Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-03 / 153. szám, szombat

18 Sport - euro 2004 ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 3. Valószínűleg az Eb gólkirálya lesz, de nem örül majd a díjnak. „Ha tehetném, a görögök elleni győzelemre és döntőbejutásra cserélném. Mind az öt gólt azonnal szétosztanám a csapaton belül" - mondta Milan Baros a vesztes elődöntő után. A fiatal csatár ahányszor pályára lépett az Eb-n, gólt lőtt. A görögök ellen megszakadt a sorozat, Csehország pedig kiesett. „Az eredményjelző táblán láttam, hogy a 105. percben járunk. Tudtam, hogy mindennek vége. Nem tudtam visszatartani a könnyeimet. De ezzel együtt senki sem mondhatja ránk azt, hogy szégyent hoztunk a hazánkra.’’ (CTK-felvétel) Görög K.O. a hosszabbítás 15. percében: Tszartasz szöglete után Deliasz (jobbról a második) fejese mindent eldöntött. „Amikor már csak tíz másodperc volt hátra, megszólalt bennem egy hang, hogy menjek fel fejelni. És lám, sikerült!” - áradozott Traianosz Dellasz. (Reuters) Szegény Jan Koller! A cseh csatár a 80. percben meccslabdát hi­bázott: Rosicky átadása után senkitől sem zavartatva lőhetett, de nem találta el a kaput. A görögök pedig büntettek. (Reuters) Marek Jankulovski a lefújás után elsírta magát a pályán. „Nem könnyű feldolgozni a vereséget. Nekünk voltak helyzeteink, mégis a görögök nyertek” - nyilatkozta a sajtótájékoztatón. (Reuters) Csehország vereség nélkül búcsúzik, Karel Brückner büszke csapatára Sajtóvisszhang Csak a csalódás maradt nyenSSSaii Porto. „Köszönöm, fiúk. Büszke vagyok mindenki­re” - mondta az öltözőben Karel Brückner cseh szö­vetségi kapitány, percekkel a vesztes Eb-elődöntő után. ÖSSZEÁLLÍTÁS Csehország úgy búcsúzott a kon­tinensviadaltól, hogy a rendes játé­kidőben nem kapott ki senkitől. Az edző a vereség ellenére meg­köszönte játékosainak a becsületes hozzáállást, és azt hangsúlyozta, hogy az előző találkozókon elért győzelmekkel sok-sok örömöt okoztak szurkolóiknak. „Ha a sikereket fel tudtuk dol­gozni, akkor most a vereséget is méltósággal el kell fogadnunk - mondta Brückner. A kapitány ter­mészetesen elkeseredett volt, de gratulált a görögöknek fegyelme­zett játékukhoz. - Közhely, de már annyiszor bebizonyosodott: az utolsó perc mindig a legveszélye­sebb. Kissé komikus, hogy három éve irányítom a csapatot, s az előző 30 mérkőzésen egyszer sem kap­tunk szögletből gólt.” „Jól játszottunk az egész Eb-n, aztán egy buta szöglet mindent el­rontott. Az volt a legbosszantóbb, hogy már nem maradt időnk vála­szolni” - mondta letérten Zdenék Grygera. „Most már nincs értelme azt elemezni, hogy kinek hogyan kellett volna helyezkednie annál a szögieméi. Semmi sem tehető jóvá utólag. Futballban még ekkora csa­lódás nem ért. És azt hiszem, szur­kolóink is így lehetnek most ezzel” - vélekedett Tomás Ujfalusi. A ki­esés után Václav Klaus államfő távi­ratban köszönte meg a cseh váloga­tottnak a portugáliai Eb-n nyújtott nagyszerű teljesítményt. Görög oldalon az eufória nem is­mert határokat. Nem csoda, hiszen a William Hill fogadóirodánál a tor­na előtt 100:1-hez lehetett fogadni arra, hogy a csapat döntőt játszik. Ehhez képest... - A tündérmese folytatódik. Hihetetlen, amit nyúj­tottak a fiúk. A csehek ugyan tech­nikailag jóval képzettebbek volt ná­lunk, de óriási küzdeni tudással és hittel sikerült föléjük kerekednünk. A torna igazi győztesei már mi va­gyunk! - mondta Otto Rehhagel, a görögök szövetségi kapitánya. A cseh válogatott aligha készül majd szívesen a legközelebbi barátságos mérkő-zésére: augusztus 18-án ugyanis éppen a görögökkel kelle­nejátszania. (mfd, c, ú) vesztett Sport (Prága): „Sokk! Könnyek és csalódás: az álomnak vége.” Hospodáíske noviny (Prága): „Vége a harcnak. A görög hősöket mi sem tudtuk megállítani.” Eleftherotypia (Athén): „Ez a csapat már feljutott az Olümposz­ra. Ráadásként pedig megnyer­hetné még a döntőt is.” Expres (Athén): „A mesének még nincs vége!” L’Equipe (Párizs): „Valamelyik csapatnak nyernie kellett. De hogy épp a görög lesz az...” The Sun (London): „A görö­gök végigvédekezték a meccset, de az egyetlen gólt ők rúgták - a fociban ez dönt” Marca (Madrid): „Deliasz ezüstgólja aranyat ért. Görögor­szág nyert, a futball vesztett. Vala­mikor régen az olaszok felfedez­ték, hogy a futballban, akár csak az életben, könnyebb rombolni, mint teremteni. A görögök ezzel a taktikával léptek pályára, és nega­tív szenzáció, hogy a cseheken túl­jutva a döntőbejutottak.” (tasr) „Imaszőnyeg” és ájulások Prágában Prága. A cseh fővárosban több tízezer ember óriás kivetítőn fi­gyelte a cseh-görög elődöntőt. A szurkolók egy csoportja har­minc méter hosszú, Karel Brücknert ábrázoló transzparenst terí­tett a földre, majd cipőjüket levéve letérdeltek, és úgy szorítottak csapatuknak. Az Óváros téren többen is elájultak a nagy tolon­gásban, és már az első félidő alatt nyolc drukkerhez kellett kihív­ni a gyorsmentőt, (ctk) Minden idők legszebb cseh fociját mutatta be a válogatott - véli a csapatkapitány, és nem tagadja csalódottságát Pavel Nedved: döntőt érdemeltünk volna MLADÁFRONTA DNES Porto. Ilyen nincs! - gondol­hatta Pavel Nedved, a csehek aranylabdás futballistája. Ezúttal sem adatott meg számára, hogy fináléban játsszon. Tavaly ta­vasszal a Bajnokok Ligájában döntőig vitte a Juventust, de sár­ga lapjai miatt ott már nem léphe­tett pályára. Az Európa-bajnokság elődöntőjében pedig már az első félidőben megsérült, és csapata végül kikapott a görögöktől. Az elődöntő 40. percében sé­rülés miatt elhagyta a pályát. Mi­re gondolt közben? Leírhatatlan fájdalmat érez­tem. Kétségbeesett és tehetetlen voltam, és legszívesebben üvöl­töttem volna. Pedig addig jól éreztem magam a pályán, az első félóra után kezdtem belelendül­ni, és olyan érzésem volt, hogy részemről ez egy remek meccs lesz. Aztán a kispadon ülve csak abban reménykedhettem, hogy a fiúk helyettem is megmutatják a görögöknek, ki a jobb. De végül nem mutatták meg. Pályafutása legnagyobb csaló­dása ez? A legnagyobbak egyike. Elmúlik majd egyszer? Nagyon remélem. Azt hiszem, minden idők legszebb cseh foci­ját játszottuk ezen az Eb-n, A döntőbe jutást feltétlenül megér­demeltük volna. Sikerként könyvelhető el az, hogy a legjobb négy közé kerül­tek? Odahaza mindenki arra számí­tott, hogy legyőzzük a görögöket. A meccs előtt mi is azt terveztük, hogy folytatni fogjuk jó sorozatun­kat. Úgyhogy a csalódás azért elég nagy mindenkiben. A bronzérem sem ad okot az ünneplésre? Ünneplés? Senkinek sincs ked­ve ünnepelni ezek után. Sőt... bá­natunkban inkább leisszuk ma­gunkat. A tréfát félretéve: kiele­mezzük majd ezt a meccset is, ta­lán egy korsó sör mellett. A sze­zonnak vége, mindenki szabad­ságra megy, de előtte még rende­zünk egy közös vacsorát. Az edző azt mondta az öl­tözőben, hogy mindenkire egy­formán büszke. Csapatkapitány­ként ugyanezt mondja majd a többieknek? Nem hiszem, hogy a fociról fo­gok beszélni velük. Elsősorban azt szeretném megköszönni nekik, ahogy a pályán kívül viselkedtek. Azt, hogy itt mindenki baráti vi­szonyban volt a másikkal. Ez volt a legfontosabb. Sok mindent megél­tem már eddigi pályafutásom alatt, de olyan összetartást, mint amilyen ezt a mai cseh válogatottat jelle­mezte, még sehol sem tapasztal­tam. Azt hiszem, erre fogok a leg­szívesebben emlékezni. „Azonnal éreztem, hogy nem tudom folytatni a játékot. Mintha egy tűt szúrtak volna a térdembe, olyasmi volt. Lépni sem tud­tam” - mondta a csapatkapitány Nedved. (Reuters)

Next

/
Thumbnails
Contents