Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-10 / 158. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 10. MOZI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ HVIEZDA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) szombat, vasárnap 17.15 Az 50 első randi (amerikai) sz., v. 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Holtak hajnala (amerikai) sz., v. 21.15 MLADOST: Buddy (norvég) sz., v. 16,18, 20 TATRA: Buddy (norvég) sz., v. 18, 20.30 AUPARK-PALACE: Shrek 2 (amerikai) sz., v. 14,15,15.40,16, 17,17.40,18,19,20,21 Pofa be! (francia) sz., v. 14.50,17.20,19,20, 21.20 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 14.30, 15.30,16.30,17.30,18.30,19.30, 20.30 Starsky és Hutch (amerikai) sz., v. 16.10,18.40 Fegyvertársak (amerikai) sz., v. 20.50 Trója (ame­rikai) sz., v. 16.40, 20.20 Tucatjával olcsóbb (amerikai) sz., v. 14.20, 16.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) sz., v. 18.20,20.40 Az 50 el­ső randi (amerikai) sz., v. 19.40,21.50 Holnapután (amerikai) sz., v. 14.40, 18.10, 21.10 A főnököm lánya (amerikai) sz., v. 15.10, 17.10 Buddy (norvég) sz., v. 19.10,21.40 KASSA TATRA: Fegyvertársak (amerikai) sz., v. 19 CAPITOL: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 17.30 Buddy (norvég) 20 ÚSMEV: Shrek 2 (amerikai) sz., v. 18 Holtak hajnala (amerikai) 20 DÉL-SZLOVÁK1A SZENC - AMFITEÁTRUM: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 21.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Holnapután (amerikai) sz., v. 19.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Halálos kitérő (amerikai) sz. 21.30 Maradok! (francia) v. 21.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: Az ítélet eladó (amerikai) sz., v. 20 PATH - KERTMOZI: Gothika (amerikai) sz. 21.30 Kémkölykök 3D - Game Over (ame­rikai) v. 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Van Heising (amerikai) sz., v. 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Vágta (amerikai) v. 20 LÉVA - JU­NIOR: Halálos kitérő (amerikai) sz., v. 18 KERTMOZI: Halálos ki­térő (amerikai) sz., v. 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Starsky és Hutch (amerikai) sz. 19 Inkognito'(amerikai) v. 19 GYŐR PLAZA: Betörő az albérlőm (amerikai) sz., v. 17.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 15,17.45,20.30 Holnapután (ame­rikai) sz., v. 15,17.30,20 Időzavarban (amerikai) sz., v. 15.30,17.45, 20,22.15 Shrek 2 (amerikai) sz., v. 16,18,20 Trója (amerikai) sz., v. 14.15,17.15, 20.30 A tűz óceánja (amerikai) sz., v. 14,16.45,19.30 Zsernyákok (svéd-dán) sz., v. 16.15,18.15,20.15 Pénteken a Zanzibar és Kispálék is felléptek Jó az idei Klikkfeszt Műfajkavalkád a Sziget világzenei nagyszínpadán - visszajáró kedvencek és réteg-sztárok A világ zenéje a Sziget Fesztiválon A New York-i Klezmatics tavalyelőtt is fellépett a Szigeten (Képarchívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Talán a rendezők sem számítottak annyi látogatóra, mint amennyi már csütörtökre, az idei Közel Klikkfeszt nyitónapjára érkezett. A háromnapos fesztivál mindjárt műsorváltozással indult, a szervezők úgy döntöttek, három helyett négy zenekar kap helyet a csütörtökön még csak egyedül mű­ködő kisszínpadon. A délutánra már több száz főre rúgó hallgatótá­bort először a szimői Non Compors Memthis, majd a bacsfai Impotent és a hazainak számító Mementó szórakoztatta. Az est sztárja, a somorjai Rómeó vérzik már több mint ezer embernek muzsikált, ami mindenféleképpen komoly sikert jelent. Érdemes megemlíteni, hogy Koppányéknak jobb hang- és fény- technika dukált volna, de a banda így is bizonyította, hogy egységes, és a nehéz pillanatokban is képes leküzdeni a gondokat. Koncertjük nem volt híján a megható pillana­toknak, bizonyára a fesztivál egyik csúcsát jelentette. A buli az élőzene végeztével sem szakadt meg, a diszkósátorban az elektronikus ze­ne rajongói táncolhattak, a kisszín­padon pedig nosztalgia bulit tartot­tak. Megemlíteném, hogy a szerve­zők a tavalyihoz képest átrendez­ték a színpadokat, s talán kár volt a kisszínpadot üyen távolra építeni a fesztivál központjától. így az ama­tőr és félprofi zenekarok kissé kies­tek a fesztiválozók látóköréből. A pénteki nap kellemes napsü­téssel indult, elmaradt a menet­rend szerinti zápor, és könnyen meglehet, hogy a rendezőgárdának hosszú idő után sikerül három eső nélküli napot kifogni. Sajnos a dél­előtt és kora délután üresjáratnak számít, hiszen az első zenekar csak három órakor rajtol, addig pedig a szervezők semmilyen programmal sem kényeztetik a táborozókat. Pénteken indult a blues-színpad, ahol honi és magyarországi bandák lépnek fel. És pénteken kezdte meg működését a focipályán elhelyezett fő színpad is. A fellépők névsora pe­dig lenyűgöző: Zanzibar, Hooli­gans, Kispál és a Borz, hogy csak párat említsünk. A fesztivál egé­szen vasárnap reggelig tart, így aki szeretne egy jót bulizni, még eljö­het. Ma Deák Bili Gyula, IMP Smile és a jamaikai Julian Marley lesz a Klikk vendége, (sd) Mivel mindjárt nyakunkon az augusztus, elérkezettnek látjuk az időt a 12. Sziget Fesztivál beharangozására. Annál is inkább, mivel a bő­ségtől megzavarodva prog­ramfüzetet lapozgató kultúrturista szánalmas lát­vány, főleg, ha folyton olyan kérdéseket tesz fel a mellette állóknak, hogy va­jon mit kell tudni a Mű­anyag Százlábúak zenekar­ról, vagy érdemes-e megte­kinteni Fekete Pákót a horrorszínpadon. JUHÁSZ KATALIN A helyzetet tovább bonyolítja, hogy augusztus 4-től 11-ig nem csupán egy fesztivál ontja a progra­mokat, hanem ezen az egyen belül több minifesztivál kínál elmélyedé- si lehetőséget egy-egy rétegműfaj­ban. Lesznek, akik letáboroznak a metálszínpad előtt, és egy héten át nem tágítanak onnan. A haladó elektronikus zenék kedvelői szá­mára szintén estétől reggelig szól a „tuc-tuc”, a folklór-fanok pedig néptáncot tanulhatnak inuk sza­kadtáig. Úgy tűnik, a legnagyobb dolgok idén nem a Nagyszínpadon várha­tók. Hiába a sztár-felhozatal (Busta Rhymes, The Rasmus, Ash, Faith­less, Sugababes), túl sok meglepe­tés nem érheti a gyakorlott szigete­lőt. Sokkal ígéretesebb a Világzenei Színpad kínálata. Ez tényleg egy fesztivál a feszti­válban, bárhol a vüágon megállná a helyét. A főbejárattól legtávo­labbra e$p programhelyszínen már tavaly, sőt tavalyelőtt is fel­tűnhetett az értő hozzáállás. Vál­tozatos, színes multikulturális pa­lettát állítottak össze nekünk, ma­guk a fellépők is elismerően bólo­gattak a neves kollégák listáját böngészve. Idén elsőként e szín­pad programja állt össze, az interneten már jó ideje hozzáfér­hető ( www.sziget.hu ), most csu­pán néhány, szívünknek kedves Két év alatt második olyan tema­tikus számát adta ki a Világszínház, amely a határon túli magyar szín­házaknak biztosít fórumot. A lap, amely az Országos Színháztörténe­ti Múzeum és Intézet kéthavi kiad­ványa, ezúttal Tompa Andrea és Nánay István szerkesztésében je­lent meg. A színházhoz két dolog nélkülözhetetlen, a közönség és a pénz. Vagy a pénz és a közönség. Elméletileg elképzelhető, hogy elég a közönség is, de csak akkor, ha ő hozza a pénzt is. Ezt hívják üz­leti színháznak - ezekkel a gondo­latokkal indítja írását Szabó István, az NKÖM színházi szakmunkatár­sa. Az NKÖM évente nagyjából 200 millió forinttal támogatja a határon túli színházakat, ami egy százalék. De közelítsük meg más oldalról: Zalaegerszeg annyit fordított 2003-ban saját teátrumának támo­gatására, mint amennyit a magyar állam az összes határon túli ma­gyar színháznak folyósított. Ha in­nen nézzük, akkor Kolár Péter ál­landó panaszához már nem kell előadót emelnénk ki, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a világzene kife­jezés ugyanúgy nem jelent sem­mit, mint mondjuk az „afrikai ze­ne” műfaji megjelölés, ezért érde­mes a saját fülünkre hagyatkozni. Mindjárt első este, azaz augusz­tus 4-én lép fel a világ talán legjobb klezmercsapata, a New York-i Klezmatics, akikkel én személy sze­rint negyedszerre sem fogok tudni betelni. Megjárták már a Nagyszín­padot is, a mainstream közönség vette a lapot, ám az igazi helyük mégiscsak a vüágzenészek között van, hiszen hatalmas tégelyükben összeolvasztották a klezmert, a bal­káni népzenét, a salsát, a gospelt, a popot és a dzsesszt, univerzálissá tágítva a zsidó zenét. Omara Portuondo, a havannai díva lehet akkora sztár, mint Ma­donna, nekem mégis az a kép jön be róla a Buena Vista-filmből, ami­kor Ibrahim Ferrerrel lassúzva éne­kel egy szomorú dalt, és közben po­tyognak a könnyei. A kubai nyugdí­jasklub egyik legaktívabb tagja va­donatúj lemezének anyagával ér­kezik arra a sziget-színpadra, amelyről három évvel ezelőtt alig- alig engedtük le. kommentárt fűznünk. Mégis, az élet zajlik ezekben a társulatokban, sőt nyugodtan leírhatjuk, hogy az elmúlt években sokkal izgalma­sabb az élet határon túl (már ha on­nan nézzük a határokat). Hizsnyan Géza a felvidéki szín­házak elmúlt tizenöt évéről ad átte­kintést, főleg a rendszerváltozás utáni éveket taglalva. Az utóbbi évekről már csak vázlatosan ír, s így bizonyos hiányérzetünk támad. A kassai Thália utolsó tíz évét nem le­het három mondattal letudni. A ta­nulmány nem a napokban készült, így utolsó fejezete ellentmond Hizsnyan egy másik tanulmányá­nak, amely a komáromi színház utolsó két évét taglalja. Azzal vi­szont feltétlenül egyetértünk, hogy az új vezetésnek következetesen kell folytatnia a Kiss Péntekék által megkezdett utat, vállalni a művészi értékek képviseletét, megtalálni a gondolati tartalmakat sem nélkü­löző, értékes szórakoztatás útját. A lap szinte minden anyagában köz­ponti kérdés, hogy milyen irányba is kell haladniuk a határon túli színházaknak. Szigorúan a közön­Az algériai születésű, de Francia- országban felnövő Rachid Taha szintén visszatérő vendég, annak idején nem várt méretű sikert ara­tott a szigeten modernizált algériai népzenéjével. A rai arrafelé ugyan­olyan szent dolog, mint nálunk a mezőségi csárdás, ezért e bátor tett nem kis rizikót rejtett magában. Ráadásul Rachid a különböző arab stílusokat is keveri, később pedig a techno is megtetszett neki. Majd meglátják, illetve meghallják! Az angol Oi Va Voi zenekart megelőzte a híre. Első lemezük még meg sem jelent, amikor már elismerően nyilatkoztak róluk a kritikusok. Majd napvilágot látott a bemutatkozó album, és három hónapon át tartotta az első helyet az európai világzenei rádiólistán, az év végi összesítésben pedig 1040 nevezettből a második he­lyen végzett, ami kezdőktől bá­mulatos eredmény. Zeneileg vala­hol a kelet-európai folk, a jiddis gyökerek és a kísérleti elektronika közötti légüres térben helyezked­nek el, aki fogékony az újra, ne mulassza el őket. A roots reggae sem maradhat ki a felhozatalból, a tavalyi Skatalites­ségízlés kielégítése-e az elsődleges cél vagy szükséges felvállalni a progresszív irányvonalakat. Boros Kinga Lőrincz Ágnessel, a szatmárnémeti színház igazgatójá­val és Parászka Miklóssal, a nem­rég alakult Csíkszeredái társulat ve­zetőjével is ezekről a gondokról be­szélget, s mindketten ingáznak a népszínházi és művészszínházi eszmények között. Nánay István a Pilápzínliáz Az Országot SzlnhizUirtíneil Múzeum t* fmfrzet folyóirata StoMÁSOtf • ÚJVlOlK • KlUOZSVAi • SZATMÁSrCn ÚstKaJ SfviíAíaWí-» Emise • IkXsÁío« Unió rj'.wsE-KöTH,«' jimn koncert után főleg nem. A Misty In Roots tulajdonképpen harminc éve ugyanazt nyomja, ugyanazzal a ko­moly, rastákhoz illő alapossággal, és lassan a műfaj egyik legnépsze­rűbb zenekara lett. Hozzáállásukra jellemző, hogy a nyolcvanas évek­ben hosszasan időztek Zambiában és Nyugat-Afnkában, hogy tanul­mányozzák az általuk játszott zene gyökereit. A Chumbawambát, kedvenc brit pop-anarchistáinkat nem kell be­mutatni, inkább azon kell kissé el­csodálkozni, hogy ezúttal nem a nagyszínpadra aranzsálták őket. Mint ahogy Boban Markovié is el­férne ott. A szerb trombitamester lassan házat vehetne Budapesten, akkor nem kellene kéthavonta pendliznie népes rezesbandájával, és mellesleg hozzánk is közelebb lenne. Szóval bárhonnan is nézzük, biztató a Sziget idei World Music kínálata. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb színpadokon nem kevésbé merész stíluskeverések zajlanak majd, elég, ha csak a lon­doni-indiai Talvin Singh, vagy a francia-roma Taraf Dékalé zene­kar nevét említjük. 30 éves újvidéki színházat köszön­ti, amely sorra aratja a babérokat nemzetközi fesztiválokon. Kár, hogy négy meghatározó tagja is ősztől a Bárka színházban folytatja Budapesten. Bemutatja a lap a neves erdélyi díszlet- és jelmeztervezőt, Dobre- Kóthay Juditot, és részletet közöl Kötő József készülő interjúköteté­ből, amit a 90 éves Senkálszky Endrével készített, aki több mint hatvan éve van a pályán. Bocsárdi László két előadást is rendezett az idén, Kolozsváron és Sepsiszent- györgyön, ezekről is olvashatunk kritikát. Zsigmond Andrea pedig három fiatal társulat (Gyergyó- szentmiklós, Csíkszereda, Szé­kelyudvarhely) munkáját állítja párhuzamba. Az ASSITEJ magyar központja mesepályázatot hirdetett, amelyen 3. helyezést ért el Kozsár Zsuzsan­na, akivel Nánay István készített beszélgetést. Hajózni kell - ezzel indítják a lapot a szerkesztők, s ta­lán ez is egy evezőcsapás a cél felé, hogy végre egyenrangú partnerei legyünk az anyaországnak, (-jdj-) A Rómeó Vérzik több mint ezer embernek játszott (Fotó: Tóth Lehel) Hajózni kell - ezzel indítják a kéthavi lapot a szerkesztők, s talán ez is egy evezőcsapás a cél fel Világszínházban a határon túli színjátszás LAPISMERTETŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents