Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-28 / 173. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS RÖVIDEN Újra kirabolták az OTP egyik fiókját Pozsony. Alig egy hónap elteltével újra kirabolták az OTP Ban­ka egyik pozsonyi fiókját. Ezúttal a pénzintézet egyik pozsony- hidegkúti fiókját támadták meg tegnap délelőtt, nem sokkal ki­lenc óra előtt. Silvia Miháliková, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-fő­kapitányság szóvivőjének tájékoztatása szerint két, símaszkot vi­selő felfegyverkezett férfi hatolt a pénzintézetbe. Védekezéskép­telenné tették az ajtóban álló biztonsági őrt, az alkalmazottakat pedig bezárták egy helyiségbe. Lapunk érdeklődésére Norbert Lazar, a bank szóvivője megerősítette: az őr mellett biztonsági kamerák is felügyelték a történéseket. A támadás során ügyfél nem tartózkodott a helyszínen és személyi sérülés sem történt. Az idei év 16. szlovákiai bankrablásában megközelítőleg négy­millió koronás veszteséget könyvelhet el az OTP. (ú, agsz) Belehalt fejlövésébe a biztonsági őr Besztercebánya. Belehalt sérüléseibe az a Poniky községből származó férfi, aki hétfőn fejbe lőtte magát egy helyi textilkeres­kedésben. Az eset után a férfit azonnal kórházba szállították, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. A rendőrség eddigi is­meretei alapján a korábban biztonsági őrként dolgozó személy vasárnap hangos szóváltásba keveredett édesanyjával, akit halá­losan megfenyegetett. Az ellene indított eljárást hétfőn szüntette meg az illetékes bíró; szabadulása után szánta el magát az öngyil­kosságra. (TASR) Jövőre jóval többe kerül a póttartásdíj Pozsony. A vártnál jóval többe, mintegy 138,2 millió koronába kerülhet a póttartásdíjról szóló törvény végrehajtása, állítja a szoci­ális hivatal háttérszámításokra hivatkozva. A Robert Madej (Smer) által beterjesztett jogszabályt tavasszal fogadta el a parlament, ak­kor csak 21 millió koronás éves kiadást mutattak ki. A törvény, amelyet már aláírt az államfő is, 2005. január elsején lép életbe. A jogszabály szerint a felelőtlen, kötelességüket nem teljesítő szülők helyett az állam fizetné a tartásdíjat, és utólag hajtaná azt be. (lpj) Csontvázat találtak a csatornában Pozsony. Csontvázat talált egy férfi a fővárosi családi házának kertjében lévő csatornában, értesítette lapunkat Silvia Miháli­ková, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. A 34 éves Gabriel ellenőrizni akarta, miért nem folyik a víz a házban, és a fűvel benőtt vízakna felnyitása után egy emberi csontvázra buk­kant. A tetemet a tűzoltók húzták ki. A halál okát és körülményeit a kórbonctani hivatal szakértői vizsgálják, (dp) Folytatódik a korrupt katonatiszt ügye Pozsony. A Katonai Ügyészség a Jarmila S. alezredes ügyében hozott törvényt sértő döntés miatt pénteken panaszt tesz a Legfel­sőbb Bíróságon. Az 500 dolláros csúszópénz elfogadásával gyanú­sított katonatiszt ügyében márciusban első fokon hozott ítéletet ugyanis - mely fél év szabadságvesztést és 20 ezer koronás pénz- büntetést foglalt magában - a Legfelsőbb Katonai Bíróság meg­szüntette, és a felmerülő súlyosabb körülmények tekintetében az ügyésznek átutalta az esetet. Mikulás Gardecky katonai főügyész egyetért a vádemelési javaslattal, és helytelennek tartja a katonai bíróság eljárását. (SITA) Gasparovic nem szorul személyi orvosra Pozsony. A jelenlegi köztársasági elnöknek, Ivan Gasparo- vicnak Rudolf Schusterrel ellentétben nincs szüksége saját szemé­lyi orvosra. Ezt az államfő saját maga állította. Rudolf Zajac egész­ségügyi miniszter szerint fel sem merült a saját orvosi szolgálat le­hetősége, hiszen Gasparovic egy tett- és életerős férfi. Az elnöki irodát vezető Milan Úic meggyőződése, mindenkinek megfelelő megoldást találnak ebben a kérdésben. (TASR) Elhúzódhat az egészségügyi reformtörvények tárgyalása, véli Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, akit tegnap fogadott Ivan Gasparovic államfő. A hat jogszabály tárgyalását szeptember 21-én folytatja a törvényhozás, de ha sok módosító javaslatot nyújtanak be a képvise­lők, akkor elfogadásuk novemberig is elhúzódhat. (TASR-felvétel) Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bírósággal szemben igazat adott a Greenpeace környezetvédő szervezetne! Biztonságunk nem lehet üzleti titol Kassa. A Szlovák Atomener­gia Felügyelet megsértette a Greenpeace jogait, amikor nem volt hajlandó tájékoz­tatni a szervezet képviselőit az apátszentmihályi (Jas- lovské Bohunice) atomerő­mű Vl-es blokkjának felújí­tásáról - így döntött tegnap az Alkotmánybíróság. JUHASZ KATALIN Az atomenergia felügyelet a Greenpeace kérését üzleti titokra hivatkozva utasította el, és érvelé­se a Legfelsőbb Bíróságon is meg­állta a helyét, mivel az szintén el­utasította a Greenpeace keresetét. A taláros testület azonban újbóli tárgyalásra utalta vissza az ügyet a Legfelsőbb Bíróságnak. Az Alkotmánybíróság il­letékes tanácsa megállapí­totta, hogy a vállalat sem­mibe vette az alaptörvény szabad információáram­lásról szóló cikkelyét, to­vábbá nem tették lehetővé a környezetvédőknek az állami szervek által az ügyben ho­zott döntések elemzését. A taláros testület továbbá felülbírálta és semmisnek nyilvánította a Legfel­sőbb Bíróság azon döntését, blokk termohidraulikai analízisé­nek eredményei titkosak, azaz nem hozhatók nyilvánosságra. A Greenpeace szóvivője szerint a környezetvédőket kellemesen A nagyvállalatoknak a jövőben már érdemes titkolózniuk. amelynek értelmében a V 1-es meglepte a döntés, és azt sem bánják, hogy négy évet kellett vár­niuk rá. „Reméltük, hogy az or­szág lakosságának biztonsága nem képezheti üzleti titok tár­gyát. Ez, valamint az informáci­ókhoz való jog mindenkit megil hazánkban, még akkor is, egyeseknek ez nem érdekük' mondta a döntés kézhez véte követően Juraj Rizman. A 2000 szeptembere óta hú; dó ügy tehát visszakerül a Légi sőbb Bíróságra, amelynek az bóli tárgyaláson figyelembe k vennie az Alkotmánybíróság ha rozatát. Jogi szakértők szerint a döntés precedens értékű, mi1 a nagyvállalatoknak a jövőb már érdemes megfontolniuk, titkolhatják-e a környezetvéc lemre, vagy a környezetszennj zés mértékére vonatkozó dől mentumaikat a civil szervezet és a lakosság elől. írásos szerződést kötne a független parlamenti képviselőkkel Mikulás Dzurinda pártja, az SDKÚ Pótolják a koalíció lemorzsolódott honatyáit? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. írásos szerződést köt­ne a független képviselőkkel az SDKÚ. Mikulás Dzurinda kor­mányfő egy hónappal ezelőtt tájé­koztatta néhányukat a koalíciós helyzetről és arról, hogy szeretné pótolni a pártjából és az ANO-ból kivált honatyákat. Akkor még csak szóbeli szerződést ajánlott, és konkrétumokról szeptemberben akartak tárgyalni. Néhány függeüen honatya azon­ban tegnap megerősítette: körvo­nalazódik egyfajta írásos megálla­podás, Dzurindától már szerződés- tervezetet is kaptak. Eszerint a koa­lícióval egyeztetnék az egyes kor­mánytagok visszahívásáról szóló javaslatokat és a reformokat, vala­mint köteleznék magukat, hogy nem támogatnak költségvetést ter­helő tervezetet. Cserébe az SDKÚ lemond javukra a pártot megillető parlamenti alelnöki tisztségről; e posztot Miroslav Abelovsky tölthet­né be. Abelovsky erre azt válaszol­ta: tanulmányozza az ajánlatot, és a függetlenek augusztus 18-án ta­lálkoznak, hogy megvitassák az SDKÚ közeledését. „A szerződéstervezet általános­ságokat tartalmaz, melyeket jó lenne konkretizálni, ellenkező esetben nehezen lehet teljesíteni” - mondta a hírügynökségnek Abe­lovsky. Neve egyszer már felme­rült a parlamenti alelnöki poszt kapcsán. A tisztség Pavol Rusko gazdasági miniszterré való kine­vezése után üresedett meg, az ANO Eubomír Lintnert javasolta helyette, ám a koalíción belül sem kapott elég szavazatot. Untner la­punknak korábban leszögezte: személy szerint nincs kifogása Abelovsky ellen, ám nem hiszi, hogy megválasztják, hiszen az < lenzék nem egységes, a koalíc pedig képtelen megegyezni e fun cióról. A partnerek szerint a ke mánypártiaknak elsősorban azo kai a képviselőkkel kellene szerz dést kömiük, akik eredetileg me szavazták a kormányprogramé Kérdéses, a csellengő ultrafügge lenek tiszteletben tartanának bármilyen megállapodást. A Sm úgy véli, üzletelésről van szó, i Robert Fico szerint az SDKÚ kö zétehetne egy listát, hogy az egyi törvénytervezetek támogatásáé mennyit fizet, (s, sza) A törvény nem határozza meg, hogy egy honatyának hány irodája lehet Nem mindenki éri be eggyel új szó-összeállítás Pozsony. A parlamenti képvise­lők egy részének nincs saját iroda- helyisége (a vár környékén lévő he­lyiségeken kívül) annak ellenére, hogy a közjogi méltóságok béréről és kiadásairól szóló, 2001-ben elfo­gadott törvény ezt lehetővé tenné. Ugyanakkor az említett törvény előterjesztői azzal érveltek, hogy asszisztenseiknek nincs irodájuk, s nem tudják hol fogadni a választó- polgárokat. A törvény nem hatá­rozza meg, hogy egy képviselőnek hány irodája lehet. Az egyedüli elő­írás, amelyet nem szabad megszeg­ni, az irodai költségvetéssel függ össze. Ennek értelmében ez az ösz- szeg évente nem lépheti túl a 400 ezer koronát. A parlament honlapja szerint Stanislav Kahanec (KDH), Robert Nemcsics (független), Hama Ist­ván (MKP) képviselőknek egyálta­lán nincs, Pavol Abraham keresz­ténydemokrata képviselőnek vi­szont összesen hét irodája van. A 2001-es törvénymódosítástól elte­kintve minden képviselőnek joga van a vár környéki korszerű iroda- helyiségekre. Néhányan meghagy­ták regionális irodáikat, néhányan pedig Pozsonyban nyitottak újat. Többségük az év eleje óta nem lép­te túl a 200 ezer koronát, csupán Mária Demeterová (KDH) költött 257 ezret. „Jelenleg a pozsonyin kí­vül 3 irodám van” - nyilatkozta la­punknak Eubomír Lintner, az ANO képviselője”. Néhány képviselő - főleg az ANO és az SDKÚ honatyái - kez­detben saját pártja székházában működtette irodáját. Miután fi­gyelmeztették őket, hogy az állam ily módon a politikai pártok műkö­dését finanszírozza, máshová köl­töztek. A HZDS képviselői irodái a körzeti, illetve kerületi központok­ban vannak. A képviselői irodák finanszíro­zását a számvevőszék (NKÚ) ellen­őrzi, de csak azt, hogy a meghatá­rozott összeg megfelel-e a képvise­lők számának, valamint az előírt maximális összegnek. „A gond csupán az, hogy nem ellenőrizhet­jük, mire is költötték a pénzt” - tet­te hozzá Jozef Stahl, az NKÚ elnö­ke. A képviselőknek minden hó­napban ki kell számlázniuk a ki­adásokat: a bérleti díjat, az irodai felszerelést, telefont, faxot, inter­netet, rádiót és televíziót, takarí­tást, vízhasználatot, villanyt, sze­métszállítást. Az említett kiadáso­kat és havi elszámolásokat a pár­tok ellenőrzik, (hn, dem) Anyagi szükséghelyzet Kisebb lehet a támogatás Pozsony. Az egészségügyi tárc az anyagi szükséghelyzetben lév személyeknek járó havi 50 korona kiegészítés megszüntetését javaso ja, az így megtakarított összegből valóban rászorulóknak szerein magasabb támogatást nyújtani. A év elején megszűntek a kedveznie nyék a szociálisan hátrányos hely zetűek számára, vagyis ők is kötele sek fizetni a 20 és 50 koronás illeté két az orvosi és kórházi kezelése esetén, a szociális segélyhez azon ban havi 50 korona kiegészítés kapnak személyenként. „Vannal olyanok, akik törvények érteimé ben már éppen nem tartoznak a: anyagi szükséghelyzetben lévők kö rébe, de például gyógyszerkiadása ik olyan magasak, hogy szükségül lenne a segítségre” - mondta Márk Miklósi, a tárca szóvivője, (lpj) A BMG Invest és a Horizont Slovakia tönkretételével gyanúsított vállalkozó még tavaly szökött Csehországba Patrik Pachingert pechére hamarosan kiadják OSSZEFOGLALONK Pozsony. „Két héten belül haza­szállítják Szlovákiába Patrik Pa­chingert, konkrét időpont még nincs. Ám ha lenne, sem árulhat­nám el. Biztonsági okokból és a ki­adatás zökkenőmentességének biztosítása céljából a konkrét he­lyet és időpontot ilyen esetekben nem szoktuk nyilvánosságra hoz­ni” - nyilatkozta lapunknak Ri­chard Fides, az igazságügyi mi­nisztérium szóvivője. A BMG Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltató tönk­retételével gyanúsított vállalkozó tavaly októberben szökött Csehor­szágba, s azonnal politikai mene­dékjogért folyamodott, ezenkívül alapvető emberi jogainak a megsér­tése miatt a strasbourgi bíróságon is panaszt emelt; egyebek mellett azt nehezményezte, hogy megsértették tulajdonjogát. Állítólag azért hagy­ta el az országot, mert nem hisz a szlovák hatóságoknak. Egyes véle­mények szerint azonban kihasznál­ta, hogy szabadlábra helyezték, mert sejtette, hogy hamarosan is­mét rács mögé kerülhet. Pachinger ugyanis tavaly ősszel Jozef Majskyval együtt előzetes le­tartóztatásba került. Mindkettejü­ket beidézték a rendőrségre, de csak Pachinger jelent meg, és a ki­hallgatás után letartóztattak. Maj- sky felesége, Diana Dubovská segít­ségével külföldre próbált szökni, de a határon lebukott. Majskyt, Pa­chingert és Dávid Brtvát a súlyos bűncselekményeket vizsgáló rész­leg rendőrnyomozója bűnszövetke­zet és terrorista csoport alapításá­val, szervezésével és támogatásá­val, valamint csalással gyanúsítja. A csalás abból állt, hogy a Horizont Slovakia egy amerikai székhelyű céggel adásvételi szerződést kötött, mely szerint az amerikai cég egy koronáért megvette a Szlovák Táv­közlési Vállalat 112 milliárdos, Ho­rizonttal szembeni tartozását, és az üzlet közvetítéséért egy másik amerikai cégnek 600 milliót fizet tek - ezt az összeget állítólag Máj sky és csoportja tette zsebre. M említett bűncselekmények elköve­téséért 10-12 évi börtönbüntetés is kiszabható, és az sem kizárt, hogy a csoport erőszakos bűncselekmé­nyeket is elkövetett. Miután tavaly az illetékes bíró­ság nem egyezett bele Pachingei fogva tartásába, még októberben kiengedték, ami ellen Daniel Lipsic igazságügyi miniszter azonnal pa­naszt emelt. Később nemzetközi el­fogató parancsot adtak ki ellene, és Csehországban letartóztatták. A hosszadalmas kiadatási eljárás mi­att csak most szállítják haza. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents