Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-01 / 125. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 1. A diákok dolgozatukat június 15-én zárják le Ifjúság - Iskola - Gazdaság 14 Nagyszünet ________________ HO RVÁTH ERIKA A Deutsche Bank Alfréd Herrhausen Alapítványa és az aa­cheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 2003/2004-es tanévre meghirdette az Ifjúság - Is­kola - Gazdaság programot, amely­ben mintegy 2100 középiskolás di­ák vesz részt. A nemzetközi pro­jektumot már hat éve rendszeresen megszervezik, melyben a diákok­nak gazdasági témákról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. Az idei tanévtől hat szlovák és hat szlovákiai ma­gyar tanintézmény is szerepel pá­lyamunkáival a programban. A di­ákok dolgozatukat június 15-én zárják le. A legsikeresebb pálya­TJUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftüng 0 munkák szerzőit a zsűri értékes dí­jakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe egy ünnepélyes díját­adásra. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül ha­vonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan véleked­nek a diákok a környezetüket érin­tő gazdasági és vidékfejlesztési té­mákról. Az iparváros léte a Volkswagentől függ Wolfsburgban jártunk VANCO ILDIKÓ Csapatunk tizenöt órás út után érkezett Wolfsburgba, gyűrötten, nagy csomagokkal a kezünkben szálltunk ki az autóbuszból. Német barátaink már vártak bennünket, kedvesen fogadtak mindet. Wolfsburg egy modem, 120 ezres város Németország közepén. Tá­gas terek, parkok, modern kávézók és éttermek találhatóak itt. A vá­ros építésekor az egyik alapköve­telmény az volt, hogy az ember - bárhol van is - két percen belül zöld övezetbe érjen, ahol megpi­henhet. Az iparváros léte az ottani Volkswagen gyártól függ. Építése­kor arra is gondoltak, hogy lakosai tiszta környezetben éljenek. Ki hin­né, hogy egy ekkora iparváros Né­metország legtisztább városa? Az 1938-ban alapított VW gyár nem­zetközi konszernné nőtte ki magát. A jól ismert VW Bogár a fejlődés és haladás szimbólumává vált, és a kis ipari területből a jövő felé ha­ladó, virágzó, milliók által látoga­tott várossá vált. A turisztikai lát­ványosságok magja az „autóvá­ros”, ami mágnesként vonzza a lá­togatókat. Ezen a hatalmas terü­leten minden a jövő, az ötletek és az autók körül forog: ez egy él­ményközpont, két óriási üvegto­ronnyal, ahol a konszern nyolc különböző márkája képviselteti magát: Bentley, Lamborghini, Au­di, Skoda, Seat, Volkswagen. A ter­vezők mindenre gondoltak, a gyer­mekeknek játszótér adja meg az él­ményt, de bárki kipróbálhatja a Volkswagenek biztonságát. Nem kísérlem meg, hogy minden él­ményt leírjak, amit Wolfsburgban láttam és tapasztaltam, mert nem egyszerű feladat. Aki kíváncsi, jár­jon maga is utána! (A szerző a párkányi gimi di­ákja) SULI KVÍZ Itt minden az autók körül forog (Képarchívum) Kedves diákok! Olvassátok el figyelmesen az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű projek­tumra beérkezett cikkeket. Ha helyesen válaszoltok a kérdések­re, és a megfejtést június 25-ig bekülditek, megnyerhetitek az AB-ART Kiadó ajándékát, A fia­tal prózaírók antológiáját. Cí­münk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: nagyszunet@ujszo.com Pf, 20Ö2 FIATAL raÓZAÍRÓK ANTOLÓGIÁJA IliÉÉtill 1. Hogy nevezik Wolfsburgot? a. autóváros b. gulyásváros c. virsliváros 2. Melyik város diákjaival ba­rátkoztak össze a tornaijai csapat fiataljai? a. greifswaldiakkal b. wolfsburgiakkal c. berliniekkel Múlt havi megfejtésünk: lb, 2a, 3. : Thália, az eperjesi színház, Nemzetközi Alternatív Feszti­vál. Ezúttal a lénártfalvai Dá­vid Kingának kedvezett a sze­rencse, az AB-ART Kiadó aján­dékát küldjük neki. A mai fiatalokat jobban érdekli a város történelme s nevezetességei, mint a tizenöt évvel ezelőtti ifjúságot A hagyományokra kell építeni Sajnos sok itteni magyarnak is minimális a történelemtudata, kötődése városához (Képarchívum) Munkánk témája a hármashatár mentén fek­vő Pozsony városa, és an­nak idegenforgalmi és kul­turális lehetőségei. Képet próbálunk adni a Pozsony­ban mind jobban feléledő hagyományőrző látványos­ságokról, turistacélpont­okról. Ifj. Brogyányi Mi­hály helytörténésszel Po­zsony kulturális és idegen- forgalmi adottságairól, le­hetőségeiről beszélget­tünk. CSANDA MÁTÉ Mit nyújthat szerinted a mai Pozsony egy külföldi turistának? Úgy gondolom, hogy egy átlagos külföldinek egyfajta kellemes han­gulatot, friss légkört. Hiszen egy kí­nai vagy amerikai turistának sem­mit sem mond az Esterházy, sőt ál­talában még a Habsburg név sem. Az ilyen átutazóra a város hangula­ta lesz a legnagyobb befolyással, így például valószínűleg apróságok fogják megragadni, mint a Cumil- szobor, a Schöner Náci, a könyöklő Napóleon alakja vagy a hangulatos óvárosi kávézók. Mindez persze nem lenne érdekes a gyönyörű régi paloták és templomok nélkül. Egy műveltebb közép-európai turista számára talán a régi Monarchiát idéző nosztalgikus hangulat teheti emlékezetessé a várost. Mint tapasztalt idegenvezető, miben látod Pozsony idegenfor­galmi érdekességét, milyen lehe­tőségei, kilátásai vannak? Mindenképpen a meglévő ha­gyományokra kellene építeni - ilyenekből bőven van -, s a turis­tákat attraktív programokkal ké­ne a városba csalogatni. Pozsony­nak ki kell alakítania jellegzetes arculatát, hogy az emberek felfi­gyeljenek rá. Ez most formálódik. Az utóbbi időben lényegesen megnőtt az érdeklődés szlovák részről is közös történelmünk s a magyar kultúra iránt. A szlovákok természetesen mindig is egy picit másképp fognak tekinteni közös múltunkra s emlékeinkre, de az ő kezdeményezésükre mégiscsak megmozdult itt valami, a kulturá­lis élet és szervezkedés kezd las­san felpezsdülni - gondolok itt például a tavaly szeptemberi ki­rálykoronázási ünnepségre. És ebben az újjászervezésben nagy szerep hárul ránk, pozsonyi ma­gyarokra is: a város vezetősége tudatosan építi be ebbe az arcu­latba a régi Pozsony jellegzetesen magyar vonásait is. Kezd kialakul­ni együttélésünk átértékelése és egyfajta nosztalgiaérzet a régi há­romnyelvű Pozsony iránt. Nyil­vánvalóvá vált, hogy a városnak ezekre az egyedi vonásaira kell építenie sajátos jellege kialakítása közben. Hogyan viszonyulnak a mai pozsonyi fiatalok a város emlé­keihez, szellemiségéhez? Meny­nyire érdeklődnek Pozsony tör­ténelme iránt? És mi a helyzet az idősebb generációval? A mai fiatalokat, úgy látom, jobban érdekli a város történelme s nevezetességei, mint a tizenöt évvel ezelőtti ifjúságot. Nagy kár viszont, hogy nagy részük figyel­me elakad a felszínes, sablonsze­rű dolgokon, nem alakítanak ki saját szemléletet és kötődést lakó­helyükhöz. A legtöbb felnőttre is ez érvényes, és sajnos sok itteni magyarnak is minimális a törté­nelemtudata, kötődése városá­hoz! Ami pedig a külföldieket ille­ti, sajnos legtöbbjük máig úgy te­kint Pozsonyra, mint egy 1918-tól létező új keletű közép-európai fő­városra, s nem mint egy ősi ha­gyományokkal rendelkező, sok­színű, számos remek kulturális le­hetőséget nyújtó turistacélpontra. Ezen kellene változtatni. Bízom benne, hogy a közeljövőben sike­rülni is fog. (A szerző a pozsonyi Duna ut­cai gimnázium diákja) Milyen okból került a csőd közelébe a hajógyár? Az utolsó simítások KOMÁROMI JSW-CSAPAT Június 15.-hez közeledve las­san befejezzük a munkát, mellyel októberben mi, a komáromi Ipari Középiskola diákjai bekapcsolód­tunk az Ifjúság - Iskola - Gazda­ság programba. Mindent megtet­tünk azért, hogy egy színvonalas szakdolgozatot készítsünk a ko­máromi Szlovák Hajógyárról és hatásáról. Olyan kérdések foglal­koztattak bennünket, mint pl. Mi­lyen okból került a csőd közelébe a hajógyár? Milyen hatással volt a dolgozok létszámának csökkené­se Komárom és a régió gazdaságá­ra? Milyen jövő vár a Szlovák Ha­jógyárra? Jelenleg a befejezésen dolgo­zunk. Nekünk nem az a fontos, hogy munkánkkal milyen ered­ményt érünk el, mivel gyakorlati tapasztalatokkal gazdagíthattuk elméleti tudásunkat, és betekin­tést nyertünk a Szlovák Hajógyár életébe. De bízunk a szakmai zsű­ri pozitív értékelésében. Újabb források után kell kutatnunk A biomasszáé a jövő POZSONYI JSW-CSAPAT A XXI. század küszöbén élő em­bernek mihamarabb tudomásul kell vennie, hogy Földünk energia- tartalékai egyre inkább kimerülő­ben vannak. Eddig csak adott ma­gából, így fogyni kezdett. Tehát újabb források után kell kutatni, ha azt akarjuk, hogy a következő gene­rációk is ezen a bolygón élhessenek. Nagy munka vár a kutatókra. Kör­nyezetkímélő, hasznos és lehetőleg hosszú távra szóló energiaforráso­kat kell felfedezniük. Sajnos, meg­éltünk már természetpusztító dol­gokat, a bősi vízierőmű megépítése után az erdők helyén ma hatalmas vízterület áll. Ezzel együtt az élővi­lág is elpusztult. Tehát a jövőben re­álisabb, jobban átgondolt tervekre van szükség, hiszen elrettentő pél­da akad bőven. De változnak az idők, így rájöttek a tudósok arra, hogy energiaforrásokat más mód­szerekkel kell létrehozni. A termé­szetes energiaforrások, a kőolaj, a földgáz, a szén és a nagyüzemi faki­termelés során az erdők, 10-100 év múlva elfogynak. Más módszerek alkalmazása is van olyan hatékony, mint az előbb említettek. Jó példa erre a nyugati országokban elter­jedt szélmalomrendszer, a hulla­dékból származó gázok felhaszná­lása. A meleg, száraz éghajlatú or­szágokban jól bevált módszer a napenergia hasznosítása. Ez a ter­mészetben lejátszódó biológiai fo­lyamatok által létrejött anyag (mint pl. a fotoszintézis), de emberi tevé­kenység során is képződhet. Fő fel­használási területe az ipar. A belőle nyert energiamennyiség jelenleg csak az évi energiaszükséglet 0,16 százalékát fedezi. Pedig ismeretes, hogy a Földünkön egy év alatt kelet­kezett biomasszából származó energiamennyiség 7,5-ször több, mint bolygónk évi energiaszükség­lete. Sajnos hazánk gazdasági és anyagi lehetőségei még nem enge­dik meg a biomassza teljes mértékű kihasználását. Reméljük, a jövő nemzedéke tanul a múlt hibáiból, az eredményeit tovább hasznosítja Földünk érdekében. KOSAANDREA A tornaijai magyar gimi diákjai is részt vesznek az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programban. Mivel a projektum már a vége felé jár, most látjuk, a sok munka mellett mi csak nyertünk azzal, hogy jelentkez­tünk. Találtunk egy partneriskolát Németországban, Greifswaldban. Június folyamán egy hétre kiuta­zunk hozzájuk, és reményeink sze­rint a greifswaldi német diákokat is vendégül láthatjuk Tornaiján. Re­mek programot készíttettünk szá­mukra, s ha sikerül egy kis anyagi támogatáshoz jutnunk, megmutat­juk nekik Szlovákia nevezetessége­it. A szakdolgozat megírása nem ment túlságosan könnyen, hiszen elég nehezen indult be az anyag- gyűjtés. A téli hónapok folyamán rengeteg levelet írtunk ilyen-olyan hivatalos szervekhez, hogy lénye­ges információkhoz jussunk, de saj­nos azt kell mondanom, sokszor még válaszra sem méltattak ben­nünket. Ez csalódás volt számunk­ra. Megpróbáltuk a lehető legala­posabb munkát végezni, ami nem mindig sikerült. Már tényleg csak egy lépés választ el bennünket a céltól. De hogy mi is volt a célunk? Az, hogy készítsünk egy színvona­las pályamunkát, sok új dologgal ismerkedjünk meg, betekintsünk a szerkesztőségek, az újságírás vilá­gába. Bátran mondhatom, hogy elégedettek vagyunk, s ami a leg­fontosabb, a közös munka összeko­vácsolta 12 fiatalból álló csapatun­kat. (A szerző a tornaijai gimnázi­um diákja) Egy lépés az egészséges és hosszú élet felé Gyémántvíz Tornaiján SIPKÁI ZOLTÁN Manapság az emberek sajnos egyre gyakrabban fogyasztanak édesített italokat, és így az ás­ványvizek ritkábban kerülnek a bevásárló kosarakba. Munkánkon keresztül szeretnénk néhány em­bert felvilágosítani, hogy többet érnek el azzal, ha megisznak egy pohár ásványvizet, mint bármi­lyen édesített folyadékot. Az em­beri szervezetnek szüksége van tiszta ásványi anyagokra, amit a gyémántvíz fogyasztása során is magunkhoz vehetünk. Az oldott ásványok fokozzák például az em­ber összpontosító képességét. Az egészséges életmódhoz ez létfon­tosságú. Tornaija közelében gyé­mántvizet palackoznak. Lassan összeállt bennünk a kép arról, hogy mire jó a gyémántvíz.. Nem volt más hátra, mint minden ada­tot és tapasztalatot papírra vetni. Egy felmérést készítettünk arról, hogy mit tudnak az emberek a gyémántvízről. Mint kiderült, saj­nos nagyon keveset, és aki tud is róla, nem gyakran fogyasztja. Ez a hír számunkra lehangoló volt, de elhatároztuk, hogy népszerűsíte­ni fogjuk a gyémántvizet. A pálya­munkánkon keresztül megpróbál­juk az emberek érdeklődését fel­kelteni ezzel a témával kapcsok­ban. Reméljük némiképp sikerül, és ha legalább páran fogyasztókká válnak, már az is egy lépés az egészséges és hosszú élet felé. (A szerző a tornaijai gimnázi­um diákja) Sokszor válaszra sem méltattak bennünket Egy lépéssel a cél előtt

Next

/
Thumbnails
Contents