Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-15 / 162. szám, szerda
2004. július 15., csütörtök 2. évfolyam 4. szám Szakszerű munkát igényel, ezért nem mindegy, hogy kivel dolgoztatunk és milyen anyagokat használunk fel Ügyeljünk a tetőfedésre Az ácsmesterrel kötött megállapodást mindig írásban rögzítsük (Képarchívum) Természetes anyagú házban könnyebb az élet Hódít a cserépreneszánsz A tető meghatározó része egy háznak. Formája változatos, az építész fantáziája szab csak határt. Nem szabad megfeledkeznie az ábrándozó építésznek azonban arról, hogy a tető egy szerkezeti egység, amely nem csak látványban domináns, de teherviselő is, az időjárás viszontagságainak rendkívüli módon ki van téve. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jelenleg leginkább az ács tanult és empirikus tapasztalata alapján készülnek el a tetőszerkezetek. Méretezés, számolás csak a geometria vonatkozásában fordul elő, a keresztmetszeteket a legtöbb szakember „érzésből” tudja. A tető elkészítése gondos, szakszerű munkát igényel, ezért nem mindegy, hogy kivel dolgoztatunk és milyen anyagokat használunk fel. A kontár munka évtizedekre megkeserítheti életünket, hiszen- túl az esztétikai hiányosságokon- néhány év elteltével akár statikai, tartóssági problémák is felmerülhetnek. Az ácsmesterrel kötött megállapodást mindig írásban rögzítsük, elsődleges szempontnak a műszaki és technológiai előírások betartását kikötve. A fa tetőszerkezetet mindig impregnált, láng- és gombáktól mentesített anyagból készíttessük el. A felületkezelt faanyagok színe általában zöld vagy sárga, de létezik színtelen impregnáló szer is. A színtelen impregnáló szer alkalmazásának ellenőrzésére egyetlen lehetőség az, ha a faanyag konzerválásakor jelen vagyunk. Az ácsmunka meghatározó szerepet játszik a cserépfedés végeredményét tekintve. A kerámiacserepek számtalan párhuzamos, többnyire vízszintes vonalak mentén elrendezett sorban futnak egymás felett. A sorok egyenes futását a cserepek méretazonossága és a cseréplécek precízen elkészített vázszerkezete adja, ezért a cseréplécek nem lehetnek hajlottak, görbék. Ha ilyen anyagokat találunk, csak a kivágható egyenes szakaszokat lehet felhasználni. A cserépfedés megkezdése előtt ellenőrizzük: biztosított-e a tetőn levő fóliaterítés (alátétfólia) és cserépléc közötti szellőző rés, készült-e ellenlécezés? Készült-e a tető teljes alsó élén, az eresznél rovarhálóval ellátott szellőző sáv? A cserépfedés készítésekor fontos arra is figyelni, hogy a tetőgerinc közelében megfelelő mennyiségű szellőzőcserepet rakjanak be (kívülről nézve általában gerendaközönként (90-100 cm) kell egymáshoz képest elhelyezni a szellőző cserepeket). Ugyancsak gondolni kell arra, hogy a megfelelő helyre kerüljenek az antennához és a csatorna kiszellőztetéshez szükséges kiegészítők. Ha a kerámiacserép-gyártó cég gyárt kiegészítőket, akkor a tartósság, színállandóság és a tető egyneműsége miatt ezek beszerzése javasolt. Leginkább a hódfarkú cserepek esetében láthatunk szembetűnően két kis lyukat a cserépben, hogy szöggel is rögzíthető legyen a cserépléchez. A tetőszerkezet elkészítéséhez ne vásároljunk olyan faanyagot, melyre azt szokták mondani: „Tegnap még madár fütyült rajta“. Ez a mondás arra utal, hogy a faáru frissen kivágott nedves faanyag. A nedves fa beépítés után erősen, szálirányban reped, kiszámíthatatlan módon csavarodik, hihetetlen erő kifejtésére képes, amely a kész tetőszerkezet szempontjából veszélyes lehet, ráadásul könnyen gombásodik. Semmi esetre se használjunk nyers, kezeletlen faanyagot. Ha mégis ilyet vettünk, akkor a helyszínen, fóliából készült vályúba öntött fakonzerváló szerben merítsük meg a gerendákat, léceket, (otth) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Cserépreneszánsz van. Az életmódbeli változás az, ami miatt újra egyre keresettebbé vált a cseréptető, az emberek igényessége, hogy kerámia falazatban, kerámia tető alatt jobb élni, mint egy betonházban. Természetes anyagú házban, ami nem sugároz, nem veszélyes, sokkal jobb és könnyebb az élet. Normál körülmények között 60-70 év, ez az az életciklus, ami alatt tartósnak bizonyul a cserép. A tetők fedésének története egyidős az otthonok építésével - amióta az ember otthont épít, azóta védekezik az időjárási viszontagságok ellen tetővel. Hogy miért terjedhetett el ilyen nagymértékben a cseréptető, arra egyszerű válaszolni: igen sok jó tulajdonsággal bír, melyeket más anyagokban nem lehet egyszerre megtalálni. A külső hatások majd mindegyike ellen megfelelő védelmet nyújt: csapadék, szél, hó, napsugárzás, fagy, mechanikai és vegyi igénybevételek. A csapadékok ellen vízzáró tulajdonsága révén megfeÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyaranként gyakran lehet hallani, hogy az áramfogyasztás megnövekedett a légkondicionálók használata miatt, tehát új erőművet kell építeni. Természetesen mindenki szénerőműben kezd gondolkozni; érdekes módon fel sem merül az a kézenfekvő megoldás, hogy a nap által okozott hőség hűtésére használt energiát éppen a nap által termelt energiával állítsuk elő. Pedig a napelemek összekapcsolásával akár több megawattos naperőlelő védelmet nyújt a cserép, bár míg felületi pórusai nem tömődnek el, addig átnedvesednek. Ez után már azonban maximum annyi nedvességet enged át, ami párologtatással könnyedén eltávozik. A szél ellen a cserép kialakításánál lehet védekezni: könnyű formázhatósá- ga révén úgy alakíthatóak az egyes típusok, hogy nemcsak a mellettük fekvőkhöz kapcsolódnak, hanem az alattuk és felettük elhelyezkedőkhöz is. Ezért, ha a rögzítésre vonatkozó szabályokat betartja az építő, biztos védelmet nyújt. A külső hatások közé sorolandó még a hőhatás, az éves hőingadozás mértékét tekintve ennek figyelembe vételére bizony szükség van. A nyári melegben a cseréptető akár 80 C° is lehet, míg télen Szlovákiában -30 C°-ot 'mérve a hőmérsékletingadozás már 110 C°. Mindez azonban meg sem kottyanhat a cserépnek, hiszen 950-1050 C°-on égetik készre. Pontosan ez adja azt a tulajdonságát is, hogy nem éghető, ezért megfelel a magas tűzállósági fokozatú épületekhez is. (m) mű is építhető! A napelemekkel előállítható áram négyzetméterenként 120-150 watt/óra. Ez azt jelenti, hogy 10 négyzetméteren 1200- 1500 W áram állítható elő óránként. A régiónkban ádagosan jellemző napsütéses órákkal (1900- 2200 óra) számolva ez évente 1,51,8 MW áramot jelent. Ez pedig fedezné egy ádagos családi ház éves energia szükségletének jóval több, mint felét. Jó tudni, hogy a napelemek nemcsak nyáron, hanem télen is termelnek áramot, arányosan a napsütéses órák számával, (arch) Az előállítható áram msenként 120-150 watt/óra Légkondi napenergiával A tetőfedések vízzáróak, vagyis a tetőszerkezetbe csak olyan mennyiségű nedvesség kerülhet, amely szakszerű kivitelezés esetén párolgással maradéktalanul eltávozik Védekezzünk a háztetőnket érő negatív hatások ellen Lubos Pile illusztrációs felvétele ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tetőfedéseket érő hatások és az azok elleni védekezés ismerete alapvető fontosságú a tetőszerkezetek funkcionális működése és élettartama szempontjából. A külső hatások: a csapadék, a szél, a napsugárzás, a fagy, a mechanikai és vegyi igénybevételek. A csapadék az évszaktól függően lehet: eső és hó. A tetőfedések célja az, hogy meggátolják a csapadék bejutását a tetőszerkezetbe. A tetőfedések vízzáróak, ami azt jelenti, hogy a tetőszerkezetbe csak olyan mennyiségű nedvesség kerülhet, amely szakszerű kivitelezés esetén párolgással maradéktalanul eltávozik, ideiglenes jelenléte semmiféle károsodást nem okoz. Külön figyelmet érdemel a hó hatása a tetőszerkezet méretezésénél. A hóteher általában nem egyenletesen megosztó, mivel kialakulása függ a tető hajlásszögétől, formájától, tájolásától. A magas tetőknél a hóterhelés hatására kialakulhat a tartószerkezetek egyenlőtlen, féloldalas terhelése, amelyet a tetőszerkezetek méretezésénél figyelembe kell venni. A szélhatás függ az építmény helyétől, védettségétől, a tető alakjától, magasságától és hajlásszögétől. A szél hatása, mint igénybevétel: nyomás, szívás és örvénylés formájában jelenik meg. A magas tetőknél egyidőben aszimmetrikus (szívás-nyomás) szélterheléssel is számolni kell a tartószerkezetek méretezésénél. A szélnek fontos szerepe van a párahatások következményeit elhárító légréteg átszellőzésének működésében. A hőhatás a tetőfedés külső és belső felületének hőmérsékletkülönbségeként és a felületi hőmérséklet szélső értékeinek kialakulásaként jelenik meg, mint igénybevétel. A külső felületi hőmérséklet nem azonos a léghőmérséklet téli-nyári szélsőértékeivel. A szél hűtőhatása következtében télen a léghőmérsékletnél 10 °C-kal kisebb felületi hőmérséklet is kialakulhat, míg nyáron szélcsendes időben a tető felső felülete 80 °C-ra is felmelegedhet. így a külső tetőfelület évi hőmérséklet- ingadozása a 100 °C-ot is elérheti a tetőfedés anyagától, felületétől és színétől függően. A tetőfedés külső és belső felületének hőmérséklet-különbsége télen 50 °C, nyáron 60-70 °C lehet, figyelembe véve a belső felület téli-nyári hőingadozásának lényegesen kisebb mértékét. Az egymás melletti tetőszerkezeti rétegek lineáris hőtágulási együtthatói között nagyságrendi különbségek vannak. A hőmérsékletváltozás következtében a tetőszerkezet rétegei megváltoztatják méreteiket, felmelegedéskor kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak. Az anyag szilárdságát meghaladó hőmozgások és az ebből származó hőfeszültségek károsodást okozhatnak. A hőhatások kedveződen következményei elháríthatok: a tetőszerkezet hőszigetelésével, a hőterhelés csökkentésével, a tető- szerkezet rétegeinek szakszerű megválasztásával, méretezésével és beépítésével. A hőszigeteléseket a tetőfedés külső oldalának közelében kell beépíteni. így az alatta lévő rétegek hőterhelése, hőfeszültsége, hőmozgása kisebb lesz, ugyanakkor a tetőt hordozó szerkezet nehezebben hűl le és melegszik fel. Télen a szakaszos fűtésű épületekben, a szerkezetben tárolt hő a fűtési szünetekben a belső légtér hőveszteségét pótolja. Nyáron a hőtehetetlenségéből adódóan megakadályozza a belső légtér hőmérsékleti csúcsainak kialakulását. A külső hőterhelés csökkenthető a tetőfedés, a legfelső réteg anyagának, színének felületének és tömegének kedvező megválasztásával. A napsugárzás hatása ibolyántúli (UV) sugárzás formájában jelentkezik: kedvezőtlen következményei vannak egyes tetőfedő anyagokra, a károsító hatás szilárdságcsökkenést, elöregedést és kifáradást okoz. A fagyhatás miatti károsodást a jég feszítő ereje okozza a tetőfedésekben, nem megfelelő pára és nedvesség elleni védelem esetén, a tetőszerkezeten belül a fagypont alatti hőmérsékleti zónában. Fagy hatására bekövetkezik az anyagok ún. kifagyása, ami-szilárdságcsök- kenést, térfogatváltozást okoz, míg egyes anyagok (elsősorban a műanyagok) elridegedésük következtében törékennyé válnak. A mechanikai hatások, amelyek a rendeltetésszerű használat során lépnek fel (pl. hóteher, tető- szerkezetek önsúlya stb.) tervezhetők. A tetőszerkezetek anyagainak szakszerűtlen, gondatlan tárolása, beépítése, a nem járható tetőszakaszokon való közlekedés okozhatnak mechanikai jellegű károsodásokat. A vegyi hatások elsősorban kémiai és elektrokémiai korrózió formájában jelennek meg, megtámadva a tetőszerkezetek fémes elemeit. A korróziót gyorsítják a levegő szennyezettségéből származó gáznemű és a páralecsapódás következtében folyékony, agresszív anyagok. A friss beton vagy habarcs fémmel érintkezve korróziót okoz, mert a cement szabad mésztartalma a vízzel lúgot alkotva maró hatást fejt ki. Egymással érintkező összeférhetetlen anyagok egymásra gyakorolt vegyi hatása ridegedést, oldódást és minőség- romlást okoz. (otth)
