Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-24 / 145. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2004. június 24., csütörtök 2. évfolyam 25. szám PÁLYÁZÓ Nyelv - kultúra - közművelődés AJÁNLÓ Nyelv - kultúra - közművelődés címmel a Balassi Bálint Intézet az Apáczai Közalapítvány támogatásával 3x3 napos továbbképzési lehetőséget kínál 20 fő, határon túli magyar közművelődési- és HR-szakember, kulturális menedzser, újságíró számára. A képzés időpontjai: 2004. október 15-17. (péntek - vasárnap), 2004. de­cember 3-5. (péntek - vasárnap), 2005. január 28-30. (péntek - vasárnap). Helyszín: Balassi Bálint Intézet. A nyertes pályázók ré­szére az oktatás, az utazás (teljesárú, másodosztályú vonatjegy áráig), a szállás (3-3 éjszaka, 2-3 ágyas szobákban) és az ellátás (péntek-szombat teljes ellátás, vasárnap reggeli, ebéd) költségeit a Balassi Bálint Intézet fedezi. A résztvevőket a legfeljebb 45 éves, a megnevezett foglalkozáso­kat űző szakemberek közül vátjuk. A pályázati űrlaphoz a követke­ző dokumentumokat kell csatolni: szakmai önéletrajz, motivációs levél (Miért keltette fel érdeklődését a pályázati kiírás? Hogyan tudná hasznosítani munkájában a továbbképzésen megszerzett tudást?), a bírálat megkönnyítése érdekében egy bejegyzett, a ma­gyar nyelv és kultúra ápolását, a magyarok közéleti szereplésének támogatása érdekében tevékenykedő határon túli magyar szerve­zet és/vagy lehetőség szerint a munkahely ajánlását. A bírálat eredményéről e-mailben küldünk értesítést, ezért kér­jük, hogy a pályázó az űrlapon mindenképpen tüntessen fel e-mail címet! A pályázatok postára adásának határideje: 2004. augusztus 15. (a postabélyegzőn szereplő dátum). Cím: Balassi Bálint Intézet, 1016 Budapest, Somlói út 51. A borítékon tüntessék fel: Nyelv - kultúra - közművelődés, Thullner Zsuzsanna részére. Információ: tel: 0036-1-381 51 80, 0036-1-3815136, e-mail: adrienn.szentesi@bbi.hu , zsuzsa.thullner @bbi.hu (ú) TANODA Sok függ a szülőktől ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Régóta viták tárgya, hogy mikor érdemes és mikor lehet elkezdeni a gyerekek nyelvtanítását. Annyi bizonyos, hogy a kisgyermek- és kis­iskoláskori nyelvelsajátítás különbözik a tudatos, hagyományos érte­lemben vett nyelvtanítástól. Az óvodai és alsó tagozatos nyelvtanítás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatok során rögzül­nek az idegen nyelv szavai s bizonyos mélységig nyelvtani szabályai. Mindez azonban csak akkor következik be, ha az egész folyamatot a játékosság, a spontaneitás hatja át. A módszer lényege, hogy szó nincs nyelvtanításról, hanem természetes élethelyzetekben való kommunikáció útján sajátítják el a gyerekek a nyelvet. Az így megszerzett nyelvtudás birtokában a későbbi tudatos nyelvtanulás lényegesen hatékonyabban és kevesebb kudarccal mehet végbe. Nagyon sokan úgy vélik, hogy óvodás- és kisiskolás­korban lehet a legkönnyebben megtanulni egy idegen nyelv alap­jait. Mások szerint felesleges, értelmetlen terhelés a kisgyerek szá­mára az óvodai vagy alsó tagozatos nyelvtanítás. A kérdés aktuali­tását több minden is indokolja. A felmérések szerint a felnőtt la­kosság csak kis százaléka beszél valamilyen idegen nyelven. A nyelvtudás szintjéről ugyan nincsenek megbízható adatok, de so­kan még nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában sem képesek jól kommunikálni angolul, németül vagy bármely más nyelven. Az is­kolai nyelvtanítás kevés gyereket juttat el a megbízható szintű nyelvtudáshoz. A szülők nagy hányada úgy véli, hogy a gyerek elő­ször tanuljon meg magyarul, tanulja meg jól az anyanyelvét, s csak aztán látják értelmét egy idegen nyelv tanulásának. Vannak gya­korlatiasabb ellenvetések is. Az óvodai nyelvtanulás ellenzői való­jában nemcsak a nyelvtanulást érzik idegennek a gyermek életko­ri sajátosságait figyelembe véve, hanem mindenfajta tanulást. A kezdő szakaszban történő idegennyelv-tanítással kapcsolatban a másik érv, hogy a jó tanítónők zöme nincs megfelelő nyelvi felké­szültség birtokában, a jó nyelvtanárok pedig többnyire alkalmatla­nok a kicsik tanítására, pontosabban arra a játékos, alapvetően nyelvelsajátításra épülő módszerre, amely kívánatos lenne. Végig kell gondolni, mi a nyelvelsajátítás célja a korai gyermekkorban, kisiskoláskorban. A kisgyermekkori nyelvi nevelés hatékonyságát, azon belül is áz életkor és a nyelvtanulás hatékonyságának össze­függéseit célzó nemzetközi kutatások igazolják, hogy azok, akik gyermekkorukban kezdték el egy idegen nyelv tanulását, hos­szabb távon magasabb szintet érnek el ebben, mint akik később kezdték el. Erre vonatkozóan sok bizonyíték van, s nincs ellenbi­zonyíték. Sokan úgy vélik, hogy a pubertáskor kezdete előtt kell intenzíven nyelvet tanítani, mivel e fölött már sokkal nagyobb energia szükséges a nyelv megtanulásához, mert akkor már kevés­bé működik a spontán elsajátítás folyamata, épp az a mechaniz­mus, amely kisgyermekkorban olyan könnyűvé teszi a helyes kiej­tés és a gátlásoktól mentes kommunikáció elsajátítását, (p, rv) Ahol már folyik pedagógiai fejlesztés, ott a tanárok és a diákok nyitottak az új oktatási módszerek iránt Terjeszkedik a sulinet.sk Tóth Tihamér: Talán éppen egy ilyen oktatási hálózat motiválja majd a pedagógusokat arra, hogy komolyan vegyék az információ és kommunikációs technológiák alkalmazását az oktatásban (Milan Drozd felvétele) A köbölkúti Tóth Tihamér számítástechnika-tanár két éve foglalkozik a sulinet.sk weboldal fejlesz­tésével, melyet ma már az Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége és a Comenius Pedagógiai Inté­zet is támogat. Az oktatási extranet hálózat létreho­zójával és fejlesztőjével be­szélgettünk. HORVÁTH ERIKA Mi volt a célja ezzel a web- oldallal? Magánvállalkozóként web- programozással is foglalkozom. így szinte magától értetődő volt, hogy miután megjelentek az első számí­tógépek az iskolánkban, készítet­tem egy tudásfelmérő, teszt oldalt. A kiértékelés automatizált, néhány másodperc alatt megtörténik. A tesztelés az internet segítségével rögtön népszerű lett a tanulók kö­rében. A kollégák is elkezdtek ér­deklődni iránta. Előadásokat, to­vábbképzést tartottam számukra. Ez volt a kezdet. Idő után ezt, hogy úgy mondjam, tovább álmodtuk a kollégáimmal. Miért csak mi hasz­nálhatnánk, és miért „csak” teszte­lésre? Nagy szükség van egy peda­gógus portálra, ami elősegíti az in­formációáramlást és kommuniká­ciót, mindezt magyarul, egy he­lyen, a szlovákiai magyar oktatás sajátosságait figyelembe véve. Ma­ga a hálózat tehát tartalmilag min­denek előtt az oktatót szólítja meg: terveink szerint elsősorban feladat­bankkal, érdekes és hasznos ötle­tekkel, tanterv-vázlatokkal, oktatá­si segédanyagokkal, tanfolyamok­kal stb. Nem elhanyagolható a rendszer által biztosított gyors in­formációcsere sem. Hiszen a gya­korlat is azt mutatja, hogy leghaté­konyabban egymástól tanulunk. A hálózat óriási előnye az, hogy nem újabb terhet ró a pedagógusra, ha­nem segíti oktatói-nevelői munká­jában. Időt és-energiát takarít meg. Nem beszélve arról, hogy az új technológia bevonása az oktatásba nagymértékben növeli a tanulók motiváltságát is. Idővel tanulók és iskolabarátok számára is lesz sok hasznos információ, szolgáltatás. A számítógépes technológia akkor segíti elő a tanulást, ha épít a fiatalok kíváncsiságára, felfedező és kísérletező hajla­maira. Ám a pedagógusok nagy százaléka még egy alap számí­tógép-felhasználói szintre sem jutott el. Mit gondol, hasznosít­hatják majd a tanárok ezt az extranet hálózatot? Talán éppen egy ilyen oktatási hálózat motiválja majd a pedagó­gusokat arra, hogy komolyan ve­gyék az információ és kommuniká­ciós technológiák alkalmazását az oktatásban, hiszen kiváló katalizá­tora lehet a pedagógiai innováció­nak. Különösen, ha az internetes oktatási módszereket is alkalmaz­zuk. Meggyőződésem, hogy egy üyen új pedagógiai kultúra elterje­désére csak úgy magától nem vár­hatunk, hisz nincs rá idő. A tegnap elmúlt, és a holnap sem fog örökké tartani. Természetesen az is igaz, hogy - sajnos - ma még sok iskolá­ban nem számít gyakori és minden­ki által elfogadott, használt-mód­szernek a számítógéppel segített tanítás. Ahol azonban már amúgy is folyik pedagógiai fejlesztés, ott a tanárok és a diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt. Első­ként tehát ilyen iskolai környezet­ben válik az új technológia az inno­váció eszközévé. Előbb-utóbb min­denkinek fel kell majd zárkóznia. Hogyan vehetik igénybe az érdeklődők a szolgáltatásokat? A szolgáltatások és a tartalom nagy része csupán regisztrált fel­használók számára elérhető. A felhasználók regisztrációjához azonosító számok szükségesek. Iskolák jelentkezését várjuk e- mailben vagy telefonon, hogy el­küldhessük a megfelelő azonosító számokat. A regisztráció pár per­cet vesz igénybe. A hálózat elnevezése sulinet.sk. Ezzel jelezni akarta, hogy hasonló weboldalt szeret­ne összeállítani, mint a magyar- országi sulinet.hu, ahol tanár, alapiskolás és középiskolás di­ák egyaránt megtalálja a szá­mára érdekes és hasznos infor­mációkat? Pontosan így van. Azt is tudom azonban, hogy a magyarországi hálózattal nem vehetjük majd fel a versenyt, hisz mögöttük vélemé­nyem szerint jelentős anyagi hát­tér, állami támogatás és nagyon komoly szakembergárda áll. Cé­lunk a névvel a figyelemfelkeltés volt valóban és célzás a hasonló tartalomra. Tudni kell, hogy a sulinet.sk jelenleg ún. „szabad­idős projekt”. Erkölcsi támogatá­son kívül még semmilyen anyagi támogatást nem kaptunk és saj­nos még megfelelő pályázatokra sem bukkantunk. Szabadidőnk­ben, szakmai elhivatottságból dolgozunk rajta. Annak reményé­ben, hogy egy új pedagógiai kul­túra születését segítjük elő. Ez a hálózat nagyon sok hasz­nos szolgáltatást nyújt. Hogyan fogadták a tanárok és a diákok ezt az oldalt? A tartalom egyelőre szerénynek mondható. A szolgáltatások közül a már működő tesztrendszert és a fórumot említeném. A diákok köré­ben rendkívül népszerű az on-line tesztelés, tudásfelmérés, amely már teljes mértékben használható. Lassan de biztosan kialakul egy or­szágos tesztkérdés adatbázis, amelyből minden pedagógus saját igényeinek megfelelő tesztet állít­hat össze. Természetesen saját tesztkérdések is feltölthetők. A pe­dagógusok érdeklődéssel fogadják a tesztrendszert, hisz nincs szükség munka- és időigényes teszt javítás­ra. Mindez automatikus. Az oldalak struktúrája még alakulófélben van. Ki segít a szerkesztésben? Egyelőre a köbölkúti alapiskola igazgatónője, Geri Valéria és pe­dagógusainak segítségére számít­hatok. Továbbá ígéretet kaptunk a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársaitól is. Segítségükkel komoly előrelépéseket tehetnénk a portál tartalmi fejlesztése terén. Igazán komoly előrelépés akkor lesz, ha majd az igényes tartalom szerkesztéséhez kialakul a megfe­lelő szakembergárda. Anyagi tá­mogatás hiányában valószínűleg ez lassú folyamat lesz. A bejelentkezés pár percet vesz csak igénybe (Tóth Tihamér felvétele) A szolgáltatások és a tartalom nagy része csupán regisztrált fel­használók számára elérhető (Tóth Tihamér felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents