Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-14 / 161. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 14. 22 Szülőföldünk Zsigárdon két utca lakói tiltakoznak a lakhelyük közelében létesített állatátrakodó állomás ellen, ezért az érintett cégnek fórumon kell bemutatnia a létesítményt „Az állatokra van törvény, az emberekre nincs?!” Michal Felix igazgató: A gyűjtőhelyet minden egyes átrakodás után tisztítani és fertőtleníteni fogjuk (Szőcs Hajnalka felvétele) A Vágsellyei járás legdé­lebbi községe, Negyed két utcájának lakói fel vannak háborodva, hogy a helyi mezőgazdasági vállalat, a Queen Kft. egy élőállat-át- rakodó állomást helyezett üzembe a lakóházak köze­lében. GAÁL LÁSZLÓ „A cég azzal foglalkozik, hogy növendék marhákat vásárol fel az ország egész területén, és azokat külföldre szállítja. Most ezeket az állatokat itt, a faluban, a lakóhá­zak közelében akarják átrakni. Úgy tudjuk, van olyan előírás, hogy cég a saját állományától leg­alább kétezer méterre helyezheti el ezt az állomást, ugyanakkor a legközelebbi lakóháztól alig 30 méterre van. Az állatokra van tör­vény, a lakosokra meg nincsen?!” - ezzel a panasszal fordult hoz­zánk egy felháborodott negyedi olvasónk. A panaszosok érdekeinek védelmét a negyedi Niget Polgári Társulás vállalta magára. Ennek elnökével, Sass Jánossal és néhány, magát meg­nevezni nem kívánó polgárral a helyszínen beszélgettünk. Első alkalommal március 22- én fordult panasszal a községi hi­vatalhoz az átrakodó állomáshoz legközelebb lakó lakos. A pana­szosok attól tartanak, még ha csak átmenetileg vannak is az ál­latok az átrakódon (vagyis amíg egy másik kamionra nem rakják azokat), piszkítanak, hangokat adnak ki, és elszaporodnák a le­gyek meg a patkányok. „Ha erre fog fújni a szél, olyan bűz lesz itt, hogy még a ruhákat sem tereget­hetem az udvarra, nem szellőz­tethetek - panaszolja a rakodótól mintegy 100-150 méterre lévő la­kás háziasszonya. - Már kétszer rakodtak itt, annak ellenére, hogy a községi önkormányzat ezt nem hagyta jóvá, és bizony ide hallatszik az állatok hangja.” Azt is elmondták, hogy a gyűj­tőhelyet az egykori szövetkezet gépállomásán garázsokból alakí­tották ki, de ott semmiféle trágyalégyűjtő vagy más szennyvízgyűjtő be­rendezés nem épült. Ebből arra következtetnek, hogy úgyneve­zett magas almon akarják majd tartani az állatokat, vagyis nem takarítják rendszeresen a ganét, hanem az az állatok alatt egy­másra halmozódik, ebből pedig bizonyára erős bűz fog terjengeni - főleg nyáron. „De még ha építe­nének is szennyvízelvezetőt, ak­kor is tiltakoznánk, mert a szag akkor is terjedne. Ez az állomás egyszerűen nem ide való!” - mondja az egyik panaszos, aki nemcsak a szagtól, hanem a le­gyektől is tart: „Orvosi igazolást mutathatok, hogy a kiskorú lá­nyom légycsípésre allergiás.” Egy további érvet is felsorol­nak: „Ha valaki csak járdát akar építeni a saját háza előtt, már a községi hivataltól kell hozzá en­gedély. Ők pedig olyan állomást építenek itt engedély nélkül, amely ki tudja, milyen fertőzést hozhat a lakosokra” - hangzik az érv. „Mi csak egyet szeretnénk, hogy itt nyugodtan élhessünk, mindenféle állati ricsaj, patká­nyok meg legyek nélkül” - ösz- szegzi a tiltakozás lényegét Sass János. Elmondása szerint polgári társulásuk 20-25 család panaszát vállalta fel, és ha kell, aláírást gyűjtenek, vagy jogi úton próbálják orvo­solni a problémát. A panaszosok a május 18-i kép­viselő-testületi ülésen benyújtot­tak az önkormányzatnak egy til­takozó levelet, és annak alapján a testület be is tiltotta a rakodóállo­más működését. Ennek ellenére a Queen Kft. két nappal később el­végezte az első rakodást, majd to­vábbi két nap múlva a követke­zőt. A panaszosok azt is elmond­ták, egyelőre a bűzt nem érzik, és a legyek, patkányok sem jelentek meg, tehát nem a tapasztalataik, hanem a félelmeik alapján tettek panaszt. Attól tartanak, hogy ha a kft. most megkapja az enge­délyt, később beigazolódnak a panaszosok félelmei, és akkor már késő lesz tiltakozni. Ők elejét szeretnék venni a kellemetlensé­geknek. Természetesen a panaszok cím­zettje, a Queen Kft. igazgatója, Michal Felix is nyilatkozott la­punknak. Elmondta, a cég fő te­vékenysége az élő szarvasmarhák szállítása az Európai Unió orszá­gaiba. Egyrészt fiatal állatokat vásárolnak fel, és azt saját maguk hizlalják fel vágósúlyra, és így ad­ják el, másrészt szopós borjakat szállítanak főleg Olaszországba - a kft. társtulajdonosa is olasz. Idén május elsejéig úgy működött ez a kereskedelem, hogy az uniós állam határán, a belépést meg­előzően kellett átrakni az állato­kat egy másik, fertőtlenített szál­lító járműre. Miután Szlovákia belépett az EU-ba, olyan törvény lépett hatályba, hogy a felvásá­rolt és külföldre szánt állatokat előbb egy hazai gyűjtőállomásra kell szállítani, és ott kell felrakni a célállomásra induló járműre. Ennek a gyűjtőállomásnak állat­egészségügyi szempontok miatt a cég saját állományától elkülönít­ve kell működnie. A Queen Kft. saját tenyésztés­ben 2750 darab szarvasmarhát tart két telepen, és az előírások szerint ezeken a telepeken nem működtetheti a szóban forgó gyűjtőállomást, ezért választotta az egykori garázsokat. Az igazga­tó megmutatta a törvénytárban a 280/2003. számú kormányren­deletet, amely alapján a kft. a ke­rületi állat-egészségügyi intézet­től még márciusban engedélyt kapott az állomás működtetésére, és azt május elsejével helyezhette üzembe. Azt nem szabja meg a törvény, hogy az emberi lakhely­től milyen távolságban kell lennie az állomásnak, csak azt, hogy a saját állatállománytól legalább 500 méterre kell lennie. Ugyan­akkor kiköti, hogy az állomás ki­zárólag az engedélyben megjelölt célra, vagyis állatok gyűjtésére és átrakására használható, és azt minden egyes rakodás után tisztí­tani és fertőtleníteni kell. Az igaz­gató azzal érvel, a cégnek is érde­ke, hogy mindezeket betartsa, hi­szen az EU illetékesei bármikor ellenőrizhetik az üzemelést, és ha ők nem tartanák be az előíráso­kat, betiltanák a működést. Az igazgató cáfolja, hogy za­varnák az éjszakai csendet: „Álta­lában korán reggel kezdünk, és az állagokat délután már el is szállítjuk. Este tíz után már nin­csenek ott állatok, és nem dolgo­zunk az állomáson.” Egyelőre he­tente egy rakodást terveznek, ké­sőbb a kereslettől függően eset­leg gyakrabban is, de az igazgató ígérete szerint sosem éjszaka. A nappali zaj elleni tiltakozás pedig szerinte nem helyénvaló, hiszen a szomszédságban több olyan vál­lalat is működik, ahol sűrű teher­autó- és kamionforgalom van, ami több zajjal jár, mint amit egy kamionnyi növendék állattal ok produkálnak. A panaszosok félelmét, hogy ahol takarmányt tartanak, ott majd a patkányok is elszaporod­nak, az elnök azzal cáfolta, hogy a gyűjtőállomáson megmutatta a rozsdamentes acélból készült nagy keverőedényt, amelyben a borjak itatására szolgáló tejport keverik be. A tejport 25 kilós zsákban a rakodás napján hozzák csak ide, és a szopós borjaknak semmilyen más takarmányra nincs szükségük, tehát az állomá­son sem szénát, sem gabonát nem fognak raktározni. „Az al- mozáshoz használt szalmát sem itt raktározzuk, az almot pedig minden berakodás után ebbe a konténerbe gyűjtjük - mutatja az épület előtt álló, nagy űrtartalmú konténert. - Az ide gyűjtött almot másnap elszállítjuk, az állatok helyét pedig azonnal fertőtlenít­jük.” Szerinte az is nevetséges ki­fogás, hogy a gyűjtőállomás ki­építéséhez nem volt építkezési engedélyük. „Ezek itt teherautó-garázsok voltak, mi pedig nem építettünk át semmit, még csak egy kereszt­falat sem bontottunk le, csupán vaskorlátokat szereltünk be a kész épületekbe. Ehhez pedig nem kell építkezési engedély” - érvel. A szagtól való félelemről is megvan a maga véleménye. „Tes­sék csak megnézni ezeket a háza­kat - mutat a rakodóállomás ud­varáról a legközelebbi utcára. - Minden ház mögött gazdasági épületek vannak, csaknem min­denütt sertéseket tartanak. Érde­kes, hogy a saját házuk melletti disznóól nem büdösít nekik, de attól félnek, hogy a kisborjak ilyen távolságból kibírhatatlan bűzt fognak árasztani ?!” Jancsó István, Zsigárd polgármestere Az önkormányzat véleményét Jancsó István polgármester tol­mácsolta: „Engem is megkeresett három panaszos, hogy nézzek utána, milyen változtatásokra készül itt a Queen cég, mert ők úgy tudják, istállókat épít. Ekkor felszólítottuk Felix urat, a Queen igazgatóját, hogy ha olyan jellegű építkezést tervez, amelyhez építkezési engedély kell, akkor ezt kérvényezze, ha pedig csak be­jelentési kötelezettség alá esik, jelentse be, mit kíván ott létrehoz­ni. Felix úr a bejelentést meg is tette, amit a május 18-i testületi ülésen megvitattunk, de ugyanakkor a lakosok is benyújtottak egy tiltakozó levelet, és a testület ezek alapján elutasító határoza­tot hozott. A Quenn Kft. fellebbezett, és kérte a határozat átértékelését. Ebből a célból összehívtam a három érintett szakbizottságot, a környezetvédelmi és területfejlesztésit, a mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodásit, valamint a vállalkozókkal való kapcsolattar­tásért felelős szaktestületet, és közösen megnéztük, milyen átala­kításokat végeztek a helyszínen, valamint meghallgattuk, milyen tevékenységet akarnak ott folytatni. Ennek alapján a három szak- bizottság együttes ülésén olyan határozat született, hogy a június 29-i képviselő-testületi ülésen javasolni fogják a határozat átérté­kelését és a működéshez való hozzájárulást.” Az említett 29-i testületi ülésen a Niget Polgári Társulás is be­nyújtotta kérelmét, hogy vegyék figyelembe a panaszosok véle­ményét. Ezek után a képviselő-testület olyan határozatot hozott, hogy visszavonta a május 18-án hozott döntését, és engedélyezi a Quenn Kft.-nek a gyűjtőállomás létrehozását, azzal a feltétellel, hogy a kft. igazgatója 30 napon belül összehívja az érintett lako­sokat a gyűjtőállomásra, és ott, a helyszínen magyarázza meg ne­kik annak működési feltételeit, (gl) A Párkányi Képzőművészkor először szervezett nyári tábort tagjai számára Festők alkotótábora Helembán M. NAGY LÁSZLÓ Helemba. Pirkadatkor, amikor a harmat gyöngyszemei csillognak a rét füvén, amikor a falu még alszik, néhány korán kelő a határba siet, és árgus szemekkel figyeli a tájat, ahogyan változik a fény, rezdül az ág. A megfelelő helyen letelepszik, és amint megcsókolja a múzsa, fes­teni kezd. Duris Ágnes, az alkotótábor min­denese váltja valóra a fenti sorokat. Bevezetőül néhány mondat a kör­ről. A Párkányi Képzőművészkor 1981-ben alakult. A tagság sokrétű korban, műveltségben és az egyes képzőművészeti ágazatokat tekint­ve is. A kör gazdag tevékenységet fejt ki. Rendszeresen találkozókat szerveznek, egyéni és csoportos ki­állításokat itthon és külföldön egy­aránt. Párkány és térsége kulturális és képzőművészeti életében fontos szerepet töltenek be. Most először szerveztek nyári alkotótábort tag­jaik számára. Arra törekedtek, hogy a festők ne inkubátorban dol­gozzanak, hanem szabadon, min­denki szeme előtt, hogy megismer­tessék az érdeklődőkkel, hogy a festészet, a rajzolás mennyire em­berközeli dolog. Esetünkben erre garancia volt a tábor művészeti ve­zetősége: Nyilasi Tibor Kanadában élő festőművész és Kocsis Ernő fes­tőművész, művészettörténész. A tábor programjában művészeti és irodalmi előadások is szerepeltek. Helembát nem véletlenül válasz­tották. Bánsági Vince festőművész annak idején erre utazott családjá­val, s amint Szobot elhagyva átkel­tek az Ipoly feletti vashídon, festői táj tárult szemük elé. „Itt letelep­szünk” -jelentette ki Bánsági Vin­ce. így lett Helemba festője. Az ecsetforgatók emlékének is tiszte­legtek jelenlétükkel. A helyi önkor­mányzat sokrétű segítsége is hoz­zájárult ahhoz, hogy mindenki elé­gedetten távozott. Az alkotásokból kiállítás nyűt a helyi kultúrházban, ahol a gyerekeknek, felnőtteknek egy igazi műhelyt alakítottak ki a szervezők. A leendő művészek ma­guk is pingálhattak, megismerked­hettek a csomózás művészetével, viaszból különböző figurákat, drót­ból ékszert készíthettek. Volt zene, vers és a párkányi Kuckó bábcso­port bemutatkozása is gazdagította a táborzáró délutánt. Méter- és rövidáru, lakástextil szaküzlet mm mm Arak, amelyekre még Cf lUr eddig gondolni sem mert %ß%ß JO árengedménnyel f Zlatá ihla Dunaszerdahely Zlatá ihla Zlatá Ihla Zlatá ihla Kozusníctvo Somorja Érsekújvár Zvolen PERSEI Komárom Ne habozzon és vásároljon magának kiemelkedően alacsony árakon: nyáriruhaanyagok 68 Sk-tól, kosztümszövetek 99 Sk-tól, 500 Sk feletti vásárlás esetén bélésanyagok 19 Skért... Továbbá 30 % kedvezménnyel kaphatóak az egyes rövidáruk. Jöjjön, és használja ki az óriási árkedvezményeinket JÚIÍUS 9-től az alábbi üzleteinkben (ameddig a készlet tart): UP1787

Next

/
Thumbnails
Contents