he­lyeken meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a döntéshoza­tal folyamata közelebb kerüljön a választott megyei tisztségvi­selőkhöz, érvényesüljön a szub­szidiaritás elve” - hangsúlyozta Borbély. Az RMDSZ foglalkozni fog azokkal az autonómiaformákkal is, amelyek a nemzeti közösségek számára megteremtik a jogot, hogy saját ügyeikben ők maguk dönthessenek, vagy legalábbis nagyobb szavuk legyen. A politi­kus szerint ez eurokonform elkép­zelés, de meg kel] győzni a román közvéleményt, hogy ez járható út. Borbély László ugyanakkor fon­tosnak tartja hangsúlyozni: az RMDSZ nemcsak a magyarságot érintő régiókra van tekintettel, hanem az ország egészére vonat­kozó, működőképes fejlesztési ré­giórendszert is elképzel. Borbély szerint a mostani sza­bályozás lehetőséget ad a prefek­tusnak (a kormány megyei megbí­zottjának) vagy akár a bukaresti kormányzatnak, hogy megtorpe­dózzon regionális terveket. Ko- vászna megyében például az otta­ni prefektus többször is önkénye­sen megakadályozta, hogy bizo­nyos települések kis társulásba tömörülve megpályázzanak vala­milyen regionális tervet. „A ké­szülő új koncepció gyakorlatilag kizárná a prefektúra beleszólását az effajta kérdésekbe” - közölte Borbély. A szerző az MTI bukaresti tu­dósítója ri térképeket. A geometriai terv­rajz alatt például a kataszteri tér­kép másolatát értik. Pedig le­endő jogászként, bíróként, vég­rehajtóként, ügyvédként esetleg kereskedelmi jogászként feltétle­nül tudniuk kellene, hogy mi mit jelent. A geodétáknak két sze­meszterbe sűrítették a földtulaj­donjogi ismereteket, amelyekből természetesen vizsgáznak. Ezen­kívül további két szemeszterben tanulnak az ingatlan-nyilvántar­tásról. Ján Mrva azt tartaná jó­nak, ha a friss végzősök csak az­után nyithatnának praxist, ha már három évet gyakornokként lehúztak kataszteri hivatalokban vagy kereskedelmi irodákban. A zsebünkre megy PÉTERFI SZONYA A minap a páciensmenedzselés mikéntjéről tanácskoztak szakértők. A cél az, hogy a rá­szoruló a lehető leggyorsabban kapja meg a korszerű ellátást, de a lehető legelfogadhatóbb áron. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, erős szavak hangzot­tak el arról, hogy a reformlépé­sek a páciens érdekében tör­ténnek. Akinek nem kell tarta­nia attól, hogy megkurtítják szabad orvosválasztási jogát, esetleg pénztelenség miatt nem utalják időben megfelelő szakorvoshoz, kórházba. A fel­szólalók körberagozták a fe­lelősség fogalmát, amely nem­csak a szolgáltatást nyújtó or­vosokra, az egészségbiztosí­tókra érvényes, hanem a páci­ensre is. Ám ahhoz, hogy ké­pes legyen eligazodni, tájékoz­tatni kell. Mert a beteg ügyféllé válik, általános orvosa a ta­nácsadója lesz, sőt az egész­ségbiztosítók szerepe is módo­sul: ők realizálják az ügyfelek szükségleteit. Az egészségügyi minisztérium bölcs reformerei nagyszabású felvilágosítási kampány keretében magyaráz­zák majd a reform, a páciens­menedzselés előnyeit, s mert mindennek ára van, a tájékoz­tatásra 120 millió koronát hagytak jóvá. De mert szegény az eklézsia, világbanki hitelből fedezik a költségeket. Vagyis megkérdezésünk, beleegyezé­sünk nélkül rónak újabb terhe­ket ránk, hiszen a hitelt vissza kell fizetni. Ráadásul a kam­pány lebonyolítását a tárca egy PR-ügynökségre bízta, ami ugye, nem tetszik a betegekkel közvetlen kapcsolatban álló páciensszervezeteknek. Nem csoda, hogy hangot adnak nemtetszésüknek, mondván: nem biztos, hogy az informáci­ók eljutnak a leginkább érintet­tekhez. Állítják, a rendelkezés­re álló anyagiakból összejöve­teleiken, kiadványaikon ke­resztül célirányosabban, pon­tosabban, gyorsabban továbbí­tanák a tudnivalókat a diagnó­zisok alapján tömörülő beteg­csoportok felé. Talány, hogy a reformcsapat a kampánnyal kapcsolatos elképzeléseit mi­ért nem egyeztette a páci­ensszervezetekkel. Egy magya­rázat ugyan adódik: meg nem erősített információk szerint a 120 milliós megrendelést az a PR-ügynökség nyerte el, amelynek egykori alapítója a minisztérium magas rangú tisztségviselője. Világos?! FIGYELŐ H0SP0DÁRSKE N0VINY Meg kell győzni, a román közvéleményt, hogy ez járható út.

Next

/
Thumbnails
Contents