Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-06 / 181. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 6. Gondolat 13 Szlovákia lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása a települések nagyságcsoportjai szerint, 2001, % 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 ♦ alapiskolai ■ szakmunkás és szakiskolai középiskolai érettségivel felsőfokú gyerekek 16 éves korig 4. ábra 50009999 1000019999 2000049999 50000- 100000+ 100000 hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint országos bontásban (5. ábra). Eltérések inkább a változások intenzitásában és csak kevésbé lineáris jellegében mutatkoznak. A magyar alapiskolai végzettségűek aránya az országosnál kevésbé dinamikusabban csökken a településnagyság növekedésével. (A legnagyobb településeken élő alapiskolai végzettségűek aránya a magyarok esetében 2,1-szer, országosan 2,7-szer nagyobb, mint a legkisebb településeken élők esetében.) A magyar szakmunkások aránya a községek lélekszámának emelkedésével lassan növekszik, s a legnagyobb értékeket a legnagyobb lélekszámú falvakban (2000-^4999 fő) éri el, a helységek lakosszámának további emelkedésével arányuk csökken, s a legnagyobb városokban arányuk nem sokkal kisebb (22,3 %), mint az aprófalvakban (23,8 %). Az érettségivel rendelkezők arányának alakulásánál mutatható ki a legkisebb eltérés a magyar és az országos adatok alakulásánál. A magyar érettségivel rendelkezők aránya a legnagyobb településeken a legkisebb településekhez viszonyítva nagyobb mértékben (2,1-sze- resére) nőtt, mint országos vonatkozásban (1,9-szer). Hasonló, de dinamikusabb trendek figyelhetők meg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is. A két településtípuson élő felsőfokú végzettségűek arányának különbsége a magyarok esetében 9,6-szoros, országosan pedig 8- szoros az eltérés. Érdekes összefüggésekre figyelhetünk fel, ha a magyar lakosság iskolai végzettségének a települések nagyságcsoportjai szerinti változásait közvedenül az országos trendekhez viszonyítva vizsgáljuk (6. ábra). Az országos értékeket az egyes iskolai végzettségek, illetve településnagyságok esetében 100- nak vesszük, s ettől való eltérésként ábrázoljuk a magyar képzettségi szintek alakulását. Ebben az esetben a 100-nál magasabb értékek jelentik a túlreprezentáltságot, a 100 alatti értékek pedig az egyes végzettségi szintek alulreprezentáltságát. A magyarok körében az alapiskolai végzettségűek túlreprezentáltsága a településnagysággal emelkedik, hasonló a helyzet a szakmunkások esetében is, bár kisebb a túlreprezentáltság mértéke, azaz nem ekkora nagyok az eltérések, másrészt a legkisebb településeken - 1000 fő alatt - az országos értékekhez képest a magyar szakmunkások relatív aránya kisebb. (Ez azonban az alapiskolai végzettséggel rendelkezők magas arányával hozható összefüggésbe.) A magyar érettségivel rendelkezők értékei térnek el legkevésbé az országos értékektől, azaz kevésbé alulreprezentáltak, viszonylag legkevésbé a nagyobb falvakban vannak jelen, s az országosnál nagyobb arányban pedig a két legnagyobb városban. A magyar felsőfokú végzettségűek aránya az országos értékeket leginkább a 20 000 főnél nagyobb lélekszámú településeken közelíti meg, Az 50-100 ezer lakosú városokban kimutatott relatív magyar értelmiségi többlet e városok szívóhatásával magyarázható. Egyébként az itt élő magyarok száma és aránya igen alacsony. A magyar lakosság iskolai végzettség szerinti kedvezőtlen megoszlása több tényezőre vezethető vissza. A történelmi előzményeken kívül meghatározóak az anyanyelvi iskolahálózat hiányosságai (elsősorban a szakközépiskolai és a felsőfokú oktatás területén), továbbá a magyar lakosság hátrányosabb település- és társadalomszerkezete, mely közvetve hat a magyar közösség egy részének tudati értékrendjére is. A magyar lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1990-es évek folyamán a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában javult, de a hátrányos iskolai végzettség szerinti megoszlás belátható időn belüli felszámolása csak jelentős strukturális változások esetén következhet be. (A szerző szociológus, a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport tagja. A tanulmány a HTMH által támogatott 2003-as demográfiai kutatás keretében készült, amely a 2001/2002-es népszámlálások adatai alapján, az egész Kárpátmedencére kiteijedően vizsgálta a magyarság etnodemográfiai helyzetét.) A magyar lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása a települések nagyságcsoportjai szerint, 2001, % 45.0 40.0 35.0 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5,0 0,0 ■199 200-499 500-999 1000- 2000- 5000- 10000- 20000- 50000- 100000+ 1999 4999 9999 19999 49999 100000 4 alapiskolai ■ szakmunkás és szakiskolai érettségi felsőfokú gyerekek 16 éves korig 5. ábra A magyar nemzetiségű lakosság iskolai végzettsége az összlakossághoz viszonyítva a települések nagyságcsoportjai szerint, 2001, % 160.0 140.0 120.0 100,0 80,0 60,0 40.0 20.0 0,0-199 200-499 500-999 1000- 2000- 5000- 10000- 20000- 50000- 100000+ 1999 4999 9999 19999 49999 100000 ♦ alapiskolai 8 szakmunkás és szakiskolai érettségi felsőfokú gyerekek 16 éves korig 6. ábra GONDOLAT Szerkesztők: Hizsnyai Zoltán (tel. 02/59233449), Mislay Edit, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49, 820 06 Bratislava 26 A SZÜLETÉSNAPUNKON, A BRAMAC ünnepel. Ön ajándékot kap! Aki 2004. Vili. 2-tól IX. 14-ig bármilyen típusú BRAMAC cserépből 150 ÖRÜLJÖN VELÜNK! m2-t vásárol, annak fantasztikus ajándékkal kedveskedünk: 10 m2 alapcserepet ingyen kap! Ingyenes infovonal: 0800/18 18 18 HA TETŐ, AKKOR BRAMAC UP 1810
