Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-06 / 104. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 6. Harmincöt esetben kínoztak meg foglyokat, és huszonötén haltak meg kínzás következtében USA-börtönökben Irakban és Afganisztánban Amerika szégyenkezik, Irak tovább forrong A hírhedt börtön előtt kétezren követelték az összes fogoly szabadon engedését (TASR/EPA-felvétel) Pattanásig feszült a helyzet Adzsáriában - az orosz katonai vezetés nem kíván beavatkozni Abisadze órái meg vannak számlálva MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nincs összefüggés a tegnapi robbantások és az olimpia között - az USA akár le is mondhatja a részvételt Merénylettől félnek az amerikai olimpikonok lyokat és huszonötén haltak meg a kínzás következtében amerikai börtönökben Irakban és Afganisz­tánban. George Bush elnök egy arab te­levíziónak adott tegnapi interjújá­ban komoly ígéretet tett arra, hogy megbüntetik a vétkeseket, de ő sem kért bocsánatot. Azt mondta, ta fel Abasidzét. Szaakasvili teg­nap este bejelentette: közvetlen irányítása alá vette Adzsáriát. Gela Bedzsuasvili grúz védelmi miniszter tegnap azzal is megvá­dolta az adzsáriai vezetést, hogy Batumiban alááknázta a kőolajter­minált és provokációt készít elő az orosz hadsereg Batumiban lévő támaszpontja, az ott szolgáló orosz katonatisztek és családtag­jaik ellen. Jurij Balujevszkij vezér- ezredes közölte: a támaszponton további intézkedéseket tettek a ka­tonai objektumok és az orosz csa­ládok lakóházainak védelmére. Leszögezte, hogy az orosz katonai vezetés szigorúan semleges állás­pontot képvisel Tbiliszi és Batumi vitájában. RÖVIDEN Magyarellenes feliratok Belgrád. Bántalmaztak Új­vidéken két adventista lel­készt, a rendőrség azonnal el­fogta a támadókat. Az adven­tista egyház közleménye sze­rint Ljubisa Stajicot és Pásztor Zoltánt még hétfő este támad­ta meg fiatalok egy csoportja istentisztelet után. A szerbiai vallásügyi minisztérium éle­sen elítélte nyilatkozatában a támadást. Továbbra sem szűnnek a Vajdaságban a ki­sebbségellenes megnyilvánu­lások: tegnap albán-, zsidó- és magyarellenes feliratok jelen­tek meg újvidéki épületek fa­lán, Magyarkanizsán pedig meggyalázták a holokauszt- emlékművet. (MTI) Elvetett szerb indítvány Pristina. A koszovói ENSZ- misszió (UNMIK) tegnap elve­tette a koszovói szerbek auto­nóm területeinek létrehozásá­ra vonatkozó indítványt. Az in­doklás szerint „az ilyen terüle­tek, rajtuk a koszovói hatósá­goktól messzemenően függet­len intézményekkel nem len­nének összhangban az ENSZ elképzelésével, amelyben az etnikumok békés együttélésén alapuló stabil Koszovó szere­pel célként”. A szerb parla­ment a múlt héten határozat­ban követelt széles körű auto­nómiát a túlnyomórészt albá­nok lakta Koszovóban élő szerb kisebbség számára. A kö­vetelés szerint öt ilyen auto­nóm területet kellene létre­hozni a nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó, de évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló tartomány területén. A koszo­vói albán többség ezt azonnal visszautasította. (MTI) Európa még tétovázik Brüsszel. Az Európai Bi­zottság még nem alakította ki álláspontját az EU-tagállamok részéről Kínával szemben meghirdetett fegyverszállítási embargó feloldásának ügyé­ben. Ez derült ki az illetékesek tegnapi nyilatkozataiból. Az ügynek az ad különös jelentő­séget, hogy tegnap érkezett kétnapos látogatásra a belga fővárosba Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, s e tilalom fel­oldásának lehetősége az egyik legkényesebb kérdésnek szá­mít. Az EU legfontosabb dön­téshozó szervében, a minisz­terek tanácsában eddig há­romféle álláspont alakult ki, döntés még nem született, az Európai Parlament viszont ha­tározottan ellenzi a tilalom feloldását. (MTI) Ven ma találkozik Romano Prodival, az EB elnökével és a testület tagjaival (Reuters) Bagdad/Washington. Több amerikai személyiség is bo­csánatot kért tegnap az ira­ki néptől az iraki foglyok kínzása és megalázása mi­att, de Bush elnök és Rums­feld védelmi miniszter ezt személyesen nem tette meg. A tegnapi iraki össze­csapásokban 12 amerikai katona halt meg. ÖSSZEFOGLALÓ Rumsfeld megfogalmazása sze­rint minden amerikai szükségét ér­zi annak, hogy elnézést kérjen az irakiaktól a foglyokkal való bánás­mód miatt, ő azonban nem érezte szükségét annak, hogy személye­sen bocsánatot kérjen. Megtette ezt viszont Condoleezza Rice asszony, George Bush nemzetbiztonsági fő­tanácsadója. Az USA és az ameri­kaiak nevében kért bocsánatot az amerikai irányítás alatti iraki bör­tönök parancsnoka az iraki néptől. Geoffrey Miller vezérőrnagy teg­nap arab és nyugati újságíróknak kijelentette, hogy a történtek nem­csak az amerikai politika megsérté­sét jelentik, hanem azét a magatar­tásmódét is, amelyhez az USA a nemzetközi közösség tagjaként tartja magát. Mint mondta, a visz- szaélések árnyékot vetettek az amerikai katonák eddigi erőfeszí­téseire. Colin Powell külügyminisz­Moszkva/Tbiliszi. Mihail Szaa- kasvilli grúz államfő megbeszélé­seket folytatott Aszlan Abasidze adzsár elnökkel arról, hogy az au­tonóm köztársaság vezetője mi­lyen feltételekkel távozna tisztsé­géből. Erről egy grúz tisztviselő tá­jékoztatott, Abisadze szóvivője vi­szont azt közölte, szó sem lehet az adzsár vezető távozásáról. „Tár­gyalni lehet, de nem erről a témá­ról” - tette hozzá. Egyébként az említett tárgyaláson jelen volt Ju­rij Luzskov moszkvai polgármes­ter. A helyzet olyannyira feszültté vált, hogy a grúz nemzetvédelmi tanács sajtótitkára, Vano Mera- bisvilli az állami televízióban dél­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/London/Washington. Három időzített pokolgép robbant tegnap hajnalban Athén központi részén egy rendőrőrsnél. Senki sem sérült meg, csak anyagi károk keletkeztek. Athén lesz a nyári olimpiai játékok házigazdája, s nagy az aggodalom amiatt, hogy a száz nap múlva kezdődő sportese­mény terrorcselekmények célpont­jává válhat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szoros kapcsolatban áll a görög hatóságokkal a pokolgépes merényletek nyomán - közölte Londonban Giselle Davies, a NOB szóvivője. Mint mondta, a görög hatóságok folyamatosan tájékoz­tatják a NOB-ot a nyomozás fejle­ményeiről. A jelek szerint az inci­dens nincs kapcsolatban egyeden olimpiai helyszínnel sem, s úgy tű­ter megmagyarázhatadannak ne­vezte az iraki foglyok megalázását. A CNN-nek tegnap hajnalban el­mondta: az amerikai hadseregben eltöltött 35 éve alatt soha nem lá­tott hasonló dolgot, beleértve Viet­namot is. Kifejtette azt is, hogy meglepte őt az iraki ellenállás ere­je. „Nem hiszem, hogy bárki közü­után úgy fogalmazott: Abasidzé- nek 2-3 órája van arra, hogy elke­rülje a vérontást. Tegnap is több százan tüntettek a Grúziához tartozó Adzsária köz- igazgatási központjában, Batu­miban, Abasidze elnök lemondá­sát és a központi grúziai kor­mánnyal való szembenállás meg­szüntetését követelve. A grúz nemzeti zászlókat lengető tünte­tők ellepték a batumi egyetem előtti teret és Mihail Szaakasvili grúz államfő nevét skandálták. „Semmi sem segíthet Abasidzén. El kell hagynia Adzsáriát” - jelen­tette ki Eduard Szurmanidze grúz parlamenti képviselő, a Mi Adzsá- riánk nevű ellenzéki csoport veze­tője. Ó is úgy látta, hogy „ajelenle­nik, csak kisebb súlyú esetről van szó - tette hozzá. Theodorosz Ru- szopulosz, a görög kormány szóvi­vője azt mondta, a nyomozás első megállapításaiból ítélve a robban­tások nincsenek összefüggésben a közelgő olimpiai játékokkal. Szavai szerint elszigetelt eseményről van szó, olyanról, amely a világ bár­mely részén megtörténhet. Előző nap az olimpia elleni terro­rista merényletek veszélyéről ta­nácskozott az amerikai szenátus egyik albizottsága. Sokan felvetet­ték, egyáltalán folytami kell-e a ter­rorveszély közepette az olimpiai já­tékok sorozatát. Mitt Romney, Massachusetts republikánus párti kormányzója, aki a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett téli játékok szervezőbizottságának elnöke volt, kijelentette: „Úgy vélem, ma fonto­sabb, mint valaha, hogy a játékok lünk számolt volna olyan ellenál­lással, mint amilyet most tapaszta­lunk. Ez számomra meglepő, na­gyobb az ellenállás, mint amilyenre számítottunk.” Donald Ryder amerikai tábor­nok a december óta tartó vizsgála­tok eredményeit ismertetve közöl­te: 35 esetben kínoztak meg füg­gi adzsáriai vezetés mindössze né­hány óráig marad még hivatal­ban”. Szurmanidze megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint Batumi repülőterén indulásra ké­szen áll egy repülőgép, amellyel szükség esetén Abasidze elhagyja a Grúziához tartozó autonóm köz­társaságot. Egyúttal felszólította az Abasidzéhez hű félkatonai ala­kulatokat, hogy „gondoljanak a jö­vőre, és tartózkodjanak a véron­tástól”. Szaakasvili grúz elnök tovább fokozta a nyomást Batumira. Meg­parancsolta az adzsár rendőrség­nek és félkatonai alakulatoknak, hogy tagadják meg Abasidze uta­sításainak teljesítését, a grúz par­lament pedig lemondásra szólítot­folytatódjanak, és az USA fontos szerepet játsszék az olimpiai moz­galomban.” Hozzátette: a szerve­zőknek jobban kellene támaszkod­niuk a hírszerzésre, hogy megelőz­zék az esetleges merényleteket. David Maples biztonsági szakértő szerint a részt vevő országok nagy száma és az élénk nemzetközi ér­deklődés miatt az olimpia csábító célpont mindenféle zavarkeltésre, az egyszerű tüntetésektől a terror- cselekményekig. Gordon Smith szenátor, aki sík- raszállt az amerikai részvétel mel­lett, követelte, hogy a játékok szer­vezői adjanak részletes tájékozta­tást azoknak az athéni létesítmé­nyeknek a biztonságáról, amelyek alig 100 nappal az olimpia megnyi­tása előtt még nem készültek el. Carl Lewis, minden idők legered­ményesebb amerikai atlétája, aki öt olimpián vett részt, felszólította az amerikai kormányt: tegyen meg mindent azért, hogy garantálják a lehető legmagasabb szintű bizton­ságot a nyári olimpiai játékokon. Neves sportolók a közelmúltban kételyeiket hangoztatták azzal kap­csolatban, hogy érdemes-e a spor­tolók életét kockáztatni a játéko­kon való részvétellel. Serena Williams még márciusban kijelen­tette, hogy biztonsága és élete fon­tosabb számára, mint a tenisz, ezért még megfontolja, hogy el- menjen-e Athénba. Mark Spitz, az 1972-es müncheni olimpia hétsze­res győztes úszóbajnoka a múlt hé­ten a BBC-nek úgy nyilatkozott: az USA lemondhatja a játékokon való részvételt, attól tartva, hogy né­hány héttel az elnökválasztás előtt merényleteket kísérelnek meg az amerikai csapat tagjai ellen. Rumsfeld védelmi miniszter to­vábbra is élvezi a bizalmát. Az Abu Garib börtön foglyainak bántalma­zása és megalázása miatt támadt botrány után az amerikai hadsereg úgy döntött: felére csökkenti az iraki foglyok számát a hírhedt fegyintézetben. Az egyik érintett iraki fogoly, aki meztelenül látható a nyilvánosság­ra hozott fényképen, a CNN-nek újabb részletekről számolt be. Eszerint a foglyoknak amerikai ka­tonák és katonanők előtt egyaránt le kellett vetkőzniük. Az a büntető akció, amelyről a világsajtót bejárt felvételek is készültek, állítólag hét órán át tartott. Kutyákat is uszítot­tak rájuk. Kisebb vétségekért a fog­lyoknak órákon át kellett a hideg­ben és esőben állniuk. Más foglyo­kat keményen megvertek, ők addig nem hagyhatták el zárkájukat, amíg sebeik be nem gyógyultak. Tegnap mintegy kétezer iraki tüntetett az Abu Garib börtön előtt, tiltakozva a foglyok kínzása ellen. Ez volt az első megmozdu­lás a börtön előtt, amióta fény de­rült a kínzásokra. A tüntetést a szunnita vallási és jogtudósokból álló ulémák tanácsa szervezte. A tömeg Amerika-ellenes jelszava­kat skandált. Egyesek azt követel­ték, hogy engedjék szabadon a le­tartóztatott nőket, ellenkező eset­ben szent háborút indítanak ér- tükl Ez a börtön Szaddám Húszéin elnöksége idején az elnyomás jel­képe volt. (MTI, TASR) A kvartett támogatja Készül az új Saron-terv London/Jeruzsálem/New York. Izrael vizsgálja a továbblépés lehetőségeit azután, hogy a kor­mányzó Likud tagjai elvetették a gázai kivonulás tervét - mondta tegnap Londonban az izraeli kül­ügyminiszter. Szilvan Salom brit kollégájával, Jack Straw-val tár­gyalt. Arra a kérdésre, a referen­dum után Sáron hogyan lesz képes többségi támogatást szerezni a ki­vonulási tervhez a kormányban és a törvényhozásban, Salom csak annyit mondott: a miniszterelnök tárgyal a koalíció vezetőivel. Sze­rinte Sáron 2007 novemberéig, a következő választásokig „akkor is gond nélkül hatalmon maradhat, ha addig nem tesz semmilyen új bé­kekezdeményezést ... de úgy hiszi, nemcsak azért került hatalomra, hogy azt megtartsa, hanem azért is, hogy véget vessen a konfliktusnak a palesztinokkal”. Saronnak hama­rosan „gyorsan kivitelezhető terv” lesz a kezében. Saul Mofaz védelmi miniszter tegnap közölte: Izrael kerítés építé­sét fontolgatja a Gázai övezet déli részén létesített zsidó telepek köré, az ott élők biztonságának védelmé­ben. Izrael javában épít már egy ha­sonló biztonsági kerítést Ciszjordá- niában, hogy megakadályozza pa­lesztin öngyilkos merénylők bejutá­sát az országba. A közel-keleti kvartett - az ENSZ, az USA, az EU és Oroszország - képviselői New York-i tanácskozá­sukon üdvözölték Sáron - a Likud által leszavazott - kivonulási tervét, egyúttal ismét állást foglaltak a pa­lesztin állam megteremtése mel­lett. A konzultáción Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője, Colin Powell amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminisz­ter vett részt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents