Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-10 / 158. szám, péntek
> ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 10. Egészségünkre 23 A szívbajok ellen hatékonyan B-vitaminokkal és folsawal védekezhetünk Egészségesebb táplálkozással... Bi2-vitaminnal és folsawal dúsít. A folsav jótékony hatással van bizonyos anyagcsere-folyamatokra, segíti az érfalak épségének megőrzését, véd az érszűkület és az infarktus kialakulásának veszélyétől. Az orvostudomány legújabb ismeretei szerint az infarktus, az angina pectoris, a szív ischémiás megbetegedése, az agyvérzés és a tüdőembólia némi odafigyeléssel megelőzhető volna. PÉTERFI SZONYA Újabban ugyanis kiderült, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásáért, az eddig széles körben elfogadott kockázati tényezők (dohányzás, magas koleszterinszint) mellett az aminosav lebomlásakor keletkező homocisztein a felelős. Ha sikerülne mennyiségét minimálisra csökkenteni, nagymértékben csökkennének a koszorúér-betegségek és a halálozások. Szlovákia egészséges lakosainak vérében az érkárosító homocisztein értéke magas, akkora, mint a szívinfarktuson átesett amerikaiakéban - utalt az 1999-2002-ben befejeződött hazai tanulmány eredményeire dr. Ján Lietava belgyógyász. Bizonyított, hogy ez a ma még nem tudnak határozott választ adni. A bizonyításhoz az kellene, hogy tízezer embernek adagolnák az említett vitaminokat, csökkentve ezzel homocisztein- szintjüket, s közben figyelnék, csökkenne-e a koszorúérpanaszok száma. A jelenleg is zajló világméretű kutatás jövőre fejeződik be, s valamennyien kíváncsiak vagyunk az eredményre - tudatta a belgyógyász. Felhívta a figyelmet, hogy a hazai lakosság 55 százalékának halálát épp a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, ám a magas homociszteinszint közrejátszik az Alzheimer-kór és egyéb, szellemi leépülést okozó megbetegedések kialakulásában is. Egy cigi - egy százalék Az alkohol, a napi 5-6 csészénél több kávé, az ülő életforma, a népesség 40 százalékánál előforduló folsav- és B-vitaminhiány, valamint a dohányzás is emeli a homociszteinszintet. A kutatók nem győzik hangsúlyozni a dohányzás ártalmait: adatok igazolják, hogy az Egyesült Államokban például 26-ról 19 százalékra csökkent az infarktus okozta halál aráEurópában Krétán élnek a legtovább Nyolc európai országban végzett felmérés szerint Krétán a legkevesebb a koszorúér-megbetegedés, az infarktus okozta halál: százezer lakosra csupán kilenc eset jut (Finnország: 466, USA: 424, Hollandia: 317, Olaszország: 200, Görögország: 149, Jugoszlávia: 145, Japán: 61) Kiderült, hogy bár a krétaiak koleszterinszintje nem tér el a más európai országokban élőkétől, étrendjükben fontos szerepet töltenek be a linolénsavat tartalmazó vadon élő növények és a gyógynövények, (porcsin, gyermekláncfű, cikória), illetve az éti csiga. A szívinfarktus megelőzését segíti a repceolaj, a szójaolaj és a tengeri hal, linolénsavat tartalmaz a búzacsíra, a dió, valamivel a tarkabab. A krétai étrend kilenc legfontosabb eleme: Olaj: a náluk colzának nevezett olajból vagy olívaolajból naponta 3 evőkanál Gabonafélék: naponta 40 deka, minden étkezéshez kenyér, reggelire péksütemény vagy müzli és rizs Száraz zöldségféle: hetente 20 deka bab, borsó, lencse Friss zöldség: naponta 20 deka Gyümölcs: naponta 45 deka Sajt joghurt: naponta 5-10 deka Hal: hetente 25 deka - két napra elosztva Hús: hetente 25 deka, főleg szárnyas, - két napra elosztva Vörösbor: naponta 2-3 pohár magas érték fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában is. Az eddigi kutatások alátámasztották, hogy fokozott vitaminfogyasztással, elsősorban Bg-, B-j^- vitamin, illetve a folsav hatására jelentősen csökkenthető a vér homociszteinszintje, de hogy ezzel tényleg megelőzhető-e a szívbetegség kialakulása, arra a kutatók nya, miután az elmúlt években a dohányosok fele felhagyott e szenvedéllyel. Hasonlóan jó eredményt hozhat heti 4-5-szöri 25 perces intenzív mozgás. Noha Finnországban bírálták az ezzel kapcsolatos agresszívnek tűnő kampányt, az eredményt senki sem vitatja: a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozásban korábban előkelő helyen álló ország már a középmezőnybe „csúszott vissza”, a lakosság egynegyede számára rendszeressé vált a napi testedzés. Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, s ennek megfelelően a lakosság várható élettartama 4,5-7,5 éwel rövidebb, mint a jóléti országokban. A nem megfelelő életmód és táplálkozási szokások - az étrendben a hús fontosabb a zöldségnél - megváltoztatása mellett nagy szerepet kap a megfelelő gyógyszeres kezelés is. Annak ellenére, hogy a világ neves gyógyszergyártói nehéz milliókat fordítanak a kutatásra, a leghatásosabb gyógyszer kifejlesztésére, az ország egészségügyi rendszerétől, anyagi helyzetétől függ, milyen gyorsan képes a korszerű terápiát beiktatni a napi gyakorlatba. Vannak orvosságok, amelyek bizonyos mértékig enyhítik a szívbetegek tüneteit, ám nem befolyásolják a várható élettartamot, nem lassítják a betegség súlyosbodását. Ä legkorszerűbb gyógyszerek között találhatók olyanok, amelyek életeket mentenek, megelőznek súlyos szív- és agyi infarktusokat, esetleg végtag-amputáció- kat, igaz, a konkrét tünetekre nem hatnak. De mert ezeket általában éveken át kell szedni, az ország gyógyszerpolitikája és az egészségbiztosítók takarékoskodása miatt egyre csökken a nem megfelelően kezeltek száma. Az anyagi terheket viselni nem bíró krónikus beteg napi gyógyszer-adagját pénztárcájához igazítja. Szívbarát margarin Az étkezésnél nem a bőségen van a hangsúly, hanem azon, hogy a táplálék egészségünket szol- gálja-e. A rostdús kenyér, sok zöldség és sovány felvágott mellett a szívbarát margarin szintén hozzátartozik a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Ugyanis sok benne a koleszterinszintet csökkentő esszenciális zsírsav, óvja szívünket és érrendszerünket. Már nálunk is kapható olyan margarin, amelyet a gyártó Bs. és Ajánlott homociszteinszint Normál érték: 10-12 mikromoll/ liter vér Kissé emelkedett érték: 15- 30 mikromoll/liter vér Közepes hiper- homociszteinémia: 31-100 mikromoll/liter vér Súlyos hiper- homociszteinémia: több mint 100 mikromoll/liter vér Angina pectoris: szívtáji szorító fájdalom, szívgörcs, a szív vérellátási zavara Instabil angina pectoris: gyakori, sokszor húsz percig tartó mellkasi fájdalmak jellemzik, amelyek pihenés vagy enyhe megterhelés után jelentkeznek Infarktus: súlyos keringési zavar következtében fellépő szívizomelhalás A szükséges mennyiségnek A gerincvelő tápláléka TÁJÉKOZTATÓ A folsav számos anyagcsere-folyamatban fontos szerepet játszik, például a nukleinsavak képzésében - ezek öröklődési információt hordoznak. Segít a sejtépítésben, az új sejtépítő anyagok létrehozásában. Felelős többek között a test normális fejlődéséért, valamint a csontvelő és az idegrendszer egészséges működéséért. A folsav a keringési rendszer „tisztítómunkása”, az érelmeszesedés megelőzését segíti. A Bg- és B -vitaminokkal együttesen legyőzi a vérkeringésben található homocisztein nevű anyagot. A kutatások szerint ez az anyag felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. A homocisztein jelenléte vészhelyzetet jelent az artériák számára - ugyanis kőművesként meszes anyagokkal vonják be az erek falát. A következmény: az artériák fokozatosan beszűkülnek. Az évek folyamán az érelmeszesedés vérellátási problémákat okoz, melynek súlyos következménye szélütés, szív- infarktus is lehet. Rendszeres folsav-fogyasztással nem csak ezek a problémák, de a rák egyes fajtái is megelőzhetők. Szervezetünk egyáltalán nem termel folsavat. A legjobb módszer a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, de a patikákban természetesen kaphatóak folsavtartalmú készítmények. A leggazdagabb természetes folsavforrás: búzacsíra, csicseriborsó, káposztafélék, bab, zöldsaláta, spenót. A tojás, sajt, tejtermékek és a zabpehely is bővelkedik ebben a vitaminban. A gyümölcsök közül a narancs, eper, szőlő, cseresznye és a mangó a legfontosabb forrás. Mennyit fogyasszunk? Várandós kismamák az átlagosan ajánlott 400 mikrogramm kétszeresét, azaz 800 mikrogrammot fogyasszanak, gyerekeknek 10 éves kortól már ajánlott a 400 mikrogramm. Ez átszámítva 250 g gyümölcsöt és 400 g zöldséget jelent, napi több adagra elosztva. Egy pohár frissen préselt narancslé már fedezi a napi szükséglet negyedét. Nem gyógyszer, de erősíti az immunrendszert A brokkoli és a karfiol az egészségmegőrzésben TÁJÉKOZTATÓ Szervezetünknek nagy szüksége van a természetes vitaminokra, ásványi anyagokra. A brokkoli és a karfiol nagy segítség lehet, mivel mindkét zöldségnek nagyon magas az ásványianyag- és vitamintartalma. Mindkét zöldségben sok a mangán, kálium, magnézium, szelén, cink, kalcium és réz. ♦ 100 g brokkoliban pl. 0,2-0,4 mg mangán van. A mangán a B-vitaminokkal együtt az idegpályák működését ellátó enzimek alapja. 300- 400 mg kálium található benne (a napi szükséglet 2-3 ezer mg), amely tisztítja, salaktalamtja a szervezetet, csökkenti a vérnyomást. ♦ A magnézium az izmok, szív, idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen, jelentős szerepet játszik a csont- és fogproblémák vagy a depresszió elkerülésében is. ♦ A szelén hatásos lehet a szürke hályog és a sárgafolt-degeneráció megelőzésében. ♦ A kalcium fontos a csontok, fogak egészségének megtartásában, szükség van rá a véralvadáshoz és az izmok összehúzódásához. (100 g párolt brokkoli egy felnőtt napi kalciumszükségletének mintegy felét tartalmazza.) A vitaminok közül mindkettőben sok a C-vitamin: 100 g brokkoliban 100-120 mg, ugyanennyi karfiolban 70-80 mg található. A B-vita- minok közül a B]2 kivételével mindegyiket tartalmazzák. Napi 300-350 mikrogramm folsav 20 százalékkal csökkentheti az agyvérzés veszélyét, jótékony hatást fejt ki az érelmeszesedés megelőzésében. Egyes kutatások szerint fogamzásserkentő hatásuk is van. A brokkolinak magas a bétakarotin- tartalma. Mindkét zöldségről elmondható, hogy erősíti az immunrendszert, növeli az életerőt, elősegíti a fogyást. (péterfi)
