Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-26 / 171. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 21 6 A Bakancs Jam koncertje Kassa. Holnap este hét órától a rockrajongóknak kínál progra­mot a Márai Stúdió - Café Thália. Nem a csizma kerül az asztalra, hanem a bakancs a színpadra: a Bakancs Jam rockegyüttes ad koncertet, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Visszatérés (orosz) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Régi, új, kölcsönzött és kék (amerikai) 21 MLADOST: 21 gramm (amerikai) 17.30, 20 TATRA: Csak az a szex (amerikai) 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Pókember 2 (amerikai) 14, 15, 16, 16.30, 17.30, 18.30, 19, 20, 21, 21.30 Holnapután (amerikai) 17.10, 20.40 Shrek 2 (amerikai) 14.20,15.20,16.20,17.20, 18.20, 19.20, 20.20, 21.20 Buddy (norvég) 16.50 Az 50 első randi (ame­rikai) 14.40,19.10,21.50 Harry Potter és az azkabani fogoly (ame­rikai) 14.50,15.50,16.40,18 Holtak hajnala (amerikai) 21.10 El­veszettjelentés (amerikai-japán) 19.30, 21.40 Betörő az albérlőm (amerikai) 15.30, 17.50, 20.10 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 15.40 Pofa be! (francia) 17.40, 19.40, 21.40 Szégyenfolt (ameri­kai) 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Pókember 2 (amerikai) 13.40, 14.25, 15.05, 16, 16.45, 17.25, 18.20, 19.05, 19.45, 20.40, 21.25 Shrek 2 (amerikai) 13, 14, 15, 15.55, 17, 18, 19, 20, 21 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.30,15.35,17.10, 18.15 Betörő az albérlőm (amerikai) 14.35, 20.45 Szégyenfolt (amerikai) 21.30 Pofa be! (francia) 13.15 Trója (amerikai) 19.50 Holtak hajnala (amerikai) 22 TATRA: A passió (amerikai-olasz) 19 CAPITOL: Pókember 2 (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Pókember 2 (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Flört a fellegekben (amerikai) 17.15,19.15 ■■■■■■I DÉL-SZLOVÁKLA —I SZENC - AMFITEÁTRUM: Az 50 első randi (amerikai) 21 PATH - KERTMOZI: A passió (amerikai-olasz) 21.30 PÁRKÁNY - DANU­BIUS: Fegyvertársak (amerikai) 20 LÉVA-JUNIOR: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 18 KERTMOZI: Kémkölykök 3D - Game Over (amerikai) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tucatjá­val olcsóbb .(amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 15, 17.45, 20.30 Hirtelen 30 (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Holnap­után (amerikai) 13,15.15,17.45, 20.15 Holtak hajnala (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Időzavarban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 15.30, 19.45 Shrek 2 (amerikai) 14, 16,18, 20 Trója (amerikai) 13.30,16.45, 20 A tűz óceánja (amerikai) 14,16.45,19.30 Zsernyákok (svéd-dán) 13.30, 17.30 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15,20.15 Somorja. Számos zenebarát adott egymásnak randevút szombaton az At Home Gallery szervezésében a Művészetek Háza színpadán megtartott Nyári zenei est rendezvényen. Fellépett többek között Andrej Seban (képünkön), a Besh O Drom, Marián Varga, az Im­possible Trio, Erich Bobos Procházka. (Somogyi Tibor felvétele) Irodalomtörténeteink, lexikonaink a költő születési évét illetően távolról sincsenek egy véleményen Három jegyzet Amadé Lászlóról 300 éve (?) született a ma­gyar rokokó költészet kivá­lósága. A rizsporos fejű, pa- rókás költő a pozsonyi sza­lonokban volt igazán ott­hon. Az Olaszországot be­kalandozó katonát, világot járt főnemest - a világfi sze­repében - a mulatozó társa­ságokban mindenhol szíve­sen fogadták, s az ő háza is mindig nyitva volt a vendé­gek előtt. TŐZSÉR ÁRPÁD A formaújító Amadé László [1704 (?)-1764], a magyar rokokó költészet jeles alakja, már nem a várak, hanem a „paloták lakosa” - írja a költőről Szerb Antal. A reneszánsz Balassit vagy a barokk Zrínyit még a váraik sze­rint azonosíthatjuk, hivatalos le­velekben az előbbi „gyarmati Ba­lassi Bálint”, az utóbbi pedig „Zerín, Muraköz és Légrád örökös ura”. Az okirataink még Amadé Lászlót is „várkonyiként” jegyzik, de az ő predikátuma már akkor lenne a legpontosabb, ha nem a birtokaira, hanem a pozsonyi ba­rokk és rokokó palotákra utalna. A rizsporos fejű, parókás költő a pozsonyi szalonokban volt igazán otthon. A közeli (csallóközi) Felbáron volt a kastélya és birto­ka, de lakni inkább a koronázó vá­rosban lakott. Oda kötötte előbb az udvari élet iskolája (1727-ben, huszonhárom évesen Esterházy Imréhez, a hercegprímáshoz ke­rül nemes apródnak), később pe­dig hivatala (1750-től az udvari kamara tanácsosa). A költő felnőtt kora a rokokó fénykorával esik egybe: Pozsony­ban, a század harmincas, negyve­nes és ötvenes éveiben a nemesi függetlenségi harcok leverése után kialakult új arisztokrácia már javá­ban éli a maga „édes életét”. Áll a rokokó színpada, állnak a barokk­rokokó Mirbach-, Erdődy- és Ba- lassa-paloták, zajlik az új élet és életstílus még sosem látott, szín­pompás, kosztümös játéka. S a hedonista és szinte valósze­rűtlenre csipkézett, díszletezett po­zsonyi színpadon a gáláns Amadé kapitány, később tanácsos úr is­mert protagonista volt. Az Olaszor­szágot bekalandozó katonát, vilá­got járt főnemest - a világfi szere­pében - a mulatozó társaságokban mindenhol szívesen fogadják, s az ő háza is mindig nyitva van a ven­dégek előtt. S ahol ő jelen van, ott mindig szól a zene, a dal, sokszor az ő - olasz és német opera-dalla­mokra írt - dalai. Csoda-e, ha ebben a közegben, ilyen körülmények között Ama­dénak szinte minden verse a roko­kó színpad főszereplőjéről, a nő­ről, s központi témájáról, a szere­lemről szól? Igen, igaza van Szerb Antalnak, Amadénak szinte csak egyetlen mondanivalója van, az udvarló szerelem s a szerelmi ke- sergés, s ezért az egész költészete is „egyetlen versként marad meg az emlékezetünkben”, de az ő „fő feladata” a magyar költészet, a magyar vers történetében nem is költészeti, hanem egyfajta verse- lési forradalom véghezvitele volt: Balassi Bálint és Szenei Molnár Albert formaújító kezdeményei után az ő dalaival (kb. másfél száz saját és sajátos strófaformájával) szűnik meg nálunk véglegesen a felező tizenkettesek, s az egyéb hosszú, epikus versformák ural­ma és unalma. 300. (?) születésnapján és halá­lának 240. évfordulóján is elsősor­ban erre a formaújító Amadé Lász­lóra emlékezünk. Népi rokokó a pozsonyi palotákban A parókás kor nagy színjátékai­nak, regényeinek a címei: Pamella, Clarissa, Marianne, Manón Laes- caut. S a női nevek azt jelzik, hogy a férfi szereplők itt csak mintegy tanulmányok a női lélek termé­szetrajzához. Megújítják a rokokó költők a pásztorjátékok és pásztorköltészet műfaját is. S természetesen főleg azokat az antik történeteket, lírai helyzeteket írják újra, amelyekben a pásztor Titirusok, Daphniszok és Koridonok a szűz-tudadan pász­torlánykákat szerelemre csábítják- tanítják. De míg a rokokó pásztor- játékokban, eclogákban a csábítók rendszerint az eredeti, antik nevei­ken szerepelnek és sematizálód- nak, addig az elcsábított pásztorle­ányok, az Amaryllisek, Chloék és Phyllisek sokszor modern, a roko­kó jelenében általánosan haszná­latos nevekkel konkretizálódnak élő személyekké. (Két példa a sok helyett: Friedrich von Hagedorn Coridonja egy bizonyos Elise-t csá­bít el, Verseghy Ferenc Thirzisének pedig Laura a párja.) Amadé három, egymásra rímelő pásztori énekében (Szép Cziczer- kém..., Gaz Cziczerkém..., Én ba­bácskám, nyílt rózsácskám...) az ostromlott leány neve „Cziczerke”: Szép Cziczerkém,/ Szelíd bir­kám,/ Engedd gyapjacskádat,/ Emlőcskédbül,/ Tejecskédbül/ Nyomjam sajtocskádat;/ Magam megőrizlek,/ Farkastól megment­lek,/ Öbölembül,/ Kebelemből/ Jászlocskádban résziek.” Kérdés: (Képarchívum ) milyen név ez a „Cziczerke”? Női név-e egyáltalán? Azt mindjárt, a vizsgálódásunk elején leszögezhet­jük, hogy az antik pásztor-irodalom nem ismer ilyen női nevet. A másik, ami fel kell tűnjön a néven: az írás­módja. A „ez” a név helyi használa­tára, magyar környezetre utal. Csakhogy: nemhogy ilyen hangzá­sú magyar női nevet, még hasonló magyar szót sem ismerünk. Vagy mégis?! A népnyelv ismeri a „nőt szerel­meskedve tapogat” jelentésű „cice­rói” kifejezést. Erre a konnotációra utalna vajon a „Cziczerke” név? El­képzelhető, bár a magyar nyelvre nemigen jellemzők az igékből ilyen módon (vissza) képzett főnevek. Tovább kell vizsgálódnunk. Köztudott, hogy Amadé szlová­kul is beszélt, sőt a (főleg szlovák) irodalomtörténészek egyenesen szlovák versszövegeket is tulajdo­nítanak neki. A szlovák nyelv isme­ri a „csicseriborsó” jelentésű „cícer baranf’ (szó szerint: bárány- vagy kos-csicseriborsó) kifejezést. Vajon nem a „cícer baranf báránya volt-e az említett Amade-pásztorversek indító motívuma? A szlovák „baran” konnotálta a költő számára az antik pásztorokat, a pásztorlá­nyokat csábítgató antik pásztorok visszakapcsoltak a „baranf jelző jelzettjére, a „cícer” főnévre (amely a szlovák nyelvben pozitív töltésű szó, a kedveskedő „csicseri borsó” jelentése mellett például vízcsörge- dezést, csobogást is jelent, hanga­lakjával pedig a magyar „cicerói” szóra is asszociál), s megszületett a becenévszerű, erotikus töltésű, de közvetve a pásztoréletre is ráutaló „Cziczerke” kifejezés. Bárhogyan is történt, Amadé ro­kokójának többrendbeli népi kötő­dése is van: dalaiban a gazdag je­lentésbeli konnotációk mellett a szövegzene, sok esetben az ütem­rend is népi karakterű. A pozsonyi rokokó palotákban valószínűleg a menüettet is csár­dásként táncolták kicsit. Hány éves volt tulajdonképpen a „szegény öreg” gavallér? Azt is Szerb Antal írja le (a má fentebb is idézett Magyar iroda lomtörténetében), hogy a „szegén öreg” Amadé hogyan fogalma még a halálos ágyán is szerelme leveleket. De hány éves volt tkp. „szegény öreg” gavallér, miko meghalt? Irodalomtörténeteink, kézi könyveink, lexikonaink a költ születési évét illetően távolról sin csenek egy véleményen. Szerb An tál szerint a rokokó gavallér szüle tési éve: 1703. Négyesy László sze rint Amadé László 1703. márc. 12 én született. A szlovák irodalom történetek, enciklopédiák csak születési évét adják meg a költő nek, így: 1704. Az Akadémia álta kiadott A magyar irodalom törté nete (1964), a számunkra légin kább mérvadó „spenót” szintéi csak évszámot közöl: 1703. A 1963-as (akadémiai) Magyar Iro dalmi Lexikon már a hónapot é napot is tudni véli: 1704. július 26 Az 1994-es utód (Új magyar iro dalmi lexikon, Akadémia-kiadás fölül írja az elődöt: 1703. július 26 S végül: a Magyar Kulturális Örök ség Minisztériuma f. évben kiadót Nemzeti évfordulóink 2004 c. lis tája 2004. július 26-án javasolj; ünnepelni Amadé László születé sének 300. évfordulóját, lévén - úgymond - a költő 1704. július 26 i születésű. Eszerint a költő 1764. decem bér 22-én, halála napján valami vei több, mint hatvanéves. Mi pe dig most, július 26-án emléke zünk meg születésének 300. év fordulójáról. De jókor emléke zünk-e vajon? Annyi bizonyos, hogy Bősöt (ahol a költő született) csak 1725 tői maradtak fenn anyakönyvek,: talán innen a születésnap körül bizonytalanságok. De amennyi ben ez valóban azt jelenti, hogy í községben korábban nem létezet anyakönyvet vezető parókia (vö Ludovicus Némethy: Series paro chiarum et parochorum Archidio ecesis Strigoniensis, in: Koncso László: A Csallóköz városai és fal vai I., Kalligram, 2001. 137-138 o.), akkor bele kellene nézni a Bőshöz legközelebb eső Várkon} és Felbár (létező) anyakönyveibe is, mert a Bősön született ki: Amadé Lászlót valószínűleg vágj egyik vagy másik helyen anya könyvezték. S ha egyik helyen sincs bejegy zés, akkor a pozsonyi 1703-as, illet­ve 1704-es anyakönyveket is végij: kellene böngészni. Amadé László, a magyar rokokó kiválósága megérdemelné a zavar­talan születésnapot. Sokáig csak sejteni lehetett, hol található a magyar barokk irodalom legnagyobb alakjának nyughelye Háromszáz éve halt meg Gyöngyösi István KOVÁCS ÁGNES Csetnek. Szombaton volt ép­pen 300 éve, hogy 1704-ben meg­halt legnagyobb barokk kori köl­tőnk, Gyöngyösi István. Sírjának helyét megfelelő bizonyítékok hiá­nyában évtizedekig csak sejteni le­hetett. Néhány hónapja azonban a csetneki temetőben sikerült kide­ríteni egy ott lévő barokk sírem­lékről, hogy legnagyobb valószí­nűséggel a költő nyugvóhelyét je­löli. Gyöngyösi István költő, ügy­véd és Gömör megye alispánja Csetneken élte le életének nagy részét. „Utolsó levelét innen kel­tezte. A Csetneken megtalált sír­emlék, amely stílusában is megfe­lel a kornak, legnagyobb valószí­nűséggel Gyöngyösi Istvánnak a sírja” - mondta Szászi Zoltán köl­tő, aki a Szlovákiai Magyar írók Társaságának a felkérésére kutat­ta a síremlékkel kapcsolatos ada­tokat. Az évforduló kapcsán a csetneki önkormányzat megemlé­kezést tartott a helyi temetőben. Beszédet mondott Jankovics Jó­zsef, a Nemzetközi Magyarságtu­dományi Társaság elnöke: „Gyön­gyösi emléket akart állítani az Andrássyaknak, Wesselényi Fe­rencnek és Széchy Máriának, de önmagának állított emléket. Olyan emléket, amely 300 év múl­tán is áll. A szelleme itt él közöt­tünk. Arra kérem a csetnekieket, hogy legyen ez a július végi nap mindig az emlékezés ideje Gyön­gyösi Istvánra.” Csehy Zoltán a Szlovákiai Magyar írók Társa­ságának nevében, valamint a po­zsonyi magyar tanszék részéről helyezte el koszorúját. Csehy fel­hívta a figyelmet arra, hogy Gyön­gyösi reneszánszát éljük: „Gyön­gyösi munkái ma, a posztmodern irodalom korában közelebb állna! hozzánk, mintsem a romantika Gyöngyösi képe, amely a korrekció szellemében fogant.” Koszorút he­lyezett el továbbá Varga Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum képvise­letében és Katarina Zajacová pol­gármesterasszony Csetnek önkor­mányzata nevében. Ősszel az író- szövetség a községháza falára egy márványtáblát készül elhelyezni, amelyet latin, magyar, szlovák és német szöveggel látnak el. A már­ványtáblát a Csetneken tartandó írószövetségi kongresszus alkal­mából avatják fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents