Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-30 / 150. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 30. Ismerkedés a hagyományokkal a helyi iskolában 26 Szülőföldünk ___________ Sz entivánéj Vásárúton Vásárút. Időutazáson vet­tek részt a vásárúti alapis­kola alsó tagozatos tanulói Szent Iván napján, miután máglyát raktak az iskola­udvaron és tüzet ugrottak. JÓZAN MÓNIKA Mindezt, persze, a különleges estét szervező tanító nénik fel­ügyelete mellett. Elek Ilona taní­tónő volt az ötletadó, szerették volna feleleveníteni a nyári nap­fordulóhoz kötődő néphagyomá­nyokat, és éjjeli egy óráig tartó programot szerveztek. A nyári napforduló különleges alkalmat jelentett a régi korok embereinek: vad mulatságokat tartottak pajzán ősi énekekkel, a táltos által megszentelt tűzzel, közben jósoltak és szerelmeseket varázsoltak össze. Vásárúton a ri­tuális tűzgyújtást koszorúcska­fonás és párkiválasztás követte, a bátrabbak égő farakásokat ugrot­tak át. A tűz körül egymás mellett kuporgó gyermekeknek Marczell Béla csallóközi hagyománygyűjtő és mesemondó mesélt sejtelmes lényekről, boszorkányokról és tündérekről, akik egykor itt éltek - és még talán ma is élnek. Vacso­ra után a hálóból font csillagka­pun átjutva egy-egy tekercs várta az időutazókat, mely útmutatást adott, éppen melyik korban lan­doltak a kalandvágyó tanulók. Éj­félkor csillagszórók fénye mellett mindenki hallhatta a harangok kongását, majd elvarázsoltan ki­ki megtalálta helyét az osztályok­ban kialakított hálótermekben. Egy emlékezetes éjszaka volt a ma két hónapra kiürülő iskolában, hogy mindenki a lehető leggazda­gabb élményekkel vágjon neki a nyári szünidőnek. A tűz mellett meséket hallhattak a gyerekek (A szerző felvétele) A budapesti székhelyű Veco 2000 Kft. több mint három évvel ezelőtt, június 1-jén, Komáromban nyitott munkaerő-közvetítő irodát, melynek vezetője Rapos Zsolt. Milyen munkák közvetítésével foglalkoz­nak? Dél-Szlovákia magyar lakta területeiről toborzunk mun­kásokat magyarországi vállalatok, cégek számára. Há­rom csoportra osztanám az irodánk által közvetített ál­láslehetőségeket. Az elsőbe olyan munkák tartoznak, amelyek nem kötődnek szakképzettség feltételéhez, mi­vel az alkalmazó a jelentkezőket betanítja. Elsősorban nők számára tudjuk ajánlani az egyik budapesti székhe­lyű elektronikai céget, amely szalagmunka végzésére keres jelentkezőket, akiket betanít, és lakást biztosít ne­kik. A másik kategóriába sorolnám a nemzetközi teher­gépkocsi-vezetők számára kínált munkákat. Ha a jelent­kezők megfelelnek a feltételeknek, 22 tonnás kamio­nokkal járhatják Európa országait. Ebbe a csoportba tartoznak a szakmunkások számára kínált munkák, akiknek elsősorban az építőiparban tudunk munkát ajánlani. Várjuk a kőművesek, ácsok, bádogosok, vil­lanyszerelők, festők, asztalosok, fémmegmunkálók, for­gácsolók, esztergályosok, marósok, lakatosok, minősí­tett hegesztők jelentkezését, de a sütőiparban jártasok számára is van ajánlatunk. A munkát kereső pékek, sza­kácsok, cukrászok bizonyára megtalálják számításukat a magyarországi vállalkozóknál. Milyen feltételeknek kell eleget tenniük a jelentkezőknek? Mennyire fontos, hogy az érdeklődők az adott szakmában nemcsak képzettek, hanem egyben jó szakemberek is legyenek? A betanított munkák esetében a képesítés nélküliek ugyanolyan eséllyel pályázhatnak, mint a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezők vagy az érettségizettek. Ha szakmunkásokat keresnek, akkor viszont elengedhetet­len a szakmunkás-bizonyítvány, de ettől még fontosabb, hogy az illető jártas legyen az adott munkaterületen. Hogyan történik a munkaerő kiközvetíté­se? Mi az Önök feladata? Az érdeklődőknek nálunk kell jelentkezniük szakmai életrajzzal. Ebben fel kell tüntetni a szakmai gyakorlat hosszát, ugyanis ennek alapján dől el, hogy az illetőt al- kalmazzák-e vagy sem. Mi az életrajzot továbbküldjük az álláshirdetőknek. Sok függ aztán a próbaidő alatti teljesítménytől is, amikor kiderül jó szakemberré van-e szó. Amennyiben a bemutatkozó beszélgetésen, felvéte­li szakmai vizsgán bizonyítják felkészültségüket, akkor az alkalmazó munkaszerződést köt velük, amely általá­ban meghatározatlan időre szól. Ha szükséges, akkor biztosítanak szállást a munkaadók a szerződött félnek? Igen. Ezt a munkaadó cég ingyenesen biztosítja, és a költségeket sem vonják le a fizetésből. De voltak olyan ajánlataink is, amikor nem a bentlakást kellett biztosíta­ni, hanem a munkahelyre való utaztatást, hiszen a ha­tár közeli településekről volt szó. Természetesen ennek a költségét is a munkaadó állta. Tudnak-e az egyetemet végzetteknek is magyarországi munkát kínálni? Természetesen. Főleg az eletkronika, az építőipar és a számítástechnika területén végzetteknek. Természete­sen jó, ha az illető tud angolul vagy németül is. Kell-e közvetítési dijat fizetni? Nem, nálunk nincs közvetítési díj. Ebben különbözünk más szlovákiai munkaközvetítő irodától. Mennyivel könnyítette meg az EU-ba való csatlakozás a magyarországi munkaválla­lást? Május 1-je után már Magyarország területén szabadon lehet munkát vállalni. Tehát sem vízumra, sem pedig munkavállalási engedélyre nincs szükségük a szlovák állampolgároknak a magyarországi munkavállalásához. Milyen fizetéssel számolhatnak az érdek­lődők? Az általános tapasztalat az, hogy a magyarországi átlag nettó kereset a hazaihoz képest 3M0 százalékkal jobb. Van-e lehetőségük a Magyarországon leg­alább 6-12 hónapot ledolgozott szlovák állampolgároknak később más országok­ban, pl. Angliában, Svédországban, eset­leg Írországban is munkát vállalni. Igen, sőt a magyar nagyvállalatoknál szerzett szakmai gyakorlat és az általuk adott referencia lehetőséget te­remt arra, hogy a jó szakmunkások később más EU-ál- lamokban is érvényesüljenek. Hol jelentkezhetnek az érdeklődők? Az irodánk Komáromban, az Európa udvar Holland há­zában található. Itt személyesen fogadjuk az érdeklődő­ket munkanapokon 8-tól 16 óráig. Telefonon a 035/772 6708-as vagy a 0915/738 143-as számon, illetve e-ma- ilben a veco2000@centrum.sk címen is érdeklődhet­nek. Aki Magyarországon tartózkodik, annak ajánljuk a központi budapesti irodát, amely a 0036/1/4560 006- os telefonszámon érhető el. Iski Ibolya A Pázmány Péter Alapítvány jóvoltából új rendezvénnyel gazdagodott a helyi iskola magyar tagozata Játékos tanévbúcsúztató Nagykéren SZÁZ ILDIKÓ Nagykér. Az idei tanév utolsó csütörtökén a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének helyi alap­szervezete kaláccsal és üdítővel várta az iskola magyar tagozatos gyerekeit és óvodásait a helyi mű­velődési központba. Az édes meglepetés mellé Écsi Gyöngyi mesemondó előadása és Kováts Marcell népzenész tároga­tója, furulyája varázsolt mesés perceket az első nagykéri tanév­búcsúztatóra. „Mindenki, aki jó­szívű és tiszta lelkű, ihat az élet vizéből, így ti is, gyerekek. Én, bi­zony, éppen arra jártam, így hát ittam is belőle. Azóta járom a vi­déket, és ontom a meséket” - val­lotta be Écsi Gyöngyi. Biztatására Kovács Krisztián, az iskola ifjú pe­dagógusa készséggel vállalta a mesebeli király szerepét, és be­költözött díszes palotájába. Kol­légája, Kazán József pedig diákja­ival együtt beállt a regruták közé. Azt, hogy melyik a bal és melyik a jobb lábuk, hogyan kell helyben fordulni és menetelni; megtanul­ta a nagykéri Janyik Szabolcs, Ve­res Péter, Csámpay Róbert, Szá­raz Márk, Száraz Sándor és Cserman Benjámin is. A játékba - a szép hangú lányok mellett -bekapcsolódtak a szerepléstől eleinte ódzkodó fiúk is, köztük Sipos Sándor, Dojcsán Zoltán, Ve­res Roland, Bott Krisztián és Sza­kács Zoltán. Kurcsa Dávidra és két barátjára nagy bajusz került - igazi királyfiak lettek így. Az isko­lások szép műsora előtt az óvodá­sok - Száraz Gabriella és Kovács Csilla - népdalokkal köszönték meg az élet és a halál vizéről szó­ló mesét. Száraz István nagykéri kosárkö­tő fonott kosarában a gyerekek­nek átadták a szülők és szakács­nők ajándékát, a finom kelt kalá­csokat. A Szlovákiai Magyar Szü­lők Szövetségének helyi tagjaitól megtudtuk, a Pázmány Péter Ala­pítvány kuratóriuma a vegyes ta­nítási nyelvű alapiskola magyar tagozata számára több mint há­romszázezer korona támogatást hagyott jóvá. A tanévbúcsúztatóra a szülők adakoztak, hiszen a pénzt egyelő­re nem kapták kézhez. Nagy öröm azonban számukra, hogy később tanulmányi kirándulásokkal, megfelelő szakkönyvekkel és gyermeklapokkal lephetik meg a diákokat. Vonzóbbá kívánják ten­ni az intézményt azon helyi szü­lők számára is, akik még nem döntötték el, hogy gyermeküket állam- vagy anyanyelven taníttat­ják majd. Megalakulása évfordulóján ünnepi megemlékezést tartott a Csemadok Komáromi Alapszervezete Ötvenöt év közösségszolgálat V. KRASZNICA MELITTA Komárom. „Ötvenöt évvel ez­előtt, a Csemadok alakuló közgyű­lését követően az elsők között jött létre a komáromi alapszervezet” - szólt az egybegyűltekhez Stuben- dek László, a városi alapszervezet elnöke azon a múlt héten pénte­ken, a szervezet Kossuth téri szék­házban megtartott jubileumi ülé­sen, amelynek részvevői az elmúlt évtizedekre tekintettek vissza. Tisz­telegtek elhunyt társaik emléke előtt, s „A Csemadokért és a felvi­déki magyarságért végzett munká­ja elismeréseként” feliratú emlék­lappal és oklevéllel tüntették ki az arra érdemesnek ítélt személyeket - többeket, sajnos, már csak in memóriám. Gáspár Tibor gimnáziumi tanár beszédében kiemelte: az, hogy az elmúlt fél évszázadban a szlovákiai magyarság talpon tudott maradni, jelentős mértékben köszönhető a Csemadoknak is. „Ötvenöt évvel ezelőtt az akkori hatalom ösztö­nözte a szervezet megalapítását, mivel azt gondolta, az állami ideo­lógia szócsöve, a párt kinyújtott ke­ze lesz a tömegek felé - mondta. - Hogy ez nem így lett, köszönhető azoknak a bátor embereknek, akik vállalták a felelősséget, és a magyar kultúra ápolójává tették a Csema- dokot. A deportálás, a meghurcol­tatás, az üldözések után pódiumra állították a magyar beszédet, az irodalmat, a táncot és a zenét.” A tanár úr rámutatott az 1968- ban tapasztalt mérhetetlen össze­fogásra, amikor a Csemadok száz­ezer fős tagsággal bírt. „Ekkora tö­meg már politikai erőt képviselt, amely előtt a hatalom kénytelen volt meghátrálni - emlékeztetett. - Akkor ígéretet kaptunk arra is, hogy az alkotmánytörvénybe vég­re belefoglalják a kisebbségek ön­rendelkezési jogát. Sajnos, egy éj­szaka alatt megváltoztatták a ter­vezetet, és a parlament elé került változatban az önrendelkezésre rész már nem szerepelt. A min­denkori hatalom ugyanis a kisebb­ség helyzetének megoldását kizá­rólag a likvidálásban vagy az asz- szimilációban látja.” A Csemadok jövőjével kapcsolat­ban Gáspár Tibor kiemelte: a politi­kai pártok nem tudják összefogni a felvidéki magyarságot úgy, mint ahogyan az 1968-ban a Csemadok­nak sikerült. A politikai pártok nem fogják kiharcolni az önigazgatást sem, amely nélkül viszont a felvi­déki - de az erdélyi, a délvidéki vagy kárpátaljai - magyarság fo­gyatkozhat. Úgy véli, éppen ezért az önigazgatást a Csemadoknak kell kivívnia. Létjogosultságához tehát nem férhet kétség. Az ünnepségen fellépett Ölvecky András, a Munka Utcai Alapiskola 7. A osztályos tanulója, aki a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Ver­seny országos döntőjében kategóri­ájában az első helyen végzett. Pro­dukciójával nagy sikert aratott, csakúgy, mint a megzenésített ver­seket előadó Nagy László, a Boros­tyán együttes tagja. Az ünnepség végén a részvevők megkoszorúzták a szervezet székházán elhelyezett Csemadok-emléktáblát. Az ünnepségen fellépett Ölvecky András, a Munka Utcai Alapis­kola VII. A osztályos tanulója (Vas Gyula felvétele) IIP 1760 Écsi Gyöngyi énekes és mesemondó regrutáképzője (Csuport István felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents