Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-17 / 190. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 17. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Isznak a sofőrök Kassa. A keleti régióban péntek éjjel tartott rendőrsé­gi ellenőrzés során tizenki­lenc jogosítványt vontak be. Mindegyik esetben az alko­hol játszott közre. Az ellen­őrző nyolcvan rendőr 244 szabálysértést regisztrált. Negyvennégy esetben a gép­kocsik forgalmi engedélyét vonták be. Az ellenőrzés so­rán egy bűntényre is fény de­rült. (TASR) Emberi csontokat találtak Magas-Tátra. Emberi ma­radványokra bukkantak az erdő sűrűjében, a Magas- Tátrában. A csontokat az Ótátrafüredre vezető járda mellet találták meg, a csont­váz mellől hiányzott a kopo­nya. A csontok közelében egy fán kötelet, ruhákat, karórát, alkoholos üveget találtak. (SITA) Meghalt egy hajléktalan Alsórakonca (Rykyn- cice). Egy ötvenhárom éves hajléktalan férfi holttestére bukkantak egy helyi állathiz­laldában a Korponai járás­ban. A férfi alkalmanként se­gédkezett az állatok körül, amiért cserébe megengedték neki, hogy az épület emele­tén alhasson. Az orvos nem zárta ki az idegenkezűséget sem, ezért boncolást java­solt. (SITA) Kést rántott a tettes Kapi. Rablótámadás áldo­zata lett egy ötvenhárom éves férfi a hétvégén az Eperjesi járásban. A két ismeretlen el­követő eltulajdonította a sér­tett karóráját, a pénztárcáját 17 ezer korona készpénzzel, és a bankkártyáját. Homon- nán egy huszonhárom éves nő kezéből a táskáját lopták el, amiben tízezer korona volt. Az elkövető kést tartott a nő nyakához. (SITA) Lakótársára támadt Eperjes. Késsel támadt la­kótársára egy ötvenegy éves helyi férfi. Az elkövető a vita során a mellkasán és bal ke­zén szúrta meg a férfit. Ezzel a sértettnek két héten belül gyógyuló sérüléseket oko­zott. A gyanúsított ellen, akit már előzőleg hétszer büntet­tek, testi sértés miatt eljárást indult. (SITA) AJÁNLÓ Augusztus 17-18. (kedd-szerda) Nagykapos - Nagykaposi Nyári Vásár. Az Ung-vidék központjában augusztus 17- én és 18-án nyári vásárt tar­tanak, lecsófőzőversenyt és zöldségkiállítást is rendez­nek. A helyi városháza előtt felállított szabadtéri színpa­don szólisták és folklórcso­portok lépnek fel. A vásár idejére Nagykapos központ­jának utcáit lezárják a jár­műforgalom elől. (leczo) A képviselő szerint a minisztérium szakmailag megkérdőjelezhető döntést hozott Juraj Mesík beadványa a számvevőszékhez Besztercebánya. Juraj Mesík, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat képviselője a napokban állampolgári beadvánnyal fordult a számvevőszék­hez, melyben kifejti: fenn­áll a gyanúja, hogy a köz­lekedési és távközlési mi­nisztérium hűtlenül kezeli a reá bízott közpénzeket, s pazarló gazdálkodást folytat. PUSKO GÁBOR Juraj Mesík a kezdetektől nyo­mon követi a szlovákiai autópálya és gyorsforgalmi úthálózat építé­sét, s több esetben is kifejtette azon véleményét, mely szerint a nevezett úthálózat nyomvonalá­nak kijelölésekor és a fontossági sorrend felállításakor a miniszté­rium illetékesei nem jártak el eléggé körültekintően, s több esetben is szakmailag megkérdő­jelezhető döntés született. Ugyan­csak rendszeresen felemeli szavát az ellen, hogy Dél-Szlovákiába - ezen belül a Besztercebányai me­gye déli és keleti térségeibe - aránytalanul kevesebb állami pénz áramlik egyebek mellett az infrastruktúra felújításá­ra, mint az ország északi területeire. Jelenlegi beadványá­ban arra hívja fel Jozef Stahlnak, a számvevőszék vezetőjének figyelmét, hogy a közlekedési mi­nisztérium újabb 150 millió koro­nát kíván befektetni Skalité térsé­gében annak ellenére, hogy a ha­tár túloldalán a lengyelek ebben a térségben 2013-ig egyáltalán nem kívánnak sem autópályát, sem gyorsforgalmi utat építeni. Ezzel szemben a valós közlekedé­si igényekkel összhangban gyor­sított ütemben folyik a Krakkót Ostravával összekötő autópálya építése, továbbá a Cesky Tesín fe­lé vezető gyorsforgalmi út, vala­mint az E77-es gyorsforgalmi út építése Krakkótól Trstenáig. A megyei képviselő beadványában idéz az illetékes lengyel miniszté­rium által kidolgozott és közrea­dott stratégiai tervből, melyben az elkövetkező időszakra vonat­kozó infrastrukturális és közútfej­lesztési terveket tették közzé. Juraj Mesík végezetül rámutat, hogy a lengyel kormány a Skalité-Zwardon határátkelő felé vezető útra csak a karbantartás­hoz szükséges összeget kívánja áldozni, s ezzel mintegy alátá­masztja azon véleményét, misze­rint a szlovák kormány „vakvá­gányt” épít. A lengyelek 2013-ig nem kívánnak autópályát építeni a térségben. «óTmBwRvSSSÍSS1 7' Az épületben a fiataloknak kézműves foglalkozásokat is tartanak majd (Szabó Bernadett felvétele) A régi tájházat öt évvel ezelőtt kénytelenek voltak bezárni Helytörténeti kiállítás nyílt LECZO ZOLTÁN Kisráska. Az Ung-vidéki kis­községben faluházat nyitottak, melyben egy állandó helytörté­neti kiállítás is otthont kapott. Az épületet a református hitközség térítésmentesen bocsátotta a szervezők rendelkezésé­re, akik azt nemrégiben kívül-belül fölújították. A most megnyitott faluház egyik helyiségében egy korhű bútorokkal beren­dezett autentikus pa­rasztszoba található. A másikban a látogatók az Ung-vidéki embe­rek mindennapi életének haszná­lati tárgyait, illetve az egyes kéz­műves mesterségek történetét bemutató eszközöket tekinthetik meg. A helytörténeti múzeum­ban kiállított összes tárgy a falu lakosainak felajánlásából szár­mazik. Horkay László elmondta, Kis- ráskán már a nyolcvanas évek­ben is működött tájház, ám né­hány éve kénytelenek voltak be­zárni, mert az ingatlan tulajdo­nosa igényt tartott a falumúze­umnak otthont adó épületre. A most megnyitott tájház létrejöt­tét nemcsak a helyi önkormány­zat és a Csemadok alapszerveze­te támogatta, hanem a Kassa Me­gyei Önkormányzattól és Csáky Pál miniszterelnök-helyettestől is érkezett felajánlás pénzbeli tá­mogatásra. A mindössze 260 la­kosú Ung-vidéki kisközségben sem magyar óvoda, sem magyar alapiskola nem működik, így a tájház rendkívül fontos szerepet tölthet majd be a hagyomány- ápolás és nemzeti értékek meg­őrzésének tekintetében. Az épü­letben a jövőben a fiatalok részé­re különböző kézműves foglalko­zásokat és előadásokat is rendez­nek majd. Az ünnepélyes meg­nyitó után Vargáné Dócs Valéria, a Magyarországi Tájházszövetség képviselője a helyi kultúrházban tartott előadást. Másnap a köz­ségben rendezett Tasnády Napo­kon a bodrogszerdahelyi nép­tánccsoport, a nagytárkányi Ti­sza Népdalkor, a nagykaposi Er­délyi János Vegyes Kórus, a bári, a toronyai és a helyi Kalász folk­lórcsoport is fellépett. Az Ung-vidéki kisköz­ségben nincs magyar óvoda, sem iskola. Az elöljáró szerint a romák alulinformáltak Roma rádióműsor közérthető stílusban JUHÁSZ KATALIN Kassa. Hamarosan saját rádió­műsoruk lesz a Lunik IX. lakótele­pen élőknek. Az adás a tervek sze­rint főleg közérdekű információkat sugároz majd, ám foglalkozik a he­lyi közélettel, kultúrával és gyakor­lati tudnivalókkal is. A 98 száza­lékban romák által lakott városrész hivatalának elöljárója, Jozef Cer- venák szerint fontos, hogy a roma lakossághoz a „saját nyelvén” szól­janak, azaz nem elvont fogalmak­kal teli körmondatokban, hanem egyszerű és érthető stílusban. „A programstruktúrán egy lelkes