Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-05 / 129. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 5. Egészségünkre 23 A levegő védekező reflexet vált ki. Irritáló agyag hatására a nyálkahártya váladékot termel. Tüdő: a gázcsere színtere Már az ókori orvos, Galenos feltételezte, hogy a légzés ad valamit a vérhez. Ezt vis vitálisnak, életerőnek ne­vezte. Sejtése nem volt alaptalan, bár ma -kevésbé romantikusan - gázcseréről beszélünk. KÓRKÉP Ennek színtere a tüdő, ahol a vér a szervezetben keletkezett széndi­oxidot leadja. Helyére a beszívott friss levegővel oxigén kerül, amely nélkülözhetetlen az anyagcsere-fo­lyamatokhoz. Bár akaratlagosan képesek va­gyunk visszatartani a levegővételt, a légzés jórészt öntudatlanul zajlik. A bordák védelmében elhelyezke­dő tüdő tágulását a légzőizmok működése teszi lehetővé. Belégzés- kor a levegő az orron, a garaton, a gégén át a légcsőbe, majd a hör­gőkbe jut. Ez a faágszerűen elága­zó csőrendszer gondoskodik arról, hogy az életet jelentő oxigén a tüdő minden részébe, a legapróbb hó- lyagocskákig eljusson, illetve az égéstermékként keletkező oxigén- dioxidot kilélegezzük. A gázcsere a tüdőhólyagocskák falát behálózó kapillárisokban megy végbe. A zők váltják ki a rohamot. Az asztma a kivizsgálást követő célzott keze­léssel, amibe beletartozik a jó orvos-beteg kapcsolat is, már nem jelentkezik súlyos állapotként, mert kiváló gyógyszerek vannak, amelyek megakadályozzák az álla­potingadozást. A köhögés oka lehet a fűtés, a meleg, száraz levegő, a benne le­begő, irritáló részecskék. A fűtő­test fölött lebegő por elég, lerakó­dik a légutakban, ez izgatja a ki­száradt nyálkahártyát. Ezért hasznos, ha gyakran szellőzte­tünk, a fűtőtestre párologtatót te­szünk, és éjszakára alacsonyabb hőfokot állítunk be. Ajánlott 20 ”C-fok alatti hőmérsékleten alud­ni - a tankönyvek szerint 16 °C- fok lenne a kívánatos. Optimális, ha a levegő nedvességtartalma negyven-hatvan százalék között van. A túl magas páratartalom is okozhat betegséget, ezért nem ta­nácsos száradó ruhák mellett aludni. Egészségóvás Ahhoz, hogy a levegő eljusson a léghólyagocskákba, nem elég a tü­dő és a légutak jelenléte, aktív izommunkára is szükség van. A légzésben részt vesznek a bordakö­zi, a rekesz- és a nyaki izmok. Ami­kor ezek megfeszülnek, a mellkas kitágul, a levegő a tüdőbe áramlik. Az izmok ellazulásával a mellkas és a tüdő visszanyeri eredeti térfoga­tát. Nyugalomban egy légvétellel mintegy fél liter levegő jut a tüdő­be, de kilégzés után még nagyjából két és fél liter marad benne. A nyálkahártya védelmére kellő mennyiségű folyadékot ajánlott meginni. Reggelire egy jó nagy bögre, úgy fél liter tea lenne kívá­natos, délután újabb fél liter, nap­közben ásványvíz, összesen napi másfélkét liter folyadék ajánlott. A tea hörgtágító, nyákoldó hatású, felhozza a váladékot, elősegíti a légutak tisztulását. Különösen jó, ha a teát mézzel ízesítjük, de ugyanilyen hasznos lehet hideg időben egy cukorkát elszopogatni, mert védőréteggel vonja be a nyál­kahártyát. Fontos a nyak melegen tartása, magas nyakú pulóverrel, sállal. A titokzatos COPD Világszerte kevés figyelmet szen­telnek egy olyan légzőszervi tünetegyüttesnek, amely a negye­dik helyen áll a vezető halálokok között. A COPD (krónikus obstruktiv légúti betegség) a legke­vésbé diagnosztizált és kezelt be­tegségek egyike. Célzott kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg élet­minősége javítható, de a betegség ma még nem gyógyítható. (K. É.) a levegővel terjedő fertőzésekre. Ha a csillók nem működnek, nem hozzák fel a váladékot, a bennre­kedő nyákban fölszaporodnak a kórokozók, kialakul a köhögéssel, nehézlégzéssel járó krónikus hörghurut. Hasonló veszéllyel jár­nak bizonyos foglalkozások. Pél­dául a benzinkutasok, a pékek, a vegyi üzemekben dolgozók és mindazok, akik károsító anyagok vagy erősen szennyezett levegő folyamatos belégzésére kénysze­rülnek, gyakrabban szenvednek valamilyen alsó légúti betegség­ben. Tiszta levegőt! Civilizált világunkban túl sok időt töltünk zárt térben. Szinte éle­tünk minden színhelyén, az autótól a munkahelyekig egyre több he­lyen találkozunk légkondicionálás­sal. Sokan úgy gondolják, ezzel tisztább, a külső ártalmakat kizáró környezetet teremthetnek. A hűtést vagy a fűtést szolgáló berendezé­sekben azonban mindenféle atípusos (egy jellegzetes betegség­hez hasonló, de annak minden tü­netét kiváltó) kórokozók (például a legionella) telepedhetnek meg. Ezek a légúti tünetek mellett akár ízületi panaszokat is okozhatnak. A köhögés tünet, amelynek okát minden esetben ki kell deríteni. Je­lezhet fertőzést, asztmát, dagana­tos megbetegedést. Makacs, elhú­zódó köhögésnél gondolni kell az atípusos kórokozókra is. Ezeket ne­hezebb felismerni, gyógyítani, mert gyakran a szokásostól eltérő, tartós kezelést igényelnek. Erőlte­tett, kínzó köhögésnél még véres is lehet a beteg köpete. Ez „hasznos” tünet, mert erre a figyelmeztető jel­re még a legegyszerűbb ember is elmegy az orvoshoz. Egykor rettegett betegség volt a tbc (tuberkulózis). Többek között ez a kórokozó is állandóan a kör­nyezetünkben van. A táplálkozás­tól, az immunrendszertől, a szerve­zet állapotától függ, hogy okoz-e betegséget. A daganat keletkezésé­ben is számon tartanak hasonló té­nyezőket. Sok esetben tapasztalha­tó, hogy az immunrendszer egyen­súlyi állapotának megbomlása sze­repet játszik a betegség kialakulá­sában. Ilyen ok lehet a közeli hoz­zátartozó halála, vagy akár az állás elvesztése. Kínzó köhögési rohammal, ne­hézlégzéssel jelentkezik az asztma, amire a hörgőnyálkahártya foko­zott érzékenysége jellemző. Mivel a hörgőnyálkahártya az orrnyálka­hártyához hasonlóan képes allergi­ás reakcióra, így az asztma lehet külső tényezőkön alapuló, allergiás eredetű megbetegedés. Ha a bőr­próba negatív, akkor belső ténye­légzőfelület kiterítve nagyjából ak­kora lenne, mint egy teniszpálya. Többszörös védelem Miközben a levegő a felső lég- utakon át a tüdőbe jut, felmeleg­szik, párássá válik és megtisztul. Erről a légutakat bélelő, nyákter­melő nyálkahártya gondoskodik. Légzés közben számos irritáló hatás érheti a légutakat. Ezek ellen többféleképpen védekezik szerve­zetünk. Például kipufogógáz vagy erős kölni hatására elszorul a tor­kunk, így csökken a tüdőbe jutó kellemetlen anyag mennyisége. A levegőben lebegő részecskék véde­kező reflexet váltanak ki. Irritáló, izgató hatásra a nyálkahártya több váladékot termel, amely megköti a szennyező anyagokat. A mechani­kus védekezésről a csillószőrös hám gondoskodik. A csillók, mint a szőnyeg rojtjai, a felszínre hozzák és kifelé terelgetik a váladékba ra­gadó szennyeződést, amelytől kö­högéssel szabadul meg a szervezet. Mindenkinek van váladék a tor­kában, ez szükséges a természetes öntisztulási folyamathoz. Egészsé­ges ember éjszaka nem köhög, mert alvás közben a légutak véde­kező reflexe kevésbé működik. Reggel néhány köhögéssel megsza­badul az éjszaka fölszaporodott vá­ladéktól, kitisztulnak a hörgők. Jellegzetes a dohányosok heves köhögése. Ez a szenvedély nem­csak azért ártalmas, mert az égés­termékek folyamatosan ingerük a légutakat, hanem elpusztítják a csillószőröket is. A hám egy véde­kezés nélküli gyulladt felületté válik, amely különösen fogékony Tudta? ♦ A tüdő páros szerv, a jobb oldali három, a bal két lebeny­ből áll. ♦ Tüsszentéskor a kiáramló levegő sebessége meghalad­hatja a négyszáz kilométer per órát, ez a légörvény ma­gával ragadja a légutakba ke­rült idegen testet. ♦ A maximális belégzés után kilélegezhető levegőmennyi­séget nevezzük vitálkapaci- tásnak. Egészséges emberben ez három-öt liter (testméret­től, nemtől és kortól függő­en). Sportolók vitálkapaci- tása elérheti a hat-nyolc litert is. ♦ Légzőkapacitásának ötven százalékát is elveszítheti az ember anélkül, hogy komoly tüneteket okozna. Hasznos volna, ha a tüdőszűrések al­kalmával a légzésfunkciót is vizsgálnák. ♦ Nem minden tüdőrákos be­teg dohányzik, de a tüdőráko­sok 90%-a dohányos. LÉGZŐISKOLA A lapos légzés nem jó TANÁCSADÓ Ön jó mélyen veszi a levegőt? Ha igen, sejtjei megszabadulnak a stressztől, szervei jól működnek. Fájdalmai enyhülnek. Vagy talán nem tudja, hogy helyesen lélegzik-e? Válaszunk: valószínűleg nem. Sajnos, a lapos légzés a visszafogott, „kulturált” emberek élet­módjának velejárója. A helyes légzésnél a has előredudorodik, az alhas megtelik levegővel, felfelé nyomja a rekeszizmot és felemeli a bordákat. Csakhogy, sajnos főleg a nőknél elégtelen a légzés, mert rekeszizmuk nem jól működik. Az oxigénhiányos agy nagy mentális fehérnél (irodisták, művészek vigyázat!) „elszipkázza” az oxigént a többi szervtől a maga védelmében, így azokban ezért oxigénhiány lép fel. A civilizált ember ritkán végez megerőltető munkát, így tüdejét ritkán járja át a friss levegő. Áporodott helyi­ségekben tartózkodik, így szervezetéből nem ürül ki a széndioxid, a vérben magas a szénsavszint, ami pajzsmirigytúltengéshez, ve­seproblémákhoz vezethet. Sajnos, a kinyomott, lélegző has udvariatlanságnak számít. A szűk ruhák pedig gátolják a helyes légzést. Tanuljunk meg lélegezni! Hiszen légzésünk automatikus, ám mélylégzésünk nem. A légzés feladata 1. Aktiválja a sejteket. Már 10%-os légzésjavulás évi 430 000 1 pluszoxigént jelent. 2. A rekeszizom mozgása befolyásolja a szív működését. Kóro­san alacsony a vérnyomása? Talán rossz a légzése. 3. A rekeszizom masszírozza a belső szerveket és oldja a hasi görcsöt. 4. A friss levegő aktiválja az agyat és javítja életkedvünket. Trükk: fújjon fel naponta egy lufit fejnagyságúra, ez javítja a mélylégzést. A légzés ritmusa 1. Csak az orron át történő légzés aktiválja a rekeszizmot, rá­adásul véd a kórokozókkal szemben. Ezért ha bedugult az orrunk, vagy kifulladtunk az erős testi megterheléstől, csak akkor lélegez­zünk szájon keresztül. 2. A rekeszizom működésének blokkolása, a kizárólagos mellkaslégzés káros, mert erősen megterheli a vérkeringést és szívizomzatot. A hasi légzés a bázis, ahonnan felfelé tör a levegő. Van, aki érzi, ahogy a levegő bejárja egész testét, még az ujjait is. 3. Amikor csak lehet, engedje el magát, ne fojtsa el az ásítást, li- hegést vagy sóhajt. Ez a szervezet lazító gyakorlatainak része. A megszakító diszharmonikus levegővételek stimulálják a tüdőt. Jó dolog a nyújtózkodást is! Érezze a légzést! 1. Feküdjön hanyatt, derékszögben felhúzott, hajlított lábait he­lyezze rá egy székre. Hasára rakjon nehéz könyvet és zárt szemek­kel érezze, ahogy emelkedik és süllyed a hasfal. 2. Felváltva fogja be egy-egy orrlyukát és csak a szabadon ha­gyottal lélegezzen. Ez aktiválja az orrlégzést. 3. Dörzsölje meg a kulcscsont alatti részt és érezze, ahogy oda­ér a levegő. Aktiválja a tüdőt. Mikor mit? 1. Alacsony vérnyomásra, rosszullétre: kapkodja a levegőt, azaz azonos, gyors ritmusban szívja be és fújja ki a levegőt. 2. Koncentráció javításra: csukott szemmel, nyugodtan ve­gyen levegőt (egy), majd fújja ki (kettő) és újra vegyen levegőt (három) stb. 3. Jókedv: tapogassa, ütögesse végig jobb kezével a bal testfe­lét fentről lefelé. Utána fordítva. Úgy fogja érezni, mintha csak egy oldala lélegezne és felfrissül. 4. Emésztés: karjait fonja össze mellkas előtt és belégzésre nyújtsa ki maga mellett ez síkban a karját, majd kilégzésre fonja újra össze. Hányingernél állva vegyen többször nagyon lassan mé­lyen levegőt. 5. Immunrendszer: feküdjön hanyatt, felhúzott lábain fonja körbe a karjait. Belégzésnél ne szorítsa meg, de kilégzésnél annál inkább: nyomja össze mellkasát, mintha szivacsot nyomna ki. Ak­tiválja a nyirokkeringést. 6. Vérkeringés: üljön a földre, húzza fel egyik lábát behajlítva mellkasához és fonja körül karjaival. Belégzésnél rövid ideig tart­sa bent a levegőt, nyomja meg térdét, majd lélegezzen ki. Aktivál­ja a szívet. (Sz. K.) A friss levegő és a természet csodákra képes (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents