Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-16 / 163. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 16. AJÁNLÓ Július 16. (péntek) Királyhelmec - 18 óra: A helyi művelődési központban működő ezoterika klubban Mészáros Mária Angyali érin­tés című előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők. Július 16.-17. (péntek­szombat) Tornaija: Off road - terepjá­rók találkozója a Zoltán-kert- ben. A résztvevők 44 kilométe­res ügyességi pályát teljesíte­nek a Tomalja-Kövecses-Nap- rágy-Tomalja útvonalon. A ta­lálkozóhoz könnyűzenei kon-* certek is kapcsolódnak. Július 16. (péntek) Jászó, 10,00 óra: A VII. Nyári Egyetem műsorában „Európa pitvarában” címen Gál Sándor író beszélget Gaz­da István tudománytörté­nésszel, Pomogáts Béla iroda­lomtörténésszel, Duka Zólyo­mi Árpád politikussal, Harsá- nyi Lászlóval, a Nemzeti Kultu­rális Alap elnökével. 16,00: A magyar tudomány sikerei Eu­rópában - Gazda István tudo­mánytörténész előadása. 20,00: KOR-ZÁR koncert. Július 16-17. (péntek­szombat) Barka. A Kármel-hegyi Bol­dogasszony tiszteletére tarta­nak búcsút a Csermosnya-völ- gyi településen. Péntek, 17.00: magyar nyelvű rózsafüzér ima; 18.00: magyar nyelvű szentmise. Szombaton, 17.00 gyóntatás; 18.00: magyar mi­se, zarándokok fogadása; 20.00: szlovák nyelvű mise. 21.30: magyar nyelvű elmél­kedő rózsafüzér; 23.00: szent- ségimádás, 24.00: szentmise eucharisztikus körmenettel. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Garázda hulladékgyűjtők Királyhelmec. A Bodrogköz központjában egy tőketerebesi vállalat tulajdonában lévő műhelyekből és raktárépüle­tekből ismeretlen tettesek épí­tési anyagokat loptak mintegy 617 ezer korona értékben. A rablások még 2002júniusában kezdődtek, s az azóta eltelt időszakban az őrizet nélkül hagyott épületeket folyamato­san fosztogatták. Tipcsák Gé­za, a városi rendőrség parancs­noka elmondta, hasonló rablá­sokról a lakosságtól szinte minden héten érkeznek beje­lentések. Királyhelmecen az elmúlt évek során az egykor több tízmillió koronás költség­gel fölépített szarvasmarhate­lepet az utolsó tégláig elhord­ták. A tolvajok a létesítményt övező kerítést és a fém tető- szerkezetet, sőt még az épület téglafalait is lebontották. A vá­rosban a csatornafedeleket, a bérházak előtti fém lábtörlőket és a közlekedési táblákat is lopják. A középületekről lesze­relik az esőcsatornákat, tavaly az új köztemető harangját vit­ték el. Tipcsák hangsúlyozta, ha egyes hulladékfelvásárlók az előírások szerint pontosabb kimutatást vezetnének az álta­luk átvett tárgyakról, a tettese­ket egyszerűbb volna elfogni. Bár már előfordult, hogy nem tudták az elkövetőket fele­lősségre vonni, mert a tolvajok fiatalkorúak voltak, (leczo) A községi tulajdonban levő kastély teljes restaurálása 100 millió koronába kerülne Folyamatosan újul a borsi kastély A felújítással egy időben ásatások is folynak az épület udvarán (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Borsi. Ha elegendő anyagi tá­mogatás érkezik, szeptemberben megnyithatják a látogatók előtt a Rákóczi-kastély azon részét, amelyben II. Rákóczi Ferenc fejede­lem született. A borsi kastély felújí­tása a II. Rákóczi Ferenc Emléktár­saság kezdeményezésére még 1991-ben kezdődött el. Hajdú Je­nő, a társaság elnöke elmondta, az épület akkor nagyon rossz állapot­ban volt. Az első köztársaság idején a csehszlovák hatóság elrendelte a szülőház lebontását, és ezt a dön­tést csak az Országos Zrínyi Ilona Kör Beneshez írt kérelme után vál­toztatták meg. Miután a bécsi dön­tés után a községet visszacsatolták Magyarországhoz, 1938-tól múze­um működött itt, amelyet 1944- ben teljesen kifosztottak. Később is­kola és óvoda volt az épületben, majd terményraktárként szolgált, egy időben szarvasmarhákat is tar­tottak itt. A kastély felújítása 1987- ben mintegy 22 millió csehszlovák koronás költségvetéssel elkezdő­dött, ám a „felújítás” után II. Rákóc­zi Ferenc szülőháza rosszabb álla­potba került. A restaurátorok lever­ték a falakról a vakolatot, kiszedték az ablakokat és az ajtókat, felszed­ték a padlózatot, valamint eltávolí­tották a tetőszerkezet egy részét. A munkálatok később teljesen leáll­tak. Az 1989-es fordulat után sike­rült mintegy 500 ezer korona álla­mi támogatást kapni a felújítások­ra, majd a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­tól is érkezett 12 miihó forint hoz­zájárulás. Ebből az összegből sike­rült az épületet befedni, és egy nemzetközi építőtábor szervezésé­vel lomtalanítani a kastély környe­zetét. A NKÖM-tól a múlt évben ka­pott 17 miihó forintos támogatás­ból jelenleg a sarokbástya kőpere­meit, padlózatát és a mennyezetét restaurálják, valamint az épület azon részét, melyben a fejedelem szülőszobája található. Az időköz­ben községi tulajdonba került kas­tély teljes felújítása Hajdú Jenő sze­rint 80-100 miihó koronába kerül­ne. A borsi szülőház megmentésé­ért alakult II. Rákóczi Ferenc Em­léktársaság ezért mindennemű anyagi segítséget szívesen fogad. A segíteni vágyók a pénzbeli támoga­tásokat a Slovenská Sporiterna: 0105829915/0900 vagy a VÚB: 34833-1432152-512 devizaszám­lára utalhatják. Füleknek nincs ideje arra, hogy csodára várjon és a kivárás taktikáját válassza Ferencváros a minta Fülek. A Losonci járás tele­pülései közül Fülek az elsők között készítteti el a város stratégiai, hosszú tá­vú fejlesztési tervét, amely a magyar főváros IX. kerü­letének, Ferencváros fej­lesztésének 13 éves gyakor­lati tapasztalatain alapul. SZÁSZI ZOLTÁN A város önkormányzata már a szeptemberi önkormányzati ülésen megkapja az alapelképzeléseket és a helyben elvégzett szociológiai és városfejlesztési kutatómunka ered­ményeit. Ezek alapján egy rugal­masan kezelhető, három pillérre támaszkodó fejlesztési terv készül el az uniós elvárásoknak megfe­lelően. Két évvel ezelőtt Agócs Jó­zsef polgármester kezdeményezé­sére indult meg a partnerkeresés és a pályázati munkák kidolgozása. A magyarországi Nógrád megye Vi­dékfejlesztők Nógrádi Egyesületé­vel közösen kidolgozott PHARE CBC, a határokon átnyúló kapcso­latokat támogató uniós alap pályá­zatán egy tükörprojektet nyújtot­tak be a fejlesztési terv kidolgozá­sának fedezésére, amelynek a ma­gyarországi partner lett a nyertese. A fejlesztési terv kidolgozását köz- beszerzési eljárás keretében a bu­dapesti Városfejlesztési Részvény- társaság nyerte el. Ez a részvény- társaság 13 éve dolgozik Budapest IX. kerületének, Ferencvárosnak a fejlesztésén, így az ott szerzett ta­pasztalatokat Füleken is kamatoz­tatni tudják. Bajnai László, a Város- fejlesztő Részvénytársaság fejlesz­tési igazgatója szerint történelmi pillanatok részesei lehetnek azok, akik a fejlesztési tervet elindítják. A tervbe három pillérként a helyi ma­gánszférát, az önkormányzatot és az állami szerveket kívánják bekap­csolni. Brunda Gusztáv a Vidékfej­lesztők Nógrádi Egyesületének projektmenedzsere szerint az elkö­vetkezendő öt év Fülek városfej­lesztésének szempontjából a leglé­nyegesebb fél évtized lesz. Brunda szerint Szlovákia a befektetések szempontjából ugyan Közép-Euró- pa egyik legjobban kiemelt orszá­ga, de ennek közvetlen hatásait Fü­lek csak akkor érzi meg, ha lehető­ségeire, az itt lévő gazdasági poten­ciálra is épít. Brunda Gusztáv hangsúlyozta, Füleknek nincs ideje arra, hogy csodára várjon és a kivá­rás taktikáját válassza, minden tar­talékot és lehetőséget kihasználva máris el kell kezdeni a város konk­rét fejlesztési tervének megvalósí­tását. A tervek között szerepel zá­ros határidőn belül egy vállalkozói inkubátorközpont és vállalkozás­fejlesztési társulás létrehozása is. Az ideiglenes szemétlerakat megfelel a környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak Nem égető a hulladékprobléma JUHÁSZ KATALIN Kassa. A kelet-szlovákiai régió egyeden hulladékégetője másfél hónapja nem működik. Június 2- án, valószínűleg a szemétbe került gyúlékony anyag miatt az épület egy része szülte teljesen leégett. A felújítás költségei meghaladják a 13 millió koronát, és csak szeptem­ber végére várható a hulladékégető újbóli üzembe helyezése. A város­ból és környékéről jelenleg két sze­métlerakó helyre szállítják a ház­tartási hulladékot, ezek az illetéke­sek szerint a legszigorúbb követel­ményeknek is eleget tesznek, kapa­citásuk is megfelelő. Anna Makatú- rová, a hulladékégető igazgatója a napokban arról tájékoztatott, hogy teljes mértékben urai a helyzetnek, és jelenleg az épület statikai állapo­tát vizsgálják. Az már most világos, hogy a szemétraktáron kívül más üzemegységekben nem keletkezett kár, az égetőkemence is sérteden maradt. A kassai környezetvédők szerint az illetékeseket teljesen vá­ratlanul érte a tűzvész, látszott, hogy nincs katasztrófa-forgató­könyvük hasonló helyzetekre. A zöldek a hulladéktárolók állapota miatt is aggódtak, ám később kide­rült, a félelmek alaptalanok. A Kas­sa melletti Valaliky és Koksóbaksa lakosait azonban sikerült maguk mellé állítaniuk, ők változatlanul nehezen viselik, hogy községeik határában nőttön-nő a szemét­hegy. A végleges lerakás előtt ugyanis egy ideiglenes elosztóhely­re kerül a hulladék. „Nem tetszik nekünk, hogy a községtől légvonal­ban alig 400 méternyire bűzlik a szemét. A nyári melegben érezni a kellemetien szagot” - panaszolta Cyril Hudák, Koksóbaksa polgár- mestere. A hulladékégető illetéke­sei azonban másként mérik a távol­ságot. „A lerakat közvedenül az égető épülete mellett van, azaz nem a lakóházak közelében. Kifeje­zetten krízishelyzetek esetére léte­sítettük egy évvel ezelőtt, biztonsá­gi szempontból pedig akár vesz­élyes hulladék tárolására is alkal­mas lenne. Érdekes módon akkori­ban sem a polgármesternek, sem másnak nem volt kifogása ellene” - állítja a hulladékégető igazgatója. Az említett ideiglenes lerakat kapa­citása egyébként tizennyolcezer köbméter, információink szerint je­lenleg sincs egészen tele, és hu­szonnégy óránál tovább sosem ma­rad ott a hulladék. A szilicei óvodából csak egy gyerek megy iskolába Elöregednek a faluk Szilicén csupán egyetlen nagycsoportos van, Kecsőn csak kettő, Szádalmáson ennél sokkal szívderítőbb a helyzet. Álló sor balról: Máté Rebeka, Cseresznyés Szandra, Kerekes Ákos, Bodnár Klaudia Ülő sor balról: Zajdó Zsuzsa, Máté Ádám, Bastyúr Szimona, Zak­har Klaudia. Szádalmás. A község óvodája nagycsoportos van. Szeptem- az általános iskola mellett talál- bértől kilencen mennek iskolába, ható, egy épületben az alsó tago- ebből egy gyerek szlovák osztály- zatos tanulók osztályaival. Jac- ba. Március 31-vel nyolc új óvo- kuljak Ágnes igazgatónő tájékoz- dást írattak be, amelyek közül tatása szerint az óvodába össze- négy kétéves, tehát csupán „két sen 39 gyerek jár, akik közül 18 gyereknek számít”. Felső sor, balról: Boros Ádám, Bodnár Dániel, *Kardos Erik, *Hundzsa Péter, *Mezei Patrícia, *Stacho Noémi, Jóna Tünde, Mackovjak Erik, Varga Tamás, Bartók Katika, Smajda Gábor Ülő sor balról: *Halász Zoltán, Hajdú Tímea, *Kardos Edina, *Csobády Csilla, *Lengyel Dávid, Turcán Ronald *iskolába megy Kecső. Az óvoda az iskola épüle­tében található. Jelenleg nyolc gyermek van az osztályban, közü­lük kettő nagycsoportos. Kovács Éva igazgatónő elmondta, mivel a községben alacsony a születések Balról: Tóth Kornél, Bárkái Bálint, Caban Kittike, Lórim Cynthia, Garaj Laura, Garaj Lukás, Molnár Kornélia, Boro. László száma, az intézmény jövőjét netr érzi biztosítottnak. Az elmúlt évet statisztikája szerint átlagban 8-12 gyerek látogatja az óvodát, de min dig akad olyan gyerek is, akit mái hároméves kora előtt beadnak. Szilice. Ennek a kis falunak az óvodájába összesen 13 gyerek jár kettőtől hatéves korig. Közülük egyeden egy a nagycsoportos kis­lány, aki szeptembertől magyar is­kolába megy. Ragályi Éva igazga­tónő közlése szerint már évek óta 11-13 gyerek között mozog az óvoda létszáma, mivel a falu elöre­gedőben van, a fiatalok elköltöz­nek onnan. Idén csak két gyerme­ket várnak az óvodába. Akad a fa­luban néhány óvodáskorú gyerek, akiket nem írattak be, de elképzel­hető, hogy szeptemberig még meggondolják a szülők. Gyereke­ket év közben is fogadnak, ha a szülő időközben munkát vállal. Az óvoda külön épületben található, és van a településen kisiskola is.

Next

/
Thumbnails
Contents