fia­tal csapat dolgozik, mindannyian itt élnek a lakótelepen, ezért tud­ják, milyen témák érdeklik a luníki lakosokat. Az sem mellékes, hogy mindannyian értenek a számító­géphez” - állítja az elöljáró, aki minden segítséget kész megadni a fiataloknak. A közeljövőben a helyi katolikus egyháztól egy ajándék­számítógép várható, amelyen a műsorok forgatókönyve készül majd. Az elöljáró elmondta, hogy a helyi lakosság meglehetősen alul­informált, keveset tudnak a világ­ról és szűkebb pátriájukról, ezért is hasznos lenne számukra egy „mé­retre szabott” műsor, természete­sen sok zenével. Egyelőre nem tud­ni, mikor indul a roma műsor, azt sem döntötték még el, milyen gyakran jelentkezik majd. Képviselői ajándékkal gyarapodik a füleki Magyar Ház Számítógépet kaptak SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Szombaton délután egy hordozható számítógéppel gyara­podott a füleki Magyar Ház. A kö­zösségi centrumban tucatnyinál több civil szerveződés működik, a ház szinte teljes kihasználtsággal működik, ezért is vált szükségessé a műszaki felszerelések és berende­zések beszerzése. Szvorák Zsuzsa mint a Csemadok országos alelnö- ke és a helyi civil szervezetek mun­katársa az elmúlt években többször próbált pályázati úton támogatást szerezni a ház műszaki berendezé­seinek bővítésére és korszerűsítésé­re. Idén tavasszal Hamerlik Ri- chárd parlamenti képviselőt keres­te meg ez ügyben. „Egy hordozható számítógépet kapunk a képviselő úrtól, aminek ugyancsak hasznát tudjuk majd venni. Nagyon hiányzott már egy ilyen gép. A civü szervezetek adat­bázisának kezelésére, a pályázatok kidolgozására fogjuk használni. Szándékunkban áll tovább bővíteni a ház műszaki felszereltségét, en­nek érdekében még másokat is meg fogunk keresni. Füleken igen aktív a civil szerveződések élete, ehhez háttérbázisként szolgál a sa­ját erőből és a város segítségével felújított Magyar Ház. A fiatalok szabadidejének értelmes kihaszná­lásán van a hangsúly, azon a meg­tartó erőn, amelyet a jól működő ci­vil szerveződések tovább erősíthet­nek” - mondta Szvorák Zsuzsa. Nagybalog múltja és hagyományai Kismonográfia jelent meg JUHÁSZ DÓSA JÁNOS „Az igazi megismerést a szív ad­ja - azaz a szeretet. Csak azt is­merjük igazán, akit szeretünk” - ezzel az idézettel indítja kismo­nográfiáját Pál Dénes, aki arra vál­lalkozott, hogy szülőfaluja, Nagy­balog történetét adja közre a Rá­kóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete kiadásában. Az alig öt- venoldalas kötet szerzőjének fi­gyelme szinte mindenre kiterjed, ami Nagybalog múltját illeti, ol­vashatunk a község történelméről, egyházáról, földrajzi neveiről, gazdálkodásáról, erdőgazdaságá­ról, vadászatáról. A kötet hosz­szabb fejezetet szentel a balogi vár­nak, amelyet még Henrik német császár főembere, Altman épített fel, akinek nemzetségéből szár­maztak az Athfy, Derencsényi és Széchy családok. Sok szállal kötő­dik a településhez Gyöngyösi Ist­ván is, akinek emlékét külön fejezet idézi. A vár egyébként 1702-ben tűzvész martaléka lett. Nem ma­radhatnak ki a balogi népszokások sem, így az ifjúkorhoz, a lakoda­lomhoz, a temetéshez kötődő ha­gyományok, de olvashatunk a táp­lálkozási szokásokról, a ruházko­dásról, a jeles napokról, a babonák­ról és a fennmaradt helyi szóláso­kat is csokorba gyűjtötte a szerző. Ásatások a Szlovák Parancsomban. Káposztafalva (Hrabusicej közelében egy késő vaskori vár maradványait kutatják a régé­szek. A vár első írásos említése 1250-ből származik, a dokumen tűmből kiderül, hogy egyhektáros területével a kor legnagyobl építményének számított a Szepességben. (TASR-felvétel.

Next

/
Thumbnails
Contents