Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-12 / 135. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 12. Családi kör 13 HÉTVÉGI OLVASMÁNY Levél a szerkesztőhöz - Nem megyek Amerikába KRÚDY GYULA Mélyen tisztelt Szerkesztő Barátom, nemigen untatlak a magam dolgaival, mert voltaképpen nincsenek is olyan dolgaim, amelyek érdekesek leltemének. Már esztendők óta mindent a magam kedvéért vagy elkedvetlenítéséért csinálok. Éppen az életmódom, magányom, nemtörődésem engedi meg ezt a horribilis luxust. Most azonban mégiscsak elő kell hozakodni a Remetével, állj elő, vén Márkus, vedd le a süveged, és mondd el szépen sorjában, hogy mi történt veled a pünkösdi ünnepek alatt, amely dolgok megzavartak mindennapi teendőidben. Levelet hozott Szabó bácsi Amerikából (mert az én házam táján a levélhordónak, kéményseprőnek, újságos asszonynak, házaló kereskedőnek, hivatali kézbesítőnek, házalónak éppúgy szokás ismerni a nevét, mint valami falusi házban). A levelet Edward K. (azért nem írom ki a teljes nevét, hogy megkíméljem őt mindenféle levelektől) Los Angelesből 352 W. 96 St. írja, aki egyszerűen meghív Amerikába. Hallotta, hogy beteg voltam, hallotta, hogy nem vagyok gazdag ember, hogy könyveket írok (mennyi mindent meghallanak Los Angelesben!), hagyjam ott tehát a Margitszigetet, és menjek Los Angelesbe, ahol legutóbb is 15 000 dollárt fizettek Biró Lajosnak Hotel Imperial című darabjáért. Ott van még Vajda Ernő, Bánky Vilma, Fülöp Ilona, Kertész Mihály és mások, akiknek mind jól megy a soruk, mert a vállalkozók „bolondjai a külföldi dolgoknak mostan”. Tehát csak nyugodtan üljek hajóra, a hajójegyet küldi Zukor Gyula, aki amúgy is nyíregyházi ember, tehát földim. Edward K.-nak még nem válaszoltam, talán nem is fogok válaszolni, mert sok levelet kell előbb megírni. De annyi bizonyos, hogy nem megyek Amerikába. Valamikor a falusi embereket csábítgatták ilyenformán Amerikába, mint mostanában a színészeket és írókat. Hát az nagyon rendjén volt, hogy a felvidéki szegény tótokat, a szabolcsi feketeöklű fóldmí- veseket, az elszánt magyarokat hajóteherszámra vitték Amerikába. De már túl vagyunk ezeken a dolgokon, már kiábrándulhattunk Amerikából és mindazokból a hóbortokból, amelyek egész nemzedékeket foglalkoztattak. Mit csinálnék én Amerikában, közeledvén az ötvenedik évemhez, amikor semmi színészprodukciót, kalandosságot, bukfencet és kétszínűséget többé megtanulni nem tudok és nem is akarok. Mit csinálnék én 15 000 dollárral ott az émelygős idegenben, amikor lépten-nyomon az jutna eszembe, hogy itthon, szegény Magyarországon koplalnak a barátaim? Igen, jó volna a 15 000 dollár, de csak itthon, Pesten, ahol a 15 000 dollárnak még valóban ezeregyéjszakái értéke van, ahol házat, kis kertet, szép sírhelyet és jó barátságot lehet venni 15 000 dollárért. Ha ide küldenék a 15 000 dollárt, nem mondom, hogy megharagudnék Szabó bácsira, ha egy napon beállítana vele. De hajóra ülni, vonatra szállni, idegen emberekkel idegenkedni, keserűnek érezni az édeset, keménynek a puhát, hamisnak az égboltozaton ragyogó csillagot, új emberi arcokon kitanulmányozni, hogy mit mond a mosoly, mit jelent a torzítás, mi igaz a tekintetből, és mit fúrnak-faragnak a gondolatok, hol fojtogatnak a kitárt karok, és mikor nyílik ki a bicska a zsebben: 15 000 dollárt nekem nem ér meg egy új világ megismerése. Nem éri meg, tisztelt Edward K., hogy még csak gondoljak is a maga 15 000 dollátjára: az áldozat, hogy levessem régi köntösöm, elváltoztassam az arcomat, ugrándozzak, mikor üldögélni szeretek, kacagjak, amikor semmi kedvem nincs hozzá, aspiránsnak mutatkozzam, amikor végeredményében nem aspirálok semmire, új terhekkel rakjam meg a vál- lamat és új eszmékkel a gondolataimat, kiszeressek régi nagyokból új nagyok kedvéért, új lépéseket tanuljak, amikor a régiekkel még vagyok elégedve (miután bebizonyultak, hogy szerencsétlenek voltak), új lélegzetvétel, új alvás, új napi teendő kavarodjon a tagjaimba, és soha többé ne tudjak úgy szippantani levegőt, mint hazámban szoktam, úgy aludni, mint egy vén szőlőtőke, amely évről évre kevesebb gyümölcsöt terem, de mindig tudja a kötelességét; új napi teendőket venni a nyakamba, amikor a meglévőkkel sem bírok elkészülni. Nem, kedves Edward, nem ér meg nekem annyit a maga 15 000 dollárja, hogy vándormadárrá tudjak válni, hogy távoli szemlélője legyek hazámnak egy közömbös csillagról, hogy ne halljam többé hazai hangjainkat, a veszekedéseket, a pörlekedéseket, az irigységeket - hogy megismerkedjek egy új betegséggel, a honvággyal. Azt hiszem, minden betegség között ez a honvágy nevű betegség az egyetlen, amely elviselhetetlen. Hát pénzért vegyek betegséget magamnak, amikor amúgy is van belőle elegendő? Kedves Ödön úr, nem megyek Los Angelesbe, mert azt a 15 000 dollárt, amelyről szó van, az utóbbi években (amikor mindig csak hallottam róla, de személyesen meg nem ismerhettem) úgy megutáltam, mint valami csúf ragályt, amely elcsúfítja, eltorzítja, elgörbíti a régen nemesnek látott magyar arculatokat. -Ez a 15 000 dollár (képzelem, mennyi kevés lehet az Amerikában) okozta azt, hogy itthon Magyarországon elfelejtettünk magyarok maradni az elmúlt szörnyű évek alatt. Ez a nyomorult 15 000 dollár volt az okozója annak, hogy a megsértett madár könnyűszerrel csapott föl vándormadárnak, holott az itthoni köleshez volt szokva. Ez a Los Angeles-i ígéret hördült föl az emberekben, amikor a hazai ostor- suhintásokat érezték - bizony érdemtelenül. De én már csak itt maradok, mert nem tudnék új, még boldogabb világhoz szokni. Az ember végül beleszeret a boldogtalanságba, mint a betegségbe. (1927) A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Gyümölcsborok Hullott gyümölcsből készült almamust Vegyünk 200 kg apró almát. Szétmorzsolva és kipréselve kb. 60 liter levet ereszt, ehhez vegyünk 180 liter vizet, hagyjuk két napig állni erjedésben, azután kétszer préseljük ki. Az első préselés csak gyenge legyen, a visszamaradt masszát legjobb még egyszer megőrölni, azután erősen kipréselni. A mustot vödörbe öntjük. 50 liter vízben oldjunk fel cukrot. Ha a hulló alma későn érő, 15 kg cukor szükséges, míg korábban érő almához 10 kg cukor is elegendő. A cukoroldatot töltsük be a vödörbe, adjunk hozzá 100 gr borkősavat, 10-15 gr tannint, tegyük reá az etjesz- tődugót. Az erős eijedés lezajlása után a must ihatóvá válik. Szederbor Különösen a napon érett gyümölcs ad kiváló, erős italt. 3 kg érett szederhez 5 gr citromsavat, 2 gr klórammóniumot adunk és leforrázzuk 2 liter fövő vízzel. Lehűlés után hozzáadjuk a csírázó Bierker Portér-seprőt, jól letakaijuk és 48 óráig állni hagyjuk. Azután gyümölcsprésen keresztülpréseljük. Ahol nincs prés, asztalkendőt is lehet használni, fakarikákat húzva bele. A kipréselt lébe 1 kg kristály- cukrot teszünk, melyet előzőleg vízben felolvasztunk. A cukrot apránként kell hozzáadni. A levet kosárpalackokba töltjük. A parafadugóra két, vízbe áztatott zselatinlapot teszünk, hogy a palack nyakszéléig, minden oldalról elzárják a levegőt. A szénsav az eijesztőcsövön keresztül távozik. Áfonyabor A friss bogyót kipréseljük, minden liter lére fél-háromnegyed liter vizet számítunk és 10 liter ilyen mód hígított áfonyamustra 2-2,5 kg cukrot. Megfelelő nagyságú, szőlőzöld hordóba tesszük, nem töltjük meg egészen és etjesztődugóval zátjuk el. Az áfonyamust nehezen indul erjedésnek, ezért ajánlatos tiszta seprőt hozzáadni és azonkívül, hogy a seprőgombák szaporodhassanak és kellőképpen fejlődhessenek, nem árt némi szalmiákot is beletenni. A helyiség 20-23 °C hőmérsékletű legyen. Ha az áfonyabor teljesen kiforrott és megtisztult, más zöld hordóba húzzuk le, szájig töltjük és jól eldugaszoljuk. Bodzabor Különösen Franciaországban és Angliában készítik, Frontignac néven ismert. Olcsó, hosszú fekvés után kitűnő ízű bor. 17 kg érett, szárától megfosztott bodzabogyót 2 óra hosszat 8-9 liter filtrált esővízben főznek. A levet durva vásznon átszűrik, a maradékot kis zsákocskában kinyomják. A levet cukorral 1 óra hosszat főzik (1 liter lére 280- 360 gr cukrot számítanak). Azután kiöntik kő- vagy faedénybe és kihűlik. Langyos állapotban 4 evőkanál seprővel erjedésbe hozzák. 12-15 óra múltával hordóba töltik a bort és éppen úgy kezelik a pincében, mint az újbort. 3-4 hónap múlva már lehet húzni palackokba, de lehúzás előtt többször új hordóba átönteni, hogy több ideje legyen megülepedni. Ribizlibor Teljesen érett ribizliszemeket óvatosan összenyomunk, hogy a magok össze ne zúzódjanak. Az összetört masszára kevés vizet és cukrot teszünk, aztán fedett edényben két napig hűvös helyen hagyjuk. Akkor kinyomjuk a levét, hordókba öntjük. A hordókat nem szabad teljesen megtölteni, erjesztődugóval zárjuk el. Az első heves erjedés után, amely 20-25 foknál történik, lefejtjük a fiatal ribizlibort és tovább úgy kezeljük, mint a szőlőbort. Jó asztali bor 10 liter áttört masszára 20 liter vizet és 4-5 kg nádmézcukrot számítunk. Erős borhoz 10 liter összezúzott ri- bizkéhez 25 liter vizet és 12 kg cukrot adunk. Egresbor Az éretlen egresszemeket összezúzzuk, vigyázva, hogy a magot szét ne törjük, aztán ugyanolyan súlyú vízzel elkeverjük és egy fél napig állni hagyjuk. A levet azután kipréseljük és kádba öntjük. Minden liter léhez 100 gr cukorport és 8 gr borsavat teszünk. Az edényt 25 fokos helyiségben tartjuk befedve. 18 óra múlva beáll az erjedés. Most csapig töltjük meg a hordókat vele. A folyadék egy részét arra tartjuk fenn, hogy utánatöltsük és a felszínre gyűlő seprőhab a hordó csapján kifolyjon. Mihelyt a bor kiforrott, erősen beverjük a csapot, hűvös pincébe állítjuk a hordókat és decemberig hagyjuk erjedni. Háromszori lehúzás és derítés után élvezhető. A borkészítésnél nagyon fontos, hogy a hordókat kellőképpen kitisztítsuk. Az e téren elkövetett legkisebb mulasztás is megbosszulja magát, mert a bor feltétlenül megromlik. Aki tehát nem alaposan jártas a mesterségben, ne sajnálja a költséget, hanem adja át a hordókat tisztítás végett egy megbízható kádárnak. Ha a megtisztított hordókat nem veszik azonnal használatba, ne felejtsük el használat előtt ki- kénezni és a must betöltése előtt hideg vízzel többször, alaposan kiöblíteni. Ajánlatosabb azonban a hordókat közvetlenül tisztítás után használatba venni. Mielőtt a hordókat megtöltjük, válasszuk ki a megfelelő helyet, ahol aztán állandóan maradhatnak, mert a későbbi áthelyezés káros. Ha a hordó megfelelő helyen áll, a csap felső szájáig tölthetjük meg musttal, néhány nap múlva megkezdődik az erjedés, ilyenkor néhányszor utána kell nézni, hogy a habot a csapnyíláson át eltávolítsuk és friss, hideg vizet öntsünk utána a hordóba. Ha a hordó állandóan tele van, a hab magától kifolyók. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Június 5-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4b. A Lilium Aurum ajándékát Csermák Zsuzsanna, nagymagyari kedves olvasónk nyerte. 1. Hányszor volt módosítva a családjogi törvény 1989 után? a) nyolcszor b) hétszer c) hatszor 2. Melyik országban büntették a házasságtörést egészen a közelmúltig? a) Franciaországban b) Olaszországban c) Spanyolországban 3. Ki Allan Pease? a) ausztrál pszichote- rapeuta Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével az AB-ART ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: június 16. b) amerikai lelkész c) angol író 4. Mi volt a Lourdes-ban megesett csodá szemtanúja? a) tanár b) orvostanhallgató c) színész 5. Hogy hívják Krúdy postását? a) Márkus b) Zukor Gyula c) Szabó bácsi CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
