Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-09 / 132. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 9. Lapunk internetes kiadásának felmérése a választásról Minden harmadik online olvasónk megy szavazni ONLINE-HÍR Lapunk internetes kiadásának olvasói közül a legtöbben valószí­nűleg nem mennek el voksolni a hétvégi európai parlamenti vá­lasztásokon - derült ki az Új Szó Online felméréséből. Az 1629 sza­vazónak mindössze 32 százaléka döntötte el, hogy vasárnap bizto­san az urnákhoz járul, míg 34 szá­zalék biztosan távol marad a sza­vazástól. A bizonytalanok aránya 16 százalék, 18 százalék pedig a „nem érdekel” lehetőségre klik­kéit az Új Szó Online közvéle­mény-kutatásában, mely május 24-től tegnapig tartott, (szí) Kétharmaduknak pozitív jövőképe van az unióról Érdekli a fiatalokat az EU EURO.HU-HÍR Egy internetes felmérés szerint az ifjú európaiak 76,2 százaléka vé­li úgy, hogy az EU politikája közvet­len hatással van életére. Ugyanak­kor a fiatalok 64,4 százaléka úgy érzi: az uniós intézmények nem képviselik őt megfelelően. A felmé­rés szerint a fiatalok nagy százalé­ka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz a hét végén az európai parlamenti választásokon. Egy internetes fel­mérés szerint az EU-ban élő 18 és 30 év közöttiek négyötöde uniós polgárnak tekinti magát, s kéthar­maduknak pozitív jövőképe van az Európai Unióról. A közvélemény-kutatás azt is ki­mutatta, hogy a megkérdezett fia­talok jobban bíznak az EU-ban, mint más nemzetközi szervezetek­ben, legyen az akár az ENSZ vagy a WTO. Ami talán a legmeglepőbb: az Európai Unió intézményei saját nemzeti kormányuknál is nagyobb mértékben élvezik bizalmukat. Az európai fiatalok tájékozottabbnak mutatkoznak idősebb polgártársa­iknál: 92 százalékuk tudja, hogy Európa-szerte június 10. és 13. kö­zött kerül sor az európai parlamen­ti választásokra, és 77,6 százalé­kuk nyilatkozott úgy, hogy elmegy szavazni. Ez nagyságrendekkel meghaladja a várható teljes részvé­teli arányt. Érdekes adat cáfolja azt a közhie­delmet, miszerint a fiatalok a pa­pírra vetett betűt alig ismerik, s szinte kizárólag az elektronikus médiából tájékozódnak: 65,7 szá­zalékuk mondta azt, hogy a nyom­tatott sajtóból meríti az információ­kat az európai parlamenti válasz­tással kapcsolatban, 62,4 százalék a televízióból, 56,4 százalék az internetről (is) szerzi ismereteit. Az MKP a leginkább eurooptimista párt Szlovákiában Erős maradhat a Néppárt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A júniusi európai parlamenti vá­lasztás alkalmából a Weber Shand- wick angol nyelvű ügynökség összeállítást készített a 25 tagor­szágban várható választási ered­ményekről és az új Európai Parla­mentről. A tanulmány összeállítá­sában a cég 25 uniós tagállamban működő - európai uniós kommu­nikációval és politikai elemzések készítésével is foglalkozó - irodái vettek részt. A Weber Shandwick által feldolgozott legfrissebb köz­vélemény-kutatási adatok szerint uniós szinten megmarad az Euró­pai Néppárt vezető szerepe a Parla­mentben a választások után. A ta­nulmányból kiderül, milyen válto­zásokat hozhat az EP struktúrájá­ban a tíz új tagállamból érkező képviselők megjelenése. Az elem­zés országonként vizsgálja, mely politikai irányzatok számolhatnak komoly esélyekkel a voksoláson, milyen választói részvételi arány várható, illetve melyek azok a té­mák, amelyek az egyes kampá­nyok tematikáját meghatározták. A tanulmány a Magyar Koalíció Pártját tartja a leginkább euroop­timista politikai pártnak Szlováki­ában. (euv-, ú) Számos olyan tényező van, amely az Európai Parlament működését alakítja, a politikai előrejelzéseket nehezíti Holnaptól választhat Európa _____________________________________________________Európai Unió 11 HOL MIKOR SZAVAZNAK 1 | Ausztria 2J Belgium 3J Nagy-Britannia 4J Ciprus 5 | Csehország jún 6 I Dánia U Észtország 8J Finnország 9j Franciaország tfij Németország Ili Görögország 12] Magyarország 131 Olaszország jún 14j Írország 151 Lettország 161 Litvánia 171 Luxemburg 18j Málta 19l Hollandia 20] Lengyelország 21j Portugália 221 Szlovákia 23| Szlovénia 24] Spanyolország 251 Svédország jún. 13. jún. 13. jún. 10. jún. 13, 11-12. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. 12-13. jún. 11. jún. 12. jún. 13. jún. 13. jún. 12. jún. 10. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. jún. 13. A tagállamok többségében 13-án, vasárnap tartják a voksolást (Reuters-grafika) Ezúttal június 10-én, vagyis holnap kezdődnek és vasárnapig tartanak a választások, amelyek kü­lönböző napokon esedé­kesek a 25 EU-tagor- szágban. Hivatalos ered­ményeket sehol nem lehet nyilvánosságra hozni va­sárnap 22 óra előtt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Bizottság hétfőn is­mételten emlékeztette a tagálla­mokat, hogy nem hozhatják nyil­vánosságra a hét második felében tartandó európai parlamenti vá­lasztások eredményeit mindaddig, amíg az utolsó szavazóhelyisége­ket is be nem zárják. A tagállamok többségében 13- án, vasárnap tartják a voksolást, Hollandiában és Nagy-Britanniá- ban azonban június 10-re, Íror­szágban 11-re, Csehországban 11­12-re, Lettországban és Máltán 12- re, Olaszországban 12-13-ra tűz­ték ki a választás napját. Az ered­mények nyilvánosságra hozatalá­nak problémája azért merült fel, mert Hollandiában egy vidéki vá­lasztási bizottság bejelentette, hogy már a szavazás első napján, június 10-én meg akarja tenni ezt. A brüsszeli bizottság először a múlt hónap végén figyelmeztetett arra, hogy ez szabályellenes lenne, s ezt most az intézmény jogi szol­gálata is megerősítette. A szabályt az EU tanácsának egy 1976-os ha­tározatában fogalmazták meg, az­zal a céllal, hogy az egyik tagor­szágban nyüvánosságra hozott eredmények ne befolyásolják a másutt még folyamatban lévő vagy meg sem kezdődött választás ered­ményeit. Az Európai Bizottság értelmezé­se szerint a szabály az állami ható­ságokra és szervekre vonatkozik, de nemcsak központi, hanem helyi szinten is; hatálya tehát helyi vá­lasztási bizottságokra is kiteljed. Nem köti viszont a nem állami in­tézményeket, illetve a tömegtájé­koztatási eszközöket, amelyek már a választások lezárulása előtt kö­zölhetnek előzetes eredményeket, becsléseket vagy előrejelzéseket. Mi a tét? A európai parlamenti választá­sok egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen politikai erőviszonyok alakulnak ki a testületben a vokso­lás nyomán, azaz az egyes politikai erők hány képviselővel rendelkez­nek majd. A testület munkáját régóta nyo­mon követő szakértők szerint azon­ban a politikai hovatartozás önma­gában nem mindig döntő, a szava­zásokat ennél sokkal bonyolultab­bak erőviszonyok alakítják. Noha a Jobboldal”, „baloldal”, „liberális”, „zöld” és más hasonló politikai címkéknek megvan a maguk jelen­tősége, számos egyéb olyan ténye­ző van, amely a parlament műkö­dését alakítja, a politikai előrejelzé­seket pedig nehezíti. Az egyik belga európai parla­menti képviselő szerint mindig ma­guktól a megvitatott kérdésektől függ, miként alakulnak a szavazá­sok. A gazdasági, társadalmi, szoci­ális ügyekben viszonylag jól megfi­gyelhető a baloldali-jobboldali el­lentét, ám például a környezetvé­delmi ügyekben, vagy az egyéni szabadságjogokat illetően az ered­ményeket már nem annyira ez, ha­nem a nemzeti sajátosságok alakít­ják. Például - mint mondta - a kon­zervatív erőket tömörítő Európai Néppárt svéd tagjai a környezetvé­delmi, vagy az élelmiszerbiztonsá- got érintő ügyekben nagyon közel állnak a parlamentben egy másik frakciót alkotó zöldekhez. Az európai integráció folytatásá­val kapcsolatos témák is a parla­menti politikai hovatartozást fel­borító kérdésnek számítanak: szin­te minden frakcióban vannak fö- deralista, s velük gyökeresen szembenálló, euroszkeptikus erők, s ez az ellentét az Európai Nép­pártban annyira kiéleződött, hogy akár néhány képviselőnek a frakci­óból való kilépéséhez is elvezethet. A június 10-13. közötti európai parlamenti választások eredmé­nyének, az egyes politikai csopor­tok erőviszonyai alakulásának azért legalább egy területen azon­nali és meghatározó jelentősége lehet: eldöntheti, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnö­ke. Róla ugyanis a parlamentnek szavaznia kell (ezt a voksolást va­lószínűleg július 22-én tartják), s az Európai Néppárt már korábban bejelentette: ha továbbra is ők ad­ják a testület legfontosabb frakció­ját, akkor követelni fogják, hogy a bizottsági elnök ebből a pártszö­vetségből kerüljön ki. Azonban itt is lehetnek belső szakadások: a néppárt februári kongresszusán például a portugál képviselők nem voltak hajlandók megszavazni ezt a követelést, mert ők a politikai ho­vatartozásnál fontosabbnak mondták, hogy nyitva maradjon a lehetőség egy honfitársuk, An­tonio Vitorino uniós biztos megvá­lasztására. Vitorino azonban szoci­alista... Átmeneti állapot Az EU közvetlenül választott parlamentjének életében már má­jus 1-jével megkezdődött egy át­meneti időszak, mert az újonnan taggá vált országok ekkortól teljes jogú képviselőkkel lehetnek jelen, akiket azonban - választások híján - a nemzeti parlamentek pártjai je­löltek ki. A júniusi választásokon mandátumot szerző képviselők az új parlament július második felé­ben esedékes megalakulásakor foglalják el helyüket. Erre a rövid időszakra a csatlakozási szerződés határozza meg az új tagországok­nak jutó képviselői helyek számát, amely annyi, mint a 2004-2009-es parlamenti ciklusban jut nekik. A választásokon a parlament létszá­ma 626-ról 732-re nő, az egyes tag­államok pedig a nizzai szerződés­ben meghatározott számú képvise­lői helyet kapnak. Litvániában tegnaptól szavaznak Vilnius. A litvániai postákon és otthonokban tegnap megkezdő­dött az elnökválasztással egybekötött európai parlamenti szava­zás. A balti ország választási bizottságának döntése értelmében mindazok az állampolgárok, akik betegség vagy más okok miatt vasárnap nem tudnak elmenni szavazni, postán adhatják fel, illet­ve otthon adhatják le szombatig voksaikat. (MTI) CSALÁDTAGOK Észtország 1991 óta önálló állam. A füg- gedenség első éveiben az ország élelmiszerhiánnyal és hatalmas inflációval küszködött. Azóta sok műiden megváltozott, és az élet- színvonal is a nyugati felé közelít. A Balti-államok legkisebb (kb. Svájc nagyságú) és legészakibb fekvésű országa. Keleten Oro­szországgal, délen pedig Lettor­szággal határos. Nyugaton a Bal­ti-tenger és a Rigai-öböl, északon pedig a Finn-öböl alkotják termé­szetes határvonalát. Az ország legmagasabb pontja Suur Mu- namági (317 m.). A partvonal mentén a téli hőmérséklet mindig pár fokkal magasabb, nyáron pe­dig alacsonyabb, mint a száraz­föld belsejében. A telek zordak, három hónapig az egész ország területét hó borítja. Szeptember­ben hullik a legtöbb, tavasszal pe­dig a legkevesebb eső. Az 1939-es német-szovjet meg nem támadási szerződés titok­ban Észtországot szovjet befolyás alá vonta. A szovjet hatóságok nekiláttak a^ország nacionalizá- lásának és tisztogatásának, amely során 60 ezer észt lakost gyilkoltak meg, deportáltak vagy kényszeríttettek menekülésre. Ezért néhány észt úgy tekintette Adolf Hitler csapatait, mint fel­szabadítókat, amikor 1941-ben bevonultak a Szovjetunióba és elfoglalták a balti államokat. Észtország kb. 200 ezer embert vesztett a II. világháborúban, és újból külső uralom alá került. 1988-ban hatalmas tömegek vo­nultak az utcákra, és énekelték az Észtországban korábban betil­tott nemzeti dalokat, ezért neve­zik ezeket az eseményeket Ének­lő Forradalomnak. Megközelítő­leg 300 ezer fő vett rész a dalok éneklésében Tallinnban. 1988 novemberében Észtország Leg­felsőbb Tanácsa elfogadta a szu­verenitás kinyilvánítását; 1989 augusztusában 2 millió ember képzett emberi láncot, amely Tallinntól Vilniusig, Litvánia fő­városáig terjedt. 1991 augusztu­sában teljes függedenséget jelen­tettek be, az ország a következő hónapban csadakozott az ENSZ- hez és megindult az újuló nem­zet konszolidálása. Kevés olyan hely van Európá­ban, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallinn óvárosában. Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toomrik az evangélikus katedrá- lis, amely 1233-ban épült. A füstölt hal, különösen a pisztráng észt specialitás. Ezen kívül a véres hurka és a véres pa­lacsinta is nemzed eledel. Egy észt család asztaláról nem hiá­nyozhat a szirupszerű Vana Tallin likőr, amely émelyítően édes és bódítóan erős. Észtország legjobb sörei a könnyű Saku és az erősebb Saare. (nu) Már több mint egy éve próbálnak egyezségre jutni a képviselők fizetéséről Nagyobbak lesznek a különbségek MTI-JELENTÉS Brüsszel. Műiden eddiginél né­pesebb lesz a június 10-13-i válasz­tások után megalakuló új Európai Parlament (EP), amelyben egyúttal a képviselők javadalmazása közötti különbségek is minden eddiginél nagyobbra nőnek - egyes esetek­ben több mint tízszeresek lesznek. Parlamenti jogállásukat és jogo­sítványaikat tekintve a képviselők­nek elvüeg valamennyien egyen­lőknek kellene lenniük, és egy sor területen azok is. A gyakorlatban bonyolultabb a helyzet, mert státu­suk egyes elemeit - fizetésüket, költségtérítéseiket, képviselői im­munitásukat stb. - különböző for­rásokból származó jogszabályok egész sora határozza meg. Javadal­mazásukat tekintve a most kezdő­dő ciklusban is kirívó különbségek maradnak közöttük, mert változat­lanul saját nemzeti parlamenijük- től fogják kapni a fizetésüket, amely megegyezik a hazai képvise­lőkével. Ezek között már a bővítés előtt is lényeges különbségek vol­tak, mostantól még nagyobbak lesznek. Az újjáalakuló EP-ben az olasz képviselők havi 11 ezer, a franciák 5200, a spanyolok 2600, lettek pedig 980 eurót fognak kap­ni ugyanazért a munkáért. Mindez arra vezethető vissza, hogy eddig rendre kudarcot vallot­tak a képviselők jogállásának egy­ségesítésére tett erőfeszítések. Ez a kényes probléma több mint húsz éve megoldatlan, noha rendezésé­nek követelményét az 1997-es amszterdami szerződésben is rög­zítették, s azóta is éles viták folynak róla. Az EP legutóbb egy éve rugasz­kodott neki ismét, hogy lezáija az ügyet. Tavaly június 3-án nagy többséggel határozatot szavazott meg az egységes státus tervezeté­ről. Eszerint a képviselők fizetését úgy határozták volna meg, hogy az egységesen a luxembourgi Európai Bíróság tóráinak járó alap javadal­mazás 50 százaléka (havi 8500- 9000 euró) legyen. A fizetés mel­lett a tervezet a képviselők adózási kötelezettségeivel, nyugdíj-korha­tárával, költségtérítéseivel, vala­mint mentelmi jogával kapcsolatos szabályokat is egységesítette volna. A miniszterek tanácsa azonban kifogásokat emelt az utóbbi három pont ellen, és nem fogadta el a ja­vaslatokat. Az EP válaszul tavaly decemberben módosított terveze­tet szavazott meg, amely kompro­misszumos megoldásokat kínált a tanács által kifogásolt pontokra. E határozat elfogadása után rövid ideig úgy tűnt, most már valóban sikerül pontot tenni az évtizedek óta húzódó ügy végére. A tanács azonban január végén ismét nemet mondott, miután négy tagállam - Ausztria, Franciaország, Németor­szág és Svédország - bejelentette, hogy sokallja a képviselők által sa­ját maguknak megszavazott fize­tést. így nem sikerült elérni a jóvá­hagyáshoz szükséges minősített többséget, s a terv ismét kútba esett. Az újjáválasztandó parla­menten múlik, ismét előveszi-e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents