Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-12 / 186. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 12. Iskola utca 21 Diagnosztikus fejlődésvizsgáló- és értékelőrendszer 4-8 éves gyerekek és kisdiákok számára Szünidei önkéntes tanulás Bár az írásmozgás-koordináció fejlődése érésifolyamat kérdése, a finommozgások mégis fejleszthetők (Miroslava Cibulkováfelvétele) Az SZMPSZ a diákok továbbképzését is vállalja Játék és tehetség A nyári szünidő még javában tart, de pedagógusok százai már az új iskolai feladatokra összpontosítanak. Erről tanúskodik az egymást követő szlovákiai magyar nyári egyetemek, valamint az erdélyi és anyaországi továbbképzések hallgatóságának magas száma. CSÍK ZOLTÁN A kínálatban a maguk teljességében jelennek meg a pedagógia szerteágazó területei. Összevetésként megjegyezhető, hogy a szlovák pedagógusok körében most uborkaszezon van. Nekik talán kevesebbet kell bizonyítaniuk, ezért pihenhetik ki nyugodtabban a tízhónapos fáradalmakat. Az önkéntesen tanulással töltött nyár szlovákiai magyar kuriózum. Remélhetőleg a szlovákiai magyar szülők ezt látni és méltányolni fogják! A kínálatból az egyik legfajsúlyo- sabb téma a címben jelölt DIFER, amelyet a Comenius Pedagógiai Intézet - a hazai nyári egyetemek tartalmi gondozója - az idén zászlajára tűzött. Az alábbiakban ennek részleteibe kívánunk bepillantást nyújtani. Szülők és pedagógusok körében egyaránt izgalmas kérdés, hogy az iskolai életét megkezdő gyermek mennyire állja majd meg a helyét az új elvárások közepette. Mit tudhatunk erről? Sok információt nyújtanak számunkra egyrészt a családi élet mindennapjainak tapasztalatai, másrészt a beíratás során végzett megfigyelés, ill. pszichológiai értékelés. Azonban a fejlesztés lehetőségeinek tudományos alapú megközelítése mindezidáig nem jutott el a szlovákiai iskolákba. A DIFER több évtizedig tartó kutatás eredményeként született Nagy József egyetemi professzor és kutatócsoportja által. Korunk gyorsuló technikai és gazdasági fejlődése sürgeti az oktatási rendszer hatékonyságának fejlesztését. A társadalmi elvárásokkal szemben az iskolai oktatás színvonala mégis egyre inkább csökken. Az erre irányuló kutatások az iskolai rendszerbe kerülő gyerekek képességeiben és készségeiben mutatkozó lemaradásokban azonosították a probléma legfontosabb okát. Az iskolai éveit kezdő tanuló képességei az átlagos értékekhez viszonyítva kimutathatóan öt év eltérésről árulkodnak, amelyek tizenhatéves korra már a tíz évnyi eltérést is elérhetik. Ez azt jelenti, hogy a hatéves tanuló bizonyos képességei és készségei 3,5 éves és 8,5 éves mentális kornak megfelelő értékeket mutatnak. A tizenhat éves diákok intellektuális fejlettsége pedig a 11. és 21. évközé tehető. Az oktatásba bekerülő tanulók készségeinek szintje csak kis százalékban éri el az optimális értéket az iskolai évek során, mert a fejlesztésük nem folyamatos, vagy megreked egy bizonyos szinten. Ennek az oka az oktatásban felhasználható idő mennyiségében rejlik, amely alatta marad a fejlesztéshez szükséges időmennyiségnek. Az egyszerűbb készségek optimális szintű fejlesztésére 2-4 évre van szükség, míg az összetettebbek időigénye elérheti az 5-10 évet is. Amikor a tantervben meghatározott idő letelik, a fejlesztést abbahagyjuk. Az iskola fejlesztő munkájának függetlennek kellene lennie az osztálytól és a tanuló korától, s alkalmazkodnia kellene a tanuló fejlesztési igényeihez. Az egyéni különbségek csak differenciáltan követhetők. Tanítani, gyakorolni kell A személyiség működésének és fejlődésének a tanult feltételei: alapmotívumok (szokások, attitűdök, meggyőződések, magunkévá fogadott értékek, tanult értékek), alapkészségek, alapképességek, alapismeretek. A felsoroltak képezik a személyiség alaprendszerét, amit az egyén születésétől kezdve folyamatosan sajátít el. Az alap- rendszert mindaddig tanítani, gyakorolni kell, amíg optimálisan nem fog működni. Az iskolák nincsenek felkészülve az alapkészségek meghatározására, értékelésére és fejlesztésére, amelyre különösen a 4-8 éves korban lenne szükség. Az alapkészségek és alapképességek fejlődését analitikus diagnózissal mutathatjuk ki. Segítségével megállapítható, hogy a gyermek valamely képesség milyen fokára jutott el. Az elemi alapkészségek fejlesztése szempontjából: az írásmozgás-koordináció készsége - az írástanítás feltétele, beszédhanghallás készsége - az olvasástanítás feltétele, elációszókincs - szóbeli kommunikáció feltétele, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggésmegértés - az értelmi fejlődés feltételei. Az alapkészségekhez szokás sorolni a szocialitás olyan tényezőit is, amelyek az iskolai tevékenységhez és a fejlődéshez szükségesek. Továbbá ide sorolhatók a fogalmi rendszerezés, tapasztalati kombinálás készsége, fizikai alapkészségek, valamint a tanulási motívumok. A DIFER tesztrendszer által nyerhető adatok kimutatják az elemi alapkészségek elsajátítási folyamatait, az elsajátítás szintjeit és az optimális elsajátítás kritériumait. A DIFER hét tesztlápból áll, eredményeinek összevont mutatója normaorientált iskolaérettségi mutatóként is szolgálhat, amelyet RÖVID DIFER-nek nevezünk. A felsoroltakból az írásmozgás- koordináción mutatjuk be, milyen összetett és az egyén további boldogulását megalapozó rendszerről van szó. írásmozgás-koordináció A kéz finommozgás-koordináci- óját jóval a születés után az teszi lehetővé, hogy a megfelelő idegrostokat velőshüvely burkolja be. Ez az érési folyamat 5-8 évet vesz igénybe. Elhúzódása számos gyerek iskolakezdési kudarcát okozhatja, mivel emiatt nem képes a vonalkombinációk pontos észlelésére, valamint a kéz és a szem megfelelő koordinációjára. Ezért szükséges megismernünk minden gyerek írásmozgás-koordinációjának aktuális fejlettségét, amelyet a teszt- rendszer öt szintben határoz meg. Az első osztály végére elért országos eredmények: előkészítő szint (középső csoportos ovisnak megfelelő) - 6-7 évesek 1%-a, kezdő szint (nagycsoportos ovisnak megfelelő) - 6-7 évesek 3%-a, haladó szint - 6-7 évesek 10%-a, befejező szint - 6-7 évesek 36%-a, optimum - 6-7 évesek 48%-a. A DIFER teszt az írásmozgás- koordinációt százalékpontban határozza meg. Magába foglalja nyolc vonalrajz háromféle vizsgálatát: tartalmi komplexitását, elhelyezését és méretpontosságát. A magyarországi országos felmérés átlaga egy tanév után 85 százalékpontos eredményt mutatott az első osztály végére, amely nem éri el az optimális működéshez szükséges 90-100 százalékpontot. A betűtanítás végéig csupán a gyerekek fele jut el az optimális tartományba. Az iskolakezdés időpontjában ez az érték 60 százalékpont, amely a harmadik osztály végére csupán 88 százalék- pontig emelkedik tovább. Mindebből az a tapasztalat szűrhető le, hogy az első osztályt jellemző gyors fejlődést hosszú stagnálás követi, mindössze 3 százalékpontnyi növekedéssel. A gyerekek jelentős hányadánál a kialakulatlan írásmozgás-koordináció szinte lehetetlenné teszi az írás gyakorlati célú használatát. Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy az elsősök 10 százaléka jelentős íráskészségi problémákkal küzd. Az előkészítő és kezdő szinten megrekedt gyerekek száma évfolyamonként 4 százalékpontot mutat, ami valószínűleg megfelel a diszgráfiás gyerekek arányának az évfolyamban. Az első osztályt kezdő tanulók 6 %-a rendelkezik optimális fejlettségű írásmozgás-koordinációval, a 29 %-a eléri a befejező szintet. Ők alkalmasak a kudarcmentes írástanulásra. Az elsősök további 30 %-a eljutott a haladó szintre, s kellő türelemmel írni tanítható. Az előkészítő és kezdő szinten rekedt 4 %- nyi gyerek írástanítása nem sikerülhet. További kísérletek igazolták, hogy az írásmozgás-koordináció kifejlődése életkor-specifikus, és szándékos gyakorlással alig siettethető. Mivel erről a fejlődési folyamatról a gyermek nem tehet, a helyzethez az iskolának kell alkalmazkodnia. Az ide sorolható 4%- nyi gyermek iskolába még nem javasolható. Bár az írásmozgás-koordináció fejlődése érési folyamat kérdése, a finommozgások mégis fejleszthetők. Ebből a célból fontos a naponta végzett rajzolás, firkálás, gyur- mázás, kirakós és építő játékokkal végeztetett foglalkozás. A kezdő és haladó szinten lévő gyerekek írástanításának elkezdését, amely a populáció 30%-a szokott lenni, a második félévre kívánatos halasztani. A nyári egyetemet követő további felkészítések által a szlovákiai magyar iskolákban megnyílik a lehetőség a DIFER alkalmazására. Mondhatjuk tehát, hogy folytatás következik. Szeptembertől a Comenius Pedagógiai Intézet az intézmények igényeinek megfelelően biztosítani szeretné azt a szolgáltatást, amely során a mérési szakemberek pontos diagnózist nyújtanak az elsős tanuló képességeiről tanévkezdéskor és az elért fejlődéséről a tanév végén. A kínált szolgáltatást szakmai tanácsadás teszi majd teljessé, amely a gyermek lemaradásait leküzdő eljárások megbeszélését jelenti a fejlesztésbe bevont pedagógussal. A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa JÓKAI TIBOR A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma, a Pázmány Péter Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával július folyamán rendezte meg a Jókai Mór vers-és prózamondó tábort Komáromban. A foglalkozások az Eötvös Utcai Alapiskolában valósultak meg. A tréningszerű foglalkozásokon három csoportban 35 gyerek vett részt. A diákok tehetségének továbbfejlesztését szakmailag jól felkészült előadók: Fort Krisztina, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem tanára, Kolczonay Katalin, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Kiss Péntek József rendező, Szabó Csilla és Várady Kornélia drámapedagógusok biztosították. A táborlakók nemcsak az előadó-művészet ismérveivel foglalkoztak, hanem Jókai Mór Komáromban címmel tanulmányi kiránduláson is részt vettek. Az egyes emlékhelyek felkeresésével olyan ismeretekre tettek szert, melyeket majd a tanítási órákon nagymértékben tudnak hasznosítani. A szabadidős tevékenységet Varga Rózsa és Kovács Tünde a Komáromi Eötvös Utcai Alapiskola tanárai vezették. Elsősorban a drámapedagógia alapismereteinek, és a kézműves mesterségek elsajátítására helyezték a hangsúlyt. Az egy hét alatt összekovácso- lódott kis csapat a tábor kiértékelésekor záróműsorban bizonyította az elsajátított új technikákat. Zárszóként elmondhatjuk: az SZMPSZ felvállalta a tehetségek játékos formában való továbbfejlesztését, s Móricz Zsigmond szavaival élve nem hagyhatja, hogy az arany elvesszen a sárban. A táborlakók nemcsak az előadó-művészet ismérveivel foglalkoztak, hanem Jókai Mór Komáromban címmel tanulmányi kiránduláson is részt vettek (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést augusztus 18-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei című könyvet. 1. A Bolyai Nyári Akadémián ... tanfolyam közül választhattak felvidéki magyar pedagógusaink a. 15 b. 19 c. 29 2. A 43 pedagógus 5 helyszínen és ... szakcsoportban bővítette tudását elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. a. 16 b. 160 c. 25 3. Ez a nyári akadémia ... éves működése után ma már a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus továbbképzésének számít. a. 13 b. 78 c. 12 4. A ... Bolyai Nyári Akadémia bebizonyította, hogy létünk itt, a Kárpát-medencében nem lehet természeti tény, tudatos alkotómunkával kell megmaradnunk Európához való csatlakozásunk után is a. XII. b. XIII. c. MDL. Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2c, 3b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a rima- szombati Öllé Istvánnak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427,02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
