Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-02 / 126. szám, szerda

ÚSZÓ 2004.JÚNIUS2. Gazdaság és fogyasztók Idén az adószabadság napja az elmúlt évekhez képest egy nappal korábban köszönt be Csökkentve növelték az adóterhet Az átlagfizetésű hazai munkavállaló bárhogyan is tölti ki az adóbevallási ívét, összességében idén mégis többet fizet be az ál­lamkasszába (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Az elmúlt évek stagnálását követően idén némileg mérséklődtek a la­kossági adóterhek, ezért 2004-ben az adószabadság napja a korábbi június 4. helyett június 3-ra esik - de­rül ki a Szlovákiai Adófize­tők Szövetségének elemzé­séből. Az átlagbérből élő a korábbinál azonban mégis többet adózik. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Szlovákiai Adófizetők Szövet­sége (ZDPS), amely 1999 óta vizs­gálja a lakosság adóterhelésének alakulását, 2004-ben június 3- ában határozta meg az adósza­badság napját. Ez az a dátum, ameddig csak az államra dolgo­zunk, ezt követően pedig már csu­pán magunkra. Minél inkább kito­lódik az időpont, annál nagyobb a lakosság adóterhelése. Az adószabadság napja 1999 június 4. 2000 június 9. 2001 június 4. 2002 június 4. 2003 június 4. 2004 június 3. (Forrás: ZDPS) Olasz turistacsalogatás Ránk is vár a velencei régió Pozsony. Olaszország már több évtizede a turizmus célor­szága. Gazdag kultúra, végtelen tengerpartok és nem utolsósor­ban az olasz konyha csalogatják hozzánk évről évre a nyaralni vá­gyókat - ismertette a lényeges tudnivalókat Antonio Banaldo, a velencei régió idegenforgalmi hi­vatalának vezetője. A tájegység legszebb városaira, Páduára, Ve­ronára, Trevisóra, az olívalige- tekkel övezett Lago di Garda tó­ra, valamint a termálfürdőkre hívta fel a nyaralásukat tervezők figyelmét. Reményét fejezte ki, hogy már nem csupán a tengert, hegyeket, művészeti értékeket és a tavakat kedvelő német, osztrák és holland turisták keresik majd a velencei régió nevezetességeit, hanem a szlovákiaiak is. (erf) Ivan Svejna, az F. A. Hayek Ala­pítvány igazgatója szerint a hazai adóreformok összességében alig érezhető hatást gyakoroltak, azaz az adó mértéke csupán némileg csökkent. Ez a számok nyelvén a következőt jelenti: míg 2003-ban a bruttó hazai össztermék (GDP) 42,2 százalékát vonta el és osztot­ta újra az állam, addig 2004-ben a 41,7 százalékát. Ez a 0,5 százalék- pontos különbség eredményezi, hogy a tavalyi június 4. helyett idén június 3-ra esik az adósza­badság napja. Még plasztikusab- ban kifejezve: idén az állam min­den egyes megtermelt koronából 42 fillért von el. Természetesen ez csupán az át­lag, hiszen nem mindegyik polgár­nak azonosak az adóterhei. Ezért a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége a munkavállaló adóterheit is meg­vizsgálta, beleértve a munkaválla­ló utáni, a munkaadó által befize­tett járulékok nagyságát is. A szá­mítások végeredménye módfelett lehangoló. A munkavállaló ugyan­is minden egyes 100 koronából - az összes levonást figyelembe véve - csupán 47,9 koronát kap kézhez, tehát a fennmaradó 52,1 koronát adó, kötelező biztosítás, nyugdíj­alapi befizetés és egyéb elvonás formájában elveszik a dolgozótól. Összehasonlításul, tavaly 47,3 ko­rona volt e mutató. A helyzet azért nem változott érdemben, mert ugyan idén 19 százalékon egysé­gesítették a jövedelemadót, azon­ban a tavalyinál összességében magasabb általános forgalmi adó (14 és 20 százalék helyett egysé­gesen 19 százalék) gyakorlatilag semlegesíti annak jótékony hatá­sát; mindössze annyi történik, hogy közveden adó helyett közve­tett formában járulunk hozzá az államkassza feltöltéséhez. Sőt, a szervezet vizsgálódása során még tovább ment, s megállapította: az ádagfizetésből élő munkavállaló 2004-ben a bruttó béréből a ko­rábbinál kevesebbet kap kézhez. Igaz ugyan, hogy az egységnyi munka elvégzésére fordított költ­ségek csökkentek, azonban e csök­kenést csupán a munkaadó érzi meg, míg az ádagos munkaválla­lónak a nyugdíjreform miatt meg­növekedtek az adóterhei, a maga­sabb áfáról nem is szólva. A ZDPS végkövetkeztetése: az átlagbérű dolgozó tavaly a bruttó bérének 65,3 százalékát kapta kézhez, 2004-ben viszont már csak a 64,3 százalékát. A Forbes amerikai gazdasági szaklap min­den évben összeállítja a Tax Missery Indexet, ami tükörfordítás­ban az adótéboly indexét jelenti. E mutató azt fejezi ki, hogy ha a pol­gárokat és a jogi személyeket az adott országban érvényes összes lé­tező adó felső határával terhelnék, akkor összességében mennyi adót tizemének. E képzeletbeli adóte- her-táblázaton Szlovákia látványo­san javította pozícióját, és a legki­sebb adókat kivető országok felső harmadába került. A volt szocialis­ta országok közül csupán Oroszor­szág, Litvánia, Lettország és Észtor­szág előz meg, míg Magyarország és Csehország már a legnagyobb adóterhek alatt nyögő országok egyharmadába tartozik, (shz) Mindenki az OPEC csütörtöki csúcstalálkozójára vár A terror növeli az olajárat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rijád. A közel-keleti helyzet instabilitása miatt tegnap ismét nőtt az olajár, pedig a kitermelő országok már hajlottak a napi hordómennyiség növelésére. Az ázsiai piacon az olaj hordójának (159 liter) ára elérte a 40,5 dol­lárt. Az északi-tengeri olaj hor­dója is már 37,5 dollár. A Riyad Bank vezető közgazdásza szerint a hétvégi szaúdi terrorakció eredményeként jelentkező pánik az oka az árnövekedésnek és nem a növekvő igények. A fő olaj­kitermelő országok reményei szerint a csütörtökre tervezett bejrúti találkozó kitermelés-nö­vekedést fog hozni. Szaúd-Ará- bia tervei szerint az olajexportá­ló OPEC-országok napi 2,5 millió hordóval több olajat fognak piac­ra dobni, ők pedig még további 800 ezerrel többet. A katari állás­pont is biztató, az energiaügyi miniszter szerint az OPEC annyit fog kitermelni, amennyire igény van. Egy OPEC szóvivő szerint Kuvait, az Egyesült Arab Emirá­tus és Szaúd-Arábia akár napi 3 millió hordós teljesítményt is tudna produkálni. A magasan tartott árak csak rövid távon ked­veznek az olajból élő országok­nak, ugyanis ez hosszú távon a felvevő ország gazdaságának romlásához, másrészről pedig al­ternatív energiaforrások utáni gyorsuló kutatáshoz vezethet. Az olajárak idei eddigi 25 százalé­kos ugrása nem kedvez az euró­pai gazdasági térségnek sem, a várt gazdasági növekedés elma­radhat a várttól (1,7 százalék he­lyett 1,6), és az infláció (1,8 szá­zalék helyett 2) is nagyobb mér­tékben nőhet. (FN, No) Bizonytalan piaci helyzet Csökkent a benzin ára Pozsony. A Slovnaft tegnaptól 30 fülérrel csökkentette a benzin, 70 fillérrel pedig a gázolaj literen­kénti árát. Egy liter gázolajért így június elejétől 33,50 koronát fizet­hetünk. A legolcsóbb benzinfajta, a Normal 91-es tegnaptól 36,20 ko­ronába kerül, míg egy liter Normal 91 UNl-t és Super 95-öst egyaránt 36,60 koronáért tankolhatunk. A Super plus 98-as literjéért tegnap­tól 39,20 koronát kémek. Mindezt a társaság azzal magyarázza, hogy az elmúlt napokban kismértékben csökkent a kőolaj jegyzésára. En­nek fő kiváltó oka az OPEC nyilat­kozata volt, mely szerint a szerve­zet szándékában áll a kitermelési kvóta emelése. Ennek ellenére a pi­ád helyzet továbbra is bizonytalan, vagyis mindkét irányban jelentős ármozgások lehetségesek, (t, s) Béreinkhez képest az élelmiszerárak rendkívül magasak, ezért nem marad elég pénzünk a megtakarításokra Többségünk bankban tartja a pénzét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Többségünk még mindig élelmiszerre, valamint vil­lany-, gáz- és vízdíjakra költi havi bevételeinek egy jelentős részét. A statisztikai hivatal elemzése szerint havi kiadásainknak ez a két tétel átlagosan a 15-20 száza­lékát teszi ki. t Tavaly ugyan a lakosság átlagos bevételei mintegy 6 százalékkal emelkedtek, az ezzel párhuzamos áremelkedés azonban erősen be­határolta a vásárlási lehetősége­inket. Mivel béreinkhez képest az élelmiszerárak rendkívül maga­sak, nem marad elég pénzünk a megtakarításokra. Ha mégis sikerül valamit meg­takarítani, akkor a szlovák lakos­ság nagy része a pénzét még min­dig a bankok folyószámláin tartja. A lakossági betétek összege a ha­zai bankokban tavaly elérte a 375,9 miüiárd koronát, ami alig 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel szem­ben a pénzügyi szolgáltatóknál el­helyezett pénzösszeg 174 száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, elérve a 38,4 mil­liárd koronát. Növelte nép­szerűségét az életbiztosítás is. Er­re 11 százalékkal többet, vagyis mintegy 17,3 milliárd koronát költöttünk, míg a járulékos nyug­díj-biztosítókban 13 milliárd ko­ronánk volt. Ez utóbbi nép­szerűsége az elmúlt évben 73 szá­zalékkal nőtt. Sokan azonban nemcsak hogy nem tudnak félretenni, de a be­vételeik sem elegendők az igé­nyeik kielégítéséhez. Ezért Szlo­vákiában is egyre többen folya­modnak hitelhez. A bankok által folyósított kölcsönök összege az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, és 2003 végére már elérte a 85 milliárd koronát. Ennek az összegnek a nagy ré­szét azonban még mindig a la­káskölcsönök teszik ki. Jelzálog- hitelre a hazai pénzintézetek a tavalyi évben 25,2 milliárd koro­nát fordítottak. Ez utóbbi hitele­zési forma népszerűségét jelzi, hogy a folyósított összeg 117 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A valódi fo­gyasztói hitelek a 9 milliárd ko­ronát sem érik el. Részletfizeté­ses társaságaink, a pénzügyi elemzők szerint, tavaly mintegy 11-13 milliárd koronányi hitelt nyújtottak, ez azonban mára to­vább nőtt. (n, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ALA-hitelek még ebben a hónapban Pozsony. Az Állami Lakásfej­lesztési Alap (ÁLA) várhatóan július elsején állítja le a lakás- támogatási kérvények fogadá­sát - állítja Kása Zoltán, az alap igazgatója. Május 30-ig az alaphoz összesen 3,625 milli­árd koronányi kérvény érke­zett, miközben az éves költség- vetésük 3,126 milliárd korona. Ahhoz azonban, hogy befa­gyasszák a kérvények fogadá­sát, a kormány jóváhagyására is szükségük lesz. (SITA) Akadályok nélküli horvát nyaralás Split. Nyárig két, mozgás- korlátozottak igényeihez alakí­tott strandot adnak át a horvát­országi Splitben. A közkedvelt kirándulóhelyen, a Maijan északi részén és az elővárosi Znjanban többméteres kapasz­kodókat szerelnek fel, amelyek megkönnyítik a tengerbe me­netelt és a kijövetelt is. A me­gyei idegenforgalmi illetékesek szerint nemcsak a helybéli, több mint 800 mozgáskorláto­zott fürdési lehetőségét oldot­ták meg, számolnak a külföldi hátrányos helyzetű turisták ér­deklődésével is. (erf) Térségünkben nőtt legjobban a kivitel London. 1993 és 2002 között a világon Magyarországon nőtt leggyorsabban az export volu­mene. Az éves átlagos növeke­dési ütem 14,5%-os volt. Csak Írország és Dél Korea volt képes hasonló eredményre. A közép­európai térség egészében is jól szerepelt. Az exportnövekedés alapján összeállított lista első 10 helyén négy közép európai új EU-tag szerepel: Magyaror­szág mellett Lengyelország (5., 12,3%-kal), Csehország (8., 9,3%-kal) és Szlovákia (10., 8,5%-kal.) (n) Újra deficites a költségvetés Pozsony. Míg március végé­re, április elejére az állami költ­ségvetésben jelentős többletet sikerült elérni, az állam a gaz­dálkodását május végére már újra hiánnyal zárta. Március vé­gére 1,199 milliárd koronával, áprilisra 5,723 milliárd koroná­val haladták meg az állami költ­ségvetés bevételei a kiadásokat. Májust azonban már 2,270 mil- liárd koronás hiánnyal zártuk. Ez a tavalyi év azonos időszaká­hoz képest viszont jelentős ja­vulásnak számít, hiszen az el­múlt év első öt hónapjában ennél 28,3 milliárd koronával magasabb volt a deficit. A költ­ségvetési törvény az idei év egé­szére 78,495 milliárd koronás hiánnyal számol. (TASR) A Gazprom vevő lenne a Jukoszra Moszkva. Az orosz gázóriás bejelentette, hogy kész meg­venni a Jukosz vagyontárgyait, ha azokat eladásra kínálnák fel. Az ügy hátterében az áll, hogy a Jukosz még a múlt hé­ten figyelmeztetést adott ki, amely szerint az adóhatóság 3,5 milliárd dolláros követelése miatt még az idén fizetésképte­lenné válhat a társaság, (t, m) Konferencia az uniós pénzekről Pozsony. Az építésügyi és ré­giófejlesztési tárca június 10-ére és 11-ére a Pozsonyi kerület 100 polgármesterét és vállalkozóját hívta meg arra az általa szerve­zett konferenciára, amelynek a célja az Egységes Programozási Dokumentum Pozsonyra érvé­nyes 2. célkitűzésének a nép­szerűsítése. Míg az első nap a polgármestereket várják, a má­sodik nap a vállalkozóknak van fenntartva. A csatlakozás utáni uniós támogatások iránt ér­deklődők választ kaphatnak ar­ra, hogy mekkora támogatást igényelhetnek, és mit kell ten­niük ahhoz, hogy ezt meg is kapják. (TASR) Pénztárcakímélő közbeszerzés Pozsony. A közbeszerzési el­járásoknak köszönhetően az ál­lamigazgatásnak, az önkor­mányzatoknak, a természetes monopóliumoknak és egyéb közbeszerzőknek a tavalyi év­ben együttesen 6,31 milliárd koronával sikerült csökkenteni­ük a kiadásaikat, ami 9,35 szá­zalékos költségmegtakarítás­nak felel meg. Mindez a hazai bruttó termék 5,12 százaléka. A nyugat-európai országok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzéssel akár 15 száza­lékos költségmegtakarítást is el lehet érni. (TASR) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 39,995 Lengyel zloty 1,262 29,852 23,972 Svéd korona Svájci frank USA-dollár 8,610 60,001 Magyar forint (100) 15,898 4,394 5,377 Szlovén tollár (100) 16,729 26,159 32,658 VETEL- ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volks bank 38,81-41,11 31,44-33,84 1,23-1,29 14,91-16,91 OTP Bank 38,91-40,94 31,72-33,48 1,23-1,30 15,32-16,49 Postabank 38,89-40,97 31,85-33,55 1,24-1,30 15,28-16,54 SzL Takarékpénztár 38,90-40,90 31,74-33,41 1,23-1,30 15,18-16,61 Tatra banka 38,89-40,97 31,85-33,55 1,24-1,30 15,28-16,54 UniBanka 38,93-40,97 31,91-33,58 1,24-1,30 15,28-15,28 Általános Hitelbank 38,86-40,94 31,81-33,51 1,23-1,30 15,01-16,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents