Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-30 / 150. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 30. RÖVIDEN Bírósághoz fordulhatnak Washington. Az USA legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy a terrorizmus gyanújával a guantánamói haditengerészeti bázison őrzött külföldiek amerikai bíróságokon megtámadhatják fogva tartásuk törvényességét. A kilenctagú testület 6:3 arányban meghozott döntése George Bush amerikai elnök vereségét jelenti abban a vitában, hogy milyen jogosítványok illetik meg a végrehajtó hatalmat a terrorizmus elleni harcban. A bírák nem foglaltak állást a Kuba szigetén lévő támaszponton őrzött külföldi foglyok bűnösségének vagy ártatlanságának kérdéseiben. Guantánamón mintegy 600 ellenséges harcosnak minősített külföldit tartanak fogva, jelentős részüket már több mint két éve. (MTI) Milan Babies 13 évet kapott Hága. Tizenhárom évi szabadságvesztésre ítélte tegnap a hágai törvényszék Milan Babies egykori horvátországi szerb vezetőt az emberiesség ellen elkövetett bűneiért. A testület két esztendővel megtoldotta a vád által indítványozott büntetés időtartamát. Babies a kilencvenes évek első felében a magát önhatalmúlag függetlenné nyilvánító Krajinai Szerb Köztáraság elnöke volt. Részt vett abban az etnikai tisztogatásban, amelynek a célja horvá- tok és más nem szerb nemzetiségek elűzése volt Horvátország területének körülbelül egyharmadáról. Babies egy időben szoros szövetségese volt Szlobodan Miosevics szerb államfőnek. (MTI) Szűk liberális győzelem Ottawa. Megnyerte az előrehozott parlamenti választást a kormányon lévő Kanadai Liberális Párt (LPC), de nem szerzett többséget a törvény- hozásban. Ha a tegnapi előrejelzések pontosnak bizonyulnak, huszonöt év óta először olyan kisebbségi kormányt kénytelenek alakítani a Paul Martin miniszterelnök vezette liberálisok, amely rákényszerül a baloldali Új Demokrata Párt parlamenti támogatására. Politikai elemzők szerint ennek a helyzetnek az lesz a következménye, hogy egy éven belül ismét törvényhozási választásokat kell tartam Kanadában. Komoly figyelmeztetés ez a kabinetnek, hiszen a liberálisoknak eddig meggyőző parlamenti többségük volt. (m, t) Paul Martin a sovány győzelemnek is örül: maradhat a helyén (Reuters) Három törököt szabadon engedtek - már ma iraki vizsgálóbíró elé állítják Szaddám Húszéin megbuktatott elnököt Amerikai katona kivégzése - a Pentagon egyelőre hallgat A 20 éves Keith M. Maupin az al-Dzsazíraához eljuttatott kazettán, valamint egy iskolai tablóképen (TASR/AP-f elvételek) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Az amerikai hadsereg illetékesei tegnap délutánig nem erősítették meg, hogy valóban az Irakban elrabolt amerikai katonát végezték-e ki fogva tartói. Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televízió tegnap reggel közölte, hogy kivégezték a 20 éves Keith M. Maupin amerikai katonát, akit április 9-én ejtettek fogságba iraki zendülők egy rajtaütés során Bagdadtól nyugatra. A televízió videofelvételt kapott a kivégzésről. Ennek csak azt a részletét adták adásba, ahol egy földön ülő, bekötött szemű férfi látható. A felvétel további részén hátulról látható egy megásott sír előtt térdelő ember, akit közvetlen közelről halántékon lőnek. Az amerikai hadsereg főparancsnokságának illetékesei egyelőre csak any- nyit közöltek, hogy tanulmányozzák a felvételt, a 20 éves katonát egyelőre továbbra is eltűntként tartják számon. A szülőket és a családtagokat ugyanakkor hivatalosan értesítették arról, hogy a sajtóhoz került egy videofelvétel, amely állítólag Maupin kivégzését mutatja be. Különböző iraki csoportok jelentkeztek az elmúlt napokban azzal a fenyegetéssel, hogy hamarosan kivégzik - lefejezik - Irakban elfogott külföldi túszaikat, ha nem teljesítik követeléseiket. Mostanáig egy amerikai tengerészgyalogos és négy Irakban dolgozó külföldi - egy pakisztáni és három török állampolgár - megölésével fenyegetőztek az emberrablók. Szabadon engedte egy hete elrabolt, lefejezéssel fenyegetett 3 török túszát az al-Kaida terrorszervezethez köthető iraki csoport. Ezt is tegnap jelentette az al- Dzsazíra. A tévéállomáshoz eljuttatott videofelvételen egy álarcos férfi a Dzsamáa at-Tauhíd val- Dzsihád nevében közölte, hogy „a törökországi muzulmánok kedvéért, valamint a George Bush amerikai elnök törökországi látogatása elleni tiltakozások méltánylásaként” elengedik török foglyaikat. A török kormány megerősítette a túszszabadulásról szóló bejelentést. Már ma iraki vizsgálóbíró elé állítják Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnököt - közölte Bagdadban az iraki ideiglenes kormány feje. Az amerikai hadsereg jogi értelemben ma átadja az exdiktátort és rezsimjének tizenegy magas rangú vezetőjét az iraki hatóságoknak, de továbbra is a többnemzetiségű (túlnyomórészt amerikai) erők fogják őket őrizni, amíg az iraki hatóságok nem lesznek képesek biztonságos fogva tartásukra - mondta Ijád Allávi miniszterelnök az ideiglenes kormány első ülése után tartott sajtó- értekezletén. Nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de megfigyelők úgy vélik: Szaddám és a többi volt vezető a koalíció őrizetében lesz, de az iraki bírói szerv dönthet elővezetésükről és elvezetésükről. Az amerikai hadsereg mindannyiukat titkos helyen tartja fogva. Isztambulban a szlovák küldöttség záró sajtóértekezletét sem tudták megtartani Zűrzavaros csúcsvége Isztambul. Nagy sietve fejezték be tegnap délután a NATO isztambuli csúcsértekezletét, repülőtéri robbanással, tüntetésekkel, általános zűrzavarral. Az elképesztő biztonsági intézkedések miatt a szlovák küldöttség záró sajtóértekezletét sem tudták megtartani. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsonyt a kétnapos tanácskozáson Ivan Gasparovic államfő, Mikulás Dzurinda kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter képviselte. A legtöbb európai vezető, így Dzurinda is, azért utazott el sietve Isztambulból, mert tegnap estére rendkívüli európai uniós csúcsértekezletet hívtak össze: Brüsszelben jóváhagyták Jósé Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök megválasztását az Európai Bizottság élére. Elutazott Isztambulból George Bush amerikai elnök is. A NATO-tanácskozást az Euroat- lanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta: ennek keretében a NATO 26 tagállama és 20 partnerállam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges Írország, illetve Macedónia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttműködését a különböző biztonságpolitikai témákban. A kiadott nyilatkozat azonban megmaradt az általánosságok szintjén: például hitet tett az euroadanti térség békéjének és biztonságának erősítése, illetve a terrorizmus elleni küzdelem fokozása mellett, de hogy konkrétan mit kellene lépni ezekben az ügyekben, azt nem részletezte. Ennél több konkrétum hangzott el az állam- és kormányfők hagyományos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein. Jacques Chirac francia államfő, aki a mostani csúcson is többször bírálta az amerikai törekvéseket, kijelentette: a franciák barátok, szövetségesek, nem pedig szolgák, s ha valamivel nem értenek egyet, megmondják. Gerhard Schröder német kancellár közölte: noha a NATO döntést hozott afganisztáni erőinek bővítéséről, országa nem akar újabb katonákat küldeni, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma. Előzőleg, a NATO-csúcs egyik kísérőeseményének számító NATO- Ukrajna Bizottság tartott ülést. Leonyid Kucsma államfő elismerte: országa egyelőre nem áll készen a NATO-csatlakozásra. Tegnap a NA- TO-tagok sürgették a kijevi vezetést, hogy folytassa a politikai, gazdasági és katonai reformokat, s nyomatékosan Kucsma figyelmébe ajánlották a jogállamiság és a demokrácia erősítését, a sajtó- és szólásszabadság betartását. Egyben figyelmeztették: a kormányzatnak garantálnia kell az őszi elnökválasztás tisztaságát. Hamid Karzai afgán elnök tegnap a NATO-csúcson hozott döntések gyors megvalósítását, azaz a csapaterősítések mielőbbi végrehajtását kérte a szövetség tagállamaitól. Hétfőn ugyanis olyan döntés született, hogy az ISAF három új vidéki újjáépítő csoportot (PRT) hoz létre az ország északi körzeteiben, s átveszi azt a brit PRT-t, amely eddig az amerikaiak által folytatott táliballenes hadművelethez tartozott. A NATO-tagok emellett a szeptemberi elnök- és parlamenti választások előttre időzítve, de csak ideiglenes jelleggel 1500 katonát küldenek Afganisztánba, további 1300 katonát pedig odahaza készenlétben tartanak. Ezek a lépések, ha megvalósulnak, a jelenlegi 6500 főről a korábban beharangozott tízezres szintre emelik majd az afganisztáni NATO-erők létszámát. (MTI, TASR) Nem kívánnak együttműködni a kommunistákkal Marad az eddigi koalíció? KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormánykoalíció három pártja közösen kívánja keresni a jelenlegi kormányválság megoldását. A Cseh Szociáldemokrata Párt, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió- Demokratikus Unió elnökei tegnapi prágai tanácskozásukon jutottak erre az álláspontra. Részleteket az elvi megállapodásról nem hoztak nyilvánosságra. „Nem kötöttünk semmiféle kötelező jellegű megállapodást. Elvi álláspontunk, hogy közösen keressünk megoldást. Ugyanakkor úgy véljük, most Václav Klauson a sor, hogy megbízzon valakit az új kormány megalakításával” - mondta újságíróknak a tanácskozás után Miroslav Kalousek, a keresztény- demokraták vezetője. Amíg az államfő nem dönt arról, kit bíz meg a kormányalakítással, nem tudunk lépni. Addig nem tudunk hozzálátni az új kormány modelljének kereséséhez, a programhoz, a személyi kérdésekhez. Az elnöknek is meg kell azonban várnia, a kormány hivatalos lemondását” - magyarázta Stanislav Gross, szociáldemokrata pártelnök. Václav Klaus, aki tegnap Isztambulban volt a NA- TO-csúcstalálkozón, a Cseh Televíziónak hétfőn este úgy nyilatkozott, hogy holnap kíván találkozni a pártelnökökkel, s azután hozza meg döntését. „Csak két lehetőséget látok. Vagy sikerül megalakítani egy olyan kormányt, amely két évig, tehát a következő parlamenti választásig stabil támogatással rendelkezik a parlamentben, vagy előre hozott választások lesznek. Előbb azonban a kormányalakítást kell megróbálni” - mondta Klaus. Kalousek megjegyezte: a koalíció azt várja, hogy az államfő a legerősebb parlamenti párt elnökét fogja megbízni a kormányalakítás feladatával. Ez pedig Stanislav Gross. „Közösen akarunk megoldást találni, s nincs előzetes feltételünk” - szögezte le Gross. Nyilván az ellenzéki ODS-re célzott, amelynek elnöke Miroslav Topolánek kijelentette: a polgári demokraták előre hozott választást akarnak, s csak olyan kormányt hajlandóak akceptálni, amely elfogadja az idő előtti választás koncepcióját. Mindhárom koalíciós párt azt állítja, hogy nem kíván együttműködni a kommunistákkal. A szociáldemokraták egyik befolyásos alelnöke, Zdének Skromach viszont azt nyilatkozta: a párton belül erős az a csoport, amely számára a kommunisták támogatása elfogadható. PORTRÉ Maoista ifjoncból konzervatív kormányfő MTI-JELENTÉS Lisszabon. Az európai integrációt az Amerikával való együttműködéssel kívánja ötvözni Jósé Manuel Durao Barroso portugál kormányfő. Az EB-elnöki tisztséget illetően végül is az ő személye bizonyult a mindenki számára elfogadható kompromisszumnak. Barroso szívesen hangsúlyozza pragmatikus és mérsékelt irányvonalát, de politikai ellenzői gyakran jellemzik Amerika-barát szabadpiacpárti politikusnak, aki 2002-ben, hivatalba lépésekor szigorú korlátozó intézkedéseket léptetett életbe országában az erősödő recesszió miatt. Az egykori maoista diáknak jó kapcsolata van George Bush amerikai elnökkel és támogatta Irak megszállását, sőt a háború előtt csúcstalálkozót szervezett a Portugáliához tartozó Azori-szige- teken Bush elnök és fő európai szövetségesei részére. Ugyanakkor óvatos volt a portugál katonák Irakba küldésének kérdésében és akkori spanyol kollégájától, Jósé Maria Aznartól eltérően elkerülte a háborút ellenző Franciaországtól és Németországtól való elidegenedést is. Irakban kis létszámú portugál rendőri egység teljesít szolgálatot. Barroso egy erősebb NATO-t támogat és a biztonságért vállalt nagyobb felelősség érdekében nagyobb beruházásokat szorgalmaz az európai haderőkben is. „Európa nem lehet gazdasági elefánt és katonai pigmeus” - fogalmazott. Rendíthetetlen védelmezője az euró bevezetését szabályozó Stabilitási és Növekedési Paktumnak. A sors iróniája, hogy EU-bizottsági elnökként olyan szabályokat kell javasolnia, amelyek rugalmasabbá teszik a Franciaország és Németország által ismételten megsértett maast- richti előírásokat, figyelmen kívül hagyva az erre az esetre előirányzott szankciókat. A tízmilliós ibériai ország polgárai a júniusi európai parlamenti választásokon megbüntették a Barroso-kormányt, egyértelmű győzelmet biztosítva az ellenzéki szocialisták számára. Más kis európai országok vezetőihez hasonlóan Barroso is egyenlő jogokat akar a tagállamoknak, és egy jól finanszírozott Bizottságot, hogy az hathatósan támogathassa a szegényeket és a gyengéket. Míg otthon megszorító politikát vezetett be, ellenzi az EU-kiadások csökkentését, amelyeknek Portugália egyik fő haszonélvezője. Kemény küzdelemnek néz elébe jövőre, ha meg akarja akadályozni, hogy a gazdag nettó befizető országok csökkentsék a 2007-2013-as EU- költségvetésbe befizetendő hozzájárulásukat. (Reuters-felvétel) Kasza a szerb kormányról Elvesztette legitimitását Belgrad. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a vasárnapi elnökválasztás után a szerb kormány elvesztette legitimitását. „Nemcsak az elnökválasztás eredménye és a kormányjelöltnek már az első fordulóban elszenvedett veresége, hanem a kormányzó koalíció hozzá nem értése és belső torzsalkodása is a Kostunica-kabinet bukásához fog vezetni” - mondta. Kasza szerint az elnökválasztás győztese, Boris Tadics nem fogja megdönteni a kormányt, megbukik az magától is, mert az elnökválasztás után eleve elvesztette legitimitását. Hozzátette: mihamarabb meg kell tartani az új szerbiai parlamenti választást is, düemmát csak az új köztársasági alkotmány okoz. (MTI)
