Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-02 / 126. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 2. Európai Unió ll Jogi szakértők is támogatják a községi referendumot Egy kis német falu saját EU-népszavazást rendez EURO.HU-HÍR Berlin. Bár Németország egyi­ke azoknak a tagországoknak, amelyek nem terveznek népsza­vazást az Európai Unió alkotmá­nyáról, az alig 800 lakost számlá­ló Strempt helységben mégis úgy döntöttek, referendumot tarta­nak. Június 13-án, az európai parla­menti választásokkal egyidejűleg fejezik majd ki véleményüket az EU-alkotmányról a Németország nyugati részében fekvő Strempt falu lakói. Sajtóhírek szerint a különleges szavazás azért lehet­séges, mert a kis települést füg­getlen polgári egyesület vezeti, és a nagy pártok közül egyik sem játszik vezető szerepet az önkor­mányzat irányításában. A népszavazást a Több Demok­ráciát civil szervezettel karöltve szervezik, amelynek törekvései arra irányulnak, hogy egyre több politikai kérdésben írjanak ki a lakosság véleményét megismerő népszavazást. A referendumot megelőzően a strempti lakosokat kis füzetben tájékoztatják az eu­rópai alkotmány előnyeiről és gyengeségeiről. A Több Demok­ráciát szervezet referendum­kampányát 34 jogi szakértő is tá­mogatásáról biztosította. Kevesen kívánnak részt venni a közelgő választásokon Általános az EP-apátia ISMERTETÉS A mintegy 450 millió uniós polgár 45 százaléka állítja, hogy biztos szavazni fog a júniusi eu­rópai parlamenti választásokon. A Gallup 25 országban készített felmérése szerint az emberek 57 százalékuk úgy vélte, hogy sza­vazata úgysem nyom semmit a latban, 55 százalék szerint az uniós parlament nem sokat fog­lalkozik az őt érintő problémák­kal, 63 százalék nem tudta pon­tosan, mikor lesz a választás és 60 százalék pedig azt sem tudta, hány tagja van a kibővített unió­nak. A legmagasabb a részvétel várhatóan Belgiumban lesz (76), de ott kötelező szavazni, Luxem­burg (73), Ciprus (67) Görögor­szág (66) és Málta (64) dicse­kedhet még nagy érdeklődéssel. Magyarország (57) a középme­zőnyben foglal helyet, míg a se­reghajtók Svédország (31), Szlo­vákia (27), Észtország (26) és Csehország (20). (MH) CSALÁDTAGOK Dánia A Dán Királyság Skandinávia - sokak szerint - legkedélye­sebb országa, nemcsak a Lego játék feltalálásáról híres, ha­nem arról is, hogy a dánok sütik a legfinomabb sütéményeket és az ide utazó turisták megkóstol­hatják a híres dán söröket is. Dánia kicsi ország, nagyobb része a Jylland félszigeten terül el. Egyetlen kapcsolata a száraz­földdel a német-dán határ. Nyugaton az Északi-tenger, ke­leten a Balti-tenger határolja. Északon a Skagerrak és Kattegat szorosok választják el Norvégiá­tól és Svédországtól. Közel 500 szigetet mondhat magáénak, amelyből csupán 100 lakott. Az országnak nincs egyetlen hegye sem, legmagasabb pontja Yding Skovhrj-nál, 173m-en található. Az évszázadok óta tartó erdő­irtás és a túlzott legeltetés követ­keztében Dánia természeti érté­kei nagy károkat szenvedtek. A táj annyira megváltozott, hogy szinte nincs is olyan patak, amely életben maradna, ha nem táplál­nák mesterségesen. Északi fekvé­séhez képest az ország éghajlata meglehetősen enyhe, ami a Golf áramlat hatásának tulajdonítha­tó. Az időjárás május és augusz­tus között a legkellemesebb, amikor a hőmérséklet elérheti a 25°C fokot is, a nappalok pedig majdnem 18 órán át tartanak. Leghidegebb téli hónapok a ja­nuár és a február. Ekkor az ádag- hőmérséklet fagypont körül mo­zog, ami habár hidegnek számít, ezen a szélességi körön az átla­gosnál 10 fokkal magasabb. Noha Dánia arra szavazott, hogy belép az Európai Unióba 1973-ban, a dánok haboztak, hogy támogassák az EU kibőví­tését. Amikor a Maastricht-i Szerződés, amely megteremtet­te az európai gazdasági- és poli­tikai uniót, 1992júniusában Dá­DÁN KIRÁLYSÁG íí­lengm Aaaxxg SVÉD .Herling Aih«s '■*’ ' I Vejle DANI A Koppenhága-re :o^ t Rostád, J. > TbJHi _ NyfcafcmgF F.fce c-. Odéirte . HEMETORSZÁG niában ratifikálásra került, a dá­nok elutasították azt. A Maast- richt-i Szerződés közös nemzet- védelmére és egyetlen valutára vonatkozó előírásai alóli mente­sítés után a dánok kis többség­gel elfogadták azt egy második referendumban, 1993 májusá­ban. A dán EU-támogatás to­vábbra is csekély azon félelmük miatt, hogy elvesztik a helyi irá­nyításukat, az erősebb európai bürokrácia következtében. 1,5 millió lakosával Skandi­návia legnagyobb és legizgal­masabb városa Koppenhága. Alacsony épületei kissé szokat­lanok manapság, de ez inkább örömteli, mint sajnálatos. Csu­pán néhány templomtorony és szálloda magasodik ki a többi épület közül. A központi pálya­udvar a Tivoli vidámpark és a legfontosabb hotelzóna között található. A Tivoli északi sarká­val szemben terül el Koppenhá­ga központi tere, a Radhusplad- sen, amely egyben fontos busz­csomópont is. A Stroget a világ leghosszabb sétálóutcája, 1800 méter hosszú. Itt találhatók a város legfényesebb üzletei. Semmi sem jellemzi jobban a dán konyhát, mint a smorrebrod (szó szerint vajas kenyér). A dán konyhára nagy mértékben jel­lemző a hal, a hús és a burgonya. Dánia carlsbergi és tuborgi sörgyárának kitűnő termékei hazánkban is kedveltek (nu) Lengyelországhoz hasonlóan Csehországban és Szlovákiában is ellenzéki siker várható Megbüntetnék kormányaikat az európai uniós választók Kormányellenes hangu­latban szavaznak majd a négy legnagyobb európai állam és számos csatlako­zó ország választói is. Az EP-ben a közvélemény­kutatások szerint az Eu­rópai Néppárt adhatja majd a legnagyobb frakci­ót. A jobboldali szövetség máris bejelentette igényét az Európai Bizottság el­nöki posztjára. INDEX-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hiába gondolja egyre több uni­ós polgár, hogy az Európai Parla­mentnek egyre komolyabb bele­szólása van életükbe, az EU törté­netének eddigi legnagyobb vá­lasztásán ismét csak a tiltakozó szavazók kerülhetnek előtérbe. A választók legalább tíz európai or­szágban a hatalmon lévők ellen fognak szavazni, az EU négy leg­nagyobb tagállamában is mély­ponton van a kormánypártok népszerűsége. Bár a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint mind a tizenöt ré­gi, mind az újonnan csatlakozó tíz tagállamban a választók csak har­madik-negyedikként sorolják pre­ferencialistájukon a képviselője­löltek párthovatartozását, az ed­digi választások tapasztalatai sze­rint mégis ez a döntő szempont. Az elmúlt öt EP-választásra is jel­lemző volt a protestvoksolás, vár­hatóan most sem lesz ez másként. Az európai választás komoly kudarcot hozhat például Tony Blair Munkáspártjának. Míg a kormánypárt az országos válasz­tásokon alig három százalékkal maradna le konzervatív vetélytár- sától, az EP-választáson várható­an nyolc százalékkal kevesebben szavaznak majd rá. A német szo­ciáldemokraták már-már megalá­zó vereségre számíthatnak, az el­lenzéki CDU-CSU a szavazatok 47 százalékát is megszerezheti. Az EP-választásokon a London School of Economics (LSE) és a dublini Trinity College (TC) ta­nulmánya szerint egyébként jobb­oldali siker várható, főként a né­met és a brit konzervatívok jó sze­replése miatt. A baloldali szocia­listák leginkább a jobboldali kor­mányaikkal elégedetlen francia és olasz szavazókban, illetve a nép­párti kormányt a márciusi válasz­tásokon meglepetésre leváltó spa­nyol választókban bízhatnak. A kormányellenes hangulat nem csak az EU régi tagállamaira jel­lemző. Lengyelországban egyér­telmű a jobboldali siker, az Euró­pai Néppárt frakciója 21 lengyel képviselővel bővülhet, mellettük huszonhárom euroszkepükus jobboldali/szélsőjobboldali képvi­selő is bejuthat. A baloldal tíz he­lyet szerezhet, ennek nagy részét azonban pont a kormánypártból kivált szociáldemokraták. Ráadá­sul előfordulhat, hogy az ország parlamentjének a júniusi választá­sig nem sikerül kormányfőt válasz­tania a lemondott Leszek Müler helyére. Lengyelországhoz hason­lóan Csehországban és Szlovákiá­ban is ellenzéki siker várható. Érdekes helyzet alakulhat ki Görögországban, ahol a nemrég tartott parlamenti választásokon a jobboldal diadalmaskodott, az EP- választás azonban baloldali sikert ígér. Várhatóan ugyan a kormány­zó Új Demokrácia szerzi majd meg a legtöbb szavazatot, a pánhellén szocialisták és a kommunisták együtt azonban néggyel több par­lamenti helyet szerezhetnek. Az LSE és a TC közös tanulmá­nya szerint a 732 tagú parlament­ben 285 fős néppárti, 217 fős szo­cialista és 73 fős liberális frakció állhat fel. A Burston-Malrtsteller megbízásából készített, a Világ- gazdaságban közölt felmérés ha­sonló eredményre számít. A rész­letesebb felmérés szerint a negye­dik legnagyobb frakció a Zöl- dek/Európai Szabad Szövetségé lesz negyven fővel. A kommunista és újbaloldali pártokat tömörítő Egységes Euró­pai Baloldal/Északi Zöld Baloldal 39 fős frakciót adhat, a jobboldali euroszkeptikus Unió a Nemzetek Európájáért 28 fővel képviselheti magát. Valószínűleg megszűnik a Demokráciák és Sokszínűség Eu­rópája frakció, ötvenfősre nőhet a függetlenek tábora. Mivel a füg­getlenek közé több szélsőjobbol­dali szervezet is tagokat delegál, elképzelhető, hogy létrejön egy szélsőséges frakció is. Az EP történetében eddig nem volt különösebben nagy szerepe annak, hogy melyik európai párt adja a legtöbb képviselőt. A vá­lasztásokra készülve azonban a Néppárt bejelentette, szívesen lát­na az EU kormányának számító Európai Bizottság élén jobboldali politikust. A kezdeményezést az EP liberá­lis frakciójának vezetője, Graham Watson is támogatja. „A múltban inkább az alkalmasság, semmint a politikai hovatartozás számított, most azonban a különböző politi­kai alakulatok egymással versengő jelölteket állíthatnak. Ez azonban az európai politika fejlődésének egészséges útja, visszatükrözi a vá­lasztók akaratát is” - nyüatkozta a Financial Timesnak. Egyetlen helyen, áttekinthető formában gyűjtötték össze a fiatalokat érdeklő információkat Fiataloknak szóló uniós portál nyílt a weben Scwbo» Űptflvy Qtíiimá &áV»Ofe Nápoyéda-L-Zpél • •* • J il dt jJONÍbené ÍJMMa J „A rJl -J Ages# hílp/Aw/ »uiCi3a.eu.^^K)uih/»Ydei(_hu htaml r—------------'rn ■ : ■ ! * ; Európai ifjúsági Portál t IS EUROPA* European Youth Portal & y^pÍYeuth Programme ; White Paper : M What's new? I About 49 Sit» map Üdvözlünk r Ha tervezed, hogy egy másik európai országba mész tanulni, dolgon > Studying vakációzni,.,ha európai tehetőségeket, programokat kéréséi...ha eurép témákról mondanivalód van vagy kérdezni szeretnél, ez a portál a megfete * Working hely árrá, hogy elindulj! Információkat, híreket és vitatémákat kínál - mihda * Volume»! fog / ami Európára és a fiatalokra vonatkozik. *ji «hange* -- Your t ights Május 26., szerda 13,00-15,00 óra: Internet-chat. Viviane Reding < Dalia Grybauskaite oktatási, Ifjúsági és kulturális ügyekért feleli > Portals for youmj FSbízto* Asszonyokkal. pöüpía Még többét a portálról http://europa . eu.int/youth MTI-INFORMÁCIÓ Az Európai Bizottság egy hete nyitotta meg a fiataloknak szóló új internetes portálját, amely álta­lános érdekű és uniós ügyekben kíván mindenre kiterjedő eligazí­tásokkal szolgálni 75 milliós cél­közönségének. A http://europa . eu.int/youth címen elérhető hon­lapról kiindulva olyan kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők, mint például hogyan végezhetnek Észtországban önkéntes munkát, találhatnak-e nyári álláslehetősé­geket Olaszországban, vagy ho­gyan tudnak véleménycserét foly­tatni a kibővült unióról más or­szágokból származó fiatalokkal. A portált Viviane Reding és Da­lia Grybauskaite, a bizottság kultu­rális, oktatási és ifjúsági ügyekért felelős két tagja nyitotta meg. A kezdeményezést bemutató sajtóér­tekezleten Reding elmondta: arra törekedtek, hogy egyetlen helyen gyűjtsék össze, és áttekinthető for­mába rendezzék azokat a fiatalo­kat érdeklő információkat, ame­lyek eddig több ezer weblapon szétszórva voltak megtalálhatók. A fiatalok közreműködésével létrehozott portál, illetve annak fontosabb részei az EU 20 hivata­los nyelvének mindegyikén elér­hetők, mind a 25 tagországról adnak információkat, és több mint 10 ezer weboldalhoz kínál­nak élőkapcsokat. Ez utóbbiakat folyamatosan bővíteni és frissíte­ni fogják. Az Európai Ifjúsági Portál része és egyik eszköze az uniós szinten összehangolt ifjúságpolitikának, amelyben a tagállamok négy fő tematikus területet határoztak meg: a részvételt, a tájékoztatást, az önkéntes tevékenységeket, va­lamint a fiatalok ismereteinek a bővítését, illetve problémáik meg­értését. A miniszterek tanácsa ed­dig az első két területtel kapcso­latban fogalmazott meg célokat, amelyek megvalósítása nemzeti keretek között már megkezdő­dött. A másik két fő feladatra néz­ve a bizottság most tett javaslato­kat célok elfogadására. A tagállamok között az ifjúság- politikában folytatott együttmű­ködés arra is kiterjed, hogy a fia­talok sajátos igényeit, illetve hoz­zájárulását nagyobb mértékben vegyék figyelembe az olyan terü­leteken, mint a foglalkoztatáspo­litika, valamint a társadalmi kire­kesztettség, a fajüldözés és .az ide­gengyűlölet elleni harc. Öt évvel ezelőtt is feszülten várták az európai parlamenti választások eredményét (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents