Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-16 / 138. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 16. Gazdaság és fogyasztók 9 Két év alatt a fűtéstechnikában érdekelt cégek összbevétele elérheti akár az egymilliárd koronát is Kötelező lehet a fűtésszabályozó A hőszolgáltatás díjának 70 százalékát a mérőberendezésekről leolvasott összeg teszi ki, a fennmaradó 30 százalékot a lakás nagysága alapján számítják ki (Képarchívum) Pozsony. A gazdasági tárca elképzelései szerint két éven belül minden házta- rást fel kellene szerelni fűtésszabályozókkal. A mi­nisztérium szerint mindezt az európai uniós jogrend te­szi kötelezővé, a szakembe­rek szerint azonban az EU jogrendje jelenleg nem tar­talmaz Uyen kötelességet. ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió még csak most tárgyal arról, hogy a jövőben ho­gyan tegyék igazságosabbá a hőszolgáltatás számlázását - nyi­latkozta a napokban Gilles Gante- let, az Európai Bizottság szóvivője. Mindez azonban nem gátolja a gaz­dasági tárcát abban, hogy a hazai fogyasztókat már kész tények elé állítsa, a fűtésszabályozók beveze­tését az Európai Unió rendeletéire fogva. Az erről szóló törvény hama­rosan a kormány elé kerül. Ha a szabályozók bevezetését si­kerül törvényi kötelességgé tenni, akkor ezen a legtöbbet épp a szabá­lyozó- és mérőberendezések gyár­tói és szerelői nyerhetik. Két év alatt az érdekelt cégek összbevétele elérheti az egymilliárd koronát. Egy ádagos lakásban ugyanis a fűtésszabályzók és mérőberende­zések felszerelése mintegy 2 ezer koronába kerül. Segítségükkel azonban 20%-os energia-megtaka­rítást érhetünk el. A szabályzók megtérülési ideje 7 hónaptól 3 évig teljed, vagyis hosszabb távon meg­éri felszerelni radiátorainkat. Szer­te a világban a lakosság érdekében kezdték el felszerelni a mérőberen­dezéseket, a hőenergia árának emelkedésével együtt ugyanis megnőtt az igény arra, hogy minél több energiát takarítsanak meg. Előnyük, hogy a többiekkel szemben jobban fel tudják mérni saját fogyasztásukat. A hőszolgál­tatás díjának 70%-át ugyanis a mérőberendezésekről leolvasott összeg teszi ki, míg a fennmaradó 30%-ot a lakás nagysága alapján számítják ki. Ha a lakásban nincs mérőberendezés, akkor csak a la­kás nagyságát veszik figyelembe. Ebben az esetben elég, ha csak egy lakó hagyja nyitva tovább az abla­kot, és a kiadások akár 40%-kal is nőhetnek, miközben a kiadásokat a lakók között arányosan osztják szét. A szakemberek szerint azon­ban nem minden lakás számára je­lentenek előnyt a mérőberendezé­sek. Míg a nagyobb panelházakban előnyösek, a kisebb, saját kazán­házzal felszerelt házakban viszont nincs jelentőségük. Ez utóbbiakban ugyanis a lakók anélkül is takaré­koskodnak az energiával, hogy ezt külön-külön mérnék számukra. Számos európai országban köte­lező a költségmegosztók és ter­mosztatikus radiátorszelepek fel­szerelése. Viszonylag sok panasz éri azt a gyakorlatot, hogy az emlí­tett műszerek mérőampulláinak évenkénti lecserélése, illetve maga a leolvasás és költségmegosztás is térítésköteles. Sokak szerint nem is kevés. A lakóközösség bármely ez­zel foglalkozó céget megbízhat az egyedi mérők leolvasásával, illetve általában a házon belüli felosztás­sal. Ez utóbbi történhet költség­megosztóval vagy egyéb módon. A műszer „speciális mérőfolyadékot tartalmazó ampulláját” kell min­den fűtési szezon végén újra cserél­ni, hogy ismét használható legyen. Manapság azonban már elektroni­kus mérőberendezések is vannak. A termosztatikus szelep radiáto­ronként átlagosan 850 koronába kerül, míg az elektronikus költség­megosztó 750, a párologtatós pe­dig 200 koronába kerül radiáto­ronként. A többi éves kiadás, így például a leolvasás is a párologta­tós költségmegosztók esetében 70, az elektronikusoknál pedig 60 ko­rona radiátoronként. Ahol nincs szabályzó gomb a szobákban, ott is lehet csökkenteni a fölös hő­mennyiséget. Helyes a radiátoro­kat nem gyúlékony tárgyakkal el­bástyázni, így kevesebb hőt sugá­roznak ki. A fűtőtestek mögötti fe­lületre ragasszunk hővisszaverő fóliát, hogy a falakat ne fűtsük ér- telmedenül. (mi, p, s) A külföldi beruházók a sikeres privatizációt követően megkezdték térségünkből az intenzív tőkekivonást Már kikeltek a magánosításkor elvetett magok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Az elmúlt évek nagyarányú és döntően sikeres pri­vatizációs hullámát követően az utóbbi időben a külföldi társaságok kezdik lefölözni nyereségüket és ki­vonni tőkéjüket térségünkből. Konkrétan ebben az évben az előzetes számítások szerint oszta­lék és profit formájában Csehor­szágból mintegy 70 milliárd cseh koronát, Szlovákiából pedighozzá- vetőlegesen 25 milliárd koronát vonnak ki a külföldi magánosítók. Mindkét ország esetében rekord- méretű tőkekivonásról van szó. Cseh közgazdászok becslése sze­rint nyereségként, osztalékként 2004-ben együttesen 70 milliárd cseh koronára becsülhető a tőkeki­áramlás. Tavaly mintegy 40 milli­árd koronára rúgott ez az összeg. „Ez a fejlődő cseh gazdaság egyfaj­ta adója” - nyilatkozta Helena Horská, a Cseh Takarékpénztár szakértője. Az említett bank tulaj­donosa az osztrák Erste Bank, amely idén jeleskedik a tőkekivp- nás terén, ugyanis osztalékként 4,6 milliárd koronát fizet ki. Az éllovas a CSOB pénzintézetet birtokló bel­ga KBC, amely 9,7 milliárd koronát fizet ki osztalék gyanánt. További jelentős tőkekivonó a Kutná Hora-i dohánygyárat megvásárló Philip Morris (4,3 milliárd korona), az Elektrámé Opatovice erőművet tu­lajdonló brit International Power (2,7 milliárd korona). A külföldi tulajdonosok a pénzkivitel előtt be­váltják a cseh koronát, és.minden egyes nagyobb beváltás gyengíti a cseh fizetőeszközt. Szlovákiából 2004-ben várható­an 25 milliárd koronát küldenek külföldre, ami négyszeresen ha­ladja meg a tavalyi pénzkivonás volumenét. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasága által tavaly megtermelt minden egyes koroná­ból 2 fillér kerül külföldi bankok­ba. E téren leginkább a Szlovák Gázművek (SPP), az Általános Hi­telbank (VÚB) és a Slovnaft kül­földi tulajdonosai a legaktívabbak - tudta meg a Pravda. „Ez termé­szetes folyamat, hiszen a nyereség kivonása a korábbi beruházás gyümölcse. A hazai közvélemény azonban még nem tudatosítja a külföldi beruházók ténykedését a maga teljességében. Minden tár­saság azért jött ide, hogy profithoz jusson, s most a kifizetés ideje jött el” - mondta Ivan Gránsky, a CAIB Financial Advisors tanácsadó cég elnöke. (MfD, P, só) Első negyedévi bérek Növekednek a különbségek Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004 első negyedévében 14 541 korona volt az országos átlagbér, ami több mint 1100 koronával haladja meg 2003 hasonló időszakának átla­gát. Azonban a bérnövekedés ko­rántsem volt egyenletes: míg pél­dául a Pozsonyi kerületben a reál­bérek a vizsgált időszakban közel 6%-kal nőttek, addig a Nyitrai, a Trencséni és a Zsolnai kerületben a növekedés üteme 1% és 2% kö­zött volt, az Eperjesi és Nagy- szombati kerületben 1% alatti volt a növekmény, sőt a Kassai kerület­ben egyenesen 0,2%-kal visszae­sett. A főváros 19 500 korona átla­ga olyannyira feltornázta az or­szágos átlagot, hogy a többi kerü­let rendre a 14 541 koronás orszá­gos szint alatt maradt, (ú) Átlagfizetések kerületenkénti lebontásban Pozsony ■£ re 19 498 13 837 13 235 12 798 12 774 12 299 11 994 11 380 14 541 A 2004 első negyedévi kerületenkénti átlagfizetések egyre nagyobb különbséget mutatnak; Po­zsony és Eperjes között a havi bérkülönbség már meghaladja a 8000 koronát. Az adatok koroná­ban értendők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, P) A hazai nyugdíjpiacon túl sok cég jelenhet meg Felvizezik a szabályokat? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyugdíjpénztárak törvényben meghatározott mini­mális alaptőkéjének a csökkentése veszélyt jelenthet az egész nyugdíj- biztosítás biztonságosságára - ál­lítja Christian Müller, az Allianz- Szlovák Biztosító életbiztosításért felelős igazgató-helyettese. Szerin­te ez a lépés jelentősen visszavet­hetné a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat. A munkaügyi tárca ugyanakkor a jelenleg megszabott 300 millió koronás alaptőke 100 millióra-való csökkentéséről még hajlandó tárgyalni. A tárca szerint ugyanis a jelenleg megszabott alaptőke a legmagasabb azon or­szágok közül, amelyek már végre­hajtották a nyugdíjreformot. Mar­tin Danko, a minisztérium szó­vivője szerint ezért mindent meg­tesznek azért, hogy az alaptőke összegét csökkentsék. Christian Müller szerint azonban az alaptő­ke csökkentése miatt a piacon túl sok cég jelenhet meg, amelyek kö­zül sokan képtelenek lesznek biz­tosítani az ágazati felügyelet elvá­rásait. Két-három éven belül így szükség lenne a piac újabb konszo­lidációjára. Müller szerint hasonló folyamatot figyelhettünk meg Hor­vátországban is, ahol a kezdeti 12 társaság közül mára csak a fele tu­dott fennmaradni a piacon. Szlo­vákiában eddig 6-8 cég érdeklődik a nyugdíjbiztosítás iránt, ami Dan­ko szerint a hazai piac számára op­timális arányt jelent. A munkaügyi minisztérium emellett változtatni szeretne a nyúgdíjpénztárak szá­mára egyelőre kötelező szabályon, amely szerint a tőkéjük legalább 50%-át a hazai pénzpiacon kell forgatniuk. Ezt a mértéket vagy csökkentik, vagy eltörlik. (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökken a benzin és az olaj ára New York. Tegnap tovább csökkentek a szabadpiaci olajá­rak egyrészt azért, mert a piacra az OPEC több olajat szállított, másrészt pedig a kereskedők erőteljesen mérsékelték hosszú távú pozícióikat. Az OPEC június 3-i értekezlete óta, amikor is Szaúd -Arábia ígéretet tett arra, hogy ebben a hónapban napi 9 millió hordó többletolajat szállít a piacra, az árak 5%-kal, vagyis csaknem 2 dollárral mér­séklődtek. Egyes szakértők tar­tanak a rendkívüli események bekövetkeztétől, a szaúdi, vagy az iraki infrastruktúra elleni tá­madásoktól, ám a piac bizonyos mértékig már immúnissá vált az ilyen jellegű hírekkel szemben, hiszen nem telik el nap újabb kö­zel-keleti erőszakos cselekmé­nyek nélkül. (GR) Újra civódás a KIA földügyében Zsolna. A Hyundai/KIA au­tógyár megépítésével kapcsola­tos földügyben újra elszabadul­tak az indulatok. Az érintett 220 hektáros terület tulajdono­sai szerint Pavol Rusko gazda­sági miniszter nem tartotta be a múlt héten tett ígéretét, és nem küldte el a regionális fejlesztés pénzügyi tervét. E terv szerint a földügyben érintett négy köz­ség pénzinjekcióhoz jut, ha el­adják a szükséges parcellát. Rusko cáfolja az állítást, s közöl­te: június 10-én kézbesítették a kért dokumentumot. (SITA) Nagyobb büntetés a bankoknak Pozsony. A szlovák jegybank a jövő évtől akár 20 millió koro­nás büntetést is kiszabhat azok­nak a pénzügyi cégeknek, ame­lyek egy nagyobb cégcsoport­nak a tagjai - derül ki a pénz­ügyminisztérium által javasolt banktörvényből, amelyet a tár­ca a jegybankkal együtt készí­tett elő. Ezeknek a pénzintéze­teknek félévente kell majd je­lentést tenni a nemzeti bank­nak a saját forrásaikról és a vál­lalkozásukkal összefüggő rizi­kókról. (TASR) A Transpetrol cseh szállítása Prága. A Transpetrol szlovák kőolajszállító évente 500 ezer tonnával növeli az orosz kőolaj transzportját Csehországba. A Transpetrol éves kapacitása 15,8 millió tonna olaj, amely 2005-től 20 millió tonnára nő. Az orosz Jukosz 49 százalékos tulajdonában lévő cég legna­gyobb ügyfele a Slovnaft (évi 5,2 millió tonna olaj) és a Ceská Rafinérská feldolgozó (évi 3,57 millió tonna). (CTK) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfolyam E MU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 39,856 Lengyel zloty 1,259 5,361 24,014 Svéd korona 29,769 Svájci frank USA-dollár 8,729 60,039 Magyar forint (100) 15,755 4,349 Szlovén tollár (100) 16,664 26,239 33,102 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,79-41,09 31,77-34,17 1,23-1,29 14,79-16,79 OTP Bank 38,91-40,94 32,09-33,87 1,23-1,29 15,20-16,37 Postabank 38,92-41,00 32,12-33,84 1,23-1,29 15,16-16,40 Szí. Takarékpénztár 38,89-40,89 32,07-33,75 1,22-1,29 15,05-16,47 Tatra banka 38,92-41,00 32,12-33,84 1,23-1,29 15,16-16,40 Uni Banka 38,92-40,96 32,11-33,79 1,22-1,29 15,15-15,16 Általános Hitelbank 38,88-40,96 32,20-33,92 1,22-1,29 14,88-16,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents