Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-29 / 174. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 29. A szlovák címeres rendszámok egyelőre korlátlan ideig érvényben maradnak Cseréljünk rendszámot? Aki a kötelező cserét az év végéig nem hajtja végre, annak a járművét kivonják a nyilvántartásból (Képarchívum) Az Európai Uniós változások során a közlekedési rendőrség egy fontos változásra hívja fel a lakosság figyelmét. Az 1997 előtt rendszámot kapott járművek esetében az év végéig kötelező a rendszám kicserélése. ISMERTETÉS Az 1997 után kapott, úgynevezett szlovák címeres rendszámok továbbra is érvényesek maradnak az EU-s rendszámmal együtt, korlátlan ideig. A rendőrség alkalmazottai figyelmeztetnek, hogy a régi rendszámok esetén nem érdemes a cserét az utolsó pillanatra hagynunk, mivel várhatóan az év végén a sorok meghosszabbodnak és hosz- szabb ügyintézés esetén nem várt kellemetlenségekkel számolhatunk. AZ új rendszámot a járási rendőrségi hivatalokban kérvényezhetjük, ahol a formanyomtatványt kitöltve (Ziadosf o pri- delenie tabufky s evidencnym císlom) egy 1000 koronás okmánybélyeget kell mellékelnünk az új rendszámért és egy 150 koronásat az ügyintézésért. Aki belevág az ügyintézésbe, ne felejtse magával vinni a személyazonosságiján kívül az autó kicsi és nagy forgalmi engedélyét, továbbá a kötelező biztosítást igazoló iratot. Az idősebb autók esetében az emissziós vizsgát igazoló papírokat is kérheti a rendőrség. Cégek tulajdonában lévő autók esetében az üzleti nyilvántartásból is szükséges egy kivonatot felmutatnunk (vypis z obchod- ného registra). A rendőrség alkalmazottjai arra kérik a lakosságot, hogy ha lehet, feleslegesen ne cseréljék le a rendszámot, mivel ezzel a várakozási időt hosszabbítják a régi rendszámmal rendelkezők számára, ugyanakkor fölöslegesen adnak ki 1150 koronát az ügyintézésre. 2004 júliusában a rendőrség közel 600 ezer régi rendszámmal futó járművet tartott nyilván, amelyek számára kötelező érvényű a csere az év végéig. Ebből nagyjából 380 ezer személyautókhoz tartozik, a többi pedig teherautókhoz, traktorokhoz vagy más haszongépjárművekhez. A viszonylag magas számok miatt az év végi sorban állás minden bizonnyal meghosszabbodik, mivel sokan hagyják a cserét az utolsó pillanatra. Aki a kötelező cserét az év végéig nem hajtja végre, annak a járművét kivonják a nyilvántartásból. Ez esetben az újra nyilvántartásba vétel sokkal komplikáltabb és drágább ügyintézést von maga után. (kb) Az új rendszámot a járási hivatalokban kell kérvényeznünk Lettország Lettország májusban vált az Európai Unió tagállamává. Habár területe nagyobb Szlovákiáénál, lakossága a felét sem éri el, kb. 2,4 millió. Az ország sokszínűségét mutatja, hogy a lakosság 53 %-a lett nemzetiségű és majdnem fele orosz (33%), belorusz és ukrán. A nemzetiségek között nem mindig barátságos a viszony, bár összetűzésekre nem került sor. A volt szovjet tagország viszonyát az orosz nemzetiséghez még valószínűleg jó ideig a szovjet múlt fogja beárnyékolni. A legnagyobb vallási csoport az evangélikus, de jelentős számban vannak katolikusok is. Gúnyosan a „Balti Svájcnak” nevezik az országot, amely azonban inkább Hollandiához hasonlítható, mivel területének 10%-a tengerszint alatt fekszik. A tengerparton fekvő Riga mágnesként vonzza a turistákat. Területének 40%- a erdővel borított, legmagasabb pontja a 311 méter magas Gaizina kalns. Novembertől áprilisig kellemetlen időjárás uralkodik az országban, a hőmérő higanyszála alig emelkedik 0 C° fölé, a Nap csak néhány órát süt naponta. Lettország mostani lakosainak ősei finnugor vadászok voltak, akik valószínűleg Kr. e. 3000 és 2000 között érkeztek erre a területre. A régészek találtak azonban ennél is régebbi tárgyi leleteket, meCSALÁDTAGOK lyek bizonyítják, hogy a régióban már a Kr. e 9000-es években is éltek emberek. Az első világháború alatt Lettország, hasonlóan Litvániához, német megszállás alá került. Az 1930-as évek végére Lettországban felülkerekedett az önkényuralom, és 1939. augusztus 23-án Lettország szovjet érdekszférába került. 1940 augusztusában az ország szovjet katonai megszállás alá került, a kommunisták megnyerték a „választásokat” és Lettországot „felvették” a Szovjetunió államai közé. Ennek eredményeképp megindultak a nacionalista tisztogatási folyamatok, és egy éven belül közel 35 ezer lett esett áldozatául a népirtásnak. Németország, Szovjetunió megtámadása után, 1941-ben elfoglalta Lettországot. Noha sok lett a nácikat felszabadítóként üdvözölte, és bevonult a német katonai alakulatokba, Lettország 90 ezer főt számláló zsidó népessége majdnem teljesen elpusztult. Számos lett lakos menekült nyugatra 1944- ben. Lettország teljes embervesztesége a második világháború alatt kb. 450 ezer fő volt. Sztálin hatalma alatt, 1945 és 1949 között, további 175 ezer lett lakost gyilkoltak meg vagy deportáltak. Lettország erőszakos orosz megszállása, csakúgy, mint a többi balti állam esetében, 1980 végén kezdett gyengülni, amikor Mihail Gorbacsov hirdetni kezdte a glasznoszty (nyitottság) és peresztrojka (átstrukturálás) politikáját, majd 1990 tavaszán a nacionalisták jelentős többséget szereztek a lett parlamentben. 1991 elején nagy többséggel elfogadta a parlament a Szovjetuniótól való elszakadást, a Gorbacsov-ellenes államcsíny után Lettország teljes függetlenséget jelentett be. Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyáron az erdei gyümölcsökből készített lepények remek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy pár kiló felesleget szedjünk magunkra. A Riga Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete, az Unikumhoz valamennyire hasonlító ital. Ne hagyjuk ki! A nyári napforduló az északi népeknél különösen nagy ünnepnek számít. Ilyenkor a házaik köré kirakott virágokkal próbálják a gonoszt elriasztani, majd miután a riasztás sikeréről meggyőződtek, óriási la- komázásba fognak. Európai unió 9 A legtöbb pénz a hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek segítésére jut Elkészült a vidékfejlesztési terv euro.hu Az Európai Unió Mezőgazdasági Alapok Bizottsága elfogadta Szlovákia 2004 és 2006 közötti vidékfejlesztési tervét. A terv megvalósítása 561,8 millió euróba kerül, az összeg 70 százalékát az EU biztosítja, a fennmaradó 30 százalékot szlovák állami és magánalapokból fedezik. A hasonló magyar program 754,14 millió euró értékű, amelyből az EU hozzájárulás 602,3 millió eurót tesz ki, a magyar „önrész” csak 20 százalék. Az EU és Szlovákia közös feladatnak tartja a gazdaság jövedelmezőségének növelését, a hátrányos helyzetű területeken a mezőgazdaság potenciáljának megőrzését, az erdőirtás visszaszorítását, az erdőgazdálkodás átgondolását, a környezetvédelmi szabályok betartatását. A terv megpróbálja gazdaságilag életképessé tenni a lépéshátrányban lévő farmokat, azzal, hogy termelői csoportok létrehozását támogatja. A tervet az Európai Bizottságnak formálisan még jóvá kell hagynia. Korábban a bizottság Szlovákia esetében 182,9 millió eurós mezőgazdasági csomag megítéléséről döntött. A három évre szóló terv összértéke 561,8 millió euró, ennek 70 százalékát az Európai Unió adja (397,1 millió eurót), a fennmaradó 30 százalékot (164,7 millió eurót) Szlovákiának kell biztosítania, állami és magánalapokból. A tervben tételesen meghatározták, hogy mely célra milyen összeget fordíthat Szlovákia. így például 24,3 millió eurót kell költeni a környezetvédelmi standardok alkalmazására, közvetlen gazdáknak juttatott kifizetésekre 99,76 millió euró jut, 81,1 milliót agro-környezetvédelmi projektek indítására fordítanak. A legnagyobb összeg, 244,4 millió euró, a gyenge földminőség miatt hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek megsegítését szolgálja, szakértők szerint 1 250 000-1 350 000 hektárnyi ilyen terület van Szlovákiában. A terv alapján 10,9 millió eurót költenek a termelői csoportok kialakítására, 6,6 millió eurót az erdők kiirtásának megállítására, 70,1 millió eurót a Pozsony-kör- nyéki mezőgazdasági holdingok támogatására. 9,47 millió euró a SAPARD-programok végrehajtására jut, 15,21 millió eurót pedig a teljes terv megvalósításának technikai költségei emésztenek fel. Mint ismeretes, a magyar nemzeti vidékfejlesztési tervre is szerdán adta áldását az illetékes bizottság. A Szlovákiával összehasonlítva Magyarországnak jóval kevesebb saját erőt kell biztosítania a pályázatok révén kiosztható támogatáshoz: a szlovák hozzájárulás 30 százalék, a magyar csak 20 százalék. A teljes magyar program értéke 754,14 millió euró, amelyből az EU hozzájárulása 602,3 millió euró. A kedvezőtlen helyzet az új tagországok növekedési kilátásait is mérsékelheti Idén is pang a német autóipar FIGYELŐNET A németországi autóipari fellendülés az idén is várat magára. Az idei év már az ötödik lesz, amikor stagnálnak, esetleg vissza is esnek az eladások. Elemzők szerint a német autóipar a magas munkanélküliség és a lakosság emiatt bekövetkezett elbizonytalanodása miatt szenved. Jellemző, hogy a vártnál nagyobb áprilisi növekedés után májusban is 23 ezerrel gyarapodott a németországi munkanélküliek száma, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 10,7 százalékos. Emiatt a háztartások keresete nem növekszik, minek nyomán a szakértők úgy kalkulálnak, hogy az új autók eladása legfeljebb a tavalyi 3,24 milliós szintet érheti el ebben az évben. A német autóipar gyenge kilátásai azért is érintik súlyosan a német a gazdaságot, mert Németországban az utóbbi időben szinte kizárólag az autóipar számított jó megrendelőnek az alvállalatokkal szemben. Az autóipar fellendülésének késlekedése miatt komoly recessziós hatás gyűrűzhet tovább a német gazdaságban. A német gazdaság mellett a frissen csatlakozott országok növekedési kilátásait is mérsékelheti a német autóipar pangása. A gazdasági növekedés motorja ugyanis a balti országokban, illetve Lengyelországban, Szlovákiában, de Csehországban, Szlovéniában és Magyarországon is az ipari termelés, azon belül is különösen az exportorientált ágazatok dinamikája. A húzóágazatok élén eddig az autóipar állt. A német gyárépítők és géptermelők az elmúlt években óriási hasznot húztak a kelet-európai piacokhoz ragaszkodó német autógyártókból, akik már korán oda építették helyi termelőbázisaikat. Ráadásul az autógyártókat követték a nekik beszállító autóalkatrész-gyártók is, akik az elmúlt öt évben minden negyedik gyárukat a csatalakozó országokban húzzák fel. Szlovákia és Magyarország egyelőre nem kezdte meg az okmányok kiadását Állatútlevéllel az Európai Unióba ÖSSZEFOGLALÓ Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (ún. pet passport) fogalmát és használatát, és megköveteli az állatok állandó jelölését. Mint ismeretes, az Európai Parlament és a Tanács 998/2003 (EK) számú rendeletében az EU egységes, uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott állatok, azon belül nevezetesen a kutyák, macskák és más házi kedvencek nem kereskedelmi célú szállítására. A rendelet szerint az ilyen állatokkal utazó tulajdonosok a korábbi tagállami szintű és sokszor egymástól eltérő szabályozás helyett a jövőben az egész unióban azonos feltételekkel utazhatnak, továbbá EU-n kívüli országokból is azonos feltételekkel léphetnek be vagy térhetnek onnan vissza. A rendelet néhány új kötelezettséget is ró a tulajdonosokra. Ezek közül a legfontosabbak, hogy bevezette az egységes európai állatútlevél, a pet passport fogalmát és használatát, megköveteli az állatok állandó jelölését, tetoválással vagy mikrochippel, illetve speciális feltételekhez köti az állatok importját és/vagy visszaléptetését veszettség szempontjából kedvezőtlen státuszú országokból. Mindössze a veszettségtől hivatalosan mentes Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára utazók részére élnek továbbra is szigorúbb, speciális követelmények. A gyakorlati megvalósítás azonban számos tagállamban - különböző okok miatt - késedelmet szenvedett. Mindezek miatt az Európai Bizottság 2004/539/ EK számú bizottsági határozatával lehetővé tette, hogy 2004. október 1-ig az új rendelkezések mellett párhuzamosan a korábbi, nemzeti előírások is életben maradjanak. Szlovákia és Magyarország még szintén nem kezdte meg az útlevelek kiadását. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi eljárásnak megfelelően október 1-ig induló utazóknak továbbra is saját felelősségük, hogy a rendeltetési ország előírásairól az adott ország hatóságainál, külképviseletein vagy egyéb módon tájékozódjanak, és azokat betartsák. Ezek általában a veszettség elleni vakcinázást tanúsító igazolást, bizonyítványt vagy oltási könyvet követelnek meg, azonban ettől eltérő is lehet. Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta jellemzően ezen felül legalább vérvizsgálatot és egyedi állatazonosítást követel meg. (euro, MH) Az EU-s rendelet az állatok jelölését is megköveteli (Képarchívum)
