Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-17 / 190. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 17. MOZI HVIEZDA: Pókember 2 (am.) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Jószomszédi iszony (am.) 20.15 MLADOSf: Choking Hazard (cseh) 16 Samsara (ném.-fr.) 17.30, 20 AUPARK - PALACE: Garfield (am.) 14.20,15,15.20,16.10,16.50,17.10,18,19, 20.50 Pókember 2 (am.) 15.30,16,17.50,18.30,20.40, 21 Arthur király (am.-ír) 14.50, 16.40, 17.40, 19.30, 20.20 Csak az a szex (am.) 14.10, 16.30,19.10, 21.30 Jószomszédi iszony (am.) 15.10,17.30, 19.40, 21.50 Betörő az albérlőm (am.) 18.40, 21.10 Shrek 2 (am.) 15.17.20.19.20, 21.20 Pofa be! (fr.) 15.40, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 17.30 Choking Hazarad (cseh) 14.30, 16.20, 18.10 Szégyenfolt (am.) 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Garfield (am.) 13.15,13.45,14.30,15,15.30,16.15,16.45,17.15, 18, 18.30, 19, 20.15, 20.50 Jószomszédi iszony (am.) 13.35, 15.35,17.35,19.35,21.35 Shrek 2 (am.) 13,15,17,19, 21 Pókember 2 (am.) 13.30,15.50,18.10, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 15.05, 17.40 Betörő az albérlőm (am.) 19.10, 21.10 Pofa be! (fr.) 13.20, 17.20, 21.55 Holnapután (am.) 19.45 Trója (am.) 20.20 Szégyenfolt (am.) 15.10, 21.50 KASSA CAPITOL: Arthur király (am.-ír) 18, 20.30 ÚSMEV: Garfield (am.) 16, 18 Pasifutam (cseh) 20 IMPULZ: Holdfényév (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Pofa be! (fr.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Inkognito (am.) 21 NAGYMEGYER - SLOVAN: Gothika (am.) 20 PATH - KERTMOZI: Az 50 első randi (am.) 20.30 VÁGSELLYE - VMK: Pókember 2 (am.) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Shrek 2 (am.) 18,20 Bolero (cseh) 22 LÉVA - JUNIOR: Shrek 2 (am.) 18 KERTMOZI: Shrek 2 (am.) 21.30 GYŐR PLAZA: Én és a hercegem (am.-cseh) 15.45,19.30 Függőség (am.- ném.) 13.45,15.45,17.45,19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 11, 14.15, 17 Hirtelen 30 (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Holnapután (am.) 20 Holtak hajnala (am.) 13.30,18,20.15 A legelő hősei (am.) 10.15,12.15,14.15,16.15,18.15 A megtorló (am.-né- m.) 14.45,17.15, 19.45 Pókember 2 (am.) 10.30,11.45,13,14.15, 15.30,16.45,18,19.15, 20.30 Shrek 2 (am.) 10,12,14,16,18, 20 Trója (am.) 17.30,20.30 Az 50 első randi (am.) 13.30,15.30 ELŐZETES Tegnap a Tornaiján megrendezésre kerülő I. Nemzeti Kisebbségi Fesztivál szervezői sajtótájékoztatón számoltak be a nagyszabásúra tervezett háromnapos rendezvény műsoráról, illetve kísérőprogramjairól. Az augusztus 27-től 29-ig tartó kulturális seregszemle pénteken 10 órakor kezdődik a Fórum Kisebbségkutató Intézet somoijai székházában (Park u. 4.), ahol Nyelvi kisebbségek Szlovákiában és Európában címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát. A tornaijai Zoltán-kert amfiteátrumának színpadán szombaton 13 órai kezdettel kerül sor az ünnepélyes megnyitóra. A nemzeti kisebbségek gyermek- és ifjúsági csoportjainak negyedórával később kezdődő műsorában fellép a pozsonyi Ifjú Szivek, a morva Nitrancek együttes, a német Marmon ének- és táncegyüttes, az ukrán Nezábudka gyermekénekkar, a Rómka elnevezésű roma folklórcsoport, a magyar Csitri leánykórus, a lengyel Melódia gyermek folklóregyüttes, a görög Lycea Grekyn tánccsoport, a horvát Grbarcieta és a ruszin Saris együttes, illetve a tornaijai Albert Györgyi és Oláh István (hegedű). Az esti program 19 óra 30 perckor kezdődik a kisszínpadon, ahol a cseh Vladimír Merta szlovák középkori balladákat ad elő. A nagyszínpad gálaműsorában 21 órától a SEUK, egy órával később a Budapest Táncegyüttes, majd 23 órától Bangó Margit lép fel, ezt követően pedig az Oxygene és a SETBACK unplugged ad koncertet. Délelőtt 11 órakor egy másik helyszínen, nevezetesen a helyi kultúrházba invitálják az érdeklődőket. Itt a nemzeti identitás megismerését és vizuális megfogalmazását feladatul adó országos gyermekrajzverseny ünnepélyes eredményhirdetését követően kiállítás nyílüt a díjnyertes művekből. A kísérőprogramok délelőttől egészen estig tartanak (történelmi és népi mesterségek, illetve bűvészek bemutatója, korcsolyázási lehetőség műjégen, autó- és motorkerékpár-bemutató, izsai, padányi és szesztai népi ételek bemutatója és kóstolója), 10 órától pedig sör- fesztivál és gulyásfőző verseny kezdődik. És hogy a lélek se maradjon éden-szomjan, 18 órai kezdettel ökumenikus istentisztelet lesz a helyi református templomban. Másnap reggel 9 órától a fontieken kívül a solymászok is bemutatják tudományukat, és fúvószenekar is feltűnik a kisváros utcáin. A felnőtt csoportok fellépése 12 órakor kezdődik a Szőttessel, majd egy cseh női énekkar, a bolgár Rosica és Jantra népi együttes, a vereknyei asszonykórus, a roma Ternipen csoport, a padányi asszonykórus, a német Parkovcanka fúvószenekar, a péderi vegyes kórus, a lengyel Beatrix Kolatek, az Ilosvai táncegyüttes, a ruszin Makovica folklórcsoport, a görög balladákat éneklő Loukia Agapiou, a szintén görög Lycea Grekyn tánccsoport, a horvát Grbarcieta népi együttes, a szesztai asszonykórus, a morva Zhoda náhod punk-rockegyüttes, az ukrán Karpat’anin és a magyar Gömör folklórcsoport, illetve a zsidó zenét játszó Pressburger Klezmer Band lép színpadra. A kisszínpadon ezt követően (20 órától) a Regtime jazz band ad koncertet. A nagyszínpad esti műsora 21 órától kezdődik Puka Károlynak és Eurogipsy nevezetű cigányzenekarának fellépésével, amit Ján Berky- Mrenica Diabolské husié elnevezésű együttesének, majd a magyarországi Princessnek a koncertje követ. A háromnapos rendezvényt tűzijáték zárja, (io) Az ember helyzetét állandóan érzékelő és értékelő szellem formálódott anyaggá a zsinagógakertben Belső és külső világok párbeszéde Egy műalkotás nemcsak önmagában létező jelentéshordozó, hanem a környezetével párbeszédet folytató nyitott organizmus is. Huncík Péter úgy döntött, hogy a Menora Saag Centrum Artis névre keresztelt zsinagóga és udvara lesz Ipolyság közepe. És a világé is. FORGÁCS MIKLÓS (Huncík Kata felvétele) Külön kiugróban kapott helyet a jang és jin, a női és férfi princípium op-artos zebracsíkokból és hippis virágocskákból összeálló harmóniája. Metafizikus fintorként és a történelem befejezetlenségét példázandó egy képhely a sarok mindkét oldalára simulva üresen áll, talán ott zajlik a mi életünk. A kertet Feró Guldan szobra uralja. Jézus nyitott sírjából, mely esetünkben betonszarkofág, a Paradicsom két fája közül az ártatlanabb, az Élet fája nő ki. A fa, mint organikus elv, anorganikus anyagból, fémből készült. A vásári körhintákat idézőn lefestett ág- bogas faszerkezet gyümölcsöt is terem, konkrét tárgyakat és jelképeket idézve. Mérleg, körfűrészlap, Dávid-csillag, ekevas, biciklilánc, irányjelző nyíl leng lágyan a szélben. A sír angyalkákkal és - Ipolyság címerére mintegy nyelvet öltve - csillaggal és holdsarlóval van díszítve. Az utolsó műalkotás, a fából készült színházi emelvény - csőrében olajágat tartó két galambbal - a görög-római kultúresz- ményt is bevonja ebbe a nagyszabású, szellemes játékba. Műtárgyak párbeszédéből bomlik ki a valódi műalkotás, az Átrium Európa együttese. A zsinagógában Bartusz-, Si- kora- és Prokop-tanítványok egészítik ki a bennünket formáló kultúrákat a legforróbb jelennel. Eljátszanak a gicssel, a tömegkultúrával, túltechnicizált világunkkal. Ütköztetik a közhelyet a borzalommal. De nem feledkeznek meg az arcról sem, ami lehet számító- gépes grafika elemezte objektum és szenvedélybetegek terápiás rajzait idéző expresszió. A másik véglet a tárgyakhoz, jelenségekhez túl közel merészkedő, azokat titokzatos belső tájakká változtató szemszögből megfestett képek. Turcan, Vajlovic, Moflár, Dovi- cáková, Sirka, Záková, Makara, Krutáková, Kubániová, Turcan és Pál Ildikó képei Podprocky Only Pumának nevezett fekete párducát veszik körül. Az őserőt sugárzó ragadozó fenyegetőn feszülő teste polisztirolból van: ma így elevenedik meg a természettel együtt élő ember kultúrája. Ipolyságon a világ közepe zsinagógából van: ma így elevenedik meg a múltjával együtt