Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-07 / 182. szám, szombat

4 10 Kópé Ú3 SZÓ 2004. AUGUSZTUS 7. A magányos iskola SZABÓ ILDIKÓ Július vége felé járt az idő, ragyogott a nap, tanárok és diákok vala­mennyien a vakációnak örültek. Mindenki boldog volt, csak az öreg is­kola nem. Egyre gondterheltebbnek érezte magát, mióta bezárták a ka­puit, nagyon magányos lett. A csengő is csak panaszkodott:- Eddig mindig hallgattam a vi­dám gyermekricsajt a folyosón. Én indíthattam el és én vethettem neki véget... A csengőnek nagy tekintélye volt, mindenki figyelt és hallgatott rá. De bizony mondom, mindig igazságos volt, mert sosem csent el perceket sem az órákból, sem pedig a szünetekből.- De most, hogy tart a szünidő, kinek csengetek? - kérdezgette. - Úgysem hallja senki sem. A tanteremben a tárgyak is ta­nácstalanul néztek egymásra.- Én bizony azt nem bírom a leg­jobban, hogy a polcaim az üresség­től konganak, nem állhatom ezt a hangot - vallotta be hátul a szek­rény. Az asztal teljesen egyetértett ve­le, hiszen ő is valami hasonlót ér­zett. A nagy fekete tábla kicsit elgon­dolkodott:- Hm! Milyen jólesett minden egyes porcikámnak, mikor a gyerekek krétával írtak rám! Mintha csak megcsiklandoztak volna. S mikor letöröltek! Ó, az is olyan volt, mintha gyengéden simogatnának. De a legjobban azt szerettem, amikor vizes ronggyal letöröltek, attól valósággal felfrissültem! De mi örömöm van nekem most? - kérdezte ijedten, és hirtelen szörnyen üresnek és nehéz­nek érezte magát. A székeknek és a padoknak a gyerekek sutyorgása hiányzott a legjobban, meg az, hogy nem ellenőrizhették, írják-e a füzetbe, amit kell. Mert ők bizony még erre is fi­gyeltek. És ők is üresnek és haszontalannak érez­ték magukat. A faliújság végighallgatta vala­mennyiük panaszát, majd végül ő is megszó­lalt:- Lám, milyen csúnya és elhagyatott vagyok, pe­dig nekem az a feladatom, hogy tündököljek és jó hangu­latot keltsek. Valahogy így hangzott a beszélge­tés a tanteremben. Majd a tárgyak lassan el­csendesedtek. Bizonyára nagyon magányosak a hosszú szünidő alatt. Pedig nekik is kijár egy kis pihenés, hiszen egész évben a rendelkezé­sünkre állnak, ha éppen szükségünk van rájuk. No, de már a fele letelt, nemsokára viszontlátjuk egymást. TÖRD A FEJED I« A mátyóci Kusnyír Melinda hibakeresője Legalább öt különbség van a két kép között. Megtaláljátok? A július 24-ei megfejtések: Ragadozó - A legjobb ba­rátom: Kópé. A Kalligram, a Lilum Aurum és a Nap Kiadó ajándékát nyerte: Jenei Noémi, Komárom, Molnár Tamás, Hidaskürt. Az érsekújvári Tóth Andrea feladványa Melyik közmondást ábrázolja a rajz? írjátok meg azt is, mikor használjuk! I LEVELEZŐ Megály Dávid Kedves Kópé! Szeretném, hogyha megüzen­néd kedves jobbkezednek, Szabó Ildikónak, hogy nagyon sajnálnám, ha kevesebbet írna ezentúl a rova­todba. Hiszen az ő levelei, rajzai, fejtörői is színesebbé tették ezt a szeretetreméltó rovatot. így remé­lem, hogy velünk marad, és kívá­nok neki az új iskolában is sok sze­rencsét, sikert és jó egészséget. Tisztelettel gondolok rá, akárcsak terád: Kusnyír Melinda, 12 éves, Mátyóc Nagyon szeretünk téged olvasni az Új Szóban. Már alig váijuk a szombatot. Sok sikert kívánok ne­ked a további munkádban. Sok sze­retettel egy hű olvasód Patonyrét- ről: Szilvási Mónika, 7 éves Régen volt, hogy levelet küldtem neked. Köszönettel tartozom vi­szont azért a sok szép ajándékért, amit a rajzversenyért kaptam. Na­gyon örülök mindennek, sok-sok puszit és három rajzot küldök érte. Hálával és szeretettel: Vankó Zsó­fia Úgy érzem, kötelességem csatia­kozni Zsófi lányom soraihoz. Fel­nőttként is imádom a rovatot, külö­nös figyelemmel kísérem hétről hétre. Külön örülök minden gyerek sikerének. Jó nyaralást kívánok mindenkinek, neked is, Kópé, meg­érdemelt pihenést. Forró öleléssel: Vankó Erzsébet óvónő Én már két éve ismerlek téged, és nagyon leköt a rovatod, ez az én kedvencem. Ha te nem lennél, nem is tudom, mi kötné le hétvégenként a gyerekeket. Én még a Vasárnap­ban ismertelek meg, a barátnőm, Sipos Lúcia hívta fel rád a figyelme­met. Nagyon szépen köszönöm a könyvet, amit legutóbb küldtél, és a testvérem is köszöni, ő is kapott már tőled. Nagyon jó munkát, jó pihe­nést, és ha eljön majd szeptember, jó iskolakezdést ne­ked, Huncutkának és minden Kópé-ba­rátnak! Ezt kívánja: Erdélyi Zsuzsa, 12 éves, Abara Nekünk sajnos csak a Vasárnap jár, de a nagyma- máéknál mindig megoldom a rejtvé­nyeidet, elolvasom a történeteket a kö­pés oldalon. Kár, hogy csak a szom­bati Új Szóban vagy, olyan jó vol­na, ha mindennap benne lennél, hi­szen te vagy a ked­vencem. Remélem, jól vagytok Huncutkával, és sokat mesélsz neki. Üdvözlettel: Szarka Csilla, 9 éves, Alsószeli Csicsón falunap volt júniusban. A gyerekeknek játékos sportvetél­kedőket szerveztek, zsákban ugrá­lást, versenyfutást, kötélhúzást, célba dobást, sőt még kincskeresés is volt. A legügyesebbek ajándékot is kaptak. Emellett még lehetett gipszből faliképet készíteni, neme­zeim, mézeskalácsot sütni. Lili és Lali bohóc szórakoztott mindenkit, nagyon mulatságos műsoruk volt. Sajnálom, hogy te nem voltál itt, Kópé. Megály Dávid, 10 éves, Csicsó ÍGY RAJZOLTOK TI Szabó Ildikó, 15 éves, Dióspatony Vankó Zsófia, 8 éves, Fülekkovácsi Tóth Tamara, 4 éves, Léva Szalay Csenge, 6 éves, Nemesócsa Nagy Nándor, 11 éves, Kálosa Petrovits Dóra, 8 éves, Dunatőkés JTIQ: Száméi Krisztina, 11 éves, Ekecs ‘ 4*J.' Sí Lukács Barbara, 7 éves, Csicser Nagy Fiorina, 8 éves, Nagymegyer Zálezák Bálint, 8 éves, Perbete rt Szarka Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents