Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-06 / 154. szám, hétfő
10 Téma: a fagylalt Ú3 SZŐ 2004. JÚLIUS 6 ÉRDEKESSÉGEK A fiatal nők kedvence Több nő, mint férfi kedveli a fagylaltot és a jégkrémet, és gyakrabban is fogyasztják mind a két finomságot - derül ki egy tanulmányából. Életkor szerint a fiatalabbak közü többen, az idősebbek közül pedig kevesebben díjazzák a frissítő jeges édességeket, (index) Északon jobban fogy, mint Délen? A svédek több mint kétszer annyi fagylaltot fogyasztanak évente, mint például a spanyolok - derült ki abból az európai ranglistából, amelyet a Profil című osztrák hetilap állított össze. A lap táblázata szerint a legtöbb fagylalt Svédországban fogy, ahol az egy lakosra számított fogyasztás évi 13,2 liter. A 2. helyre a dánok kerültek, ahol évente 10 liter a fejadag. Írország a harmadik 9,6 literes fagylaltfogyasztással, és a „fagylaltnagyhatalomként“ ismert Olaszország az egy lakosra jutó évi 8,9 liter fagylaltfogyasztással csak a 4. helyre került, (pan) Tevefagylalt Izraelből Egy izraeli kísérleti farmon elkészítették a világ első, tevetejből készült fagylaltját, amit Gamalidának neveztek el, a gamal (teve) és a glide (fagylalt) szavak összevonásával. A tevetej édes, és alacsony az állatízsír-tartalma, ám inzulint is tartalmaz. Az édes ízű tej miatt ehhez a fagylalthoz fele annyi cukor kell, mint a hagyományoshoz. A kis mennyiségű laktóz miatt a laktózérzékenyek is fogyaszthatják, (net-u) RECEPTEK Mascarpone fagyi Hozzávalók: 50 dkg földieper, 10 dkg porcukor, 2 cs vaníliás cukor, 1 ek citromlé, 50 dkg mascarpone sajt, 125 ml tejszín Elkészítés: A megmosott, megtisztított földieprekből - néhány szem kivételével - botmixer segítségével pürét készítünk. A kimaradt eperszemeket apró kockákra vágjuk. A tejszínt habbá verjük és a simára elkevert mascarponéhoz adjuk, jól összedolgozzuk. Hozzáadjuk az eper- pürét és az eperkockákat, majd a citromlét, a cukrot és a vaníliás cukrot is. Jól elkeverve fagylaltgépben fagyasztjuk. Tipp! Ha nincs fagylaltgép, a mélyhű-tőben is elkészíthető a fagylalt. Ekkor tízpercenként keverjük jól át a masszát, amíg teljesen meg nem fagy. Jeges kávé Hozzávalók: 1 dl presszó kávé, 1 gombóc vanília fagylalt, ízlés szerint cukor, jégkocka, tejszínhab, csoki reszelék, egy hosszú üvegpohár, szívószál Elkészítés: A kávét lefőzzük, hagyjuk kihűlni. Beletesszük a jégkockákat, a fagyit, a tetejére a tejszínhabot és a csokireszelékkel megszórjuk. Orosz jégkrém Hozzávalók: 3 tojás, 3 csomag vaníliás cukor, 2 doboz friss tejszín, 2 db tortalap. Elkészítés: A tojássárgáját a vaníliás cukorral simára keverjük. Felvetjük a tojásfehéijét és a tejszínt is. Ezután az összes hozzávalót összedolgozzuk. Egy tepsi aljára alufóliát teszünk, erre helyezzük a tortalapot, ráöntjük a krémet, a tetejére rátesszük a másik tortalapot, majd alufóliával beborítjuk. 24 órára fagyasztóba tesszük. Eldorádó szelet Hozzávalók: 8 db palacsinta, 8 gombóc fagyi, 1 dl konyak Elkészítés: A palacsinták közepébe nyomunk egy-egy gombóc fagyit, a fagyis palacsintát feltekeijük. A tányéron meglocsoljuk a konyakkal vagy a rummal, és meggyújtjuk. A vendég elé lángolva tesszük. Jó üzletnek bizonyult a fagylaltárusítás, a fagylaltozók pedig előkelő hölgyek pletykálkodó helyéül szolgáltak Tölcsérbe adagolt gyönyör lllusztráci Marco Polo, a világjáró olasz egyik útja során - hétszáz évvel ezelőtt, Kínában - felfedezett egy mennyei édességet: a fagylaltot. Annyira lenyűgözte ez a hideg csoda, hogy magával vitte a receptjét Velencébe. Milyen régen is volt már ez! Azóta rengeteg fagylaltreceptből válogathatunk. ÖSSZEÁLLÍTÁS Hogy mióta kedvelik sokan a fagylaltot, a hideg nyalatot, arról pontos információink nincsenek. Lehet, hogy már az ősember is ízesítette valamivel a havat-jeget. Az viszont tény, hogy a kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát, amely a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger vidékére. A lassúakat kivégeztette Hippokratész egyenesen orvosságnak tartotta, s ajánlotta betegeinek. Nagy Sándor a fagylalt frissítő erejében bízott, ezért is szolgáltatta fel csaták előtt. Néró akár több száz kilométerről is hozatott magának jeget, hogy cukrászai elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal, gyümölcsökkel ízesített jeges nyalánkságot. A meleg éghajlaton különös figyelmet igényelt, a készítéséhez szükséges jég szállítása és tárolása pedig rengeteg pénzbe került. Nérónak is fejtörést okozott ez, míg végül kiötlöt- te: atletikus alkatú rabszolgákkal, stafétafutással fogja szállíttatni magának a jeget gleccseres hegyvidékekről. A lassúakat, azaz a szállítmányt megolvasztókat kivégeztette. A döntő újítás Marco Polo (1254-1324) korából származik, amikor is rájöttek: a fagylaltkészítő edényt kell hűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához. Évszázadokkal később már „fagylaltkészítő szerkezetet“ is találunk az orléans-i herceggel egybekelő Medici Katalin nászajándékai között. Ennek köszönhetően a kékvérű vendégek gyümölcsízű hűsítőt fogyaszthattak a felséges lakomán. Voltaire is fagyizott A világ első nyilvános fagylalto- zóját 1672-ben Párizsban alapította Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, nagy népszerűségnek örvendett. Olyan történelmi alakok kedvenc helyei közé tartozott a kis üzlet, mint Voltaire, Rousseau, Diderot, sőt Napóleon. S ha már a fény városánál tartunk, hadd említtessék meg, hogy a fogalommá vált Maxim’s ugyancsak egyszerű fagylal- tozóként kezdte, három lépésre a francia főváros híres terétől, a Place de la Concorde-tól. A hideg nyalat Ma már jószerivel nyomon követheteden, miként terjedtek el a különböző gasztronómiai kitaláci- ók és kellékek a királyiból a polgári konyhákba, illetve, egyik országból a másikba. Az azonban tény, hogy az 1753-58-ból fennmaradt szakácskönyv ismeretlen szerzője már sózott jéggel vagy hóval fogyasztható fagylalt receptjét is közölte. Leírása szerint a korabeli fagylalt inkább hasonlíthatott megfagyasztott tömény krémre, semmint a mai fagylaltra. Ennek ellenére elterjedt nyalánkságnak számított a XVIII. századi Magyarországon, noha akkoriban még inkább csak „hideg nyalatnak“ nevezték. Abban a században még nem voltak cukrászdák, fagylaltot tehát csak ott készíthettek, ahol télen a jeget elvermelték nyári használatra. A nagyúri háztartásokban ajég a frizsiderkorszak előtt sem okozott gondot. Aprítva kis dézsákba töltötték, és a jégdarabocskák közé ágyazták a zárt tartályba töltött fagylaltkrémet. Ezt addig forgatták, amíg meg nem dermedt. Nyilvánosan, pénzért először 1822-ben kezdtek fagylaltot mérni Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában“ az akkoriban divatossá lett „nyári kioszkban“. Esténként itt fagylaltozott Deák Ferenc is. A fagylaltárusítás jó üzletnek bizonyult, a fagylaltozók és cukrászdák főleg előkelő hölgyek találkozó- és pletykálkodó helyéül szolgáltak. (Akkoriban még súlyos illemsértésnek számított az utcán fagylaltozni.) Tölcsére magyar találmány? Ipari méretűvé és üzleti sikerré Amerikában tették a fagylaltgyártást: 1857-ben Baltimore-ban nyílt meg az első jégkrémgyár. A vezetékvízből ammóniákkal előállított műjég gyártása révén a huszadik század elejére általánossá válhatott a cukrászfagylalt fogyasztása. Cifrázó késsel szeletelve szolgálták fel, s a különlegesség árát is szeletenként számították. Egy ilyen hideg szelet nagyjából annyiba került, mint amennyibe egy kifőzdében egy teljes ebéd. Az édes csemege „demokratizálódása“ az ostyához kötődik. N< héz megmondani, ki ötlötte k hogy jó lenne ostyatölcsérbe ad; golni a jeges gyönyört, mert a egyik forrásban az olvasható, hog „a klasszikus fagyizás kialakulás egy magyar találmánynak köszöi hető: a századfordulón nálunk ki szítették először az ostyából prése tölcséreket. A sors iróniája, ho£ ezt a vafninak nevezett újítást elf lejtették szabadalmaztatni, így a v lág azt tartja, Itáliában találták ki mai ostyatölcsért, a szinte semm be nem kerülő, ehető tartályt, és o született meg a vizes, az ún. óla: fagylalt készítésének módszere.“ A legújabb fagylaltfejleményé kel is az olaszok rukkoltak elő. C találták ki a nem romló fagylaltpo tejjel percek alatt elegyíthető krér fagylaltot, illetve azt a készüléke amely cifrázva eregeti ki magából kúpos-csúcsosra felhúzott, selym sen olvatag finomságot. Micsoda választék! Nincs pontos statisztika am hogy ma mekkora a választék, arról sem, ki milyen fagylaltot ke vei, ám annyi bizonyos, manaps; a gyümölcsös fagyik a menők. Pe sze minden évben más és más i donsággal rukkolnak elő a cukr szók, fagylalt- és jégkrémkészítő íme néhány a vadonatúj kreáci: közül: angol tea, bodza, joghurt müzli, cabernet, birsalma, multi' tamin. (mti, press) A Ha megkérdeznénk száz gyereket, nem valószínű, hogy esetleg egy is azt mondaná: nem szeretem a fagyit (Somogyi Tibor felvétele) A Panteontól nem messze fekvő utcában található a Giolitti-dinasztia jégbarlangja Nyolc római gyerek bögrével PANORÁMA Kánikulai délután Rómában. Árnyékban 35 Celsius fokot mutat a hőmérő, sehol egy parányi felhőcske az égen. A város lakóinak többsége sziesztázik, a turisták keresik a felfrissülés lehetőségét. És az Örök Városban erre a legmegfelelőbb a Panteontól nem messze fekvő Via Uffici del Vicario 40-es számú lakóháza, ahol a Giolitti-di- nasztia jégbarlangja működik. Nem kell soká keresgélni, hogy megtaláljuk az üzletet - többnyire hosszú sorokban, türelmesen várakoznak előtte a felfrissülésre áhíto- zók. „Végtére is itt kapható a legjobb fagyi Rómában“ - mondja meggyőződéssel Francesca, élvezettel nyalogatva a finom marcipán fagylaltot. Giolitti - Fassi és San Crispino mellett - nemcsak Róma legismertebb fagylaltosaihoz tartozik: üzlete ugyanakkor egyike a legrégebbi ilyen létesítményeknek is az Örök Városban. 1890-ben kezdődött műiden, amikor Giuseppe és Ber- nardina Giolitti kis tejboltot nyitott a Forum Romanum közelében. Üzletük hihetetlen gyorsasággal ismertté vált az egész városban - nem utolsó sorban Bemardina „nagyinak“ köszönhetően, akinek nemcsak a minőség, hanem a reklám iránt is volt érzéke. „Az üzlet ajtaja előtt asztalt és két padot helyezett el, s odaültette nyolc szépen felöltöztetett gyermekét, mindegyik előtt egy-egy bögre tejjel“ - meséli Bemardina, a „nagyi“ azonos nevű unokája. A járókelők közül sokan megálltak és megkérdezték, hogy mivel eteti az egészségtől majd hogy ki nem csattanó külsejű csemetéit. A reklám megtette a hatását: a város minden részéből tódultak az édesanyák a boltba, hogy tejet vásároljanak gyermekeik számára. A birodalom gyorsan terjeszkedett és a „nagyi“ minden házas ának külön tejboltot nyitott. A t vékenység akkor vett fordulat: amikor a Panteon közelébi 1900-ban megkezdte működés a fagylaltozó. A fagylaltkészít kezdettől fogva a férfiak dől volt. Ősrégi receptek szerint I gyasztják ma is a jobbnál jo nyalogatni valókat. A Giolitti bolt leghíresebb külc legességeinek egyike napjainkb a „Coppa Olimpica“, amely 1960-as római ohmpiának köszc heti létrejöttét és olimpiai lánj mintáz. Az ínyencségek közé tar zik az 1920 óta árusított „Coppa ( olitti“ és az 1990-ben az olasz: szági Labdarugó Világbajnoks alkalmából kreált „Coppa Mond le“ is. A coppa természetesen kuf jelent. Bemardina „nagyira“ ma hálával gondol a Giolitti csalt és persze minden római fagyi: jongó.
