Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-03 / 153. szám, szombat

10 KÓPÉ ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 3. Kedves Gyerekek! Június utolsó napjaival véget ért egy újabb iskolai év. Végre felléle­gezhetünk, hátunk mögött tudhat­juk az összes nehéz felmérőt, a fe- leltetést. Átvettük bizonyítványun­kat, egész évi munkánk gyümöl­csét. Ezzel kapcsolatosan olvastam az egyik szlovák gyermekújságban egy nagyon aranyos mesét. Úgy megtetszett, hogy egyből meg is je­gyeztem, és ezért most veletek is meg tudom osztani. Az iskolai év utolsó napjaira a ta­nító néni kis kiruccanást szervezett a gyerekeknek. Nem mentek mesz- szire, csupán a közeli tóhoz. A fiúk horgásztak, a lányok és a tanító né­ni pedig labdáztak, fogócskáztak, játszottak. Egyszer csak arra lettek fi­gyelmesek, hogy valaki szalad feléjük. Az öreg iskola volt az. Amikor a tóhoz ért, megállt, kifújta magát, és elmondta, hogy azért jött, mert már rettentően magányosnak érezte magát. Gondolt egyet, s utánuk jött, hogy megnézze, mit csinálnak. Miután ezt elmondta, ki­nyitotta ablakait, és kiadta rajtuk a bizonyítványokat. Csodák csodájá­ra a bizonyítványokon nem volt sem kettes, sem hármas, csak csupa- csupa egyes. Az öreg iskolának pedig úgy megtetszett ez a hely, hogy úgy határozott, itt marad a nyári szünetre. Nagyon kedves, mosolygós történet ez, csak a valóságban nem így van. A mi iskolánk is szívesen oszt ilyen szép bizonyítványt, de csak azoknak, akik igazán megérdemlik, akik meg is küzdöttek érte. Renge­teg igyekezettel, szorgalommal, hatalmas akaraterővel és fáradozással lehet kiérdemelni. És Kópénak igaza van, nem csupán a tiszta egyes bi­zonyítványért érdemeltek dicséretet, hiszen nem lehet mindenki jeles tanuló. Jól teljesítettek mindazok, akik a képességeikhez mérve a lehe­tő legjobb jegyet szerezték, vagy éppenséggel javítottak valamely tan­tárgyból. Remélem, valamennyien jó bizonyítvánnyal tértetek haza, ta­nítóitok, szüléitek megdicsértek benneteket, és nemcsak ők, hanem ti magatok is elégedettek voltatok eredményeitekkel. Most már tudjátok, miért kell figyelni az iskolában és rendszeresen készülni a tanítási órákra. Minden megéri, amiért az ember őszintén, szíwel-lélekkel fáradozik, főleg, ha ilyen nemes célért, mint amilyen maga a tudás is. Bezárultak az iskolák kapui, és kezdetét vette a két hónapos vakáció. Szeptemberig rengeteg idő van, használjátok ki eredményesen, pihen­jetek, játsszatok, érezzétek jól magatokat! Velem együtt gondoljatok Kópéra is, a jó barátra, s írjatok rendület­len, hisz ő az, aki velünk együtt örül a jó bizonyítványnak és a vakáció­nak is. , / Szeretettel régi jó barátotok: Gondtalan szünidőt mindenkinek! Vankó Zsófia, 8 éves, Fülekkovácsi Kedves Kópé barátom! Megint eltelt egy egész év, s újra eljött július 2-a. Ez a nap azért olyan különleges, mert a te névnapodat tartjuk. Különösen örülök annak, hogy már harmadik alkalommal emlékezhetek erre a szívemnek kedves dátum­ra, mert ez azt jelenti, hogy már több mint három éve ismerlek, ismerhe­tünk mi, újságolvasó gyerekek. Most tehát nem csupán azzal a céllal ra­gadtam tollat, hogy felköszöntselek, hanem hogy megköszönjem azt a sok-sok jót, amit e három év alatt kaptam tőled. Nem is gondolnád, meny­nyi boldog pillanatot, órát, napot szereztél nekem, amiért kimondhatatla­nul hálás vagyok. Rengeteg szebbnél szebb könyv sorakozik a polcomon, melyeket te küldtél nekem, s én ezekre vagyok a legbüszkébb. Szekré­nyemben pedig tornyosul a sok Kópé-oldal, mert bizony én amióta van, mindet megőrzőm. Ez a rovat nekem nagyon sokat jelent, nemcsak újabb értelmet, irányt is adott életemnek. Szeretnék én is valami hasonlóval fog­lalkozni, kamatoztatni a tőled tanultakat. Mert azt ám jól megtanultam, hogy egy kis dolog is mennyi embernek szerezhet örömet. Örülök, hogy ilyen helyet talál­tam, s ilyen jó barátot kaptam, mint te, Kópé. Bár szeptembertől én már a dunaszerdahelyi magyar gimnázium tanulója leszek, talán a továbbiakban is segítségedre lehe­tek egy kicsit, hogy meghálálhas­sam azt a sok jót, amit kaptam. Gratulálok az eredményes mun­kádhoz, ehhez a színvonalas rovat­hoz, s kívánom, hogy még hosszú évekig lehessen a te vezetéseddel az Új Szóban sok-sok kisgyermek örömére. Őszinte szeretettel és tisztelettel:^^ TÖRD A FEJED Ezen a héten Szabó Ildikó írta az egész oldalt. A rejtvényt is ő készítette, nézzük hát, mi a feladat: A képen látható tárgyak megnevezésének megfelelő betűjét az alattuk levő szám alapján kell kiválasztani. Sorba szedve egy kedves mondatot kaptok. o m * * 2M Melyik úton jut el Kópé az ajándékhoz? eJTVE'MY Ajúnius 19-ei megfejté­sek: Molnárfecske - Vaká­ció. A Kalligram Kiadó ajándékát nyerte: Ja­kab Veronika, Mátyóc, Varga Atti­la, Nagymegyer, Lipták László, Zsarnó. TARKA LEPKE... A névnapi ajándék SZABÓ ILDIKÓ Kópé egész héten izgatott volt. Kíváncsian várta, milyen megle­petés készül a névnapjára. Huncutka annyit elárult, hogy csoda­szép ajándékot kap majd. Végre elérkezett a nagy nap. Kópé egy vadonatúj kék színű, he­gyikerékpárt kapott szüleitől. Nem bírt vele betelni, egész nap csak azt nézegette. Büszkén simította végig csillogó vázát. Öröm volt nézni. Estére, amikor szintén a kerékpár mellett álldogált, édesapja odalépett mellé:- Kópé, mit szólnál, ha holnap délután elmennénk túrázni? Ki­próbálhatnád az új kerékpárodat!- Ó, az csodás lenne! - lelkendezett Kópé. Huncutkának és édesanyának is tetszett az öüet, így hát megvaló­sították. Másnap délután bepakoltak két hátizsákba, előkészítették a kerékpárokat, majd útra keltek. Jó idő volt. Ragyogóan sütött a nap. Az út kicsit hosszú és fárasztó, de Kópé így is nagyon boldognak érez­te magát. A patakhoz érve letették egymás mellé a kerékpárokat. Az egyik fa alá leterítették a kockás pokrócot. Kópé és Hun­cutka tollaslabdáztak. Majd mindannyian leül­tek az árnyékba, és elfo­gyasztották az előre elké­szített szendvicskenyere­ket és az üdítőt. Még egy kicsit gyönyörködtek a nyári tájban, majd haza­tértek. Hazafelé Kópé megengedte hugicájának, hogy ő is kipróbálja az új kerékpárt. Ez volt a legszebb név­napi ajándékom! - állapí­totta meg boldogan. ÍGY rajzoltok ti Kovács Anita, 12 éves, Alsólánc X \ 1 * 0 ✓ ­iMUMmmmtmil Vanya Tünde, 13 éves, Tardoskedd RMANDfiVói JÓK.' .vSiEWETETTCt f * Kurucz Amanda, 7 éves, Kisgéres m Lelkes Anett, 9 éves, Dióspatony Fekete Dóra, 6 éves, Bős v' T\. JL ® V Bodzsár Mónika, 12 éves, Baranyovics Máté, 9 éves, Guta Nyárasd Rummer Karcsika, 6 éves, Dunaszerdahely *1* w fAf ]W§f Sátor Szandi, 6 éves, Felsőszeli

Next

/
Thumbnails
Contents