Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-24 / 170. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 24. Fókuszban: fehér foltok a történelemben 3 Tudósok már korábban cáfolták azt az elméletet, hogy Napóleon császárt megmérgezték volna Túlbuzgó orvosok áldozata lett? Bonaparte Napóleon halá­la, amelyet több mint negyven évig dúló vita után ma már egyöntetűen betegségnek tulajdoníta­nak a tudósok, egy új ame­rikai tanulmány szerint esetleg orvosai túlságos buzgalmának lehetett a következménye. ISMERTETÉS Azt az elméletet, amelynek értel­mében a száműzött francia csá­szárt megmérgezték volna, már 2002-ben tudományos érvekkel cá­folták meg a Science et vie című francia folyóirat hasábjain. Az erre vonatkozó tanulmány szerzői ösz- szehasonlították azokat a hajszála­kat, amelyeket Napóleon halála előtt vágtak le fejéről, azokkal, amelyeket halála után tettek el az utókornak. Kiderítették, hogy a császári hajszálakon talált arzén­nyomok külső eredetűek, tehát pél­dául a tapéta ragasztójából szár­maznak, vagy lőfegyverek haszná­latakor keletkeztek, de nem ered­hettek elfogyasztott méregtől. A New Scientist című brit tudo­mányos folyóirat ma forgalomba kerülő száma az archív feljegyzé­Bonaparte Napóleon. A trónfosztott és száműzött császár 1821. május 5-én halt meg, 51 éves korában. (Képarchívum) sek tanulmányozásán alapuló új cikket közöl, amelyből az AFP is­mertetett előzetesen részleteket: ezekből arra lehet következtetni, hogy a császár éppenséggel orvo­sai túlbuzgalmának válhatott ál­dozatává a Szent Ilona szigetén töltött száműzetésben. Steven Karch San Franciscó-i törvényszéki orvosprofesszor sze­rint egyszerűen orvosi műhiba történt. Napóleon doktorai ugyan­is úgynevezett farkasfecsken­dőkkel minden nap káliumsó-anti- mon keveréket, a korban divatos erős hánytatót juttattak betegük szervezetébe, hogy enyhítsenek gyomorfájdalmain. Ez a rendsze­res kezelés sóhiányt idézett elő, ami viszont a szívműködésben ve­zetett zavarra. A császárnál súlyos szívkamrai ritmuszavar lépett fel - ezt az orvosok francia szakkifeje­zéssel „torsade de pointe”-nak ne­vezik -, ez pedig végül az agy vér­ellátásában okozhatott végzetes kihagyást. A kegyelemdöfést a tanulmány szerint egy 600 milligramm higanyklorid alkalmazásával vég­rehajtott purgálás okozhatta - ez a rendes adag ötszöröse volt. Ez a test sótartalmának hirtelen zuha­nását válthatta ki, aminek követ­keztében két nappal később beállt a halál, (mti) A Medici-művelet: a pisai egyetem kutatói megnyitják a híres firenzeiek kriptáját Apró kamerákkal vizsgált múmiák ÖSSZEFOGLALÓ Fény derülhet végre a rene­szánsz idején Firenzében uralkodó Medici-család viselt dolgaira: a pi­sai egyetem kutatói felbontják a Mediciek sírjait, és a földi marad­ványokból kiderítik, melyikük mi­lyen életet folytatott, milyen beteg­ségektől szenvedett, és miben halt meg - netán gyilkosság áldozata lett-e, amint hírlik. A 400 ezer eurós költséggel folytatott feltárás­ban négy egyetem kutatói vesznek részt, s összesen mintegy 50 ember exhumált földi maradványait vizs­gálják meg röntgennel és számító- gépes tomográfiái, továbbá DNS- próbákat vesznek, amelyeket aztán elemeznek. A cél nem utolsósorban néhány, a történelem által rejté­lyesként - egészen pontosan mér­gezésként - számon tartott halál­eset felderítése. Az eddig feltárt maradványok esetében Gino For- naciari, a pisai egyetem paleopato- lógusa DNS-próbákat Vett, és apró kamerákkal vizsgálta a múmiákat. Már az első vizsgálatok meglepő eredményeket hoztak: kiderült pél­dául, hogy az 1569-ben Toscana nagyhercegévé kinevezett I. Cosi- mo felesége, Eleonora di Toledo 40 éves korában vérbajban halt meg. Fiai közül kettőt - Don Garziát és Don Giovanni bíborost - húszéves korukban, 1562-ben a malária vitt el. Piero de Medici, Fornaciari ku­tatásai szerint arthrózisban szenve­dett. A tudós azt is megpróbálja ki­deríteni, valóban gyilkosságok ál­dozataivá váltak-e a Medici-család azon vezető tagjai, akikről úgy tud­ni, mérgezésekben haltak meg. A Mediciek vizsgálata kétévi munkát ad Fornaciarinak. A tudós elmondta: a Medicieket viszonylag jó körülmények között tudja vizs­gálni, hiszen a kripta száraz levegő­je ideális feltételeket biztosított a holtak természetes konzerválódá­sához, mumifikálódásához. A Mediciek egyszerű kereskedő (bankár) családból egyetlen évszá­zad alatt uralkodókká küzdötték fel magukat, és beházasodtak Eu­rópa legjelesebb királyi házaiba, így a francia és osztrák dinasztiába. Ők uralkodtak Firenzében 1434-től 1737-ig - bár kétszer is száműze­tésbe kellett vonulniuk -, s a család 1743-ban halt ki. (pan) Eleonora di Toledo és fia, a későbbi Don Giovanni bíboros (Képarchívum) Egy elborult elméjű harcias törzsvezér legendája Merlin nem varázsló volt PANORÁMA Merlin, a kelta legendák és az Arthur-mondakör nagy varázslója valós személy volt: igaz nem má­gus, hanem egy harcias törzs kirá­lya, aki Anglia északi részén élt és a VI. században jelentős győzel­met aratott a földjére betörő ír hó­dítók felett. Erre az eredményre jutott majd harmincévi kutató­munka után John Matthews, Arthur király legendájának egyik legismertebb brit szakértője. A varázsló alakja már a középkortól kezdve élénk viták tárgya volt: fő­leg arra próbáltak választ adni, hogy kitalált figura, mítoszok hő­se, vagy valós, történelmi személy volt-e. Abban az időben az a nézet volt a legelterjedtebb, hogy Merlin földi anyától és démon­apától származik. Merlin Arthur király, valamint a legendás ural­kodó édesapja, Uther Pendragon tanácsadója és gyóntatója volt a legendák szerint. Pendragon az ő tanácsára hozta létre a kerek asz­tal lovagjainak rendjét, s ugyan­csak ő volt, aki az Excalibur pró­bájával bizonyította: Arthur jogo­sult a brit trónra, mert ő az egyet­len, aki képes kihúzni a sziklából az oda leszúrt nevezetes kardot. John Matthews évtizedeken át tanulmányozta az ősi kelta regé­ket, írásos emlékeket. Végül arra a következtetésre jutott, hogy Merlin - vagy miként korábban nevezték Myrddin - a VI. század­ban élt, a mai Skócia területén ho­nos Picts nevű törzs vezetője volt. Harcosai az ő vezetésével arattak fényes győzelmet a betolakodó ír hódítók felett 573-ban, az arderydi csatában. A véres ütkö­zetben azonban családjának több tagja is életét vesztette. Emiatt el­méje elborult, hátralévő éveiben remeteként kóborolt a Skócia és Anglia határát borító Celyddon erdejében. Többször látták, hogy az erdő vadállataival beszélt. Las­san regék, legendák születtek ró­la, s végül átlényegült Merlin va­rázslóvá. Ez az átalakulás feltehe­tően az első évezred vége felé tör­tént, amikor elkezdték összegyűj­teni és írásba foglalni az Arthur király életéről szóló történeteket. Myddrin neve is felbukkant, s vé­gül ő a királyi család mágikus erő­vel bíró tanácsadójaként illeszke­dett a történetbe. Nyugat-nílusi láz, vagy tífusz végzett Nagy Sándorral? Plutarkhosz csúsztatott PANORÁMA Nagy Sándor rejtélyes halálá­nak okáról élénk vitát folytatnak azok a tudósok, akik tífuszra gya­nakszanak, illetve azok, akik sze­rint a nyugat-nílusi láz fertőző ví­rusa segítette át a nagy hadvezért a túlvilágra. A történelmi források szerint Nagy Sándor macedón ki­rály 32 éves korában, i. e. 323-ban hunyt el Babilóniában, néhány nap alatt vitte el a magas láz, amelynek oka mind a mai napig vitatott. Sokféle feltételezés me­rült föl: mérgezésre, maláriára, az uralkodó túlzott alkoholfogyasz­tásától kiváltott májzsugorra is gyanakodtak. A tudósok inkább a tífuszt, vagy a nyugat-nílusi láz ví­rusának fertőzését jelölték meg a halál okozójaként. A vita újjáéledt az amerikai Jár­ványellenőrzési Központ (CDC) Emerging Infectious Diseases (Fertőző betegségek felbukkaná­sa) című kiadványának júliusi számában megjelent cikkek nyo­mán, amelyek kétségbe vonják a nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos feltevést. Egy tavaly 'december­ben, ugyanebben a kiadványban megjelent tanulmányban két amerikai tudós kimutatta, hogy Nagy Sándor halálát, Plutarkhosz görög történetíró néhány évszá­zaddal későbbi leírása szerint, a nyugat-nílusi láz okozta agyhár­tyagyulladás okozta. Ezt a vírust a vadon élő madarak hordozzák, de a szúnyogcsípések közvetítésével átkerülhet az emberre is. A fertő­zés általában észrevétlen marad, vagy influenzás tüneteket okoz­hat. Egyes esetekben azonban szövődménye fertőző agyhártya­gyulladás is lehet. Egy marylandi orvosi nem tulajdonít fontosságot a madarak említésének, szerinte ugyanis Plutarkhosz sosem akart hiteles történelmi forrásgyűjte­ményt írni, és megszállottan hitt a madarak röptéből mondott jósla­tok igazságában. Az orvos arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagy Sándor halálának oka a tí­fusz volt. Nagy Sándor (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHÜL A KÁNIKULA ; 25-29 FOK A Nap kel 05.19-kor - nyugszik 20.37-kor A Hold kel 12.45-kor - nyugszik 23.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad; Medve: 295, apad; Komárom: 270, apad; Párkány: 190, változatlan. ELŐREJELZÉS Kezdetben még napos, száraz idő­re számíthatunk, de délután zápo­rok és enyhe le­hűlés lesz jellemző. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 25-29 fok között alakul, északon 23 fokot mutat a hőmérő. Nyugatról némi­leg hűvösebb levegőáram érkezik. Éjszaka 19 és 15 fokos hőmérsék­letre van kilátás. Holnap jelentő­sen lehűl a levegő az elmúlt na­pokhoz képest: 23 és 27 fok között alakul a hőmérséklet; szórványo­san várható záporeső, zivatar. 0 RV0SM ETE0 R0 L0G1A Főleg nyugaton kell felkészülnünk hidegfronti hatás­ra. Felerősödhet­nek a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tünetei. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Egyes légúti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Idege­sebbek, fáradékonyabbak lehe­tünk, lassulnak reakcióink, ezért a munkavégzéskor és a közlekedés­ben ajánlott a fokozott figyelem. KIJEV 27 TUNISZ 33 -.

Next

/
Thumbnails
Contents