Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-24 / 170. szám, péntek

Ú3 SZÓ 2004. JÚLIUS 24. Egészségünkre 23 Annyira elterjedt a klimatizáció, hogy egész nap alig kerülünk kapcsolatba a természetes meteorológiai A mozgás ellenállóvá tesz Sokan vannak, akik nem tudnak gyorsan és fájda­lommentesen reagálni az időjárás változásaira. Saj­nos speciális kezelés erre ma még nem létezik. A leg­egyszerűbb és legtermésze­tesebb védelem a megelő­zés, ami szorosan összefügg a jó egészségi állapottal. ZLATA CABAJOVÁ Elsősorban az életmódot kell megváltoztatni: meg kell teremteni a munka és a pihenés ésszerű válta­kozásának ritmusát. A kiegyensú­lyozott életmód az, amivel a leghatékonyabban szembe tudunk szállni a stresszel. A frontérzékeny­ség megelőzésének fontos eleme a mozgás, amely aktivizálja a szerve­zetet, és ellenállóvá teszi a feszültséggel szemben. Stressznek nevezhető a hirtelen időjárás-vál­tozás is. Ellene hatásos minden mozgás, természetesen figyelembe véve az ember egészségi állapotát. A gyógyfürdő, a szauna, az elektro- kezelés, az akupunktúra szintén csökkenti az időjárás-érzékenysé­get. A beteg és idős emberek kerül­jék a fizikai és lelki megterhelést, a stresszhelyzetet. Súlyosabb esetek­ben az orvos speciális gyógymódot javasol. Nagyon fontos az egészségi állapot alapos feltérképezése, ugyanis számos betegségről, amelyet az időjárás vélt ki, a beteg nem tud (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély, epekő). Az egészsé­gi állapot rendbe hozása vagy karbantartása után az időjárás-ér­zékenység részben vagy teljesen háttérbe szorul. Tudjuk, hogy a frontérzékeny emberek száma a fejlett országok­Zlata Cabajová meteorológus ban évről évre növekszik. Ennek több oka van. Az egyik: a légkondicionáló berendezések a városokban annyira elterjedtek, hogy az ember egész nap nem ke­rül kapcsolatba a természetes kör­nyezettel és az olyan természetes meteorológiai tényezőkkel, mint amilyen a szél, az eső, a napsugár, a levegő és a hőmérséklet-ingado­zás. A modern ember ezért nem tud rugalmasan reagálni a légköri viszonyok változásaira. A szervezet válaszának minősége és gyorsasága ugyanis az inge­rek számától és erősségétől függ. A mesterségesen fűtött környezetben gyengül a reak­ció erőssége és ezzel párhuza­mosan csökken az ember al­kalmazkodóképessége. Azok az emberek, akiket ritkán ér a természetes légköri ténye­zők hatása, rosszul reagál­nak az időjárás változásai­ra. A nem edzett emberek­nek összeszűkülnek az erei, így védekeznek a hőveszteség ellen. A természetben való minél gyakoribb tartózko­dás nagyon fontos a frontér­zékenység csökkentése szempontjából. A friss leve­gő, a napsugár, a kellemes meleg, az esztétikai élmények mind-mind örömet okoznak. A ter­mészet hatására újjá élednek a szer­vezet legyengült vagy beteg funkciói, az egészséges ember fizio­lógiai funkciói pedig felerősödnek. Azok, akik sok időt töltenek a szabadban, sokkal ellenállóbbak az időjárás kilengéseivel szemben, mint a városlakók. Bizonyított tény, hogy a falusiak körében háromszor kevesebb frontérzékeny ember van, mint a városiak körében. Egyebek mellett azért, mert valószínű­leg edzettebbek és töb­bet tartózkodnak a természetben. Ezért minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy a szabadban legyünk, akár naponta, munkaidő után, de szabadság alatt feltétlenül. Rendszeresen kell sétálni, sportol­ni, kirándulni, kerti munkát végezni. Az aktív pihenés a kertben sokkal jobb a szervezetnek, mint a semmittevés. A séta, a turisztika és minden más sport a legtermészete­sebb körülmények között edzi a testet és a lelket. m IDŐJÓS NÖVÉNYEK Segítenek eldönteni a dilemmát... NAGY Z.RÓBERT Kevesen tudják, mit figyeljenek időjárásügyben, ha nincs a közel­ben televízió, rádió, és újság sincs éppen kéznél. A válasz egyszerű. Körbe kell néznünk. A növények segítenek eldönteni a dilemmát, hogy napsütésre vagy zuhogó esőre számíthatunk-e, mert rövid távú előrejelzésben verhetetle­nek. Megbízhatóságukhoz nem fér kétség, mivel gyors reakcióik­nak köszönhetően tudják megvé­deni magukat a természeti ártal­maktól. Árulkodó pára Egyesek „könnyezéssel“ jelzik a csapadék érkezését. A könnyező pálma prognózisát pár órával az időjárás változása előtt adja tud­tunkra, hasonlóan néhány ná­lunk vadon élő társához, ame­lyek leggyakrabban a vízparti vegetáció tagjai. Egy-két nap­ra szóló csapadék jelentésért a vadgesztenye, három-négy­napos előrejelzésért a juha­rok leveleit érdemes „faggatni”. A könnyezésnek élettani okai vannak, amelyek a vízfelvétellel és a levegő páratartalmának meg­változásával állnak szoros össze­függésben. A növények a tápanya­gokat vízben oldva veszik föl, emiatt egész testükben szinte fo­lyama­tos a vízforgalom. A párologtatás a gázcserenyílásokon keresztül történik. Ez hűti is a növényt (mint az embereket az izzadás), továbbá elősegíti az összefüggő vízoszlop mozgását, amely a gyö­kértől a száron át a levelekig tart, és a tápanyagokat is szállítja. Ha a levegő páratartalma emelkedik (eső előtt mindig így van), a gázcserenyílásokon nem tud za­vartalanul kiáramlani a vízgőz a környezetben lévő szintén magas koncentráció miatt. De a táp­anyagáramlásnak ekkor is folyta­tódnia kell, ezért a növény a vizet cseppekben kipréseli magából. Védekező testtartás Más zöld időjósok egész „viselkedésükkel” utalnak a verő­fény közelgő megszűnésére. Szép időben virágjuk nyitott, leveleiket a lehető legnagyobb felülettel for­dítják a nap felé. Az égi háború kö­zeledtével szirmaikat összecsuk­ják, védve magukat a vízcseppek károsító hatásától. így tesz a kö­römvirág a meteorológiai tu­dományán kívül egyik leg­hasznosabb gyógynövé­nyünk, a rózsák többsége és a pitypang, valamint az apró szulák is. Egyre több kertben tartanak kis tóban vagy dézsá­ban tavirózsákat. Ezek virágai reggel nyolc óra körül nyílnak, este nyolc óra tájt csukódnak, majd a zárt virág kissé a víz alá merülve éjszakázik. Ha reggel nem jönnek elő a virágok, eső vár­ható. Külön említést érdemelnek a madársóskafélék, melyek levelei­ket éjszakára összecsomagolják. Míg napközben négylevelű lóheré­hez hasonlítanak, midőn esteledni kezd, a levélnyélhez lapulva térnek nyugovóra. Ha reggel nem simul­nak ki, az időjárás hamarosan meg­változik. A virágjukat összecsukók- hoz hasonlóan nekik is a sérülések megelőzése a cél. Némely tapasztalat szerint a nektártermelés intenzitása na­gyobb a levegő páratartalmának növekedésekor. Ezért ha a virágok körül a szokottnál több rovar se­rénykedik, az is a csapadék köze­ledtét jelzi. Ezt legkönnyebben a fe­hér akácon, a loncokon vehetjük észre. Régi megfigyelés: ha a vö­röshagyma héja vékony, enyhe, ha pedig vastag és durva, akkor hideg tél várható. Ki hogyan reagál az időjárásra? Az ózonréteg rohamos elvéko- nyodása, az alábbhagyni nem akaró környezetszennyezés és a fokozódó stressz miatt egyre csökken adaptációs készségünk, s ennek köszönhetően mind töb­ben érzékeljük a fronthatásokat. Van, aki csak kicsit tompultabbá, figyelmetlenebbé, feszültebbé válik, más kifejezetten betegség­tünetekkel, rosszulléttel reagál. Ahányan, annyiféleképpen: 1. A „vasgyúró“: rendkívüli ellenálló- és alkalmazkodóké­pességének köszönhetően szinte semmit nem érzékel az időjárás változásából. 2. Az enyhén reagáló: ugyan észreveszi és saját bőrén is ta­pasztalja a ífonthatást, de jól, minden panasz nélkül elviseli azt. Teljesítőképessége nem vál­tozik, komoly tünetei nincsenek. 3. A frontérzékeny: a front- betörés hangulatváltozást, szív­ás keringési panaszokat okoz, megfájdulhat a feje, esetleg ál­matlanná is válhat. 4. Az időjárás betege: heve­sen reagál az időjárás-változás­ra a fellobbanó fájdalmak (he­gek, meglevő alapbetegségek) jelentősen csökkentik a teljesí­tőképességet, komoly fizikai akadályoztatottsághoz vezet­het. Bizonyos kor után és erő­sen károsult egészségi állapot­ban akár életveszélyes állapot is kialakulhat (pl. szívinfarktus, agyvérzés, tüdőembólia, stb.). 5. Az időjárás-változást elő­re megérzők: már a front betö­rése előtt órákkal, sőt napokkal is képesek néhányan a közelgő változást megérezni. Különösen az ízületek jeleznek idejekorán. Ez a „rendkívüli”, de nem kívá­natos képesség a kor előrehalad­tával sajnos mindjobban kifejlő­dik. 6. A meteoropata: a hipo- chonderek közé tartozik ugyan, mégis legalább annyira „megkí­nozza” az időjárás-változás, mint a valóban érzékenyeket. Különösen akkor jelentkezik sokféle bizarrnál bizarrabb tü­net, ha azt az orvosi meteoroló­gia előre jelezte. Amikor a labilis keringésűeknek pl. szédüléssel kell számolniuk, a meteoropaták ájulással és légszomjjal, heves mellkasi szorítással reagálnak. Összességében: a nők sokkal érzékenyebbek a fronthatásokra, mint a férfiak, s ez valószínűleg hormonrendszerüknek köszön­hető. Az idősebbek is nehezeb­ben tűrik a légköri nyomásválto­zásokat, érdemes őket valóban komolyan venni. (B. E.) A frontérzékenység tünetei ♦ levertség, a koncentrálóképes­ség csökkenése, a reakciókész­ség lelassulása, ♦ idegesség, ingerlékenység, nyugtalanság, arrogancia, ♦ alvászavarok, fokozott verejté­kezés, hidegrázás, az érzékelés romlása, ♦ fejfájás, vibrálás a látótérben. A melegfrontnál, alacsony lég­nyomással jelentkező leggyako­ribb panaszok: ♦ vákbélgyulladás, ♦ a szem belnyomása fokozódik: glaukómás roham, ♦ angina pektorisz („szívro­ham”), ♦ trombózis- és embóliahajlam, ♦ keringés-összeomlás, keringési elégtelenség, ♦ asztmás roham, ♦ depresszió, öngyilkossági haj­lam, ♦ migrén, ♦ reumás fájdalmak, ♦ vesegörcs. A melegfrontnál magas légnyo­mással jelentkező leggyako­ribb panaszok: ♦ ájulás, ♦ migrén, ♦ allergiás'tünetek fokozódása, ♦ fokozott ingerlékenység, ♦ depresszió, ♦ vérzések (gyomor, tüdő...) A hidegfrontnál, alacsony lég­nyomással jelentkező leggya­koribb panaszok: ♦ asztmás roham, ♦ gyomorfekély, ♦ szívritmuszavar, angina pek­torisz, ♦ reumás fájdalmak, ♦ görcsök, ♦ gyulladások, ♦ a koncentrálóképesség és a re­akcióidő romlik, lelassul, ♦ a fantomfájdalmak felerősöd­nek. A hidegfrontnál, magas légnyo­mással jelentkező leggyako­ribb panaszok: ♦ kólikák, görcsök, ♦ angina pektorisz, ♦ agyvérzés, ♦ infarktus, ♦ légcsőasztma. A holdfázisok hatása szerveze­tünkre: Teliholdkor többen is feszülteb­bé, túlzottan aktívvá, nyugtalan­ná és agresszívebbé válnak, nem tudnak aludni, esetleg beszélnek, járkálnak álmukban. A balestek és a bűnügyek száma is jelentő­sen megemelkedik ilyenkor. Fogyó holdkor könnyebb a szer­vezetet méregteleníteni, mert a kiválasztási folyamatok felgyor­sulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents