Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-11 / 134. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 11. Nagyszünet 15 A kiadványszerkesztő kézirat és ábraanyag alapján számítógéppel önállóan alakít ki nyomtatványoldalakat Mi leszek, ha nagy leszek? • mm ■ r ..... <§ Miv el a számítógép ma már olyan természetes része az életünknek, mint a telefon, a rádió vagy a tele­vízió, biztosan egyre nagyobb lesz az igény ilyen szaktudású emberek munkájára (Képarchívum) Minden ember más, van, aki a mozgalmas, szalad- gálós munkát kedveli, ami tele van élménnyel és iga­zán eseménydús, mások inkább a nyugodt, irodai tevékenységeket részesítik előnyben, és persze van­nak, akik valahol a kettő között keresik a számukra legmegfelelőbb foglalko­zást. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A mai leginkább a második ka­tegóriába sorolható. A kiadvány- szerkesztők munkája egy viszony­lag nyugodt, irodai munka, így ha te azok közé tartozol, akik szíve­sen foglalkoznának ilyesmivel, akkor olvasd tovább a cikket, s megtudod, mit is takar ez a mun­ka! Ha pontosan szeretnénk meg­határozni, azt mondhatnánk, hogy a kiadványszerkesztő az az ember, aki kézirat és ábraanyag alapján önállóan alakít ki nyom­tatványoldalakat számítógép se­gítségével. így az elsődleges fel­adata megtanulni a számítógép kezelését. Mit csinál a szerkesztő? Ha pár szóval összefoglalnánk, a következő tevékenységek tar­toznak a kiadványszerkesztő munkájához: kiadói, nyomdai te­vékenység, egyéb sokszorosítás, számítástechnika és informatika. Ha közel állnak hozzád ezek a te­vékenységek, és tehetségesnek ér­zed magad bennük, akkor jönnek a további érdekességek erről a foglalkozásról! A kiadványszer­kesztői munkát csak szakképesí­téssel végezheted, egy azonban biztos, ez nem igazán nevezhető balesetveszélyes foglalkozásnak. A munka ülve végezhető, zárt he­lyiségben, kissé hajlott testtartás­ban, és semmilyen szinten nem fi­zikai munka. S hogy mit rejt még magában? Bizonyos szempontból kreatívnak kell lenned, és nem árt, ha van fantáziád. A kiadvány- szerkesztő értelmezi a kéziratot és a korrektúrajeleket. Ő tervezi meg a nyomtatványt esztétikai, gazdaságossági és technológiai szempontok alapján. Tökéletesen kell használnia a számítógépes szövegszerkesztői programot, il­letve az ő dolga az eredeti képek méretezése és számítógépes fel­dolgozása. Ebből adódik, hogy számítógépes grafikai programo­kat is tudnia kell kezelnie, ezen kívül persze vannak speciális ki­adványszerkesztői programok, melyekhez ugyanúgy kell értenie. Számítógépismeret A tanfolyamon, ahol erre kép­zik ki az embereket, felkészítenek majd arra, hogy rendelkezz nyomdaipari, grafikai és tipográ­fiai (betűkkel kapcsolatos) alapis­meretekkel, aztán arra, hogy ké­pes légy kiadványok (napilap- és folyóiratoldalak, illusztrált olda­lak, könyvek, névjegyek, tájékoz­tató nyomtatványok, hirdetések) önálló megszerkesztésére gépelt, nyomtatott vagy elektronikus kézirat alapján. Mivel a számítógép ma már olyan természetes része az éle­tünknek, mint a telefon, a rádió vagy a televízió, biztosan egyre na­gyobb lesz az igény ilyen szaktudá­sú emberek munkájára. Nem kell attól tartani tehát, hogy idővel nem lesz munkájuk a kiadvány- szerkesztőknek. S nem is csak a számítógépekről van szó, hanem az újságokról, amik valószínű, örök életűek. Manapság annyira sokféle újság, napilap, folyóirat stb. létezik, melyeket ezerszámra vesznek csak naponta az emberek, hogy nem kell attól félni, hogy nem lesz mit szerkesztened. Milyen képességek szükségesek e szakmához? Elengedhetetlen a jó alak- és formaészlelés, az áttekintőképes­ség, esztétikai érzék és jó megfi­gyelőképesség, aztán jó szemmér­ték, precíz munkavégzés, kiváló színérzék, szervezőkészség, végül pedig fogékonynak kell lenni az új információk befogadására. Ha ezekben a te esetedben nincs hi­ány, akkor máris csak egy hajszál választ el attól, hogy jó kiadvány- szerkesztő légy. Melyek a kizáró okok? Vannak olyan kizáró okok, fő­ként egészségügyi szempontból, amik közül, ha rendelkezel valame­lyikkel, sajnos más foglalkozást kell keresned. Ilyenek például a köze­pes fokúnál rosszabb látásélesség, nem kielégítő közeli látásélesség, a színtévesztés (ezt szerencsés eset­ben még elnézhetik), az elfogadha­tónál rosszabb látásélesség, gyen­gelátás, csökkentlátás, a végtagok munkavégzést akadályozó károso­dásai, a kar és a kéz munkavégzést akadályozó károsodásai és a stati­kai rendszer és a mozgásszervek súlyosabb elváltozásai. Ha semmi ilyen jellegű problé­mád nincs, és tetszik ez a foglalko­zás, akkor rajta, vágj bele, ha eljön az ideje, szerkessz majd jobbnál jobb újságokat, könyveket, vagy akár névjegyeket! (he, s) Biztosan te is hallottál már arról, hogy a babona szerint a lópatkó és a négylevelű lóhere szerencsét hoz Mágikus, szerencsét hozó tárgyak LÁNGÉSZ Azt gondolnánk, hogy ma már - amikor sok-sok olyan dolgot megtudtunk a természet titkairól, ami a régi korok emberei előtt még talány volt - lassacskán ki­vesznek a tévhitek és a babonák az életünkből. Ám úgy tűnik, mégis léteznek. Mi lehet az oka például annak, hogy a patkót és a négylevelű lóherét szerencseho­zónak tekintették, sőt, tekintik sokan most is? Biztosan te is hallottál már ar­ról, hogy a babona szerint a ló­patkó és a négylevelű lóhere sze­rencsét hoz. Az ilyen és ehhez ha­sonló hiedelmek többnyire tévhi­tekre épülnek, és a természet megfejthetetlennek vélt titkai, az­az a tudatlanság áll a hátterük­ben. De vajon őseink miért éppen a lópatkót és a négylevelű lóherét szemelték ki mágikus, szerencsét hozó tárgynak? Biztos, van ennek valami magyarázata... Lássuk először a patkót! Ezt az érdekes, bár bűvösnek egyáltalán nem tűnő tárgyat világszerte sze­rencsehozónak tartják. Nálunk pél­dául vályúba tették (néhol még ma is teszik), hogy az állatot megóvja a betegségektől. Az algíri mohame­dánok az ajtófélfára szegezik, az angolok pedig a vitorlások árbocá­ra. Régen a lovat varázserejű, bajtól óvó állatnak tartották: nagy szük­ségben lovat áldoztak, s a házak or­mára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldoza­tokat később helyettesítette a lópat­kó. Általánosan elterjedt az a hie­delem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, és különösen nagy hatása van az olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen le­esik a patkó, s aki egy kicsit is szem­füles, úton-útfélen megtalálhatja a szerencséjét. És mi a helyzet a négylevelű ló­herével? Ennek az érdekes nö­vénynek megvan az a jellegzetes tulajdonsága, hogy az alakja a ke­resztre emlékeztet. Ez a szimbó­lum pedig már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt baj­elhárító, szerencsehozó hírében állt. Ezt a tévhitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különle­ges szerepe van. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűség­ének, a másik pedig a ritkasága. Azért, persze, nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös ta­lálat a lottón, hiszen ha yalaki szorgalmasan keresgél a lófierés- ben, akkor előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá! Innen vannak tehát ezek a ba­bonák. Hinni nem kell bennük, az eredetük azonban érdekes és el­gondolkodtató lehet a mai kor embere számára is. (s) A patkót és a négylevelű lóherét szerencsehozónak tekintették, sőt, tekintik sokan még ma is (Képarchívum) PÁLYÁZÓ II. Rákóczi Ferenc nyomában AJÁNLÓ A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi helyi szervezete immár hatodik alkalommal alkotótábort szervez diákok számára. Az alkotótábor a diákok szellemi fejlődését, gyakorlati tapasztalatszerzését valamint szórakozását hivatott biztosítani. A pályázatra olyan munkákat vár­nak, amelyek felkutatják és bemutatják azokat a felvidéki helyszíne­ket, amelyekhez valamilyen módon kötődik II. Rákóczi Ferenc életút­ja, munkássága, a szabadságharc. A pályamunka technikájának kivá­lasztását a pályázóra bízzák. Beküldhetők rajzok, fotók, saját készíté­sű tárgyak, leírások, esszék stb. A pályázók két kategóriában indul­nak: 10-14 éves korig és 14-18 éves korig. Az egyéni alkot elkészítése és határidőn belül történő beküldése feltétele a nyári táborban való részvételnek, melynek időpontja 2004. július 25. - július 30. A pályázatokat a következő címre várják: Rákóczi Szövetség Ba­logvölgyi helyi szervezete, Uzovská Panica 26,980 22 Velky Blh. Beküldési határidő: 2004. június 30. (ú) SZAMÁRFÜL Verne: A rejtelmes sziget KÖNYVAJÁNLÓ Ki ne ismerné Jules Verne nevét? Biztosan olvastad már, vagy láttad a tévében a Grand kapitány gyermekeit, a Nemo kapitányt, a Kétévi vakációt, a Nyolcvan nap alatt a Föld körült vagy akár A tizenöt éves kapitányt. És A rejtelmes szigetről hallottál már? Elsősorban a fiúk szokták kedvelni, de a lányokat se hagyjuk ki belőle! Lássuk tehát, hogy miről szól ez a - már a címével is sokat sejtető - rejtelmes regény! Iszonyatos erejű szélvihar sodoija a Csendes-óceán fölött a léghajót, amelynek öt bátor utasa a rabszolgatartó déliek richmondi fogságából szökve, egy teljesen lakatlan szigeten ér partot. Ők korunk, illetve Verne korának Robinsonjai: egy művelt, intelligens mérnök, egy öüetes újságíró, egy bátor tengerész, egy hűséges néger szolga és egy tizenéves fiú. Hőseink pedig elhatározzák, hogy új lak­helyükön megmenekülésükig civilizált, kulturált életet teremtenek maguknak. A tudomány és technika ismerete, a sok munka és a bátor helytállás pedig meghozza gyümölcsét. Ez az öt ember bebizonyítja, hogy a modern ember a maga kultúrájával képes még egy elhagyatott szigeten is miniatűr paradicsomot teremteni és megzabolázni a ter­mészetet. A kis csapat tagjai a természet mostohaságán felülkereked­ve, a semmiből építik föl telepüket, amely az öt derék honfoglaló lele­ményének, szorgalmának eredményeképpen csakhamar virágzásnak indul. Kis birodalmuk életét csupán néhány megmagyarázhatatlan­nak tűnő jelenség zavarja meg. Ugye, kíváncsi lettél, hogy mik ezek? A szigetnek valamilyen titka van, és az új lakók elhatározzák, hogy fel­derítik a rejtélyt. Derítsd fel te is velük, és olvasd el ezt a csodás, izgal­mas ifjúsági regényt! Meglátod, nem tudod majd letenni, (i) FELHÍVÁS Már mi is választhatunk A DIÁKHÁLÓZAT VEZETŐSÉGE Szlovákiában vasárnap újabb választásokra kerül majd sor. Sokan nem értik, mi értelme van újra meg újra az urnák elé járulni, hiszen úgy tűnhet, hogy mindez az ország gazdasági helyzetét egyáltalán nem befolyásolja. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a választás a mi egyetlen lehetőségünk, hogy beleavatkozzunk a nagypolitika me­netébe. Az Európa Parlament a legnagyobb olyan fórum, ahol köz­vetlenül választott jelöltjeink által képviselve lehetnek a mi érdeke­ink is. Sokadszorra is el kell gondolkoznunk azon, melyik párt és me­lyik jelölt képes hatékonyan képviselni az általunk vallott értékeket és elveket. A döntés csakis rajtunk múlik. Annyi választás után banálisnak tűnhet ugyan ismét kijelenteni, de tény, hogy magyar képviselet nélkül megmarad az elméleti lehetősé­ge annak, hogy bármilyen Szlovákiában történő jogsértés komo­lyabb nemzetközi visszhang nélkül maradjon. Az Európa Parlament a múltban több esetben is kiállt a jogaink mellett, amennyiben nyil­vánosan is hangoztattuk az országunkban zajló események jogsértő jellegét (és nem csak a nemzetiségi, hanem az alapvető emberi jogok betartásáról van szó). A szlovákiai magyar kisebbség érdeke, hogy az európai politikai szintéren minél több magyar nemzetiségű képviselő vegyen részt. Műiden fiatalt felhívunk tehát arra, hogy tudatosítsa a választásokon való részvétel fontosságát, menjen el szavazni. Rólad is szól (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents