Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-10 / 184. szám, kedd
2004. augusztus 10., kedd 8. évfolyam 30. szám Az egyik zátony arról híres, hogy egykor az itt élő nőknek „szerelmi iskolát” kellett végezniük, hogy tökéletesen megtanulják a szerelem művészetét Találja ki, hol járunk! (Képarchívum) A szigetcsoport hamisítatlan trópusi paradicsom, több mint 1000 fehérhomokos korallsziget, türkizkék tenger és gyönyörű zöld erdők csalogatják a felhőtlen nyaralásra, a pihenésre és a kalandra vágyó turistákat. JÁTÉK Főképpen a távolabbi szigeteken ismerkedhet meg a turista a helyiek ősi kultúrájával és hagyományaival, így nem csak barnábban, de élményekkel telve térhet haza. Sajnos a szigeteket sem hagyta érintetlenül a nagyhatalmi őrület, a huszadik századi rombolás, az amerikaiak számos gyönyörű zátonyt - köztük a hírhedt Bikini- atollt - tették lakhatatlanná, egész törzseket földönfutókká atombomba kísérleteikkel. Ennek ellenére a helyiek nagyon szeretik az idegeneket, mindent megtesznek azért, hogy jól érezzék magukat az ide érkező turisták, ami a történelmet ismerve nagyon nagy szó. A szigetcsoport 1200 szigete és zátonya két nagy láncba csoportosítható, a Ratakra (Napkelte), valamint a Ralikra (Napnyugta). A szigetek közül valójában csak öt nevezhető igazi szigetnek, a többi korall-, vagy homokzátony. A szigetek legmagasabb pontja éppen ezért mindössze 10 méterrel van a tengerszint fölött, és a legszélesebb sziget sem éri el az 1 kilométeres szélességet. Az átlagos hőmérséklet 27 fok körül alakul, az esős évszak szeptembertől novemberig tart. A legszárazabb a januártól márciusig tartó időszak, a legforróbb pedig a június, a július és az augusztus. A Majuro-atoll az ország gazdasági és turisztikai központja, az ország lakosságának a fele itt él. Egykor a Csendes-óceán gyöngyszemének nevezték a szigetet, mára ez sajnos egy kissé megkopott. A trópusi gyöngyszem mára a legnyugatiasodottabb szigetté vált, a fehér homokra vágyók inkább más szigeteket keresnek maguknak. A Kwajalein-atoll a világ legnagyobb korallzátonya, és pár ezer amerikai katona kizárólagos „tulajdona”. A gyönyörű sziget a katonai vezetők szerint az egyetlen alkalmas hely arra, hogy rakétákat teszteljenek, a turistáknak és az őslakosoknak egyedül arra van joguk, hogy elképzeljék, egykor milyen szép lehetett a zátony. Az Arno-atoll a szigetek halászati központja, nagyon kevés helyen él akkora halpopuláció, mint itt. A zátony híres arról, hogy egykoron az itt élő nőknek „szerelmi iskolád’ kellett végezniük, hogy tökéletesen megtanulják a szerelem művészetét. A Mejit-sziget a szigetcsoport legszebb és legjobb strandjaival várja a turistákat. A sziget belsejében csodálatos édesvizű tó bújik meg, de a tengerparti strandok is elsőrangúak, és ami rendkívül fontos, a part menti vizek mérges halaktól mentesek. Hamisítatlan trópusi paradicsom A helyi hagyományos alapanyagokból, a rizsből, különféle halakból, kókuszból, valamint a tarógyökérből készült finom ételeket szépen lassan felváltják a terjedő nyugati kultúra megszokott ételei, az atombomba után Amerika exportálta a szigetekre a helytelen ételekből fakadó civilizációs betegségeket is. (nu.hu) Múlt heti számunkban közölt óriásrejtvényünk megfejtése: Egész életünkön át mindig csak a jelent tartjuk birtokunkban és sohase többet. A különbség csak az, hogy az elején hosszú jövőt látunk magunk előtt, a vége felé pedig hosszú múltat magunk mögött. A múlt heti számunkban közölt Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Tossa de Mar. Ajándékcsomagot nyert: Demián Emü, Bős Gubicza Katalin, Gúta Lukács János, Fülek Hencz Annamária, Bátka Barczi Terézia, Kamocsa MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, vasárnap 814 64 Bratislava 1) augusztus 16-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk, (ú) REJTVENYSZIGET
