Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-25 / 146. szám, péntek

14 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 25. Zene és kiállítások, a belépő ára mindössze 50 Sk Első Vest Ócsó Feszt BEHARANGOZÓ Holnap, a Somoija melletti Bacsfán rendezik az első Vest Ócsó Fesztet. Délután kettőkor kezdődik az amatőr zenekarok bemutatója és meg sem áll egé­szen reggelig. A tehetséges ban­dák közül a szervezők több mint tíz csapatot választottak ki, egy­két név a fellépők közül: Rising, Snake eats Rabbit, Stekker, Acélpirin, vagy a somorjai Yellow Erats. Az alternatívabb stílusok művelői is helyet kaptak, itt az Impotent lesz a legnagyobb név, de két feltörekvő csapat, a Stekker és a Sasszemvacka is bemutatko­zik. A fesztivál legnagyobb sztárja a magyarországi blues legenda, Deák Bili Gyula által vezetett blu­es band lesz, de érdemes kiemelni a szinte hazainak számító Rómeó Vérziket, a pozsonyi Expired Passportot, és a progresszívebb stílusok művelőit, a Raff 2-t. A belső, kisszínpadon a népzenében jártas Gyeplős, az Antipeti és a ho­ni jazz egyre tündöklőbb csillaga, a Deja vu lépnek fel. Természetesen nem csak a zene lesz főszerepben, a szervezők pró­báltak multikulturális fesztivált szervezni, így a nap folyamán a bel­ső teremben amatőr festők, fényké­pészek, amatőr filmesék és szobrá­szok alkotásaiból láthatnak kiállí­tást az érdeklődők. S hogy a focira­jongók az Európa-bajnokság alatt se maradjanak kedvenc sportjuk nélkül, a koncertek alatt egy kivetí­tőn nézhetik az elődöntő mérkőzé­sét. A szervezők a sátorozókra is gondoltak, a fesztivál területén le­het majd építkezni, természetesen a hideg sör, kofola és más nedűk mellett a gulyás, a zsíros kenyér, a pogácsa sem maradhatnak ki a kí­nálatból. A szervezők mindenkit szeretettel várnak, kapunyitás déli tizenkettőkor, a belépő ára pedig mindössze 50 Sk. (sd) Vasárnap Budapestre utazik az Apropó. A füleki diákok ott is bemutatják Isteni játék! című új előadásukat. Kamaszos humorú musical A szervezők próbáltak multikulturális fesztivált szervezni (Képarchívum) LÁNGÉSZ Sírnak-e a krokodilok? ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha bárkit megkérdeznénk, biztos, nem a tíz legnépszerűbb, vagyis legkedveltebb állat közé sorolná a krokodilokat. Ezt, egyrészt nem túl vonzó külsejüknek köszönhetik, valamint annak, hogy vérszom­jas ragadozó hírében állnak. Ám gyakran hallani, hogy a krokodilok­nak van egy érdekes és emberi tulajdonsága is, mégpedig az, hogy tudnak sírni. Te elhiszed ezt?! Tudtad azt, hogy a ragadozók közül a krokodil az az állat, amelynek a legtöbb ember esik áldozatául éven­te világszerte? Természetesen ilyenfajta balesettől nálunk nem kell tartani, ám ha például a Nílus környékére kirándulsz, akkor jó lesz vigyáznod. Mindenestre rendkívül veszedelmes ragadozókról van szó, akiknek persze, nem az emberhús a fő tápláléka, de a gyanútlan turisták nincsenek biztonságban a közelükben. Érdekes hír azonban ezekről a hüllőkről, hogy szoktak sírni. De vajon miért, mikor, és egy­általán ez igaz-e? A nőstény krokodilus 16-46 darab tojást rak le egy­szerre, amiket beleás a forró, fekete lávahomokba. Ott őrzi a tojáso­kat a tizenkét hetes keltetési idő alatt. Az időközben terjesen kifejlődött, bár egészen apró tojáslakók a föld alól olyan halk, vinnyogó hangot hallatnak, ami némileg a cse­csemő sírására hasonlít. Ez a különös jelenség esetenként tragikusan végződő tévedésekhez vezetett. E sírásszerű hang hallatán az embe­rek sokszor hitték azt, hogy elhagyott gyermek fekszik valahol a par­ton, és a keresésére indultak. Amint a hüllőket megközelítették, az éberen őrködő krokodilmama dühödten rájuk támadt. Ez az alapja annak a mendemondának, hogy a felnőtt krokodil ravasz módon utánozza a csecsemősírást, majd az odasiető embert leteperi és fel­falja. Ám valójában nem a mama, hanem a porontyok hallatnak em­bersírásra emlékeztető hangot. A krokodü nem sír ég nem is könnyezik. Igen ám, de akkor vajon mi a célja és értelme ennek a föld alatti kétségbeesett vinnyogásnak? Egyszerűen csak jeladásról van szó. Az apró lények ezzel jelzik a ma­májuknak, hogy készek a tojásból kibújni, most már kiáshatja őket. Az alig 15 cm hosszú krokodilporontyok ugyanis nem képesek saját erejükből a felszínre vergődni. Ehhez az anyának kell segítséget nyújtania. Amint pedig a föld alól már nem hallatszik több nyivákoló hangocska, a krokodilanya tudja, hogy az összes fiókáját kiásta. Ek­kor a hasára fekszik, és engedi, hogy az apróságok a fejére, onnan pedig a nyakára és a hátára másszanak. így vezeti be őket a folyóba, ahol aztán csónakázássá alakul a sétáltatás. Ezzel az első napi kirán­dulással aztán véget is ér az anyai gondoskodás. A kis krokodilok las­sacskán lesodródnak az anyjuk hátáról, utána pedig nagyon igyekez­nek, hogy mielőbb kikerüljenek a felnőttek birodalmából. Ettől kezd­ve ugyanis a többiek - a saját anyjukat is beleértve - könyörtelenül felfalják őket, ha útjukba kerülnek. A sírásért sajnálni tehát semmi­képpen sem kell őket! Legfeljebb messziről csodáim! (i, he) Stephen Schwartz, Máté és Lukács evangéliumai alap­ján írta Isteni rockjátékát, a Godspellt, ők pedig felfe­dezték benne a diákos színjátszás lehetőségét. Bibliai témákat mutatnak zenés-táncos feldolgozás­ban, kamaszos humorral fűszerezve. Angyali musi­cal, Isteni játék született Füleken. BÁRÁNYJÁNOS Ószövetség, Krisztus keresztre feszítése, feltámadás. Szent Já­nos, a tékozló fiú, Noé bárkája. Táncol, énekeljátszik a füleki Ap­ropó Diákszínpad. Minden moz­gásban van. A háttér egy lakóte­lep. Az egyik tűzfalon A passió cí­mű film plakátja, elöl néhány be­vásárlókocsi valamelyik plázából, kóla, márkás farmerek, pólók. Eb­ben a világban indul a zajos játék. Hogy a végére minden tiszta és egyszerű legyen. Sopánka, a közönség kedvence Sopánka, a közönség kedvence címmel közölt interjút Kuzma Ta­mással a Visszhang fesztiválújság szombati száma. A másodikos gimnazistát először arról kérdez­tük, hogy mi az ő kedvence. „Ter­mészetesen az Apropó Diákszín­pad!” - húzta ki magát Tamás. - „Nagyon jól érzem magam a tár­sulatban. Ez a produkció úgy szü­letett, hogy Budapesten megnéz­tük a Godspell című musicalt, azután Szvorák Zsuzsa tanárnő, a rendezőnk bibliai történeteket hozott, majd a Godspellből is be­kerültek a dalok.” Kuzma Tamástól megtudtuk még, hogy fokozatosan épült az előadás. Előbb etüdöztek, azután jött az ének, amit Szvorák Zsuzsa és Tóth Ági néni tanított be nekik, a táncokat azután Gáspár Katalin tanárnő koreografálta. Csémy Éva díja lett az övék, amely a legkereatívabb előadásért jár, a múlt vasárnap véget ért 41. Jókai Napok színjátszó fesztiválon Ko­máromban. Nagy Andrea pedig Ferenczy Anna Díját vehette át, mint a fesztivál legígéretesebb fi­atal tehetsége. „Nagyon boldog vagyok!” - ör­vendezett még fél órával a díjki­osztás után is Andrea. - „Hatal­mas élmény ez nekem. Az Isteni játék! amolyan színház a színház­ban stílusban készült előadás, egyik szerepből a másikba bú­junk, így én is több szerepet kap­Táncol, énekel, játszik a füleki Apropó Diákszínpad tam. Egyszer kéjelgő énekesnő vagyok, aki szeretné elcsábítani Jézust, máskor pedig mesélő. A filmrendezőnőt ki ne felejtsem!” Abban a jelenetben arról álmo­dozik a rendezőnő, hogy egyszer majd Oscart kap - vetettem köz­be. „Már a kezemben is tartom” - nevetett Andrea - „Pedig ez csak egy filmparódia. A sztárok már unják a filmforgatást, de ott a Sopánka, aki mindent előjátszik nekik. Poénokkal teli jelenet, any- nyi szent!” Andrea elárulta, hogy a próbák minden percét élvezte, igaz, az éneklés már egy kicsit sok volt a végén, hiszen fél évig készült az előadás, az utolsó hónapban na­ponta voltak próbák, nem egyszer akár este hét óráig is, de hát az Is­teni játék! egyik fő eleme éppen az ének. Szűz Mária és Jézus Sihelsky Erzsébet hangjára a rendező is felfigyelt, s meghívta a csoportba. „Nem járok énektanár­hoz.” - közölte nagy meglepeté­semre a lány - „Eddig, az alapisko­lában népdalversenyekre jártam, mindig bekerültem az első három helyezett közé. Több szerepem van az Isteni játék! előadásában. A vé­gén Szűz Máriát játszom.” Jézust Tóth Lóránt alakítja. Re­mek a hangja. „Talán anyukámtól örökölhettem, aki a dalokat beta­nította.” - válaszolt szerényen - „Igaz, nincs olyan fantasztikus hangom, mint Erzsikének.” Szimpatikus, hogy a saját hang­ján énekel a társulat mind a hu­szonöt tagja, a kórusok is élőben zengenek. Lóránt elmondta, hogy ez határozott céljuk volt. Vajon Jézus megformálójának magába kellett-e néznie a próbák során? „Át kellett gondolnom ezt a té­mát, igyekeztem a lehető legjob­ban azonosulni a szereppel.” - vallotta Lóránt - „Amikor az utol­só vacsora jelenetben kólásdobozt és hatalmas kiflit adok körbe, a legtöbb ember az eddigi előadá­sok során csodálkozott, majd égy jót nevettek rajta. Szeretnénk megmutatni, hogy nem olyan rossz az élet a bibliai történetek ismeretében.” Komáromban a közönség meg­értette ezt az üzenetet. Állva tap­soltak, táncoltak a nézők a finálé alatt. Zúgott a vastaps. Lóránt re­méli, hogy Budapesten, ahová va­sárnap, június huszonhetedikén utaznak és ahol július ötödikéig maradnak, a Vendégségben Buda­pesten rednezvénysorozat résztve­vőjeként, ugyanilyen sikert arat majd az Apropó Diákszínpad. Tiszta szenvedéstörténet Szvorák Zsuzsa rendezőtől, aki Berta Andreával és Gáspár Kata­linnal együtt vezetője is a csoport­nak, először azt kérdeztem, hogy mi lehet az Isteni játék! titka. „Az öröm.” - válaszolta mosolyogva - „Már a próbák örömteliek voltak. Az öröm végigkísérte a játékot, s kíséri azóta mindenhová. Az ke­res csak kibúvót az öröm alól, aki megkeseredett. Ám, aki képes a másikat szeretni, tisztelni, érté­kelni a másik munkáját, arra rára­gad az öröm. Komáromban az idén sok ilyen ember volt.” Arra is kíváncsi voltam, hogy a füleki diákok azonnal vevők vol­Bibliai témákat mutatnak zenés-táncos feldolgozásban (Milan Drozd felvételei) tak-e arra, hogy a Bibliát a saját, kamaszos, diákos nyelvükre „for­dítsák le”, és diákos humorral fű­szerezzék. Szvorák Zsuzsa el­mondta, hogy a gyereke még több fűszert akartak. Túlzásba estek volna, ha végül nem keresnek kö­zös megoldást. „Csoportvezető tár­saimmal láttuk, hogy nem tudnak megszabadulni a tinédzsereket na­ponta érő médiahatásoktól, a rek­lámok üzeneteitől, a tipikus ka­maszkliséktől.” - folytatta a rende­zőnő - „Azt mondtuk, rendben, le­gyen a műanyagvilág, a plázák, az amerikai filmek és valóságshow-k világa, de jöjjön az előadásban egy pillanat, amikor el kell dönteniük, mi az igazi út. Mihelyt megérintik őket a példabeszédek, képileg és szövegileg is tisztul a játék a szín­padon. A végén már nincsenek ké­pi giccsek, nincs reklám, nincs valóságshow. Marad a tiszta szen­vedéstörténet, amit át kell élnie az embernek ahhoz, hogy önmaga is megtisztuljon.” Szvorák Zsuzsa számára mit je­lentett a téma színre vitele? „Fáj­dalmas beszélnem róla. Amikor a darabot próbáltuk, magybeteg volt az egyik szeretett családtagunk. Ilyenkor az ember többször is fella­pozza a Bibliát, többször fohászko­dik. Mellette viszont három gyer­meket nevel, tehát nem szabad el­keserednie. Sem az Apropóban, sem otthon. Azt kell mutatni, amit szeretnék viszontlátni a gyermek­től. A biztonságot. Azt, hogy a gon­dokat félre lehet tenni. A sors kese­rű fintora, hogy végül két szerettünket veszítettük el ebben az évben a családban. Úgy érez­tem, hogy ezt az előadást éppen eb­ben az évben kellett színre vinni. A Bibliát az említett esetek, a musi­calt pedig a gyermekek miatt. Látni kellett volna, miképp tomboltak a Godspell előadása után a Pesti Színházban! Nekik tán az ének, a tánc, a színek miatt fontos ez a pro­dukció. Nekem a szövegek miatt lett az.” Ám az élet megy tovább, s ezt Szvorák Zsuzsa is tudatosítja. „Reménykedem, hiszen ez egy új Apropó Diákszínpad. Barátok, sze­relmesek, jó nekik együtt lenni. Az mindentől fontosabb, hogy ilyen szeretetben maradjanak egymás iránt! Valóban abban reményke­dem, hogy ilyenek lesznek négy évig. Zenés darabbal eddigi tíz évünk során nem próbálkoztunk, most, tizenegyedik előadásként be­mutattuk. De meg tudunk újulni más téren is még’ - mondta búcsú­zóul lapunknak a neves füleki pe­dagógus-rendező.

Next

/
Thumbnails
Contents