Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-26 / 147. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 26. RÖVIDEN Normalizálódó olajtermelés Oslo. Néhány napon belül visszaáll a norvég olaj- és földgázkitermelés a normális szintre, miután a kormány közvetítőként lépett fel a szakszervezet és az olajipari szektor munkaadói közötti vitában. A munkaügyi tárca tilalmat rendelt el a sztrájkra, egyben arra is, hogy a vállalkozók elrendeljék a dolgozók kizárását. (MTI) Ahernt nagyon sürgeti az idő Brüsszel. Bertie Ahern ir kormányfő, az unió soros elnöke hétfőig eldönti, összehívja-e keddre az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezletét az Európai Bizottság új elnökének megválasztása céljából. Szóvivője szerint Ahern ma és holnap telefonon kapcsolatba lép minden tagország kormányfőjével, hogy megállapítsa, lehetséges-e a konszenzus kialakítása Romano Prodi utódjának személyéről. Írország szerdáig tölti be a soros elnöki tisztet. (TASR) Ahern hétfőn reggel kívánja bejelenteni, hogy mit határozott (Képarchívum) Összecsapások Jemenben Szanaa. A jemeni biztonsági erők az utóbbi napokban megölték Húszéin el-Húszi Amerika-ellenes síita muzulmán pap 46 fegyveres hívét az ország északi részén fekvő Szaadában. A síita vezető 35 fegyverese megsebesült, 43- at őrizetbe vettek. A 19 milliós rendkívül szegény arab ország vezetői nem győzik a külföld felé hangsúlyozni, hogy lankadatlan harcot folytatnak az al-Kaida terrorszervezet Jemenben meghúzódó tagjai ellen. (MTI) Már Irakban vannak a britek Bászra. Visszatért tegnap egy dél-iraki bázisra az a nyolc brit katona, akiket hétfőn ejtett foglyul az iráni hadsereg a Satt-el-Arab folyón végzett őrjárat közben. A katonákat - hat tengerész- gyalogost és két haditengerészt -, akiket az iráni felségvizek megsértésével vádolták, csütörtökön adták át az iráni hatóságok brit diplomatáknak. Ezt követően Duhajon keresztül Kuvaitba szállították, majd az Irakban állomásozó brit egységek Bász- rához közeli logisztikai bázisára vitték őket. (MTI) Szlovákia támogatja a NATO iraki szerepvállalását - egész biztos Putyin nélkül Feszültség a csúcs előtt Muktada asz-Szadr népszerű ember Irakban. Az al-Dzsazíra jelentése szerint hívei, a Mahdi Hadserege fegyverletételre készül Bagdadban. A továbbiakban állítólag együtt fognak működni az iraki rendőrséggel a rend és a nyugalom fenntartásában. (Reuters-felvétel) Amerikai légitámadások sorozata Fallúdzsában Zarkávira vadásznak Ankara/Washington/ Moszkva. A NATO 26 tagállama, köztük Szlovákia védelmi minisztereinek találkozójával kezdődik meg holnap este Isztambulban a katonai szövetség csúcstalálkozója. ÖSSZEFOGLALÓ Az állam- és kormányfők első hivatalos tanácskozását hétfőn délelőtt tartják Törökország legnagyobb városában, amelyet egy elég hosszúra tervezett ebéd követ: valószínűleg ez utóbbin kerül majd szóba a csúcs egyik legfőbb vitakérdése, a NATO esetleges iraki szerepvállalása. Ezzel kapcsolatban Eduard Kukán külügyminiszter ismertette tegnap a hivatalos szlovák álláspontot. „Pozsony Isztambulban támogatni fogja azt a várható javaslatot, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet Irakban. A szövetségnek nem muszáj megvárnia június 30-át, amikor is az átmeneti iraki kormány hivatalosan átveszi a végrehajtói hatalmat.” Hétfő délután tartják a NATO- Oroszország Tanács ülését, de csak külügyminiszteri szinten, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a NA- TO-vezetők meghívása ellenére sem megy el a csúcstalálkozóra. Keddre, a megbeszélés zárónapjára pedig a NATO-csúcsértekezletek két hagyományos kísérőeseménye, a katonai szövetség és a NATO-val szorosabb kapcsolatot kiépített, az esetek többségében belépésre törekvő államok megbeszélései maradnak: azaz a NATO-ukrán találkozó és az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülése. Kis előrelépést várnak Az isztambuli tanácskozással kapcsolatos, az átlagosnál is feszültebb légkör egyrészt a megvitatandó kérdésekkel, a szövetségen belüli vitákkal, s általában a NATO- hadműveletek lassú előrehaladásával, másrészt pedig a terrorakciók veszélyével, a biztonsági kockázatokkal függ össze. Ami az elsőt illeti: az amerikaiak és több más NA- TO-tagország szeretné, ha a katonai szövetség a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna a közép-keleti országban, a tavalyi iraki háborút ellenző „béketábor” viszont csak nagyon óvatosan hajlandó előrelépni ezen az úton. A megfigyelők e kettősség miatt eleve arra számítottak, hogy Irak kérdésében csak nagyon kis előrelépés születhet a csúcson, s amióta az iraki ideiglenes kormányfő a NATO-hoz intézett levelében nem katonai egységeket, hanem az iraki biztonsági erők kiképzéséhez nyújtandó segítséget kért, már azt is látni, mi lehet az a minimális program, amelyben a NATO 26 tagállama - közülük 16 jelen van Irakban - végül megegyezhet. A program sínen van A mostani NATO-csúcs egyébként mindössze másfél évvel követi az ezt megelőző, 2002-es őszi prágai találkozót, s ez is gondokat jelent: túl gyorsan jött ez az új csúcstalálkozó, nincs igazán húzótéma. Másfél évvel ezelőtt még mostanra tervezték a hét új NA- TO-tag (Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia és Lettország) hivatalos csatlakozását, ám végül ez már március végén megtörtént: így nehéz lenne azt mondani, hogy az ő részvételük jelentené a csúcs fő eseményét. Ráadásul az elmúlt másfél évet a transzatlanti kapcsolatokban, az Egyesült Államok és egyes európai országok között Irak miatt kialakult komoly válság jellemezte: azaz nem csak túl korán jött a csúcs, de emellett nehéz időszakban kellene megfogalmazni, merre is tart a NATO valójában. Ugyanakkor azért pozitívum, hogy a Prágában elfogadott NA- TO-átalakítási program sínen van: megindult a szövetség parancsnoki struktúrájának átalakítása, a hidegháború utáni korszak követelményeihez igazítása, s tavaly őszszel létrehozták a NATO Reagáló Erőit (NRF), amely egyfajta válságkommandóként a világ bármely részén nagyon gyorsan bevethető a feszültséggócok felszámolására. Isztambul: ostromlott város Ami az isztambuli csúcsértekezletet övező feszültség másik okát, a biztonsági kockázatokat illeti, Törökország annak idején a NATO-n belüli kulcsfontosságú szerepének elismeréseként kapta meg a csúcs- találkozó megrendezésének jogát. A NATO vezetői ezzel azt is elismerték, hogy muzulmán államként, ám egyben parlamenti demokráciaként a törökök egyfajta követendő mintát adnak a Közel- Kelet többi állama számára. Azonban éppen e mintaszerep miatt a különböző szélsőséges szervezetek már évek óta elsődleges célpontjaik közé sorolják Törökországot, s tavaly ősszel több tucat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket hajtottak végre Isztambulban. Éppen ezért a török hatóságok óriási biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a városban, Isztambul egy ostromlott város képét mutatja majd a csúcs három napja alatt. A török rendvédelmi szervek több mint 10 ezer rendőrt helyeztek készenlétbe Isztambulban, és 26 ezernél is többet a fővárosban Ankarában, ahová a csúcs előtt, vagyis ma ellátogat az amerikai elnök. Elsősorban a pályaudvarokon, reptereken és bevásárlóközpontoknál erősítik meg az ellenőrzéseket. Egyébként Isztambulban tegnap közölték, hogy a csütörtöki, 4 halálos áldozattal járó robbantást egy szélső- baloldali török csoportnak tulajdonítják. (MTI, SITA, TASR) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Fallúdzsa/Bagdad. Újabb légicsapást hajtottak végre tegnap az amerikaiak terroristák feltételezett rejtekhelye ellen Fallúdzsában. A légitámadás - e héten a harmadik - az Abu Muszab az-Zarkávi vezette terrorista csoport tagjainak feltételezett búvóhelye ellen irányult. A Zarkávi vezette terrorhálózat vállalta a felelősséget a csütörtökön több iraki városban végrehajtott összehangolt támadásokért, amelyeknek csaknem 100 halálos áldozatuk volt. A légicsapás előtt lövöldözés és robbanások zaja is hallatszott, s amerikai harckocsik és a páncélozott szállító harcjárművek élénk mozgását jelentették a város körüli utakról. Az amerikaiak és a várost valóságos erőddé kiépítő iraki fegyveresek heves tűzpárbajt vívtak a keleti városnegyedekben. A KOKES JÁNOS Prága. Közösen szeretné érvényesíteni különféle érdekeit a kibővített Európai Unióban hat közép- és délkelet-európai állam. Erre az álláspontra jutott a cseh, a lengyel, a magyar, az osztrák, a szlovák és a szlovén parlament vezetője, akik tegnap tanácskoztak Prágában. „Egyedül a 25 tagú unióban senki semmit sem tud elérni, mégszervezni. Ha többen vagyunk, megnő az erőnk. Ezért fontos, hogy egy- egy javaslat közös támogatást kapjon” -jelentette ki Andreas Kohl, az osztrák alsóház elnöke. Pavol Hrufallúdzsai ellenállók olyan videofelvételt juttattak el tegnap külföldi hírügynökségekhez, amelyen álarcos fegyveresek egy csoportja tagadja, hogy az-Zarkávi a városban tartózkodna. A csütörtöki merényletsorozat nyomán az amerikaiak újabb ellenőrzőpontok sokaságát állították fel Bagdad körül, mert attól tartanak, hogy iraki fegyveresek robbantások sorozatát akarják végrehajtani az iraki fővárosban autókba rejtett pokolgépekkel. Nyüvánvalóan így akarják megzavarni a jövő szerdai hatalomátadást. A fővárosba tartó gépjárműveket alaposan átvizsgálják, hogy elfoghassák, lefegyverezhessék a bejutni próbáló ellenállókat. Baakúba közelében - a csütörtöki akciósorozathoz hasonlóan - újabb rendőrőrsöt támadtak meg, újabb három rendőr életét oltották ki tegnap a felkelők. sovsky szlovák házelnök azt hangsúlyozta, a nemzeti parlamentek a megváltozott helyzetben sem mondhatnak le hagyományos politikai szerepükről. „Szomszédok vagyunk a régióban, s felelősségünk a régió fejlődéséért közös” - hangoztatta egybehangzóan a szlovén és a lengyel képviselő. „A magyar fél javasolta: az együttműködés koordinálására őszig minden parlament nevezzen ki egy konkrét személyt, s hogy minden uniós parlamenti ülés előtt a felek tartsanak egyeztető tanácskozást. A javaslatokat elfogadták” - mondta lapunknak Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke. Bush a kurd lázadók ellen Isztambul. Segítséget ígért George Bush a török és az iraki kormánynak a Törökországban autonómiáért harcoló kurd lázadók leveréséhez. Az amerikai elnök mai ankarai látogatása előtt nyilatkozott az NTV török televíziónak, amely tegnap sugározta az interjút. Ankara régóta unszolja Washingtont, tegyen valamit azért, hogy a PKK, vagyis az egykori Kurdisztáni Munkáspárt, amely mostanában Kurdisztáni Népi Kongresszusnak nevezi magát, ne folytathassa fegyveres támadásait Irak északi részén fekvő .támaszpontjairól török területek ellen. „Együtt fogunk működni a PKK letörésében” - mondta Bush. „Mi üldözzük a terroristákat, és ha egyszer terroristának minősítünk egy szervezetet, azt komolyan is vesszük, vagyis együttműködünk a kormányokkal ellenük, méghozzá mindkettővel, a törökkel és az új kaki kormánnyal is.” A PKK 15 éve folytat fegyveres harcot azért, hogy a kurd kisebbség regionális autonómiát kapjon Törökország délkeleti részén. A szomszédos Irak északi részén támaszpontjai vannak több ezer harcossal. Az USA eddig nem lépett fel a kurdok ellen Irakban, mert az a térség az ország kevés nyugodt vidékei közé tartozik, (m) Ha terroristák kezébe kerül és fenyegetnek vele, akkor fegyvernek tekinthető Magyarországon is lelőhetnek utasszállító repülőgépeket Szabó Vilmos szerint nem késik az összehívás A közép-európaiak folyamatosan egyeztetnek Közös érdekérvényesítés Máért még a nyáron? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnap megerősítette, hogy a kormány titkos határozatot fogadott el a légi terror elhárításáról. A Népszabadság értesülése szerint a határozat kimondja, hogy „Magyarországon is lelőhető az a polgári repülőgép, amelyet terroristák támadásra akarnak használni”. A lapértesülés szerint az erről szóló titkos, 3000-es kormányhatározatot a közelmúltban fogadta el a kabinet. A 2001. szeptember 11-i terrorista támadások után a NATO már 2001. október 4- én olyan határozatot fogadott el, hogy a szövetségesek együttesen és külön-külön támogatják a terrorizmus elleni világméretű hadjáratot. Nyolc pontban foglalta össze, mit tesznek a szövetség tagjai a terrorizmus leküzdéséért. A szövetség elvi döntést hozott arról is, hogy ha egy polgári gép eltérítők kezébe kerül és felmerül a katasztrófával fenyegetés esélye, akkor fegyvernek tekinthető. A tagállamokban, de a szövetséghez nem tartozó országokban is megkezdődött a hasonló esetek elhárítását szabályozó intézkedések, határozatok kidolgozása és elfogadása. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azt hangsúlyozta, az ország biztonságának garantálása és a NA- TO-kötelezettség teljesítése érdekében fogadott el a kormány határozatot a terrorista céllal eltérített polgári légi járművekkel szembeni belső intézkedési rend kialakításáról. „Ez gyors döntést tesz lehetővé terroristák által esetlegesen fegyverként használni kívánt polgári légi jármű pusztításának kivédésére.” A kabinet egy hónappal ezelőtt úgynevezett 3000-es, vagyis nem nyüvános határozatban rögzítette a döntéshozatali mechanizmust. A magyar közigazgatási rend különbséget tesz a titkos és a nem nyilvános határozatok között; az említett döntés nem nyüvános - pontosította a lapinformációt a szóvivő, aki a határozat tartalmának részleteire nem tért ki. MTI-JELENTÉS Bukarest. Lehetséges, hogy még a nyári vakációs idény beállta előtt összehívja a magyar kormány a magyarországi és a határon túli magyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Ezt Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára mondta az erdélyi Krónikának. Szabó úgy vélte: nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy késik a Máért összehívása. A szabály ugyanis azt írja elő, hogy évente legalább egyszer kell összehívni a testületet, és a Máért legutóbb 2003 májusában ülésezett. A korábbi évek gyakorlata szerint egyébként a testület év végén tartotta rendes ülését. Az államtitkár szerint az időzítéssel tekintettel keüett lenni arra, hogy júniusban Romániában helyhatósági választásokat, máshol európai uniós képviselői választásokat, Szerbiában pedig elnökválasztásokat tartottak. Az utóbbinak e hét végén rendezik meg a második fordulóját, és csak az ezt követő időszak lesz alkalmas a magyar- magyar értekezlet megtartására.
