Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-15 / 162. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 15. Gazdaság és fogyasztók 3 Az árucsere-forgalomban és a tőkekapcsolatokban meghatározó a kis- és középvállalkozók nagy száma Magyar vállalkozók Szlovákiában A két ország vállalkozói számára jó lehetőséget teremtenek a re­gionális vásárok (Somogyi Tibor felvétele) A magyar-szlovák keres­kedelmi kapcsolatok az európai uniós csatlako­zást követően ígéretes fej­lődés előtt állnak. A ma­gyar tőkebefektetésekről és a két ország gazdasági kapcsolatairól Varga Ti­borral, a magyar nagykö­vetség kereskedelmi iro­dájának vezetőjével be­szélgettünk. MOLNÁR IVÁN Hogyan alakult a két ország kölcsönös kereskedelme az el­múlt időszakban? Magyarország és Szlovákia a 670 kilométeres határszakasszal, az azonos minőségi, mennyiségi standardokkal, valamint a pénz­ügyi és külkereskedelem-techni­kai kockázatok szempontjából is természetes partnerei egymás­nak. Ennek megfelelően a magyar-szlovák üzleti kapcsola­tok nem egy-egy üzleti területre összpontosulnak, hanem rendkí­vül széles skálán mozognak. Ezen belül három terület a meghatáro­zó. Az egyik az árucsere-forga­lom, a másik a tőkekapcsolatok - amelyek szintén kétoldalúak -, a harmadik terület pedig a regioná­lis együttműködés. A növekedési ütem mindhárom területen mesz- sze meghaladja az átlagot. A magyar-szlovák árucsere-forga­lom tavaly elérte az 1,6 milliárd eurót, miközben a magyar export növekedési üteme 41 százalékos, a szlováké pedig 15 százalékos volt. A magyar kivitel Szlovákiába 2003-ban 750 millió eurót, a szlo­vák export Magyarországra pedig 822 millió eurót tett ki, vagyis a két ország kereskedelmének for­galma 25 százalékkal növekedett. Ennek köszönhetően a korábban kialakult jelentős, mintegy 280 millió euró értékű szlovák többle­tet mintegy 60 százalékkal sike­rült csökkenteni. A tavalyi év vé­gére a szlovák többlet így már csak 78 millió eurót tett ki. Ezek a kedvező folyamatok megmarad­tak az idei első négy hónapban is. A magyar kivitel mintegy 30 szá­zalékkal nőtt, míg az import 18 százalékkal bővült. Az áprilisig el­ért 548 millió eurós forgalom így 23 százalékkal volt magasabb a tavalyi év azonos időszakában el­értnél. Mindez azt jelzi, hogy az év végéig elérhetjük az 1,7-1,8 milliárd eurós kereskedelmet. A két ország jelenlegi forgalma nagyjából megegyezik azzal, amit Magyarország Csehországgal vagy Romániával bonyolít. Mi a fő jellemzője a kétoldalú kereskedelemnek? A két ország kereskedelmi kap­csolatainak jellemzője, hogy mind az árucsere-forgalomban, mind a tőkekapcsolatokban meg­határozó a kis- és középvállalko­zók száma. Mintegy hétezer ma­gyar kis- és középvállalkozó bo­nyolítja ennek a forgalomnak a 40 százalékát. Egyetlen probléma van ezzel kapcsolatban, hogy rendkívül magas körükben a fluk­tuáció. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő tanácsadást tud­junk biztosítani annak érdekében, hogy megmaradjanak a szlovák piacon. Általában azok, akik há­rom évnél tovább szállítanak, azok nagy valószínűséggel meg is maradnak a piacon. Milyen típusú cégek érdek­lődnek elsősorban a tőkekihe­lyezések iránt? A magyar tőkekihelyezésnél ko­rábban az volt a jellemző, hogy volt egy-két ismert vállalat, és ál­talában volt 200-300 magyar kö­zös vägy saját tulajdonú cég, amely minimális alaptőkével ala­kult. E téren is jelentős átrendező­désre került sor az utóbbi időben. A kisebb vállalatok alapítása ugyanolyan intenzitással folyik, de a meglévő cégeknél egyre na­gyobb részt képviselnek a közép­vállalatok. Vagyis egyre több olyan magyar középvállalat jele­nik meg a piacon, amelynek nagy­jából 10-20 millió koronás az alaptőkéje. Megváltozott az ága­zati eloszlás is. A kezdeti időszak­ban a kis- és középvállalatok első­sorban a szolgáltatóiparban jelen­tek meg, az utóbbi időszakban azonban egyre jobban előtérbe került a feldolgozóipar, a turiszti­ka, a környezetvédelem, és egyre több az olyan projekt is, ami be­szállításokhoz kapcsolódik. Job­ban érvényesül az a tendencia, hogy a magyar vállalatok meg­próbálják kialakítani saját értéke­sítési hálózatukat, logisztikai köz­pontjaikat Szlovákiában. Innen ugyanis megfelelő terjeszkedési lehetőségei vannak a magyar cé­geknek akár északra akár keletre. Ugyanez érvényes azonban a szlo­vák cégekre is, amelyeknek meg­felelő kitörési pontot jelenthet a magyarországi terjeszkedés a déli piacok megszerzésében. A magyar befektetők számára mennyire fontos Szlovákia, mint célország? A magyar privatizációban meg­erősödött kis- és középvállalko­zók számára évek óta az elsőren­dű célpontnak Szlovákia számít. Mindez a természetes partnerség­nek köszönhető, hiszen ez az az ország amely felé a legjobb az inf­rastrukturális és kommunikációs kapcsolat. A befektetéseket a rea­lizáció és a szerződéses állomány alapján figyelhetjük. A szerződé­ses állomány alapján a Kereske­delmi Iroda szerint a magyar tő­kekihelyezés mintegy 1,4 milliárd dollár körül mozog. Évek óta Szlovákia az első a magyar cégek számára a tőkekihelyezés szem­pontjából. A tőkekapcsolatok azonban nem egyoldalúak. Mind­ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarország a szlovák tő­kekihelyezők számára a 6. legfon­tosabb célország. Miért éri meg a magyarorszá­gi cégeknek Szlovákiában vál­lalkozni? Elsődleges dolog, hogy amikor a kis- és középvállalkozók meg­erősödnek, akkor megpróbálják a természetes piacukat, együttmű­ködési lehetőségeiket bővíteni. Az első lépést a természetes kapcso­latokból adódóan a szomszédos országokban teszik meg. A ma­gyar vállalkozói lehetőségeket fi­gyelembe véve, Szlovákia áll hoz­zájuk a legközelebb. A környező országok közül ugyanis a pénz­ügyi, jogi és vállalkozói környezet Szlovákiában áll a legközelebb ahhoz, amit a magyar vállalkozók odahaza megszoktak. A kereskedelmi képviselet milyen információs rendszert épített ki a két ország gazdasági kapcsolatainak elősegítéséhez? Elsőrendű célunk a magyar áru- és szolgáltatásexport támo­gatása. Egyre nagyobi) az igény arra, hogy a kereskedelmi ügyle­tek vagy a tőkekapcsolatok teljes folyamatában tanácsot tudjunk adni a cégeknek. A tanácsért hoz­zánk forduló cégek száma mar­kánsan, évente mintegy 40-50 százalékkal nő. A másik terület a különféle bemutatkozások. Itt is egyre jobban az a célunk, hogy az országos nagy bemutatkozások helyett cél- és partnerorientált rendezvényeket szervezzünk. A két országban olyan gyorsan vál­toznak a piaci viszonyok, hogy na­gyon fontos a vállalkozók számára az ilyesfajta kommunikáció. A rendezvények közül a legnépsze­rűbbnek az úgynevezett kontakt­napok számítanak, amikor egy-két azonos ágazatban tevékenykedő magyar vállalatnak szervezünk ta­lálkozót a szlovákiai érdeklődők­kel. Aki a gyakorlati kereskede­lemben tevékenykedik az tudja, hogy ilyen esetekben 5-10 százalé­kos a hatékonyság, de ha az ember nem csinálja végig ezt a folyama­tot, akkor még kisebb az esélye, hogy sikert érjen el a piacon. A cseh CEZ energiatársaság befejezné Mohit Mindenre jutna elég pénz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A cseh CEZ energia- társaság a jövő héten kötelező ér­vényű ajánlatot tesz a Szlovák Vil­lamos Művek (SE) 66 százalékára - közölte tegnap Martin Roman, a cég elnök-vezérigazgatója. Sze­rinte a CEZ ajánlatának az az elő­nye, hogy a sikeres privatizáció esetén újra összekapcsolódna az 1992 végéig eleve egy rendszer­ként működő energiahálózat. A cseh fél komoly anyagi tartalé­kokkal rendelkezik, tavalyi adó­zás utáni nyeresége 13,9 milliárd cseh korona volt, éves forgalma pedig elérte a 80 milliárdot. A kö­zel 18 ezer főt foglalkoztató tár­saság tőkeerejét jól jelzi, hogy egyszerre indult a román és a bol­gár energiaszolgáltatók privati­zálására kiírt tenderen. Az előze­tes információk szerint Bulgáriá­ban sikerrel jár a cég. A CEZ csúcsvezetése megígérte: ha megvehetik az SE-t, akkor köz­pénzek felhasználása nélkül befe­jeznék Mohiban az atomerőmű 3. és 4. blokkját, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kormány eladja Használt kocsit a légitársaságot jövőre hozzunk be Pozsony. Már októberben megismerhetjük a Szlovák Légi- társaság (SA) új tulajdonosát - ígéri Pavol Prokopovic, közleke­dési miniszter, miután a kor­mány tegnap rábólintott a társa­ság 90%-ának a magánosítá­sára. A fennmaradó 10%-os részvénycsomag a Devín Group és a Wili Rt. tulajdonában van. A miniszter szerint tárcája augusz­tus végéig elkészíti a privatizáci­ós tervezetet. Az új tulajdonos kiválasztásánál szerinte az árkí­nálat mellett a vállalkozói terve­ket és a jelentkezők szakmai hát­terét veszik figyelembe. Az SA fő problémáját a hatalmas tartozá­sai és a múltból felhalmozódott mintegy 619 millió koronás vesz­tesége jelenti. (t, s) Pozsony. Ha használt autót szeretnénk behozni külföldről, érdemes januárig várni. A pénzügyminisztérium ugyanis a behozott gépkocsik regisztrá­ciós díjának csökkentését terve­zi, amivel akár 48 ezer koronát is megtakaríthatunk. Jelenleg az új gépkocsik behozataláért 2 ezer koronás regisztrációs díjat kell fizetni, míg a használt ko­csik esetében, kortól függően ez 10 ezer és 50 ezer korona kö­zött mozog. A tárca a jövőben egységesen 2 ezer koronás re­gisztrációs díjat javasol. Ennek köszönhetően egy hároméves, 200 ezer korona értékű autó be­hozataláért az eddigi 83 ezer helyett csak 27 ezer koronát kell fizetni, (p) MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 40,043 60,139 1,273 5,386 29,703 24,539 Lengyel zloty Svéd korona Szlovén tollár (100) Svájci frank USA-dollár 8,948 Magyarforint (1001 15,991 4,347 16,697 26,258 32,378 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,84-41,14 31,05-33,45 1,24-1,30 15,02-17,02 OTP Bank 38,89-40,93 31,29-33,02 1,24-1,30 15,42-16,63 Postabank 38,93-41,01 31,37-33,05 1,24-1,30 15,39-16,65 Szí. Takarékpénztár 38,90-40,90 31,27-32,91 1,23-1,30 15,30-16,74 Tatra banka 38,93-41,01 31,37-33,05 1,24-1,30 15,39-16,65 Uni Banka 38,93-40,97 31,36-33,00 1,24-1,30 15,37-15,39 Általános Hitelbank 38,90-40,98 31,34-33,01 1,23-1,31 15,13-16,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HŰVÖS IDŐ; 17-21 FOK ELŐREJELZÉS 0 RVOS M ETE0 R0 L0GIA A Nap kel 05.09-kor - nyugszik 20.46-kor A Hold kel 02.43-kor - nyugszik 19.58-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 310, apad; Komá­rom: 300, árad; Párkány: 215, árad. Továbbra is vál­tozékony időre van kilátás, folyta­tódik a felhősö- dés, melyet gya­kori záporok, zivatarok kísérhet­nek. Az átlagosnál hűvösebb és sze­les időre számíthatunk. Mérsékelt lesz az északnyugati szél. A nappali csúcshőmérséklet 17-21 fok között várható, északon csak 15 fokra kell számítani. Az éjszakai hőmérséklet 12 és 8 fokos lesz. Holnaptól felme­legedés, időnként felhősödés való­színű, 20 és 24 fokos hőmérsékletre számíthatunk. Melegfronti ha­tású időjárásra számíthatunk, melynek követ­keztében a reu­matikus és mozgásszervi megbete­gedésekben szenvedők fájdalmai felerősödhetnek. A szív- és érrend­szeri betegeknek ajánlott az orvosi előírások betartása. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miat­ti fejfájás, de a régi sebek helyén és az ízületek tájékán is fokozottabb fájdalmat kell elviselnünk. Az ala­csonyabb vérnyomásúaknál erő­sebb migrén is jelentkezhet.

Next

/
Thumbnails
Contents