Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-03 / 127. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 3. Téma: a szabadság 21 Hogy megvédhessük az érdekeinket, ismernünk kell a szabadságolással összefüggő jogainkat A rövidebb szabadság alatt nem pihenünk meg Harc a felhőtlen nyaralásért Két hét az ideális Ha hosszabb nyári szabadságot tervezünk, akkor már most érdemes elkezdeni az intézését a munkahelyünkön. Munkáltatónk ugyanis nemcsak kurtíthat a szabadságunkon, hanem bármikor vissza is hívhat róla, sőt részben megszabhatja azt is, hogy mikor mehetünk nyaralni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Többségünk szabadsága nagy részét a nyári hónapokban veszi ki. Ez az az időszak, amikorra a pszichológusok és az orvosok is legalább két-három hetes nyaralást ajánlanak. Szerintük ugyanis az egyhetes szabadság alatt a nem tudunk kikapcsolódni kellőképpen. Ám kérdéses, hogy a munkáltató egyetért-e egy hosszabb kimaradással. Ahhoz, hogy a főnökünkkel szemben hatékonyan meg tudjuk védeni az érdekeinket, legalább részben ismernünk kellene a szabadságolással összefüggő jogainkat. Jogunk van a két hétre A főnök és az alkalmazott között leggyakrabban arról folyik a vita, hogy egyszerre mennyi szabadság vehető ki. Ha például autóval szeretnénk elutazni egy távolabbi országba, akkor az egy hét rendkívül kevésnek bizonyul. Másrészt a munkáltató azzal védekezhet, hogy több hétre egyszerre nem engedheti el az összes alkalmazottat, hiszen a vállalkozásnak, cégnek nyáron is működnie kell. A jelenleg érvényes Munka Törvénykönyv szerint egyszerre kéthetes szabadságra van jogunk. Ha a munkáltató a szabadságot több részletben adja, akkor legalább egyszer lehetővé kell tennie a kéthetes pihenőt. Más a helyzet, ha a főnökünk engedékenyebb. Ekkor ugyanis'akár az egész éves szabadságot kivehetjük egyszerre, sőt ehhez az elmúlt évek elmaradt szabadságait is hozzávehetjük. A főnök is elküldhet A legfontosabb azonban, hogy a szabadságot időben igényeljük. Ha a cégünknél bevezették a szabadságok szétírását, akkor egy hoszA kisebb cégek főnökeinek nem kis fejtörést okoz az alkalmazottak nyári szabadságoltatásának a megszervezése (Képarchívum) szabb nyári utat jó előre be kellene jelentenünk. Ha a munkáltató szabja meg a szabadságunkat, akkor az időpontot legkésőbb két héttel a szabadságunk előtt tudatnia kell velünk. Ezt a szabályt csak akkor nem kell betartania, ha ezzel az alkalmazott is egyetért. A munkáltató akkor is jóváhagyhatja a szabadságot, ha erre hivatalosan még nincs is jogunk. Ehhez azonban az alkalmazottnak a naptári év végéig teljesítenie kell a szabadság merítéséhez szükséges feltételeket. A nagyobb cégeknél nem ritka, hogy az összes alkalmazottat egyszerre küldik el szabadságra, ha ezt a cég menete szükségessé teszi. Az ilyen kötelezően előírt kollektív szabadság azonban nem lehet hosszabb két hétnél. Van egy-két speciális eset, amikor a munkáltatónak nincs joga megszabni, hogy mikor vegyük ki a szabadságunkat. Nem küldhet szabadságra például akkor, ha betegség vagy baleset miatt az orvos már betegszabadságot írt ki. Ugyanez érvényes azonban a szülői szabadságra és a sorkatonai szolgálat idejére. Ha az alkalmazott a szabadság alatt kezdi meg katonai szolgálatát, akkor a szabadságát felfüggesztik. Hasonlóan kell eljárnia a munkáltatónak akkor is, ha a szabadságunk alatt betegedtünk meg, és az orvos betegszabadságot rendelt el, vagy beteg családtagunkat ápoljuk. Ez utóbbi esetben azonban az alkalmazott rendes szabadságot is igényelhet. Hogy pontosan hány szabadnapra van jogunk, az a ledolgozott évek számától függ. Ebbe azonban beleszámít például a 3 évesnél fiatalabb gyerek nevelése, a sorkatonai szolgálat és a sikeresen befejezett főiskolai tanulmányok is. E- gyes esetekben munkaviszonynak számít az is, ha egyáltalán nem dolgozunk. Ledolgozott éveknek tekintik ugyanis azt is, ha a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában voltunk vezetve, mint állástalan. Ha az alapszabadságnál hosszabb pihenőre vágyunk, akkor az ehhez való jogunkat legkésőbb a naptári év végéig kell bizonyítanunk. Ellenkező esetben elesünk ettől a lehetőségtől. Az alapszabadság legkevesebb négy hét. Ha 18 éves korunk után legalább 15 évet dolgozunk, akkor minimum öthetes szabadságra van jogunk. Levonható szabadnapok Gyakran megtörténik ugyanakÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyári szabadságunkon meg kellene feledkeznünk a munkahelyi problémáinkról. Ehhez azonban olyan programot kell választanunk, amely leköti figyelmünket. Mindegy, hogy a kiskertünkben dolgozgatunk, a strandon fekszünk vagy egy alpesi túrán veszünk részt - a fontos, hogy kiszabaduljunk a mindennapos kötődések szorításából. Szervezetünk ilyenkor lényegesen több endor- fint, közismertebb nevén boldogsághormont termel, ami segít regenerálni a szervezetet. Mivel mindenkit valami más érdekel, ezért nem lehet előírni az ideális szabadságot sem, arra azonban a pszichológusok is figyelmeztetnek, hogy nem mindegy, milyen hosszúra nyújtjuk a pihenőnket. Ha nyáron csak egy-két napot adunk magunknak, és azt is csak a kiskertünkben kapálással töltjük, akkor szinte semmit sem értünk el. Talán kicsit oldódik a stressz és pár kilót akár le is adhatunk, a szervezetünk teljes felfrissüléséhez azonban ez nem elég. Ugyanígy nem elegendő öt nap sem, ha távolabbi országba utazunk. A pszichológusok szerint ugyanis a szervezetnek kell egy kis idő az akklimatizálódáshoz. Ilyen esetekben a szervezet valódi felfrissülése a hetedik nap körül kezdődik, amikor pedig már a külföldi turisták jelentős része épp hazafelé tart. Nyári szabadságunkon ezért csak akkor pihenhetünk meg tökéletesen, ha legalább két hetet veszünk ki egyszerre. Ezt a törvények is megengedik, ám sok cégnél megszegik a szabályokat. Ha mégis megengedik a kéthetes pihenőt, sokan ezt az otthoni munkák elvégzésére, házépítésre, lakásfelújításra használják fel. Az elmúlt időszakban azonban „divattá” vált a szabadság merítése a betegségünk idejére is. Azoknál a cégeknél, ahol az alkalmazottak között nagyobb a konkurenciaharc, így próbálják megelőzni, hogy a betegség miatt me- nesszék őket a munkahelyről, (s) Mielőbb egyeztessük munkáltatónkkal szabadságunk időpontját, hogy valóban felhőtlenül élvezhessük a nyarat . (Lubos Pile felvétele) kor, hogy minden feltételt teljesítünk a lehető leghosszabb szabadsághoz, amelyet mégsem adnak meg teljes egészében. Ilyen esetnek számít, ha az év egy részében nem dolgoztunk, de az is, ha későn járunk be a munkába. A munkáltató csökkentheti a szabadnapjaink számát, ha az év egy részében a sorkatonai szolgálatunkat töltöttük, szülői szabadságon voltunk, vagy ha egyéb személyes okok miatt nem tudtunk dolgozni. Ilyenkor a szabadságunkat az első 100 kiesett munkanap után a jogos szabadnapok 1/12-ével rövidítik. Aki például 24 szabadnapra jogosult, attól két napot vesznek el. Száz napnál hosszabb kimaradás esetén azonban minden 22. nap után esünk el a szabadság újabb 1/12-étől. Ennek is van azonban határa. Aki egy munkáltatónál dolgozott egész évben, annak a levonásokat követően is minimum egy hétszabadságot kell adni. Fiatalkorú alkalmazottak esetében ez két hét. Lerövidíthetik a szabadságunkat akkor is, ha későn járunk be a munkahelyre. A munkáltatónak ez esetben minden egyes kimaradt munkanap vagy műszak után egy vagy két szabadnapot áll Elfoglalt alkalmazottak Pihenő helyett inkább pénz Ha különféle okoknál fogva képtelenek voltunk kivenni minden szabadnapunkat, akkor azt munkáltatónak pénzben kell megváltania. A pontos összeg kiszámításánál az átlagos napi bérünkből kell kiindulnia, amit az elmulasztott szabadnapok számával szoroznak be. Az összes szabadnapunkat a munkáltató csak akkor fizeti ki, ha a munka- viszony befejezése miatt képtelenek voltunk kivenni a szabadságot. A Munka Törvénykönyv pontosan szabályozza azt az esetet is, ha a munkáltatónk a szabadságunkról visszahív bennünket. Ez esetben ugyanígy az éves átlagbér megfelelő hányadát kell kifizetnie az elmaradt szabadnapért. Ha a munkáltatónk a túlóráink után járó szabadnapot olyan napra határozza meg, amikorra már szabadságot vettünk ki, akkor erre a napra egy pótszabadnapot kell nyújtania: (t) Minden a cégen belüli szokásoktól függ Nincs pontos határidő UJ SZO-OSSZEFOGLALO A szabadságot az erre kiadott nyomtatványon kell igényelnünk, amelyen feltüntetjük, hogy mikortól meddig szeretnénk kivenni a szabadságot. Hogy a nyomtatvány érvényes legyen, tartalmaznia kell az alkalmazott és a főnök aláírását is. Nincs pontosan meghatározott határidő, ameddig be kellene adnunk a kérvényt. Minden a cégen belüli szokásoktól függ. Nem számít szentírásnak a szabadságok cégen belüli szétírása sem. Ha ezt a cégen belüli viszonyok megengedik, akkor bármikor változtathatunk rajta. Gyakorlatilag lehetséges az is, hogy a szabadságunkat akár telefonon aznap igényeljük, amikorra szabadnapot kérünk. Készséges munkáltató esetében ugyanígy a szabadság alatt is igényelhetjük annak meghosszabbítását. A munkáltatónak lehetővé kellene tennie, hogy az alkalmazottak a naptári év végéig kivegyék a szabadnapjaikat. Ha erre az üzemeltetés vagy más fontos akadály miatt nincs lehetőség, akkor a munkáltatónak meg kell teremtenie a feltételeket, hogy az elmaradt szabadnapokat a következő naptári év végéig kivehessük. (t) SZÜLÉS, BETEGSEG, HALÁLESET Munkáltatónk néhány esetben akkor sem vonhat le a szabadnapjainkból, ha nem megyünk el a munkába. Ilyen speciális esetnek számít, ha: ♦ igazoltan orvosi ellenőrzésen voltunk ♦ gyermekünk született (ez esetben arra az időre van joga a férjnek fizetett szabadra, amíg a feleségét beszállítja vagy hazaszállítja a kórházból) ♦ családtagunkat visszük orvoshoz ♦ fogyatékos gyermekünket visszük intézetbe ♦ meghal egy családtag - ha a házastársunk vagy gyermekünk hal meg, akkor a munkáltató két fizetett szabadnapot ad, egy további napot pedig a temetésre. Testvérünk vagy szüléink halála esetén egy szabadnapra van jogunk. ♦ házasodunk - erre egy fizetetten szabadnapot kapunk ♦ előre nem látható okok miatt leáll a közlekedés, vagy késnek a menetrendszerinti járatok ♦ költözünk ♦ új munkahely után nézünk a felmondási idő alatt, (s) A szabadságok szétírása nem számít szentírásnak, ha ezt a cégen belüli viszonyok megengedik, akkor bármikor változtathatunk rajta (Képarchívum)
