Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-06 / 154. szám, hétfő

10 Téma: a fagylalt Ú3 SZŐ 2004. JÚLIUS 6 ÉRDEKESSÉGEK A fiatal nők kedvence Több nő, mint férfi kedveli a fagylaltot és a jégkrémet, és gyakrabban is fogyasztják mind a két finomságot - derül ki egy tanulmányából. Életkor szerint a fiatalabbak közü többen, az idősebbek közül pedig kevesebben díjazzák a frissítő jeges édességeket, (index) Északon jobban fogy, mint Délen? A svédek több mint kétszer annyi fagylaltot fogyasztanak éven­te, mint például a spanyolok - derült ki abból az európai ranglistá­ból, amelyet a Profil című osztrák hetilap állított össze. A lap táb­lázata szerint a legtöbb fagylalt Svédországban fogy, ahol az egy lakosra számított fogyasztás évi 13,2 liter. A 2. helyre a dánok ke­rültek, ahol évente 10 liter a fejadag. Írország a harmadik 9,6 lite­res fagylaltfogyasztással, és a „fagylaltnagyhatalomként“ ismert Olaszország az egy lakosra jutó évi 8,9 liter fagylaltfogyasztással csak a 4. helyre került, (pan) Tevefagylalt Izraelből Egy izraeli kísérleti farmon elkészítették a világ első, tevetejből készült fagylaltját, amit Gamalidának neveztek el, a gamal (teve) és a glide (fagylalt) szavak összevonásával. A tevetej édes, és ala­csony az állatízsír-tartalma, ám inzulint is tartalmaz. Az édes ízű tej miatt ehhez a fagylalthoz fele annyi cukor kell, mint a hagyo­mányoshoz. A kis mennyiségű laktóz miatt a laktózérzékenyek is fogyaszthatják, (net-u) RECEPTEK Mascarpone fagyi Hozzávalók: 50 dkg földie­per, 10 dkg porcukor, 2 cs vaní­liás cukor, 1 ek citromlé, 50 dkg mascarpone sajt, 125 ml tejszín Elkészítés: A megmosott, megtisztított földieprekből - né­hány szem kivételével - botmi­xer segítségével pürét készítünk. A kimaradt eperszemeket apró kockákra vágjuk. A tejszínt hab­bá verjük és a simára elkevert mascarponéhoz adjuk, jól össze­dolgozzuk. Hozzáadjuk az eper- pürét és az eperkockákat, majd a citromlét, a cukrot és a vaníliás cukrot is. Jól elkeverve fagylalt­gépben fagyasztjuk. Tipp! Ha nincs fagylaltgép, a mélyhű-tőben is elkészíthető a fagylalt. Ekkor tízpercenként keverjük jól át a masszát, amíg teljesen meg nem fagy. Jeges kávé Hozzávalók: 1 dl presszó ká­vé, 1 gombóc vanília fagylalt, íz­lés szerint cukor, jégkocka, tej­színhab, csoki reszelék, egy hosszú üvegpohár, szívószál Elkészítés: A kávét lefőzzük, hagyjuk kihűlni. Beletesszük a jégkockákat, a fagyit, a tetejére a tejszínhabot és a csokiresze­lékkel megszórjuk. Orosz jégkrém Hozzávalók: 3 tojás, 3 cso­mag vaníliás cukor, 2 doboz friss tejszín, 2 db tortalap. Elkészítés: A tojássárgáját a vaníliás cukorral simára kever­jük. Felvetjük a tojásfehéijét és a tejszínt is. Ezután az összes hoz­závalót összedolgozzuk. Egy tepsi aljára alufóliát teszünk, er­re helyezzük a tortalapot, ráönt­jük a krémet, a tetejére rátesszük a másik tortalapot, majd alufóli­ával beborítjuk. 24 órára fa­gyasztóba tesszük. Eldorádó szelet Hozzávalók: 8 db palacsin­ta, 8 gombóc fagyi, 1 dl konyak Elkészítés: A palacsinták kö­zepébe nyomunk egy-egy gom­bóc fagyit, a fagyis palacsintát feltekeijük. A tányéron meglo­csoljuk a konyakkal vagy a rum­mal, és meggyújtjuk. A vendég elé lángolva tesszük. Jó üzletnek bizonyult a fagylaltárusítás, a fagylaltozók pedig előkelő hölgyek pletykálkodó helyéül szolgáltak Tölcsérbe adagolt gyönyör lllusztráci Marco Polo, a világjáró olasz egyik útja során - hét­száz évvel ezelőtt, Kínában - felfedezett egy mennyei édességet: a fagylaltot. Annyira lenyűgözte ez a hi­deg csoda, hogy magával vitte a receptjét Velencébe. Milyen régen is volt már ez! Azóta rengeteg fagylaltre­ceptből válogathatunk. ÖSSZEÁLLÍTÁS Hogy mióta kedvelik sokan a fagylaltot, a hideg nyalatot, arról pontos információink nincsenek. Lehet, hogy már az ősember is ízesítette valamivel a havat-jeget. Az viszont tény, hogy a kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát, amely a perzsák és az arabok közvetíté­sével jutott el a Földközi-tenger vidékére. A lassúakat kivégeztette Hippokratész egyenesen orvos­ságnak tartotta, s ajánlotta bete­geinek. Nagy Sándor a fagylalt frissítő erejében bízott, ezért is szolgáltatta fel csaták előtt. Néró akár több száz kilométerről is ho­zatott magának jeget, hogy cuk­rászai elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fa­héjjal, gyümölcsökkel ízesített je­ges nyalánkságot. A meleg éghaj­laton különös figyelmet igényelt, a készítéséhez szükséges jég szál­lítása és tárolása pedig rengeteg pénzbe került. Nérónak is fejtö­rést okozott ez, míg végül kiötlöt- te: atletikus alkatú rabszolgák­kal, stafétafutással fogja szállít­tatni magának a jeget gleccseres hegyvidékekről. A lassúakat, az­az a szállítmányt megolvasztókat kivégeztette. A döntő újítás Marco Polo (1254-1324) korából származik, amikor is rájöttek: a fagylaltké­szítő edényt kell hűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszá­hoz. Évszázadokkal később már „fagylaltkészítő szerkezetet“ is ta­lálunk az orléans-i herceggel egy­bekelő Medici Katalin nászaján­dékai között. Ennek köszön­hetően a kékvérű vendégek gyü­mölcsízű hűsítőt fogyaszthattak a felséges lakomán. Voltaire is fagyizott A világ első nyilvános fagylalto- zóját 1672-ben Párizsban alapí­totta Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, nagy népszerűségnek örvendett. Olyan történelmi alakok kedvenc helyei közé tartozott a kis üzlet, mint Voltaire, Rousseau, Diderot, sőt Napóleon. S ha már a fény vá­rosánál tartunk, hadd említtessék meg, hogy a fogalommá vált Ma­xim’s ugyancsak egyszerű fagylal- tozóként kezdte, három lépésre a francia főváros híres terétől, a Place de la Concorde-tól. A hideg nyalat Ma már jószerivel nyomon kö­vetheteden, miként terjedtek el a különböző gasztronómiai kitaláci- ók és kellékek a királyiból a polgári konyhákba, illetve, egyik országból a másikba. Az azonban tény, hogy az 1753-58-ból fennmaradt sza­kácskönyv ismeretlen szerzője már sózott jéggel vagy hóval fogyaszt­ható fagylalt receptjét is közölte. Leírása szerint a korabeli fagylalt inkább hasonlíthatott megfagyasz­tott tömény krémre, semmint a mai fagylaltra. Ennek ellenére elterjedt nyalánkságnak számított a XVIII. századi Magyarországon, noha ak­koriban még inkább csak „hideg nyalatnak“ nevezték. Abban a szá­zadban még nem voltak cukrász­dák, fagylaltot tehát csak ott készít­hettek, ahol télen a jeget elvermel­ték nyári használatra. A nagyúri háztartásokban ajég a frizsiderkorszak előtt sem okozott gondot. Aprítva kis dézsákba töl­tötték, és a jégdarabocskák közé ágyazták a zárt tartályba töltött fagylaltkrémet. Ezt addig forgat­ták, amíg meg nem dermedt. Nyilvánosan, pénzért először 1822-ben kezdtek fagylaltot mérni Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában“ az akkoriban di­vatossá lett „nyári kioszkban“. Es­ténként itt fagylaltozott Deák Fe­renc is. A fagylaltárusítás jó üzlet­nek bizonyult, a fagylaltozók és cukrászdák főleg előkelő hölgyek találkozó- és pletykálkodó helyéül szolgáltak. (Akkoriban még súlyos illemsértésnek számított az utcán fagylaltozni.) Tölcsére magyar találmány? Ipari méretűvé és üzleti sikerré Amerikában tették a fagylaltgyár­tást: 1857-ben Baltimore-ban nyílt meg az első jégkrémgyár. A veze­tékvízből ammóniákkal előállított műjég gyártása révén a huszadik század elejére általánossá válhatott a cukrászfagylalt fogyasztása. Cif­rázó késsel szeletelve szolgálták fel, s a különlegesség árát is szele­tenként számították. Egy ilyen hi­deg szelet nagyjából annyiba ke­rült, mint amennyibe egy kifőzdé­ben egy teljes ebéd. Az édes csemege „demokratizá­lódása“ az ostyához kötődik. N< héz megmondani, ki ötlötte k hogy jó lenne ostyatölcsérbe ad; golni a jeges gyönyört, mert a egyik forrásban az olvasható, hog „a klasszikus fagyizás kialakulás egy magyar találmánynak köszöi hető: a századfordulón nálunk ki szítették először az ostyából prése tölcséreket. A sors iróniája, ho£ ezt a vafninak nevezett újítást elf lejtették szabadalmaztatni, így a v lág azt tartja, Itáliában találták ki mai ostyatölcsért, a szinte semm be nem kerülő, ehető tartályt, és o született meg a vizes, az ún. óla: fagylalt készítésének módszere.“ A legújabb fagylaltfejleményé kel is az olaszok rukkoltak elő. C találták ki a nem romló fagylaltpo tejjel percek alatt elegyíthető krér fagylaltot, illetve azt a készüléke amely cifrázva eregeti ki magából kúpos-csúcsosra felhúzott, selym sen olvatag finomságot. Micsoda választék! Nincs pontos statisztika am hogy ma mekkora a választék, arról sem, ki milyen fagylaltot ke vei, ám annyi bizonyos, manaps; a gyümölcsös fagyik a menők. Pe sze minden évben más és más i donsággal rukkolnak elő a cukr szók, fagylalt- és jégkrémkészítő íme néhány a vadonatúj kreáci: közül: angol tea, bodza, joghurt müzli, cabernet, birsalma, multi' tamin. (mti, press) A Ha megkérdeznénk száz gyereket, nem valószínű, hogy esetleg egy is azt mondaná: nem szeretem a fagyit (Somogyi Tibor felvétele) A Panteontól nem messze fekvő utcában található a Giolitti-dinasztia jégbarlangja Nyolc római gyerek bögrével PANORÁMA Kánikulai délután Rómában. Ár­nyékban 35 Celsius fokot mutat a hőmérő, sehol egy parányi felhőcske az égen. A város lakóinak többsége sziesztázik, a turisták ke­resik a felfrissülés lehetőségét. És az Örök Városban erre a legmegfe­lelőbb a Panteontól nem messze fekvő Via Uffici del Vicario 40-es számú lakóháza, ahol a Giolitti-di- nasztia jégbarlangja működik. Nem kell soká keresgélni, hogy megtaláljuk az üzletet - többnyire hosszú sorokban, türelmesen vára­koznak előtte a felfrissülésre áhíto- zók. „Végtére is itt kapható a leg­jobb fagyi Rómában“ - mondja meggyőződéssel Francesca, élve­zettel nyalogatva a finom marcipán fagylaltot. Giolitti - Fassi és San Crispino mellett - nemcsak Róma legismer­tebb fagylaltosaihoz tartozik: üzle­te ugyanakkor egyike a legrégebbi ilyen létesítményeknek is az Örök Városban. 1890-ben kezdődött műiden, amikor Giuseppe és Ber- nardina Giolitti kis tejboltot nyitott a Forum Romanum közelében. Üz­letük hihetetlen gyorsasággal is­mertté vált az egész városban - nem utolsó sorban Bemardina „na­gyinak“ köszönhetően, akinek nemcsak a minőség, hanem a rek­lám iránt is volt érzéke. „Az üzlet ajtaja előtt asztalt és két padot helyezett el, s odaültette nyolc szépen felöltöztetett gyerme­két, mindegyik előtt egy-egy bögre tejjel“ - meséli Bemardina, a „na­gyi“ azonos nevű unokája. A járó­kelők közül sokan megálltak és megkérdezték, hogy mivel eteti az egészségtől majd hogy ki nem csat­tanó külsejű csemetéit. A reklám megtette a hatását: a város minden részéből tódultak az édesanyák a boltba, hogy tejet vásároljanak gyermekeik számára. A birodalom gyorsan terjeszke­dett és a „nagyi“ minden házas ának külön tejboltot nyitott. A t vékenység akkor vett fordulat: amikor a Panteon közelébi 1900-ban megkezdte működés a fagylaltozó. A fagylaltkészít kezdettől fogva a férfiak dől volt. Ősrégi receptek szerint I gyasztják ma is a jobbnál jo nyalogatni valókat. A Giolitti bolt leghíresebb külc legességeinek egyike napjainkb a „Coppa Olimpica“, amely 1960-as római ohmpiának köszc heti létrejöttét és olimpiai lánj mintáz. Az ínyencségek közé tar zik az 1920 óta árusított „Coppa ( olitti“ és az 1990-ben az olasz: szági Labdarugó Világbajnoks alkalmából kreált „Coppa Mond le“ is. A coppa természetesen kuf jelent. Bemardina „nagyira“ ma hálával gondol a Giolitti csalt és persze minden római fagyi: jongó.

Next

/
Thumbnails
Contents