Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-19 / 141. szám, szombat

Családi kör 13 ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 19. Érsekújvárott már hat éve működik az Iris Polgári Társulás Legbiztosabb támasz a család Korunk egyik legretteget­tebb betegsége a rák. A szlovákiai Rákellenes Liga adatai szerint az ország­ban folyamatosan emelke­dik a daganatos betegek száma, a kór évente csak­nem 23 ezer embert támad meg. KAMONCZA MÁRTA Egyes rákfajták, például a tüdő­rák főleg a férfiak közül szedi áldo­zatait, míg az emlőrák az esetek többségében a nőket támadja meg. Mindkét nem számára komoly ne­hézséget okoz a betegség elfogadá­sa, a kórral való együttélés. Hencze Mónika pszichológus szerint az emberek a súlyos betegség hírére általában úgy reagálnak, mint éle­tük korábbi jelentős válságaira. „Egyes betegek magatehetetlen állapotba jutva gyermetegen önző­vé válnak. Másoknál a betegséggel járó magány idézhet elő komoly válságot. Náluk sokat segíthet a család odafigyelése. Vannak vi­szont olyan páciensek is, akik ép­pen az egyedüllétre vágynak. Ter­mészetesen megjelenhet a depresz- szió, csökkenhet a beteg önbecsülé­se, önbizalma is” - véli a pszicholó­gus. Elmondása szerint a múltban a súlyos betegről való gondoskodás kizárólag a családra hárult. Ma vi­szont egyre több intézmény, kórhá­zi osztály létesült erre a célra, de a családnak továbbra is elengedhe­tetlenül fontos szerepe van. „Minden ember más, természe­tes tehát, hogy a betegséghez való hozzáállás is különböző. Vannak azonban általánosan érvényes sza­bályok, amelyek betartásával a hozzátartozó megkönnyítheti szerettének a betegség elviselését. Mindenekelőtt nagyon fontos an­nak, aki a beteggel törődni szeret­ne, hogy megtanuljon szembenéz­ni önmagával. Az olyan ember, aki nem meri vállalni a saját érzéseit, hanem tagadja vagy figyelmen kí­vül hagyja őket, nem lesz érzékeny és empatikus mások iránt sem. A beteg számára az jelenti a legtöb­bet, ha azok, akik a legközelebb állnak hozzá, feltédenül elfogad­ják, szeretik őt. Ugyancsak fontos az őszinteség, a türelmes bátorítás. Lehetőséget kell nyújtani a beteg­nek arra, hogy beszélhessen érzé­seiről, félelmeiről. Tudatosítani kell: a beteg ember viselkedése sokszor kiszámíthatatlan, de az biztos, hogy minden esetben igényli a család feltéden szeretetét, támogatását. Nem kell a betegnek örökösen tanácsokat adni, állan­dóan biztatni, elég, ha éreztetjük vele, hogy élete nehéz napjaiban vele vagyunk, vele vannak azok, akik a legközelebb állnak hozzá” - állítja Hencze Mónika. A napjaink­ban olyannyira divatos pozitív gondolkodással kapcsolatban megjegyzi: segíthet, de csak bizo­nyos határokon belül. „A túl nagy bizalomnak az a ve­szélye, hogy az ember végül elkez­di önmagát vagy valaki mást okol­ni azért, amiért nem javul úgy az állapota, ahogyan azt szeretné. A -súlyos betegségből lábadozók gyógyulását befolyásolja a hozzá­állásuk, ám a felépülés túlzott siet­tetése olykor akár veszélyes is le­het, a beteg túlterhelheti magát” - hangsúlyozza a pszichológus. Az Érsekújvári járásban Istenes Mária patológus 1998 áprilisában létrehozta az Iris Polgári Társulást, melynek legfontosabb célkitűzése, hogy lelki támaszt nyújtson a daga­natos betegségben, elsősorban az emlőrákban szenvedő hölgyek szá­mára. „Havonta egy összejövetelt tar­tunk. A nyári időszakban, július­ban és augusztusban szüneteltet­jük a foglalkozásokat. A találko­zókra vendégeket, orvosokat - el­sősorban onkológust - és más szakembert, valamint kigyógyult betegeket hívunk. Járt már nálunk egy pozsonyi gyógyszertár munka­társa is, aki különböző egészség- ügyi eszközöket, több fajta fürdő­ruhát, alsóneműt mutatott be a je­lenlevőknek. Ez nagyon fontos ezeknek a hölgyeknek, nekik ugyanis komoly problémát jelent az ilyen eszközök beszerzése. A társulás további küldetése az, hogy lehetőséget biztosítson az „új” és a betegséget már kezelni tudó páci­enseknek a közös beszélgetésekre. Különösen jót tesz azoknak, akik nemrég betegedtek meg, hogy itt találkozhatnak olyan hölgyekkel, akik már régebben, 5-10 évvel ez­előtt estek át a műtéten” - tájékoz­tat a doktornő. Elmondása szerint statisztikai adatok mutatják: sok­kal nagyobb a gyógyulás esélye az olyan pácienseknél, akik nem es­nek pánikba, depresszióba akkor, amikor tudomást szereznek a be­tegségről. „Itt vannak olyanok, akik túlél­ték a rákot, tudják, milyen érzés az, amikor először meghallják, hogy a gyilkos kór megtámadta szerveze­tüket. Tapasztalták, mit jelent a műtét, a kemoterápia, a gyógyulás időszaka, tudják, milyen az, ami­kor az ember megkeseredett, re­ményvesztett, s mindezt megoszt­ják azokkal, akik most vívódnak ugyanezekkel az érzésekkel” - állít­ja Istenes doktornő. Az Iris Polgári Társulás megala­kulása után azonnal bekapcsoló­dott a Rákellenes Liga nárciszok napjának szervezésébe, a tagok ta­vasszal és ősszel pedig kirándul­nak. Az őszi kirándulás tulajdon­képpen egy rehabilitációs hét, ame­lyet minden évben az Irishez ha­sonló tevékenységet folytató po­zsonyi Vénus Klub szervez. „A betegek figyelmét az onkoló­gus hívja fel társulásunkra. Meghí­vót küldünk minden páciensnek, akiről tudomást szerzünk. Termé­szetesen nyitottak vagyunk, vala­mennyi rászorulót szívesen látunk. A találkozókat a hónap harmadik hétfőjén délután két órai kezdettel tartjuk az érsekújvári Regionális Művelődési Központ épületében. Az összejövetelekre 30-35 meghí­vót küldünk szét, és általában 15­20-an jönnek el. A résztvevők több­sége faluról utazik, ezért a rendez­vényt a kora délutáni órákra szer­vezzük, hogy még időben hazaérje­nek” - fűzi hozzá a doktornő. APÁK • Egy közelmúltban végzett, széleskörű angol kutatás szerint a 25 és a 45 év közötti apák egyre többet foglalkoznak a gyerekeik­kel. Például csaknem 70%-uk mondta azt, hogy többet mesélnek a gyerekeiknek, mint a saját apjuk mesélt nekik, és minden második vélte úgy, hogy kedvesebb a srácaihoz, mint az apja volt hozzá. Pszichológusok szerint a férfiaknak ma igényük van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekgondozásban. Nagy-Bri- tanniában legalábbis ez azzal is jár, hogy egyre több férfi keres családbarát munkahelyet. De ettől függetlenül a felmérésben is azt mondta a megkérdezett apák 46%-a - és éppen a 25 és 34 év közöttiek -, hogy több időt szeretnének tölteni a gyerekeikkel. • A brit Lancaster Egyetem kutatói angol és nemzetközi csalá­dokról szóló jelentéseket vizsgáltak, és arra a következtetésre ju­tottak, hogy azok a gyerekek, akiknek a felnevelésében az apa na­gyobb szerepet vállal, jobb eredményt érnek el az iskolában. A kutatás azt is megállapította, hogy a férfiak és a nők egyfor­mán reagálnak az újszülöttek sírására és mosolyára (azonos mó­don változik a pulzusuk és a vérnyomásuk), és hogy a csecsemők épp olyan könnyen alakítottak ki szoros kötődést az apjukkal, mint az anyjukkal. Június 3. vasárnapja az apák napja. Az apák megünneplé­sét a századelőn kezdeményezték az Egyesült Államokban. Magyarországon 1994-ben tartották először Miskolcon. Kö­szöntsük hát mi is holnap az édesapákat, nagyapákat, csa­ládfenntartókat családi körben. (Képarchívum) Többrészes abrosz TIPPEK A folt könnyen megesik - s a háziasszony bosszúságát hősie­sen leplezve mosolyogva legyint: semmiség, és gyorsan tisztát húz elő a szekrényből. Ha többrészes abrosszal terített volna, most csak lecsatolná a foltos részt, és másikat tenne a helyébe. A fotón jól látható, hogy több hosszúkás darabból kötötték ösz- sze a nagy abroszt. Nem kell ok­vetlenül azonos színű anyagból készíteni, de azért egymással har­monizáló színeket és mintákat válasszunk. Régebbi, kimustrált abroszok ép részeit is felhasználhatjuk. Több egyforma darabot varrunk, a széleket duplán hajtjuk be, hogy a szalagokat szépen rávarr­hassuk. Különösen ott, ahol gye­rekek vannak, tesznek jó szolgá­latot ezek az összekötött abro­szok (és a háziasszony dolga is kevesebb). A szekrényben sorakozó, évek óta nem használt abroszokat néz­zük át. Ha rongyosak, foltosak, terí­teni nem lehet velük. De egy-két konyharuha kijön belőlük, márpe­dig konyharuhából sok kell. (köp) Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne fe­ledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szeren­csével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: június 23. 1. Hol volt az a bizonyos ter­mékbemutató? a) Léván b) Lökön c) Tőketerebesen CSALÁDI KVÍZ 2. Mennyit engedtek a műszer árából? a) 100 koronát b) 1000 koronát c) 10 000 koro­nát 3. Mit loptak el az áruházban a jegyzetírótól? a) a táskáját b) a pénztárcáját c) a mobiltelefonját 4. Ki alapította meg az Iris Polgári Társu­lást? a) Hencze Mónika b) Istenes Mária c) Kamoncza Márta 5. Mikor van apák napja? a) június 1. va- | sárnapján b) június 2. vasárnapján * c) június 3. vasárnap­ján ve lp'r'e%{ V-. Június 12-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3a, 4b, 5c. Az AB-ART ajándékát Farkas Róbert, vágai kedves olvasónk nyerte. Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents