Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-01 / 151. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 1. A megkérdezett vállalatok 31 százaléka vallotta be, hogy adót csalt, és 69 százaléka állította azt, hogy tiszta A magyar cégek egyhatoda csaló A cégvezetők pénzügyi ügyeskedése többnyire nem szemet szúró, a rendőrség csak ritkán avatkozik közbe (Lubos Pile felvétele) Budapest. A vállalati mérleghamisítások és lezsírozott közbeszerzések nemcsak a nyugat-európai országokban jelentenek problémát. Régiónkban ugyanúgy jelen vannak, mint tőlünk nyugatabbra, csak nálunk az esetek többségében elhallgatják az ügyet. Legutóbb Magyarországon végeztek felmérést a problémáról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly mintegy negyvenmilliárd forintnyi (159 millió eurónyi) bizonyított kárt okozott a gazdasági bűnözés Magyarországon, ám ez a szám felderítetlen esetekkel együtt akár az ötszörösére is rúghat. Amikor sorra derültek ki a Parmalat- hoz hasonló nagyvállalatokról, hogy vezetőik milliárdos károkat okozva éveken át hamisították a mérleget saját jövedelmük gyarapítása érdekében, akkor Magyar- országon sokan arra gondoltak: hála az égnek, régiónkban nem lehet ennyit ellopni, most hogy már lényegében vége a privatizációnak. A vállalati mérleghamisítások értékét tekintve, alighanem igazuk is volt. A kísérletező kedvet viszont alighanem alulbecsülték. Fekete Miklós, a Pricewaterhou- seCoopers vezető menedzsere szerint minél nagyobb a cég, annál nagyobbat lehet csalni. A módszerek egy privatizációs viszonyok között edződött cégvezetőnek nem okozhatnak nehézséget: fiktív árbevételre úgy lehet például könnyen szert tenni, hogy az igazgató - egy másik céggel összejátszva - annak számlát ad értékesítésről, majd „visszavásárolja” a termékeket. A termék természetesen el sem hagyja a gyárat. A lebukás gyakori. Sokszor az alkalmazottak jelzik a tulajdonosnak a főnök gyanús viselkedését, vagy a könyvvizsgálók szúrják ki a hamis tételeket, néha pedig a tulajdonosnak tűnik fel az ügyeskedés. Bárhogy is fedezik fel a bűntényt, a felelősségre vonás meglehetősen ritka. A főnököt ugyan azonnal eltávolítják, és igyekeznek némi pénzt visszaszerezni tőle, de feljelentést nem tesznek. Az negatív színben tüntetné fel a vállalatot, ezért inkább eltussolják az ügyet. A lebukott vezetők pedig így büntetlenül könnyen találnak új állást. Ahol akár újra kezdhetik a stikliket. A magyar cégvezetők egyébként általában nem olyan összegekhez jutnak mérleghamisítással, amelyek elegendők lennének a korai nyugdíjba vonuláshoz: a prémiumukért vagy egyszerűen a fizetésük mozgó részéért kockáztatják a börtönt. A nagyvállalati mérleghamisítás tömegessé válásához a legfontosabb feltétel adott - állítja Deák Andrea, a Neumann International magyarországi ügyvezető igazgatója. Ismeretei szerint ugyanis ma már szinte valamennyi általuk kiközvetített felsővezető bérének 25-50%-a teljesítményfüggő. A leggyakrabban a profit, az árbevétel vagy a piaci rész növekedéséhez kötődik az igazgatók jövedelmének mozgó része. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden vezető csaló. Sokszor a mérleghamisítás a sikkasztás elfedéséhez szükséges. Ilyennel szembesült egy élelmiszer-ipari cég tulajdonosa, aki távoli szigeteken töltötte éppen szabadságát, amikor rájött, hogy cégének ügyvezető igazgatója kijátssza. A helyi bolt polcain találta ugyanis saját termékét. A konzerv rendesen fel volt címkézve az adott ország nyelvén, nem volt semmi baja, csak az, hogy a tulajdonos tudomása szerint - cége nem is szállított árut az adott országba. A rejtély megoldása: az ügyvezető három műszakban járatta a gépeket, ám ezekből csak kettőt könyvelt el. Az előre lezsírozott közbeszerzések is sokmilliárdos kárt okoznak. A közbeszerzések terén nem az a gyakori, hogy a döntnököket lefizetnék a megbízás reményében. Inkább a kölcsönös szívességek nyújtása és a „valakinek a valakije” jellemzi a tipikus közbeszerzési korrupciót egyes cégvezetők szerint. A kilencvenes évek közepéhez képest jelentősen javult a szerződési és az adózási fegyelem. A megkérdezett közép- és nagyvállalatok 31%-a vallotta be 2001-ben, hogy adót csalt, és 69%-a állította azt, hogy cége tiszta. A kutatók számításai szerint így 95%-os biztonsággal állítható, hogy 2001 végén az adócsaló cégek aránya legfeljebb 16,6% lehetett. Három évvel korábban még 22,8%-ra becsülték a kutatók az adócsalók arányát e szektorban. A vállalatok úgy észlelték, hogy a számla nélküli értékesítés is visszaszorult ismeretségi körükben és a gazdaság egészében is. Míg 1996-ban még a megkérdezettek 89%-a vélte gyakorinak a számlaadási „figyelmetlenséget”, addig 2001-ben már csak 65%. (mh, ú) A visegrádi országok fővárosai közül egyértelműen Pozsony végzett az utolsó helyen a korrupció elleni harcban Nálunk nem megfelelő a közbeszerzési rendszer KOKES JÁNOS Prága. A négy visegrádi ország fővárosa közül Budapest harcol a leghatékonyabban a korrupció ellen - állapította meg egy nemzetközi felmérés, amelyet a cseh GfK és a Transparency International közvélemény-kutató intézetek készítettek közösen. A tegnap Prágában nyilvánosságra hozott eredmény szerint jelenleg a budapesti városvezetés rendelkezik a legtöbb eszközzel a korrupció megakadályozására, öt Varsó és Prága követi, míg az utolsó helyen Pozsony végzett. A felmérést készítő cégek azt elemezték, hogy a négy visegrádi ország fővárosa, tehát Budapest, Prága, Pozsony és Varsó vezetése hogyan kezeli a közberuházásokat, milyen a közbeszerzések rendszere és az ellenőrzés, milyenek a belső ellenőrző mechanizmusok, van-e etikai kódex az érdekek ütközésének esetére, illetve mennyire nyitott a hivatalok működése, s kap-e róla elegendő információt a lakosság. Budapest az összes vizsgált területen az első helyen végzett. A második Varsó lett, holott a lengyel főváros vezetése nem rendelkezik semmiféle etikai kódexszel alkalmazottai számára. A cseh főváros etikai kódexét a második legjobbnak minősítették. A szlovák metropolis szinte minden téren a negyedik helyen végzett. A pozsonyi városvezetésnél csak a belső ellenőrzés rendszere volt jobb, mint a többi metropolisban. Közbeszerzési rendszere viszont messze a leggyengébbnek bizonyult. Saját közvéleménye, tehát az egyes városok lakosai között készített véleménykutatás alapján a budapesti városvezetés kapta a legjobb, míg a prágai a legrosszabb jegyet. A második Varsó, míg a harmadik Pozsony lett. „A prágai lakosság általános véleménye, hogy a korrupció elleni harc eszközei nincsenek kihasználva, nem működnek” - mondta újságíróknak Michal Sticka, a Transparency International munkatársa. A cseh főváros lakosai szerint a városvezetés tevékenysége nem áttekinthető. Igen éles bírálat érte az érdekek összefonódását. Ezen a területen a felmérés szerint is gyenge volt Prága. Sticka szerint az idén első ízben készült „korrupciós” felmérés a négy visegrádi fővárosban, s a cégek szeretnék két év múlva megismételni. A felmérés eredménye a megfelelő dokumentumok és rendszerek tanulmányozása, valamint a lakosság véleményének megkérdezése alapján állt össze. A nemzeti bank folytatja harcát az erős korona ellen Csökkentek a kamatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai bankok számláin elhelyezett pénzünkért napokon belül újra kevesebb pénzt kapunk majd, jó hír azonban, hogy idővel a hitelkamatok is csökkenni fognak, bár nem olyan számottevő mértékben. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) tegnap ugyanis újabb 50 bázisponttal leszállította az irányadó kamat szintjét. A mától életbe lépő változás azt jelenti, hogy a kéthetes repo kamatláb 4,5%-os, az azonnali repokamat 3%, a refinanszírozási kamatláb pedig 6,0%-os lesz. A piac már beárazta az újabb, az idei harmadik kamatmérséklést, amivel a központi bank fékezheti a korona drágulásával járó forró pénzek beáramlását. A korona a tegnapi napot 39,985 korona/euró árfolyamon nyitotta, a kamatvágást követően pedig 40,00 korona/euró szintre esett vissza, ám délután már újra 39,90 korona/euró körül mozgott a kurzus. Vladimír Gajdos, a Szlovák Takarékpénztár üzletkötője szerint a kamatvágást követően a piaci szereplők elkezdték kiszedni a nyereségüket, ami azonban az árfolyamot csak időlegesen gyengítette, így a nap hátralévő részében a korona újra erősödni kezdett. Az elemzők szerint a piac számított a kamatcsökkentésre, így az elkövetkező napokban a korona újabb erősödése várható. (CTK, m) Közvetlen külföldi befektetések beáramlása (1994 és 2003 között, milliárd dollárban) Mexikó .... Íro rszág 93,3 jj 132,9* Lengyelország Csehország Magyarország Ausztrália USA Svédország Új-Zéland Szlovákia Dánia Ausztria Törökország (*2001-2002 között, **1997-2003 között) (Forrás: TASR) Gazdaság és fogyasztók 9-mi ii i. . . . ——■ Jobban odafigyelnek a közlekedés hatékonyságára Pozsonyi forgalmi dugók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha nyáron Pozsonyon keresztül utazunk Ausztriába vagy Magyarországra, érdemes lesz elkerülnünk az Új hidat, ezen ugyanis a jövő hét keddtől egészen július végéig jelentős forgalomkorlátozások lesznek. E hónapban a hídon csak egy-egy sávban lehet közlekedni és csökkentik a gépkocsik maximális sebességét is. A pozsonyi önkormányzat 6,2 millió koronát szán a szalagkorlátok cseréjére a híd mintegy 2,8 kilométeres szakaszán, az út újrafestésére pedig 2,26 millió koronát fordítanak. A főváros egyik szimbólumának tartott hídon egyébként naponta mintegy 60 ezer gépkocsi halad át. Ennek ellenére a hídnak a 32 éves fennállása alatt szinte alig romlott az állaga. A túlterhelt fővárosi közlekedés javítására a pozsonyi képviselő-testület létrehozza a Pozsonyi Integrált Közlekedés (BID) Kft.-t, amelyben 50%-os tulajdonrésze lesz a pozsonyi megyei önkormányzatnak is. Karol Kolada pozsonyi főpolgármester-helyettes szerint a független szervezetnek egy éven belül ki kellene dolgozni a fővárosi közlekedés olyan modelljét, amely hatékonyabb és költségkímélőbb lenne a jelenleginél. A BID a megrendelők nevében előkészíti a versenypályázatok megszervezését és összehangolja a város közlekedési eszközeinek a menetrendjét is. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Július 15-től már nincs ALA-kérvény Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) július 15-től leállítja a lakástámogatási kérvények fogadását - nyilatkozta Kása Zoltán, az alap vezetője. Az alaphoz beérkezett kérvények a május végi 3,5 milliárd koronáról, június végére 4,1 milliárd koronára nőttek. A legnagyobb érdeklődés a családi házak építőinek részéről mutatkozott. (T) Gyorsabban nő a gazdaságunk Pozsony. A jegybank szerint idén a bruttó hazai termék 4,4%- kal nő, a tavalyi 4,2%-os növekedéssel szemben. Marián Jusko jegybankelnök az elmúlt időszakban már másodszor módosított az idei előrelátásokon. Korábban csak 3,7-4,3%-os növekedésre számítottak, amit később 3,8-4,4%-ra módosítottak. Tavaly a növekedéshez elsősorban a külföldi kereslet járult hozzá, idén a belföldi keresletnek köszönhető a bővülés. (TASR) Kisebb nyereség a hazai bankoknál Pozsony. A szlovákiai bankok az első negyedév végére 1 billió koronás tulajdont tudhattak magukénak. Az említett időszakban a 21 bank 3 milliárd koronás tiszta nyereséget könyvelhetett el, ami 7,3%-kal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A nehezen behajtható hitelek aránya 12,5%-kal csökkent, és az egész hitelállománynak a 8 százalékát teszik ki. (m) Újabb bank alapít nyugdíjpénztárt Pozsony. A CSOB már a nyolcadik olyan pénzintézet, amely jelezte, hogy a jövő évtől nyugdíjpénztárával szeretne részt venni a magán nyugdíjtakarékossági rendszeren. A bank már létrehozta nyugdíjpénztárát, amelynek a működéséhez szeretne még júliusban kikérni az engedélyt a pénzpiaci felügyelettől. Szlovákiában eddig többek között az Allianz-Szlovák Biztosító, a svájci Credit Suisse Group, a holland Aegon, a VÚB a Generali Biztosítóval, az Istro- banka, a Sympatia Biztosító, az Első Lakás-takarékpénztár és a holland ING Bank kérte nyugdíj- pénztárának a bejegyzését, (m) Élénk növekedés a világpiacon Brüsszel. Az USA ipari termelése 4,8%-kal haladta meg a tavaly áprilisit. Idén ez volt a legmagasabb havi növekedési ütem. Az Európai Unióban sem tört meg a lassú élénkülés folyamata. Az áprilisi ipari termelés 1,7%-kal haladta meg a tavalyit. Az EU-hoz idén csatlakozott 10 ország közül Lengyelországban volt a legmagasabb (22%-os) az ipari termelés növekedése a tavaly áprilishoz képest, (m) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Árfol yam EMU - euró 39,922 Lengyel zloty 8,806 Angol font 59,546 Magyar forint (100) 15,780 Cseh korona 1,253 Svéd korona 4,371 Dán korona 5,372 Japán jen (100) Szlovén tollár (100) 16,631 30,165 Kanadai dollár Svájci frank 26,121 24,415 USA-dollár 32,913 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,72-41,02 31,59-33,99 1,23-1,29 14,82-16,82 OTP Bank 38,83-40,86 31,83-33,60 1,22-1,28 15,26-16,43 Postabank 38,83-40,91 31,86-33,56 1,22-1,28 15,25-16,51 Szí. Takarékpénztár 38,81-40,81 31,81-33,48 1,22-1,29 15,15-16,57 Tatra banka 38,83-40,91 31,86-33,56 1,22-1,28 15,25-16,51 Uni Banka 38,84-40,88 31,88-33,55 1,22-1,28 15,23-15,25 Általános Hitelbank 38,81-40,89 31,86-33,56 1,22-1,29 14,99-16,74 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
