Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-12 / 159. szám, szombat

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 12. MOZI HVIEZDA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.15 Az 50 első randi (amerikai) 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Reggel Velencében (francia) 21.15 MLADOSÍ: Buddy (norvég) 16,18, 20 TATRA: Buddy (norvég) 18, 20.30 AUPARK - PALACE: Shrek 2 (amerikai) 14,15,15.40,16,17,17.40,18,19,20,21 Pofa be! (fran­cia) 14.50, 17.20, 19.20, 21.20 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.30,15.30,16.30,17.30,18.30,19.30, 20.30 Starsky és Hutch (amerikai) 16.10,18.40 Fegyvertársak (amerikai) 20.50 Trója (amerikai) 16.40,20.20 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.20, 16.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 18.20, 20.40 Az 50 első randi (amerikai) 19.40,21.50 Holnapután (amerikai) 14.40,18.10, 21.10 A főnököm lánya (amerikai) 15.10, 17.10 Buddy (norvég) 19.10, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Shrek 2 (amerikai) 14.20, 15,15.40,16.20,17,17.40,18.20,19,19.40,20.20,21,21.40 Fegy­vertársak (amerikai) 16.35,19.05 Harry Potter és az azkabani fo­goly (amerikai) 13.25,15.15,16,17.50,18.45, 20.25 Holnapután (amerikai) 13.05, 17.15, 21.20 Az 50 első randi (amerikai) 13.35, 18.35 Trója (amerikai) 15.35, 20.35 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 15.25, 21.45 Pofa be! (francia) 14.45, 21.35 TATRA: Fegyvertársak (amerikai) 19 CAPITOL: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.30 Buddy (norvég) 20 ÚSMEV: Shrek 2 (amerikai) 16,18 Holtak hajnala (amerikai) 20 DÉL-S ZLOVÁK1A SZENC - AMFITEÁTRUM: 21 gramm (amerikai) 21.30 PATH - KERTMOZI: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Vágta (amerikai) 20 LÉVA - KERTMO­ZI: A tűz óceánja (amerikai) 21.30 PLAZA: Betörő az albérlőm (amerikai) 17.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 15,17.45,20.30 Holnapután (amerikai) 15.17.30.20 Időzavarban (amerikai) 15.30,17.45,20 Padlógáz (né­met-luxemburgi) 15.30,19.45 Shrek 2 (amerikai) 16, 18, 20 Trója (amerikai) 17.15,20.30 A tűz óceánja (amerikai) 16.45,19.30 Zser- nyákok (svéd-dán) 16.15,18.15,20.15 Spanyol filmakadémiai kitüntetést kapott Aranyérmes Banderas MTI-HIR Madrid. A Spanyol Filmakadé­mia aranyérmével tüntették ki Antonio Banderas világhírű film­színészt a spanyol kultúra hirde­téséért. A 43 éves Banderas, aki mint la­tin férfiszépség és Melanie Griffith férje is gyakran szerepel a bulvár­sajtóban, Pedro Almodovar filmjei­ben kezdte karrierjét, először a Szenvedély labirintusa című alko­tásában játszott 1982-ben. Később a Matadorban és az Asszonyok az idegösszeomlás szélén című film­ben már főszerepet kapott. Ezután fedezték fel Hollywoodban, ahol kalandos és drámai szerepeket egyaránt eljátszhatott. Figyelemre méltóan személyesítette meg a Philadalphiában az AIDS-beteg főhős barátját, de nagy sikert ara­tott a Desperado banditájaként és Zorróként is. 1996-ban ő játszotta Emesto Che Guevarát Madonna oldalán Alan Parker Evitájában. Képarchívum Banderas, aki a kitüntetést szü­lővárosában, Malagában vette át, a spanyol Cadena Ser rádiónak el­mondta, hogy már korábban is fel­ajánlották ezt a kitüntetést, de ő akkor azzal utasította vissza, hogy túl fiatal hozzá. A legjobb férfialakítás díjával Karlovy Vary 39. filmfesztiválja új sztárt indított útjára Kiütéssel győzött: Max Riemelt Kilenc felhős nap után felhőtlenül búcsúzott kö­zönségétől Karlovy Vary idei, 39. fesztiválja. Akár­csak a nyitóesten, a záróün­nepélyen is volt sok pompa, ragyogás, s hullottak a dí­jak, ahogy itt mindig is hul­lani szoktak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Karlovy Vary szereti a jó filme­seket, de ugyanígy kedvében jár népes közönségének is. Kényezte­ti, ahogy tudja. Sok jeggyel és ol­csó jegyekkel, a leginkább mégis frissen megszerzett, nagyszerű filmekkel, amelyek jelentős része a következő hónapokban kerül a forgalmazók listájára. Akadnak persze szép számmal olyan alko­tások is, amelyek majd csak a té­vécsatornákon jutnak el a nézők­höz, de legalább láthatóak lesz­nek. Sajnálni azokat a filmeket le­het, amelyek „elvesznek a sűrű­ben”, miközben megérdemelnék, hogy legalább a művészmozik nem éppen bő hálózatában talál­ják meg lelkes híveiket. Michael Moore cannes-i nagydí­jas politikai pamflettje, a Fahren­heit 9/11 nagy erővel közeledik a hazai mozikba. Amerikában pár héttel ezelőtt vált csak bizonyossá, hogy vetíthetik, hiszen a Bush-kor- mány, s főleg az elnök nagyobb el­lenséget rajzolni sem tudna most magának, mint Michael Moore. Aki egyébként valóban súlyos egyéniség, de a bátorságáról is leg­alább ennyire híres. Új filmjével nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a Bush-kormány megbukta­tását. Tényekkel és képi dokumen­tumokkal igazolja például a Bush és a Bin Laden közti üzleti kapcso­latokat. Megszólalnak a filmben Irakban harcoló katonák is, akik köntörfalazás nélkül kimondják: csalódtak Bushban, és már egyál­talán nem támogatják a hadsereg parancsnokát. Hangjukat hallatják e szarkasztikus humorral fűszere­zett opusban a feketék és más ki­sebbségek is, akiket Moore Bush politikájának kárvallottjaiként tüntet fel. A film manipulativ jelle­géhez kétség nem férhet. Ren­dezője egyébként is fennen han­goztatja: „Nem hagyom, hogy az idén a demokraták megint el­csesszék az egészet!” Döbbenetes a film zárójelenete is: Moore, aki ri­porterként van jelen a filmben - és kitartóan lohol a Fehér Ház mun­kába igyekvő politikusai után, A pályakezdő Max Riemelt és az életműdíjas Roman Polanski C CTK-felvételek) hogy ők vajon miért nem küldik fi­aikat Irakba -, szívszorongató kép­sorokban mutat be egy olyan édes­anyát, akinek családja nemzedéke­ken át katonai egyenruhában szol­gálta hazáját, fia elvesztése után azonban rádöbbent, hogy az állam csak kihasználta őket. Hogy aztán Moore forró sikere közrejátszhat-e Bush esetleges bukásában, egye­lőre költői kérdés. Versenyfilmként vetítették a fesztiválon a lengyel Konrad Nie- wolski második rendezését, a Szimmetriákat. Főhőse egy ártat­lanul bebörtönzött fiatalember, aki hat cellatársa mellett megalá­zó körülmények között szenved a sitten. Szabadulásának még csak a reményét sem látja, hiszen ügy­védje eredménytelenül küzd a ha­mis vád ellen. Niewolski igazi fe­negyereke a mai lengyel filmnek. Közgazdászmérnöki diplomája megszerzése után fizikát, filozófi­át, teológiát, genetikát, pszicholó­giát és egyiptológiát tanult, s mindemellett az extrém sportok megszállott híve. De mert a drog­hoz is közel került, „üzleti ügyei” miatt évekkel ezelőtt rács mögé dugták. Ott szerzett élményeit ka­matoztatja új munkájában, meg­mutatva mindazt, amit mozivász­non eddig ő maga sem látott bör­tönfilmekben. Bátor fickó ő is. Úgy ábrázolja a benti világot, olyan hitelesen, ahogy eddig na­gyon kevesen. Nem a sor végén állt, amikor a bátorságot osztották Samira Makhmalbaf sem, akinek három filmje, Az alma, A tábla és a Dél­után ötkor a Függetlenek fórumá­ban szerepelt. Ez a 22 éves iráni lány, aki nemcsak elszántságával és vagányságával képes lenyűgöz­ni az embert, hanem keleti szép­ségével is, minden egyes munká­jában szociális érzékenységéről tesz tanúbizonyságot. Bár nem nevezhető harcos feministának, az iráni nők helyzetét, a hagyo­mányoktól elvakult apák sanyarú sorsú gyerekeit mutatja be úgy, hogy azzal az egész világon döb­benetét kelt. Karlovy Varyban egy jó megjelenésű amerikai fiatalem­ber oldalán sugárzott a boldog­ságtól. Meg is jegyezték néhá- nyan, hogy „így persze könnyű!” Mert a fényt állítólag ő jelenti szá­mára a perzsa világ sötétjében. S lehet, hogy a „vészkijáratot” is ő biztosítja neki. Pedro Almodovar megint csak a szexuális szabadságra biztatja lel­kes híveit. Legújabb remekével, a Rossz neveléssel ismét a legjobb formáját hozza. A nyolcvanas évek Madridjában játszódó történeté­nek csupán két női szereplője van (a messzi távolban), négy férfi hőse közül azonban három nőként tündököl. Almodóvar tényleg nem ismer lehetetlent. Elmond (és megmutat) szinte mindent, ami a hatvanas évek spanyol jezsuita is­kolájában történt papok és ifjú nö­vendékeik között, de a húsz évvel későbbi „nagy leleplezés” idejét is úgy önti képekbe, hogy csak úgy tombol a vágy törvénye. Az ön­életrajzi elemekkel gazdagon megtűzdelt történet központi alakja egy szenvedélyes fiatal ren­dező, aki addig-addig feni a fogát készülő filmje főszereplőjére, míg a végén meg is szerzi őt. A közeli és a távolabbi múlt úgy váltakozik a vásznon, ahogy azt csak Almo­dóvar tudja váltogatni. Néha egé­szen a giccs határáig merészkedik, ott aztán gyorsan visszafordul, és lehiggadva mesél tovább szeret­nivaló hősei bolondosán heves ér­zelmi világáról. Gael García Ber­nal hol férfiként, hol nőként alakít nagyon nagyot, rendezőként Fele Martinez, frusztrált „bártáncos­nőként” pedig Javier Cámara nyű­gözi le nézőit. Hogy mi tetszett az idén a zsűri­nek, élén A1 Rubannel, John Cassa- vettes egykori munkatársával? Andrea és Antonio Frazzi Ke­gyetlen kölykök című olasz filmje nyerte a fesztivál nagydíját. Két el ismerés jutott a spanyoloknak: Xa vier Bermúdez a legjobb rendezés Marta Larralde a legjobb női alaki tás díját kapta a León és Olvidc című filmért. A legjobb férfialakí tás díját, a Napolában nyújtót lenyűgöző játékáért a húszéves né met Max Riemeltnek ítélték oda. Záróakkordként pedig csal annyit: a fesztivál utolsó napjái még egy életműdíj átadására ke rült sor. Ezt egy Párizsban élő len gyei „kis nagy ember” kapta, aki úgy hívnak: Roman Polanski. H; csak A zongoristát adta volna a vi lágnak, már akkor is megérdeml Karlovy Vary elismerését. És méj nincs vége semminek. Most éppel Twist Oliver történetét rendez Prágában. Állítása szerint a fiának De hány gyereke van a világnak? OTTHONUNK A NYELV Melyik a helyes megnevezés: kovácsművész vagy díszműkovács? SZABÓMIHÁLY GIZELLA Az utóbbi időben divatba jöt­tek a kovácsoltvas kerítések, kor­látok, rácsok és bútorok, s ez ter­mészetesen magával hozta az ilyen fémtermékek készítéséhez értő szakemberek iránti kereslet növekedését is: lapjaink álláshir­detés rovatában olvashatjuk, hogy egyes cégek kovácsművész- t vesznek fel, bizonyos szakisko­lák pedig kovácsművész szak megnyitásáról tájékoztatják az érdeklődőket. Az Új Szóban arról is olvashattunk, hogy az egyik magyar tannyelvű szakiskolánk diákjai szakvizsgát tehetnek „a Szlovákiában egyedüliként ná­luk oktatott tűzzománckészítő, valamint a kovácsművész szak elvégzése után". Mivel ezzel a foglalkozással korábban nem na­gyon találkoztunk (hiszen eset­leg csak műemléképületek felújí­tásakor merült fel a régi ková­csolt épületelemek javításának igénye), a hirdetésekben rend­szerint zárójelben a foglalkozás szlovák megnevezését - ume­lecky kováé- is közük. Ha azonban magyarországi cégek álláshirdetéseit vagy aján­latait, illetve szakképző iskolák anyagait nézzük, ezekben dísz- műkovács-okról olvashatunk. Feltehetjük tehát a kérdést: az umelecky kovác magyarul ko­vácsművész vagy díszműko­vács?A válasz nem is olyan egy­szerű. Elsősorban is: egyik szó sem szerepel a közhasználatú Magyar értelmező kéziszótár­ban (az új kiadásban sem). A magyarországi hivatalos kiadvá­nyok szakmaként csak a dísz- műkovács-ot tüntetik fel: az Or­szágos Képzési Jegyzék szerint a középiskolai képzés keretében szakmunkásképzőben, illetve az érettségizettek számára szakosí­tó képzés keretében oktatják. A magyar statisztikai hivatal által gondozott Foglalkozások Egysé­ges Osztályozási Rendszere ki­adványban viszont felsőfokú végzettséget igénylő iparművé­szeti foglalkozásnak van minő­sítve (ugyanakkor azonban e te­rületen felsőfokú képzés nincs, vagyis egyetemi, főiskolai szak­ként nem oktatják). Ha e szavak előfordulását, használati gyakoriságát nézzük - pl. az interneten -, megállapít­hatjuk, hogy a kovácsművész rit­ka, de létező lexikális elem. Szer­kezetét tekintve ugyanolyan, mint a festőművész, szobrász- művész, grafikusművész stb., vagyis feltehető, hogy alkotó te­vékenységet folytató, fém műtár­gyakat készítő művész megneve­zésére használják (az általam megvizsgált előfordulásokból nem derül ki, ipar-, illetve kép- zőművész-e a kovácsművész-nek titulált személy). Az előzőnél nagyságrendekkel gyakoribb a díszműkovács szó, s lényegében minden olyan területre vonatko­zóan alkalmazzák, ahol nálunk az umelecky kováé-ot. Egyébként Szlovákiában az umelecky kovác szakmunkás foglalkozásnak mi­nősül, szakképző iskolában ok­tatják, oktatott szakmaként meg­nevezése umelecky kovác a zá- rnocrnk (vagyis az umelecky ko­váé egyúttal umelecky zámoéník, azaz díszműlakatos is). Ugyanak­kor azonban ismertek iparművé­szeti szakközépiskolát végzett umelecky kováé-ok is (például akik a körmöcbányai iparművé­szeti középiskolában tanultak). Hogyan összegezhetnénk tehát a kovácsművész, díszműkovács szavakról szerzett ismereteinket? Úgy tűnik, e szavak között hason­ló viszony van, mint például a fc tóművész és a fényképész között Foglalkozásnévként csak a dís2 műkovács használatos, a ke vácsművész szót legfeljebb a va lódi alkotó tevékenységet folytan művészekkel kapcsolatban aján latos használni. Szlovákia és Ma gyarország uniós belépése foly tán vélhetően egyre több szlová kiai magyarnak lesz lehetőség magyarországi cégeknél munka vállalni. Az esetleges félreértése elkerülése végett tehát jó volnt ha az umelecky kováé a ze moéník szakmát kitanult szál emberek megnevezésére díszműkovács (és díszműlakí tos) szót használnánk mi is. www.gramma.s

Next

/
Thumbnails
Contents