Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-17 / 190. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 17. MOZI HVIEZDA: Pókember 2 (am.) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Jószomszédi iszony (am.) 20.15 MLADOSf: Choking Hazard (cseh) 16 Samsara (ném.-fr.) 17.30, 20 AUPARK - PALACE: Garfield (am.) 14.20,15,15.20,16.10,16.50,17.10,18,19, 20.50 Pókember 2 (am.) 15.30,16,17.50,18.30,20.40, 21 Arthur király (am.-ír) 14.50, 16.40, 17.40, 19.30, 20.20 Csak az a szex (am.) 14.10, 16.30,19.10, 21.30 Jószomszédi iszony (am.) 15.10,17.30, 19.40, 21.50 Betörő az albérlőm (am.) 18.40, 21.10 Shrek 2 (am.) 15.17.20.19.20, 21.20 Pofa be! (fr.) 15.40, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 17.30 Choking Hazarad (cseh) 14.30, 16.20, 18.10 Szégyenfolt (am.) 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Garfield (am.) 13.15,13.45,14.30,15,15.30,16.15,16.45,17.15, 18, 18.30, 19, 20.15, 20.50 Jószomszédi iszony (am.) 13.35, 15.35,17.35,19.35,21.35 Shrek 2 (am.) 13,15,17,19, 21 Pókem­ber 2 (am.) 13.30,15.50,18.10, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 15.05, 17.40 Betörő az albérlőm (am.) 19.10, 21.10 Pofa be! (fr.) 13.20, 17.20, 21.55 Holnapután (am.) 19.45 Trója (am.) 20.20 Szégyenfolt (am.) 15.10, 21.50 KASSA CAPITOL: Arthur király (am.-ír) 18, 20.30 ÚSMEV: Garfield (am.) 16, 18 Pasifutam (cseh) 20 IMPULZ: Holdfényév (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Pofa be! (fr.) 21 GALÁNTA - KERT­MOZI: Inkognito (am.) 21 NAGYMEGYER - SLOVAN: Gothika (am.) 20 PATH - KERTMOZI: Az 50 első randi (am.) 20.30 VÁGSELLYE - VMK: Pókember 2 (am.) 21 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Shrek 2 (am.) 18,20 Bolero (cseh) 22 LÉVA - JUNIOR: Shrek 2 (am.) 18 KERTMOZI: Shrek 2 (am.) 21.30 GYŐR PLAZA: Én és a hercegem (am.-cseh) 15.45,19.30 Függőség (am.- ném.) 13.45,15.45,17.45,19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 11, 14.15, 17 Hirtelen 30 (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Holnapután (am.) 20 Holtak hajnala (am.) 13.30,18,20.15 A lege­lő hősei (am.) 10.15,12.15,14.15,16.15,18.15 A megtorló (am.-né- m.) 14.45,17.15, 19.45 Pókember 2 (am.) 10.30,11.45,13,14.15, 15.30,16.45,18,19.15, 20.30 Shrek 2 (am.) 10,12,14,16,18, 20 Trója (am.) 17.30,20.30 Az 50 első randi (am.) 13.30,15.30 ELŐZETES Tegnap a Tornaiján megrende­zésre kerülő I. Nemzeti Kisebbségi Fesztivál szervezői sajtótájékozta­tón számoltak be a nagyszabásúra tervezett háromnapos rendezvény műsoráról, illetve kísérőprogram­jairól. Az augusztus 27-től 29-ig tartó kulturális seregszemle pénteken 10 órakor kezdődik a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet somoijai székhá­zában (Park u. 4.), ahol Nyelvi ki­sebbségek Szlovákiában és Európá­ban címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát. A tornaijai Zoltán-kert amfiteát­rumának színpadán szombaton 13 órai kezdettel kerül sor az ünnepé­lyes megnyitóra. A nemzeti kisebb­ségek gyermek- és ifjúsági csoport­jainak negyedórával később kezdő­dő műsorában fellép a pozsonyi If­jú Szivek, a morva Nitrancek együttes, a német Marmon ének- és táncegyüttes, az ukrán Nezábudka gyermekénekkar, a Rómka elneve­zésű roma folklórcsoport, a magyar Csitri leánykórus, a lengyel Meló­dia gyermek folklóregyüttes, a gö­rög Lycea Grekyn tánccsoport, a horvát Grbarcieta és a ruszin Saris együttes, illetve a tornaijai Albert Györgyi és Oláh István (hegedű). Az esti program 19 óra 30 perc­kor kezdődik a kisszínpadon, ahol a cseh Vladimír Merta szlovák közép­kori balladákat ad elő. A nagyszín­pad gálaműsorában 21 órától a SEUK, egy órával később a Buda­pest Táncegyüttes, majd 23 órától Bangó Margit lép fel, ezt követően pedig az Oxygene és a SETBACK unplugged ad koncertet. Délelőtt 11 órakor egy másik helyszínen, nevezetesen a helyi kultúrházba invitálják az érdeklő­dőket. Itt a nemzeti identitás meg­ismerését és vizuális megfogalma­zását feladatul adó országos gyermekrajzverseny ünnepélyes eredményhirdetését követően kiál­lítás nyílüt a díjnyertes művekből. A kísérőprogramok délelőttől egészen estig tartanak (történelmi és népi mesterségek, illetve bűvé­szek bemutatója, korcsolyázási le­hetőség műjégen, autó- és motor­kerékpár-bemutató, izsai, padányi és szesztai népi ételek bemutatója és kóstolója), 10 órától pedig sör- fesztivál és gulyásfőző verseny kez­dődik. És hogy a lélek se maradjon éden-szomjan, 18 órai kezdettel ökumenikus istentisztelet lesz a he­lyi református templomban. Másnap reggel 9 órától a fontie­ken kívül a solymászok is bemutat­ják tudományukat, és fúvószene­kar is feltűnik a kisváros utcáin. A felnőtt csoportok fellépése 12 óra­kor kezdődik a Szőttessel, majd egy cseh női énekkar, a bolgár Rosica és Jantra népi együttes, a vereknyei asszonykórus, a roma Ternipen csoport, a padányi asszonykórus, a német Parkovcanka fúvószenekar, a péderi vegyes kórus, a lengyel Be­atrix Kolatek, az Ilosvai táncegyüt­tes, a ruszin Makovica folklórcso­port, a görög balladákat éneklő Loukia Agapiou, a szintén görög Lycea Grekyn tánccsoport, a horvát Grbarcieta népi együttes, a szesztai asszonykórus, a morva Zhoda náhod punk-rockegyüttes, az uk­rán Karpat’anin és a magyar Gömör folklórcsoport, illetve a zsidó zenét játszó Pressburger Klezmer Band lép színpadra. A kisszínpadon ezt követően (20 órától) a Regtime jazz band ad koncertet. A nagyszínpad esti műsora 21 órától kezdődik Puka Károlynak és Eurogipsy nevezetű cigányzeneka­rának fellépésével, amit Ján Berky- Mrenica Diabolské husié elnevezé­sű együttesének, majd a magyaror­szági Princessnek a koncertje kö­vet. A háromnapos rendezvényt tű­zijáték zárja, (io) Az ember helyzetét állandóan érzékelő és értékelő szellem formálódott anyaggá a zsinagógakertben Belső és külső világok párbeszéde Egy műalkotás nemcsak önmagában létező jelen­téshordozó, hanem a kör­nyezetével párbeszédet folytató nyitott organiz­mus is. Huncík Péter úgy döntött, hogy a Menora Saag Centrum Artis névre keresztelt zsinagóga és ud­vara lesz Ipolyság közepe. És a világé is. FORGÁCS MIKLÓS (Huncík Kata felvétele) Külön kiugróban kapott helyet a jang és jin, a női és férfi princípium op-artos zebracsíkokból és hippis virágocskákból összeálló harmóni­ája. Metafizikus fintorként és a tör­ténelem befejezetlenségét példá­zandó egy képhely a sarok mind­két oldalára simulva üresen áll, ta­lán ott zajlik a mi életünk. A kertet Feró Guldan szobra uralja. Jézus nyitott sírjából, mely esetünkben betonszarkofág, a Paradicsom két fája közül az ár­tatlanabb, az Élet fája nő ki. A fa, mint organikus elv, anorganikus anyagból, fémből készült. A vásá­ri körhintákat idézőn lefestett ág- bogas faszerkezet gyümölcsöt is terem, konkrét tárgyakat és jelké­peket idézve. Mérleg, körfűrész­lap, Dávid-csillag, ekevas, bicikli­lánc, irányjelző nyíl leng lágyan a szélben. A sír angyalkákkal és - Ipolyság címerére mintegy nyel­vet öltve - csillaggal és holdsarló­val van díszítve. Az utolsó műalkotás, a fából készült színházi emelvény - cső­rében olajágat tartó két galamb­bal - a görög-római kultúresz- ményt is bevonja ebbe a nagysza­bású, szellemes játékba. Műtárgyak párbeszédéből bom­lik ki a valódi műalkotás, az Átri­um Európa együttese. A zsinagógában Bartusz-, Si- kora- és Prokop-tanítványok egé­szítik ki a bennünket formáló kul­túrákat a legforróbb jelennel. El­játszanak a gicssel, a tömegkultú­rával, túltechnicizált világunkkal. Ütköztetik a közhelyet a borza­lommal. De nem feledkeznek meg az arcról sem, ami lehet számító- gépes grafika elemezte objektum és szenvedélybetegek terápiás raj­zait idéző expresszió. A másik vég­let a tárgyakhoz, jelenségekhez túl közel merészkedő, azokat ti­tokzatos belső tájakká változtató szemszögből megfestett képek. Turcan, Vajlovic, Moflár, Dovi- cáková, Sirka, Záková, Makara, Krutáková, Kubániová, Turcan és Pál Ildikó képei Podprocky Only Pumának nevezett fekete párdu­cát veszik körül. Az őserőt sugárzó ragadozó fenyegetőn feszülő teste polisztirolból van: ma így elevene­dik meg a természettel együtt élő ember kultúrája. Ipolyságon a világ közepe zsina­gógából van: ma így elevenedik meg a múltjával együtt élő polgár kultúrája, aki nem rest múltjára újra és újra rácsodálkozni, és rendteremtéssel próbálkozni ha­gyományainak átláthatatlanul ku­sza szövedékében. A nyitott sír és az életfája a két oszlopszenttel Képzőművészekkel szövetke­zett, s megszületett az öreg konti­nensünk kulturális rétegeit - egy térbe és időbe gyúrva - bemutató Átrium Európa. Elég belépni a ka­pun, s külső és belső világok egy­másba fonódó labirintusában bo­lyongva megtalálhatjuk saját vilá­gunk közepét. Elálmélkodhatunk azon, hogy mennyi mindenhez van közünk. Az első udvarban Bartusz György bronzszobra, az Ipolysági Polgár fogad. Ismerősen, mert embert formáz, de zavarba ejtőn, mert - minden szexista beidegző­désre fittyet hányva - meghatá­rozhatatlan nemű. Impozáns alakja egyszerre közvetíti a léte­zést mint hősies pózt s mint a tes­tet deformáló kényszert. A jelen, múlt, jövő egyszerre van ebben a testben, hiszen mozduló arca és lába nyomot hagy a térben, mu­tatja a valahonnant, patetikus ne- kifeszülése a térnek a valaholt jel­zi, a testébe nőtt doboz és kerék­forma pedig a valahovát jelenti. Jelenléte a cselekvés, foglalkozá­sa a létezés. Hősiesség és nyomo- rultság között félúton, az anyag­ban lelassult időben. A sors mint testi adottság. A belső udvarba a bizánci kul­túrán keresztül vezet az út. Egy­mással szemben, a zsinagóga és a melléképület falára erősített fém­rácsos szentképfal között „vezet a járás”. A szentképek hiányoznak, mintha az üres képkeretekbe ne­künk kellene belerajzolni képze­letünk szentjeit, egyedül Krisztus kalapácsnyomokat őrző pléharca determinál. Feró Guldan fémvázára Jozef Barta két fa oszlopszentje került. A fal mellé került a létra is, az ég­bejutás egyszerre profán és szent jelképe. A remeteségnek mindig velejárója volt a társadalomból való kivonulás és az önként, belső kényszerből vállalt kényelmet­lenség. Az oszlopra száműzetés viszont megengedi a társadalom­ra való további rálátást, csak ép­pen szemszög- és komfortváltás­sal jár. A két, szentet, törpét és bohócot egyaránt idéző figura szakállas fejét az ég felé fordítja - lehetne velünk kontaktusuk, de nem élnek vele. Kr. u. a 4. század­ban éltek Közép-Ázsia aszkétái, a sztiliták, fákon vagy oszlopokon, ők szolgáltak mintául. Oroszor­szágban különösen meg­becsült Szent Szimeon, aki harminc évet élt egy oszlopon. Belépve az udvarra a zsinagóga nyers, vakolat­lan, malterrücskös fala tá­rul a szemünk elé, mely Helyi Siratófalként egy kultúrára emlékeztet, és embereket gyászol. A fal az udvart körbeölelő kőkerí­tésben folytatódik, melyen Feró Guldan 17 festménye kapott he­lyet. A képek rafináltan manipu­lálnak a nézővel. A messziről har­sány színekben pompázó foltok kavalkádja egy-két lépéssel köze­lebbről figurális részletekben bő­velkedő, történetmesélő képpé válik. Bal oldalon a zsidó-keresz­tény kezdetek homályos, mitikus idejéből sötétlik három pillanat. A Genezis, a Vízözön és a Bábel tor­nya, az anyaölt idéző, körből ki­bomló kompozícióval. A szemben lévő falon hat kép van. Az ősem­bertől Jézusig, már szögletesebb kompozícióban, egy fő témával, s táviratilag jelzett párhuzamos történésekkel. Az Altamirái bar­langrajz, a Mükénéi kultúra, a Tízparancsolat, a Görög kultúra, a Római kultúra és Jézus születé­se. Jobboldalt hét képen gyorsul az idő, és ismét valamiféle ho­mály, káosz felé haladunk. Az Isz­lám kultúra, a Reformáció, a Globe Színház, a Harmincéves háború, a Cigány kultúra, a XXI. század, a Modernizmus Guldan szabadtéri történelmi leporellójá­ban a legjelentékenyebb fejeze­tek. S ezekkel a monumentumok­kal felesel többek között mellék­témaként a Stonehenge, a Föníci­ai kultúra, Kolumbusz - demokrá­ciával a méreg, bíborral a kín. Guldan borotvaélen táncol, vál­lalja a didaxis, a szájbarágós ve­szélyét, mer káprázatosán har­sány színeket használni, absztrak­ciót és közérthetőséget önfeledt játékossággal és bölcsességgel összeházasítani. Elálmélkodhatunk azon, hogy mennyi minden­hez van közünk. Bartusz György szobra a zsinagóga homlokzata előtt Tarka műsor a nemzeti kisebbségek első találkozóján A folklórtól a púnkig

Next

/
Thumbnails
Contents