élő polgár kultúrája, aki nem rest múltjára újra és újra rácsodálkozni, és rendteremtéssel próbálkozni hagyományainak átláthatatlanul kusza szövedékében. A nyitott sír és az életfája a két oszlopszenttel Képzőművészekkel szövetkezett, s megszületett az öreg kontinensünk kulturális rétegeit - egy térbe és időbe gyúrva - bemutató Átrium Európa. Elég belépni a kapun, s külső és belső világok egymásba fonódó labirintusában bolyongva megtalálhatjuk saját világunk közepét. Elálmélkodhatunk azon, hogy mennyi mindenhez van közünk. Az első udvarban Bartusz György bronzszobra, az Ipolysági Polgár fogad. Ismerősen, mert embert formáz, de zavarba ejtőn, mert - minden szexista beidegződésre fittyet hányva - meghatározhatatlan nemű. Impozáns alakja egyszerre közvetíti a létezést mint hősies pózt s mint a testet deformáló kényszert. A jelen, múlt, jövő egyszerre van ebben a testben, hiszen mozduló arca és lába nyomot hagy a térben, mutatja a valahonnant, patetikus ne- kifeszülése a térnek a valaholt jelzi, a testébe nőtt doboz és kerékforma pedig a valahovát jelenti. Jelenléte a cselekvés, foglalkozása a létezés. Hősiesség és nyomo- rultság között félúton, az anyagban lelassult időben. A sors mint testi adottság. A belső udvarba a bizánci kultúrán keresztül vezet az út. Egymással szemben, a zsinagóga és a melléképület falára erősített fémrácsos szentképfal között „vezet a járás”. A szentképek hiányoznak, mintha az üres képkeretekbe nekünk kellene belerajzolni képzeletünk szentjeit, egyedül Krisztus kalapácsnyomokat őrző pléharca determinál. Feró Guldan fémvázára Jozef Barta két fa oszlopszentje került. A fal mellé került a létra is, az égbejutás egyszerre profán és szent jelképe. A remeteségnek mindig velejárója volt a társadalomból való kivonulás és az önként, belső kényszerből vállalt kényelmetlenség. Az oszlopra száműzetés viszont megengedi a társadalomra való további rálátást, csak éppen szemszög- és komfortváltással jár. A két, szentet, törpét és bohócot egyaránt idéző figura szakállas fejét az ég felé fordítja - lehetne velünk kontaktusuk, de nem élnek vele. Kr. u. a 4. században éltek Közép-Ázsia aszkétái, a sztiliták, fákon vagy oszlopokon, ők szolgáltak mintául. Oroszországban különösen megbecsült Szent Szimeon, aki harminc évet élt egy oszlopon. Belépve az udvarra a zsinagóga nyers, vakolatlan, malterrücskös fala tárul a szemünk elé, mely Helyi Siratófalként egy kultúrára emlékeztet, és embereket gyászol. A fal az udvart körbeölelő kőkerítésben folytatódik, melyen Feró Guldan 17 festménye kapott helyet. A képek rafináltan manipulálnak a nézővel. A messziről harsány színekben pompázó foltok kavalkádja egy-két lépéssel közelebbről figurális részletekben bővelkedő, történetmesélő képpé válik. Bal oldalon a zsidó-keresztény kezdetek homályos, mitikus idejéből sötétlik három pillanat. A Genezis, a Vízözön és a Bábel tornya, az anyaölt idéző, körből kibomló kompozícióval. A szemben lévő falon hat kép van. Az ősembertől Jézusig, már szögletesebb kompozícióban, egy fő témával, s táviratilag jelzett párhuzamos történésekkel. Az Altamirái barlangrajz, a Mükénéi kultúra, a Tízparancsolat, a Görög kultúra, a Római kultúra és Jézus születése. Jobboldalt hét képen gyorsul az idő, és ismét valamiféle homály, káosz felé haladunk. Az Iszlám kultúra, a Reformáció, a Globe Színház, a Harmincéves háború, a Cigány kultúra, a XXI. század, a Modernizmus Guldan szabadtéri történelmi leporellójában a legjelentékenyebb fejezetek. S ezekkel a monumentumokkal felesel többek között melléktémaként a Stonehenge, a Föníciai kultúra, Kolumbusz - demokráciával a méreg, bíborral a kín. Guldan borotvaélen táncol, vállalja a didaxis, a szájbarágós veszélyét, mer káprázatosán harsány színeket használni, absztrakciót és közérthetőséget önfeledt játékossággal és bölcsességgel összeházasítani. Elálmélkodhatunk azon, hogy mennyi mindenhez van közünk. Bartusz György szobra a zsinagóga homlokzata előtt Tarka műsor a nemzeti kisebbségek első találkozóján A folklórtól a púnkig