Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-28 / 148. szám, hétfő

22 Hirdetés

*

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 28.

Az ÚJ Szó napilap sportéve

Gratulálunk a nyerteseknek

Az Új Szó sportéve 2. szakaszának nyertesei:

í. Házimozi íoo ooo Sk értékben:

Menyhárt Viktor, Kassa

2. Belépőjegy a 2004-es foci-Eb lisszaboni döntőjére és elődöntőjére:

Kovác Peter, Kisgéres

3. Belépő a 2004-es foci-Eb elődöntőjére Portóba:

Szanyó Gabriella, Nagykapos

4. 3 x a cseh futball-válogatott meze:

Csibrányi Erzsébet, Nyékvárkony Roman Krútek, Pozsony Kovács István, Fülek

5. ROTEIRO futballlabda • a foci-Eb hivatalos labdája:

Szanyó Gyula, Nagykapos

6. EURO 2004 minilabda:

Branislav Duncko, Aranyosmarót

7. EURO 2004 póló:

Stranák Henrietta, Izsap

8. EURO 2004 kabalafigura:

Miroslav Kristóf, Nagyszombat

9. EURO 2004 sapka:

Peter Franta, Szered

10. EURO 2004 toll:

Csibrányi Mihály, Nyékvárkony

11. 2 x EURO 2004 díj:

Ivan Jancko, Túrócszentmárton Szőke Albert, Nagycétény

12. EURO 2004 kabalafigura:

Jozef Pisarcík, Námestovo

Egy belépőt nyertek, egy továbbit szereztek

Jó kézbe került versenyünk különdíja - a labdarúgó Eb-re szóló repülőjegy és belépő. A díj a poprádi Potocky családé lett.

„Sportoló csatád vagyunk, mindig inkább a kerékpárt, a hokit, a sportolást és a természetet választjuk, és nem a tévénézést“ - mondja Tomás Potocky. Nem véletlen, hogy a hokit is emlegeti, hiszen jelenleg a poprádi hokiutánpótlást neveli, testnevelést tanít és időnként „a hegyi hokiligában“, vagyis a kiöregedett koron- gozók között is játszik.

Tomás édesapjával, a poprádi hokisok sportorvosával repült Lisszabonba. Az apa, Ján inkább futballkedvelő, iskolásként játszott is.

Ján és Tomás belépőt nyertek a Csehország-Németország mérkőzésre, de Lisszabonban sikerült

jegyet szerezniük egy újabb drámai csatára, az angol-portugálra. „Szállodánk vendégfogadója adta el nekünk, mert nem mehetett a meccsre. Tehát a hazai szurkolók szektorában ülhettünk, és kénytelenek voltunk a portugáloknak szorítani. A németek ellen meg a cseheknek szurkoltunk, hiszen közelebb állnak hozzánk." Végül a cseh és a portugál szurkolókkal ünnepelték mindkét győzelmet, a németekkel a csalódásra ittak. Aludni amúgysem lehetett Lisszabonban, és nem is volt értelme hajnalnál korábban lefeküdni. „Fantasztikus légkör uralkodott. Dudáltak, zajongtak, ittak az emberek“ - mondja Tomás.

Tomást meglepte közös versenyünk különdíja. „Nem akartam elhinni, mert bárki hívhat, bemutatkozhat a lap nevében“ - állítja.

Szombaton este értesült a nyereményről, szerdáig kellett eldöntenie, kivel utazik Portugáliába. „Először jött a meglepetés, utána a kételkedés arról, hogy valóban én nyertem-e, majd a gondok következtek“ - eleveníti fel a történteket. Szabadot kellett kérnie a munkahelyén, le kellett mondania a holiedzőtáboron való részvételt. Azon is töprengtek Potockyék, hogy egyáltalán útra keljenek-e, mert a nyeremény nem tartalmazott szállást, azt nekik kellett biztosítaniuk. „Végül apuval úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. Kár lett volna hátat fordítani a szerencsének.“ A megérkezés után előbb másfél órát töltöttek a repülőtéren található utazási irodában, ahol sikerült szállást találniuk. Amikor már úgy tűnt, hogy lekésik a meccset,

Különdíjunk, a lisszaboni cseh-német mérkőzésre szóló belépő nyertese, Tomás Potocky apjával az elindulás előtt.

végre elfoglalhatták a szobájukat. Néhány óra múlva fellélegezhettek, és a stresszhatásoktól

megszabadulva élvezhették a különdíjukat, vagyis az Eb-mérkőzést.