Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-15 / 137. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 15. 41. JÓKAI NAPOK 9.30 -VMK Ágai Ágnes: Kamaszságok Boncák, Lakszakállas Rendezte: Domonkos Zsuzsa MAI MŰSOR 17.30 VMK Moliere: A mizantróp Bárka Színpad - Léva Rendezte: Tóth Gábor 11.00-VMK Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka KGSZT - Kassa Rendezte: Bodon Andrea 14.00 - VMK - szakmai értékelés 20.00-VMK Egressy Zoltán: Portugál Zsákszínház - Fülek Rendezte: Mázik István 22.30-RÉV Fesztiválklub SZÍNHÁZ POZSONY KIS SZÍNPAD: Beszélgetés az ellenséggel, Csend 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Trója (amerikai) 16.30,19.30 MLADOST: Felül semmi (angol) 17.30, 20 TATRA: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Holnapután (amerikai) 16.20, 19, 21.40 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 14.10, 16.10 21 gramm (amerikai) 18.50, 21.30 Starsky és Hutch (amerikai) 14.30, 16.30, 18.40, 20.50 Trója (amerikai) 14.20, 16, 17.30, 19.30, 20.40 Mackótestvér (amerikai) 15.20, 17.20 Halálos kitérő (amerikai) 19.40, 22 Van Heising (amerikai) 15.50, 18.30, 21.10 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.50, 18, 20.30 A passió (amerikai-olasz) 14.10, 16.40 Életeken át (amerikai-kanadai) 19.20, 21.50 Pán Péter (amerikai) 15,17.40 Bolero (cseh) 20.10 Minden végzet nehéz (amerikai) 15.40, 18.20, 21 Baromi jó 2 (cseh) 15.30, 17.50, 19.50, 21.50 PÓLUS - METROPOLIS: Baromi jó 2 (cseh) 14.10, 16, 18.10, 20, 21.50 Starsky és Hutch (amerikai) 13.20, 15.25, 17.30, 19.35, 21.40 Életeken át (amerikai-kanadai) 13.10, 15.35,18.05, 20.30 Holnapután (amerikai) 14,15,16.15,17.15, 18.35, 19.30, 21,21.45 Trója (amerikai) 13.15, 14.40, 16.20, 17.40.19.20, 20.45 Van Heising (amerikai) 21.15 Bolero (cseh) 14.35,16.45 Minden végzet nehéz (amerikai) 18.50 TATRA: Baromi jó 2 (cseh) 16.30, 18, 20 CAPITOL: Starsky és Hutch (amerikai) 16,18,20 ÚSMEV: Bolero (cseh) 16 Holnapután (amerikai) 18,20.30 IMPULZ: Órák (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Gothika (amerikai) 21.30 GALÁNTA- KERTMOZI: Minden végzet nehéz (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Swimming Poll (amerikai) 17, 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: 21 gramm (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Életeken át (amerikai-kanadai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Felül semmi (angol) 16.30,19 GYŐR PLAZA MULTIPLEX: Gothika (amerikai) 13.15 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 13, 14.15, 15.30, 16.45, 18, 19.15, 20.30 Holnapután (amerikai) 13, 13.45, 15.15, 16.15, 17.45, 18.45, 20.15 Kill Bill 2 (amerikai) 15.45, 19.30 A rém (amerikai) 17.45, 20.15 A titkos ablak (amerikai) 14,16,18, 20 Van Heising (amerikai) 14.15,17,19.45 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Az elmúlt évad legjobb előadásai Kisvárdán Határon túli magyar színházak fesztiválja MTI-HÍR Kisvárda. A határon túli magyar színházak XVI. fesztiválja június 17-én kezdődik Kisvárdán. A Művészetek Házával közösen rendezett seregszemlén Románia, Szlovákia, Szerbia-Montenegró és Ukrajna magyar nyelvű társulatai közül tizenhét vesz részt - mondta Nyakó Béla, a helyi Várszínház igazgatója. A legtöbb teátrum ezúttal is Erdélyből érkezik. A Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei településen előadást tart a Csíkszeredái, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári színház. Ezenkívül öt romániai magyar bábszínház is előadást tart a fesztiválon. Délvidékről négy társulat, a szabadkai Kosztolányi Színház és a Népszínház, valamint az újvidéki és a vajdasági színház vesz részt. Felvidékről a dunaszerdahelyi, a kassai és a révkomáromi teátrum művészei lépnek fel. Kárpát- aljáról a beregszászi társulat jelezte szereplését. A június 26-ig tartó seregszemlén az elmúlt évad legjobb határon túli előadásait láthatják majd az anyaország színházkedvelői - mondta a Várszínház igazgatója. A nyitó napon a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház lép fel, a Szarvassá változott fiú - kiáltás a titkok kapujából című, Juhász Ferenc műve alapján született darab vendégszereplője Törőcsik Mari lesz. A határon túli magyar színházak az idén is a kisvárdai Várszínházban és a helyi művelődési központ színháztermében tartják előadásaikat. Beszélgetés Kóka Rozália mesemondóval és népmesegyűjtővel, a népművészet mesterével „A mese felvértez és bátorít” Kóka Rozália történeteit éppen olyan szeretettel fogadják az óvodákban, mint az idősek otthonában. Legjobban a bukovinai székelyek örülnek meséinek. Nem véletlenül: édesanyja bácskai magyar, édesapja pedig bukovinai székelyként 1941-ben települt Szabadka közelébe, Bajmokra. Kóka Rozália egyéves volt, mikor családja 1944 októberében menekülni kényszerült. A bukovinai székelyek 1945- ben a Dunántúlon, a Völgységben telepedtek le, innen 1962-ben szüleivel Érdre költözött. BODNÁR EMESE A Pozsonyi Casinóban a bukovinai székelyek történetéről tartott előadást. Nehéz gyerekkora volt, mégis akkor kapta meg az élettől azt, ami meghatározta felnőtt éveit, és amiből a legtöbbet adott és ajándékoz máig is az embereknek... Nagyon szerencsés voltam, mert amíg a felnőttek dolgoztak a mezőn, a szomszédunkban egy öreg apóka mesélt nekünk, négyöt esztendős gyerekeknek. Egy nagy körtefa alatt, csíkos rongypokrócokon üldögélve hallgattuk a szebbnél szebb meséket. Egy- egy történet végén az öreg mindig megrázta a körtefát, mi pedig felkapkodtuk és elmajszoltuk a körtét. Utána jöhetett a következő történet. Innen ered az a fantasztikus vonzalom, amit ma is érzek a mesék iránt. Sajnos, ma már egyet sem tudok felidézni azokból a mesékből, amit akkor hallottam. Megmaradt azonban bennem, hogy a mese szép és jó, lázba hoz, elröpít a valóságból. Rengeteget mesélt már gyerekeknek és felnőtteknek művelődési házakban, könyvtárakban, templomokban, de még börtönben is. Miként vált hivatásává a mesemondás? 1971-ben tizenegy székely asz- szonyból megalapítottam az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. A sok viszontagság során ugyanis Érdre is elvetődött háromszáz család. Először csak népdalokat énekeltünk népviseletben. Egyik Erkel Színház-beli fellépésünk után, amikor kiléptünk az utcára, a járókelők azt találgatták, hogy Kóka Rozália a Pozsonyi Casinóban (Könözsi István felvétele) bolgárok vagy oroszok vagyunk- e. Végtelenül megbántódtam, hogy nem ismernek minket. Ezért attól kezdve mindig elmondtam az együttesem műsora előtt a székelyek történetét. Mikor tanítottam, a tanítványaimnak is meséltem jutalmul. így vált lassan a mindennapjaim részévé a mesélés. Már fiatalon elkezdett meséket gyűjteni... Éppen csak elmúltam tizennyolc éves, amikor a kaposvári tanítóképzőbe kerültem. Az első vakációnkon egy nyelvész tanárom megkért, hogy gyűjtsék a mi bukovinai székely meséinkből. Megkerestem a már másik faluba költözött Aranyosi Árpád bácsit és kilenc történetet mindjárt magnóra is vettem. Mérföldkő volt az életemben ez a munka. A néprajzi gyűjtők országos pályázatán második helyezést kaptam érte. Jutalmul a nyertesek meghívást kaptak Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Itt mindenkivel találkoztam, aki fontos lett sorsom alakulásában. Barátságot kötöttem többek között Diószegi Vilmos családkutatóval, Domonkos Pál Péter bácsival, Morvái Péterrel. Köztük volt még a nagy mondakutató, Lengyel Dénes felesége, Kovács Ágnes is. Gömörben, Mátyusföldön, Zoboralján hat filmet készített a Magyarország határain túl élő magyar népcsoportok mindennapjairól. Nem először jár Pozsonyban sem. Hogy kezdődött az ismeretség? Az érdi művelődési házban 1981-ben megszerveztem a Bartók Népzenei Tábort, amelyre tizenkét fiatal jött el Pozsonyból. Ezekkel a gyerekekkel tíz gyönyörű napot töltöttünk együtt. A következő évben mi látogattunk Pozsonyba. Különösen jó barátságba kerültem Hushegyi Gáborral és a családjával, valamint Méry Margittal, akivel a népdalköri eseményeken, a nyári néprajzi táborokban ismerkedtünk meg. Előadóként, televíziósként, táborozóként Dévénytől Ungig fokozatosan bebarangoltam Szlovákiát. Egy művelődési tábor alkalmával társaimmal meglátogattuk Molnár Imrét, a jeles történészt. Ő mondott egy Mátyás-mesét, amely A Mátyás király rózsát nyitó ostornyele című kötetembe is bekerült. Könyvei nem néprajzi kiadványok, hanem összegyűjtött, majd újramesélt anyagok. Miért? A mai gyerekek már nem értenék meg a tájszavakat, nehézkessé tenné számukra az olvasást. Úgy érzem, hogy itt a szlovákiai magyaroknál egy kicsit megkoptak a hagyományok a moldvai magyarság archaikus világához vagy a bukovinai székelyek népdalaihoz, apokrif imáihoz és meséihez képest. Valószínűleg azért van ez így, mert itt sokkal előbb kezdődött a polgárosodás, mint a moldvai magyaroknál. A bukovinai székelyek pedig közel kétszáz esztendőt töltöttek a Kárpátokon túl. Abban az idegen környezetben megőrződött az Erdélyből elvitt mesekincs. Adott már ki mesekönyvet saját történeteivel? Saját mesét még nem írtam és szerintem nem is fogok. Teljesnek érzem a népmesevilágot: minden benne van. Egy gyerek, ha néhány mesekönyvet elolvas, tudni fogja, hova tartozik, megismeri a szokásokat, az erkölcsi tilalmakat. Mindennek megvannak ugyanis a törvényei. Ha ezeket áthágják, akkor szörnyű nagybajok támadnak. A mesékben ez mind-mind benne van, és a gyermek a mesék révén jut hozzá ezekhez a nagyon fontos, az életre felkészítő ismeretekhez és tapasztalatokhoz. A mese felvértez és bátorít: ne hagyd magad, tudd, hogy ki vagy, mi a célod, és arra buzdít, hogy harcolj érte. Kóka Rozália mesemondó 1943-ban született a jugoszláviai Bácskában. Pedagógus, gyermekújságíró. 1973-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere, majd 1993-ban a Népművészet Mestere címet. 1976 óta hivatásos előadóművész. Gyűjtéseiből több könyve jelent meg. Az aranyhajú ikergyermekek című moldvai csángó mesékből álló kötetét az idei Ünnepi Könyvhéten mutatták be. Megnövekedett a terjedelem, sok a színvonalas olvasnivaló a Szőrös Kő legújabb lapszámában Hét új alkotó a Startvonalon LAPAJÁNLÓ A szépirodalmi rovat Nagy Farkas Dudás Erika vajdasági szerző prózájával indul, amely megrázó- an jeleníti meg a háború által szétzilált vajdasági közösségek hétköznapjait, emberi sorsokat követ nyomon, és átélhető hitelességgel ad képet a lelki-társadalmi folyamatokról, egy olyan világról és élethelyzetről, amelyet tájainkon már csak a történelemkönyvek lapjain véltünk fel- lelhetőnek. Szeles Annamária új verseit Francoise Bréda Dirib-darab című abszurd drámája követi, amelyben a szerző napjaink Kolozsvárjának hangulatát idézi meg, kifigurázva az új néposztályok szokásait és jellemét. A Startvonal című rovat nyolc szerzője közül hét először közöl: Bárdos Kinga, Varga Melinda, Skabella Gábor és Bálint László versekkel, Kelemen Zoltán, Hámori Zsófia, Racko Tibor pedig prózával jelentkezett. Mind másmás színt és témát képvisel. Rajtuk kívül még Dömény Andrea egyre ígéretesebb, tematikailag és írói eszközeiben színesedő novellái kaptak helyet a folyóiratban. A Kő kövön rovat Bréda Ferenc színházelméleti esszéjét közli Miszlik, avagy miegymás arról, hogy mi mégis a mimesis címmel, Kelemen Zoltán meséről mesére című tanulmányában pedig a Tolkien-művek műfajelméleti dilemmáit járja körül. A lapszám recenziót is közöl Roch Carrier: Háborúzzunk! Yes, Sir! című könyvéről. A könyvismertetések L. Simon László, Lászlóffy Csaba, Dömény Lóránt és Karácsonyi Zsolt egy-egy új kötetét mutatják be. A Szőrös Kő legújabb számát az érsekújvári Berta András izgalmas szociofotói illusztrálják. A címlapon és a hátoldalon Csor- ján Melitta alkotásai kaptak helyet. (hir)
