Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-14 / 136. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 14. RÖVIDEN Eltemették Ronald Reagant Los Angeles. A róla elnevezett könyvtár melletti ligetben temették el a kaliforniai Simi Valley-ben Ronald Reagan volt amerikai elnököt. Az Egyesült Államok 40. elnökének földi maradványait családtagjai és barátai - több mint hétszáz ember - jelenlétében helyezték végső nyugalomra pénteken a Los An- gelestől északnyugatra fekvő településen, az elhunyt akaratának megfelelően akkor, amikor leszállt a nap a Csendes-óceán felett. (MTI) Támadások amerikaiak ellen Rijad. Az al-Kaida terrorszervezet bejelentette, hogy fegyveresei elraboltak egy Szaúd-Arábiában dolgozó amerikai állampolgárt. Ezt egy iszlám honlapon tették közzé. A szöveg mellett egy útlevélkép és egy Paul Marshal Johnson névre kiállított vállalati igazolvány látható. Szombaton agyonlőttek Ri- jadban egy amerikai állampolgárt. Az al-Kaida közleménye szerint az elrabolt és a meggyilkolt amerikai „ugyanabban a katonai szektorban” dolgozott. (MTI) Paul Marshal Johnson igazolványképe (Reuters) Lebontják a gázai telepesek házait Jeruzsálem. Izrael le fogja bontani a visszavonulási terv alapján jövő szeptemberig távozó gázai zsidó telepesek házait - közölte egy kormányilletékes. A névtelenséghez ragaszkodó illetékes azzal a céllal magyarázta az elhatározást, . „nehogy terroristák vagy a Jasszer Arafat (palesztin elnök) által vezetett maffia kezébe kerüljenek” az épületek. Másként történne, ha Izrael biztosítékot kapna, hogy a házakat palesztin menekültek kapják. (MTI) Megússza a tömeggyilkos McAlester. Nem tudtak közös döntésre jutni az esküdtek az amerikai Oklahoma Cityben 1995-ben elkövetett robbantásos merénylet társtettesének ügyében, így Terry Nichols megmenekült a halálos ítélettől. A hat férfiből és hat nőből álló esküdtszék háromnapi vita után közölte, hogy nem tudott közös véleményre jutni: kivégzés, vagy életfogytiglani börtön legyen a sorsa a vádlottnak. Ugyanezek az esküdtek május végén Terry Nicholst bűnösnek találták 161 rendbeli emberölés vádjában. (MTI) Tegnap este tíz órakor befejeződtek az Európai Unió huszonöt tagállamában az eddigi legnagyobb európai választások Érdektelenségbe fulladt az EP-voksolás Eh az EP-választáson. Az idős budapesti hölgy és a kutya első európai uniós voksolásukon. (Reuters-felvétel) Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) maratoni választási folyamatának utolsó és földrajzi értelemben legkiterjedtebb napja virradt fel tegnap: a huszonöt tagállam közül tizenkilenc mintegy 350 millió szavazásra jogosult polgára dönthetett a 732 tagú uniós testületbe delegálandó jelöltekről. ÖSSZEFOGLALÓNK Az EP-választás folyamata csütörtökön kezdődött el Nagy-Britan- niában és Hollandiában. Csehország, Írország, Lettország és Málta szavazásra jogosult polgárai pénteken és szombaton adhatták le szavazataikat. Az első eredményeket tegnap este tíz óra után, lapzártánkat követően hozták nyilvánosságra. A közvélemény-kutatások szerint a részvétel európai uniós szinten 47-52 százalék körül volt. Európa polgárainak több mint fele otthon maradt. Alacsony részvétel Közép-európai idő szerint 14 óráig a német szavazók 20,4 százaléka adta le voksát a reggel 8-kor kinyitott szavazóhelyiségekben. A voksolás 18 óráig tartott. A spanyolországi szavazók 24,71 százaléka járult az urnákhoz 14 óráig, szemben az 1999-es 35,15 százalékkal. Portugáliában a több mint 8,7 millió választópolgárnak mindössze 14,18 százaléka szavazott 13 óráig. A dán szavazók csaknem 24 százaléka voksolt 14 óráig, az 1999-es részvételi arány 49,5 százalék volt. Cipruson 16 órakor bezárták a szavazóhelyiségeket. Az első jelentések szerint a 70,4 százalékos részvételi arány mintegy 20 százalékkal volt alacsonyabb az előrejelzéseknél. A szigetországban kötelező a szavazáson való részvétel, de a hatóságok korábban közölték, hogy a távol maradókat ez esetben nem sújtják pénzbüntetéssel. Ennél is többen, a választók 82 százaléka vett részt a voksoláson Máltán. A negatív csúcstartó valószínűleg Lengyelország lesz, ahol tegnap délig a szavazók mindössze 5,83 százaléka járult az urnákhoz, bár a szavazóhelyiségek itt is tízig nyitva voltak. Csehország Csehországban az ellenzéki polgári demokraták és a kommunisták sikerét hozta a becslések szerint az európai parlamenti választás. A Cseh Televízió számára az SC and C közvélemény-kutató intézet által készített exit pollok szerint az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) kapta a szavazatok 31 százalékát, a szintén ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 17, a legerősebb kormányerő, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 10,5, a parlamenten kívüli Függetlenek Szövetsége-Eu- rópai Demokraták, valamint a Függetlenek 10 és 8,5, míg a kisebbik koalíciós párt, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDÚ-CSL) nyolc százaléknyi szavazatot kapott. A 24 cseh európai mandátum megoszlása ennek alapján a következő lenne: ODS kilenc, KSCM öt, CSSD és az európai demokraták három-három, míg a KDÚ-CSL és a függedenek két-két mandátumot szereznének. A három párti kormánykoalíció legkisebb tagja, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió a becslések szerint csak két százalékot kapott. A választáson való részvétel a becslés szerint igen alacsony, mintegy 29 százalékos volt. Vladimír Spidla kormányfő és szociáldemokrata pártelnök elis- irterte, hogy pártja nagyon gyengén szerepelt az európai választáson. Petr Mares, az uniósok elnöke megerősítette, hogy betartja ígéretét, s tekintettel pártja gyenge eredményére megválik a pártelnöki tisztségtől. Megfigyelők szerint a választás eredménye gyengíti a kormánykoalíció pozícióját, de előrehozott parlamenti választást egyelőre senki sem akar. Általános vélemény, hogy a kabinet óvatosabban fog hozzáállni a reformokhoz, hogy visszaszerezze a megrendült bizalmat. A kormányt gyengítheti Karel Cermák, az igazságügyi tárca vezetőjének lemondása is. Magyarország 38,4 százalékos volt a részvételi arány Magyarországon, az urnák hétkor zártak. A Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2 mandátumot szerez, az MDF pedig 1 mandátumhoz jutott. A Fidesz 46 százalékot, az MSZP 37 százalékot, az SZDSZ 8 százalékot, az MDF pedig 5 százalékot szerez. A legtöbben Budapesten, a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szavaztak. Haláleset miatt néhány percre fel kellett függeszteni a szavazás Debrecenben. Egy idős férfi délelőtt a szavazókörben szívinfarktus következtében meghalt. Lettország A lett ellenzéki pártok vezettek szombat délután az első exit pollok tanúsága szerint az európai parlamenti választásokon. A megkérdezettek 29 százaléka a jobboldali-liberális Haza és Szabadság pártra szavazott, 20,67 százalék a jobbközép Új Időt, a néhány hónapja menesztett elnök, Einars Repse pártját választotta. 9,67 százalék volt az oroszajkúak pártjára szavazók aránya. A miniszterelnök vezette Zöldek és Földművesek Szövetségére csak 6,51 százalék adta a voksát, a koalíciós partner Néppártra pedig 5,45 százalék. Ausztria A Wolfgang Schüssel kancellár vezette kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) küldheti a legtöbb osztrák képviselőt (7) az Európai Parlamentbe, jóllehet ugyanúgy 34 százalékos támogatottságot ért el, mint a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), amely csak hatot - derült ki az osztrák televízió választási műsorában közölt előzetes adatokból, amelyeket a szavazatok 51 százalékának összeszámolása alapján nyertek. 14 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végzett a szociáldemokrata pártból kivált Hans-Peter Martin, aki független listájával 2 mandátumot tudhat magáénak. Az osztrák Zöldek 11,3 százalékos támogatottsággal 2 képviselői helyet szereztek, míg az egykoron Jörg Haider populista politikus vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) csak 6,1 százalékos eredményt ért el, s csak 1 képviselője lesz az EP-ben az eddigi öt helyett. A választási részvétel 40 százalékos volt. Nagy-Britannia A vasárnapi brit sajtó nem zárja ki, hogy a brit EU-tagság feladását nyíltan hirdető Függetlenségi Párt (UKIP) akár meg is nyerhette a brit európai parlamenti választásokat. A konzervatív The Sunday Telegraph és a liberális The Independent on Sunday egyaránt azt írta, hogy a kormányzó Munkáspárt attól tart: a UKIP-é lesz a legnagyobb brit frakció az Európai Parlamentben. A UKIP az előző, 1999-es EP-választásokon 7 százalékot kapott, amivel 3 helyet szerzett az uniós törvényhozásban. A párt vezetői 20 százalék feletti szavazat- arányt jósoltak, és azt sem tartották lehetetlennek, hogy a legszélsőségesebben EU-tagságellenes brit párté lesz a legnagyobb brit frakció az Európai Parlamentben. A The Sunday Telegraph által idézett belső munkáspárti előrejelzés valószínűsíti, hogy a baloldali kormánypárt a csütörtöki angol-walesi helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos veszteségek után az egyidejűleg tartott EP- választáson esetleg még rosszabb eredményt ért el. Kormányon lévő brit párt helyi választásokon még soha nem volt kénytelen beérni a harmadik hellyel a brit demokrácia eddigi történetében. Tony Blair kormányfő, akinek politikai túlélését a rendkívül rossz eredmények után ismét sokan megkérdőjelezik, elismerte, hogy a választásokra az iraki háború „vetett árnyékod’, kitartott ugyanakkor a katonai beavatkozásról hozott döntése mellett. De valószínűleg a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a konzervatívok sem ünnepelhetnek az eredmények ismeretében. Belgium, Luxemburg Valóságos választási nagyüzem volt Belgiumban és Luxemburgban: a két Benelux-államban ugyanis nemcsak az európai parlamenti képviselőkről szavaznak, hanem Belgiumban egyben regionális, Luxemburgban pedig országos parlamenti választást is tartanak. A szavazás minkét országban kötelező. Noha mind a két ország kulcsszerepet játszik az Európai Unióban (Brüsszel az EU három fő döntéshozó szerve közül kettőnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a székhelye, Luxemburg pedig olyan fontos intézményeknek ad otthont, mint az Európai Bíróság, illetve az Európai Beruházási Bank), a szavazás igazi tétje ezúttal nem a 24 belga és a 6 luxemburgi európai parlamenti mandátum megoszlása volt, hanem az, hogy milyen eredményt hoz a két belpolitikai jellegű voksolás. Luxemburgban a kormánykoalíció fennmaradása volt a tét: miközben a kormányfő, Jean-Claude Juncker halladanul népszerű, s ez pártját, a Keresztényszocialista Pártot is kedvező helyzetbe hozza. Belgiumban a regionális választások, a három országrész, Flandria, Vallónia és Brüsszel-főváros helyi parlamentjeinek megválasztása fontos esemény, mert a régiók a szövetségi jellegű belga államberendezkedésben nagyon fontos, önálló szerepet játszanak. Litvánia Az európai parlamenti képviselők mellett államfőt is választottak tegnap Litvániában. A balti államban április elején mozdították el hivatalából az alkotmány megsértésének vádjával Rolandas Paksas államfőt. Az új elnök választását az európai parlamenti szavazás napjára tűzték ki. Az előrejelzések az elnökválasztás legnagyobb esélyesének Valdas Adamkus volt államfőt tartják, aki 2002-ben Paksasszal szemben maradt alul. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a 77 éves politikus már az első fordulóban megszerzi a megválasztáshoz szükséges abszolút többséget. (mti, kés) Viszonylag magas részvétel a szerb elnökválasztáson Ellenzéki előretörés Kiszabadult fogságából nyolc török építőmunkás és egy egyiptomi sofőr Tucatnyi áldozat Irakban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Több mint egy tucat halálos áldozatot - köztük egy magas rangú tisztségviselő életét - követelték erőszakos cselekmények tegnap Irakban, bő két héttel a hatalom tervezett átadása előtt. Ismeretlen fegyveresek agyonlőtték reggel az iraki oktatási minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős igazgatóját. Kemál el- Dzsárrát a háza előtt, a Bagdad nyugati részén lévő, többségében szunnita muzulmánok lakta al- Gazalia negyedben érték a halálos lövések. Húszonnégy óra leforgása alatt ily módon már a második magas rangú iraki kormányzati tisztségviselőt gyilkolták meg Bagdadban. Szombaton Basszám Szalim Kubbát, az iraki külügyminisztérium főigazgatóját ölték meg ismeretlen támadók. Ismeretlen támadók agyonlőtték vasárnap a bagdadi egyetem egyik földrajzprofesszorát is, amikor kilépett az egyetemi városrész területéről. Kórházi források szerint legalább 7 iraki öngyilkos merénylet következtében vesztette életét, míg 23 másik megsebesült az iraki fővárosban. Hajnalban viszont életét vesztette hat iraki a Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok vezette milicisták és amerikai katonák között kirobbant tűzpárbajban. A véres események ellenére tegnap visszanyerte szabadságát két külföldi túsz: egy török és egy egyiptomi állampolgár, akiket fogva tartóik nem engedtek szabadon még szombaton hét török építőmunkással együtt, akiket a hét elején ejtettek túszul. Eredetileg ki akarták őket végezni. A bagdadi török nagykövetség nem fedte fel, hogy volt-e szerepe a munkások szabadulásához vezető tárgyalásokban. MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A korábbi három, kudarccal végződött elnökválasztáshoz képest viszonylag magas részvétel mellett, szabálytalanságok nélkül folyt tegnap a szerbiai elnökválasztás. A Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű belgrádi székhelyű szervezeten kívül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió és az Európa Tanács szakértői kísérik figyelemmel a szavazást. A választás rendben zajlik, nem voltak gondok Koszovóban sem - a tartományban 241 szavazóhelyiségben lehet voksolni -, eltekintve attól, hogy egy pristinai szavazóhelyiség egy órával később nyitott. Helyszíni beszámolók szerint a békefenntartó erő katonái végzik szokásos tevékenységüket, fokozott biztonsági intézkedéseket nem foganatosítottak. Az utóbbi napokban közzétett közvélemény-kutatások szerint a választás első fordulóját Tomisz- lav Nikolics, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese nyeri meg, s mellette Borisz Tadics, az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt (a meggyilkolt volt miniszterelnök, Zoran Djindjics pártja) elnöke jut tovább a második körbe.
