Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-06 / 104. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 6. RÖVIDEN Elhunyt Janiga József Nagymegyer. Hosszan tartó súlyos betegség után, 58 éves korában, tegnap elhunyt Janiga József festőművész. Párkányban született, 1964-68 között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola képzőművészeti szakán tanári oklevelet szerzett. 1968-tól Nemesócsán, 1984-től Nagymegyeren élt és alkotott, az utóbbi években bal kézzel is, miután jobb kezével egy agyvérzés következtében már nem tudott festeni. Elsősorban a csallóközi táj festőjeként került a köztudatba, de folyóiratok, gyermekkönyvek illusztrátoraként is maradandót alkotott. Janiga József temetése pénteken négy órakor lesz a nagymegyeri református temetőben, (b) Bugár Béla könyvéről Prágában Prága. Tegnap mutatták be a Szlovák Intézetben Bugár Béla Olyan országban élek... című kötetét. A művet Petr Pithart, a jogtudományok professzora, a Cseh Köztársaság Szenátusának elnöke és Rudolf Chmel irodalomtudós, szlovák kulturális miniszter méltatta. A rendezvény társszervezője a Prágai Magyar Kulturális Központ volt. (ú) Egy előre bejelentett uniós jogsértés Pozsony. Szlovákia területén ma, első alkalommal, szándékosan és nyilvánosan megsérti az uniós előírásokat a Polgári Konzervatív Párt (OKS). Azt nem árulták el, a szabálysértés miben fog megnyilvánulni, mai sajtótájékoztatójukra invitáló meghívójukban csak az szerepel: normasértő bemutatót tartanak, (ú) Lesz érdekegyeztetés, de más alapokon Pozsony. Az érdekegyeztető tanácsot maga a szakszervezet szüntette meg azzal, hogy a politizálás útjára lépett, ennek a referendum ékes bizonyítéka - mondta Ludovít Kaník szociális miniszter. Kaník egyetért Pavol Rusko gazdasági tárcavezetővel, hogy az érdekegyeztető tanácsról szóló törvény rossz, ám nem szüntetik meg, csak módosítják, így próbálják majd új alapokra helyezni a szociális párbeszédet. A két miniszter hamarosan elkészíti vonatkozó jogszabály módosító tervezetét, melyben ugyan nem fogják tiltani, hogy a szakszervezet népszavazást szorgalmazhasson, de új, egyértelmű játékszabályokat fognak javasolni, (sza) Még egy ámokfutó a határon Brodské. Kedden este újabb tiltott határátlépés történt, egy francia állampolgár a stop táblára fittyet hányva megelőzte az előtte álló kocsit, majd megállás nélkül áthajtott a határátkelőn. A rendőrök üldözőbe vették a Pozsony irányába tartó férfit, és végül sikerült megállítaniuk. Vérében 1,83 ezreléknyi alkoholt mértek. „Idáig még csak hárman lépték át engedély nélkül az államhatárt, és a rendőrség mindenkit elfogott. Szerintem az esetek azzal ma- gyarázhatóak, hogy néhányan nem tudatosítják: az uniós tagság nem azt jelenti, hogy a határon át lehet száguldani. A schengeni övezethez később csatlakozunk” - mondta Vladimír Palkó belügyminiszter. (SITA, sza) 200 millióval több pedagógusbérekre Pozsony. A kormány tegnapi döntése nyomán a jövő évi pedagógusbérekre előreláthatólag 200 millió koronával több jut majd, mint azt korábban a következő három év költségvetés-tervezetének összeállításakor tervezték. A módosított büdzséjavaslattal két miniszter, Martin Frone oktatásügyi és Rudolf Zajac egészségügyi tárcavezető nem értett egyet. Frone a közoktatás jövő évi támogatására a kormány által elfogadott összegnél 2,7 milliárd koronával többet javasolt, (t) Ismét a kormány előtt az összeférhetetlenségi törvény A funkció elvesztése lenne a legszigorúbb büntetés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jóváhagyta a kormány az összeférheteüenségi törvény képviselői indítványként benyújtott tervezetét. A kabinet megszavazta Dániel Lipsic igazságügyi miniszter észrevételeit is, melyek szigorítják a honatyák javaslatát. A tárcavezető kifogásolta, hogy a bizottsági tagok ötharmadának a beleegyezése kellene hozzá, hogy eljárást indíthassanak, és a plénum- ban is csak ekkora többség állapíthatná meg a törvénysértést és szabhatna ki büntetést. Lipsic éppen a szavazatküszöb emelése miatt vonta vissza néhány hónapja a végső szavazás előtt saját tervezetét; ő már akkor is alacsonyabb küszöböt javasolt, a képviselők pedig ezt módosították. Kérdéses, most megszívlelik-e a kormány ajánlását. A kabinet ugyanis azt javasolja: csökkentsék a szavazatküszöböt egyszerű többségre. A kormány által tegnap jóváhagyott képviselői indítvány - a szavazatküszöbről szóló részen kívül - lényegében megegyezik Lipsic eredeti elképzelésével, sőt még bővíti azon személyek körét, akikre a jogszabály vonatkozna: az önkormányzatok is a hatálya alá tartoznának. Nemcsak a tisztségviselőknek, hanem házastársuknak és kiskorú gyermekeiknek is vagyonbevallási kellene tenniük, mely a világhálón is hozzáférhető lenne. Törvénysértés esetén a legszigorúbb büntetés a funkció elveszítése lenne. A tervezet tartalmazza a munkaviszony megszűnése utáni megkötések intézményének bevezetését is. Lipsic bízik benne, a parlament szigorú törvényt fogad el, és megígérte: lobbizni fog a képviselőknél. „Ha azt akarjuk, hogy a polgárok harcoljanak a korrupció ellen, a politikusoknak kell példát mutatniuk” - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, (sza) A korábbi bővítések tapasztalatai alapján a régi tagországokból várható munkaerő-áramlás a régiek felé Nem nemzeti érdekekről van szó Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap óriási szavazattöbbséggel jóváhagyta a május elsejei bővítéssel 30 fősre gyarapodott Európai Bizottság új összetételét és ezzel a tíz új tagállamból érkezett biztosok kinevezését. Szlovákiát Ján Figel képviseli a bizottságban. ÖSSZEFOGLALÓ A tíz új biztosnak nincs saját reszortja, őket egy-egy régebben hivatalban lévő biztoshoz osztották be. Figel a vállalkozásokért és információs társadalomért felelős finn Erkki Liikanen munkatársa lesz. A képviselőtestület strasbourgi plenáris ülésén - amely egyúttal az utolsó a most véget érő parlamenti ciklusban - 531 szavazattal 18 ellenében, 39 tartózkodás mellett erősítette meg a bizottságot. A vitában elhangzott: a bizottság működésében az összeurópai érdekeknek kell kifejezésre jutniuk és érvényesülniük. A biztosoknak nem szabad nemzeti érdekeket védeniük, mert tisztségük politikai küldetés ugyan, de nem pártpolitikai. A munkaerő unión belüli szabad áramlásával kapcsolatban Romano Prodi, a bizottság elnöke megismételte, hogy eltúlzottak és megalapozatlanok az eddigi tagállamok ezzel kapcsolatos aggodalmai. Utalt arra, hogy a korábbi bővítések tapasztalatai alapján nem az új tagországokból várható nagyobb arányú munkaerő-áramlás a régiek felé, hanem az ellenkező irányban. Az elnök nem tett említést arról, szándékában áll-e a bizottságnak, hogy valamilyen konkrétabb formában is felhívja erre az eddigi tagállamok figyelmét, illetve kérje őket az általuk bevezetett korlátozások megszüntetésére. A tíz új tagállam biztosai mellett a parlament a mostani szavazással erősítette meg azoknak a kinevezését is, akiket az eddigi tagországok jelöltek a testület közelmúltban távozott tagjai helyébe. A francia Jacques Barrot a regionális politikáért felelős Michel Barnier- t, a spanyol Joaquin Almunia a gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó Pedro Solbest, a görög Sztavrosz Dimasz pedig a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős Anna Diamantopulut váltotta fel. Az Európai Parlament költségvetési bizottsága, majd maga a parlament tegnap elutasította Július Molnár felvételét az Európai Unió könyvvizsgáló bizottságába. Szlovákia jelöltjével szemben szakmai és nyelvi kifogások egyaránt felmerültek, ennek dacára valószínűleg a jelenleg a Számvevőszék nemzetközi kapcsolatok osztályát vezető Molnárt fel fogják venni, mert Brüsszel többnyire nem szokott szembeszegülni a jelölő ország akaratával. (TASR, MTI) Számos új képviselő és EU-biztos ült be az Európai Parlamentbe. Ján Figel a 290-es. (TASR-felvétel) Teljes erőbevetéssel nyomoznak a rendőrök Nem találják a Muzsla melletti rablás elkövetőit TASR-HÍR Nyitra/Muzsla. Tovább folytatják a nyomozást az érsekújvári járási nyomozók a három ismeretlen rabló után, akik mintegy hatmillió forinttal tűntek el még hétfőn. Milos Fábry kerületi rendőrszóvivő tegnap lapunknak elmondta, az üggyel kapcsolatban egyelőre nem adnak ki hivatalos közleményt. „A nyomozás folyamatban van, ezért csak annyit mondhatok, hogy még mindig keresik az elkövetőket. Részeredmények kiszivárogtatása csak hátráltatná a nyomozást” - jegyezte meg Fábry. A környékbeliek közt akadnak, akik korábbi bűncselekményekkel hozzák összefüggésbe a legutóbbi esetet. A helyi szóbeszéd szerint embercsempészek, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó üzérek eddig is működtek a környéken. Volt példa arra is, hogy valaki a gyanúsítgatás, folyamatos rendőri ellenőrzések elől más településre költözött. A helyiek a lapokban megjelent hírek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a rablás elkövetői is valamilyen szervezett banda tagjai lehettek; jól kitervelt akcióról van szó. (száz) Meg megfellebbezheti az ítéletet a Petit Press Félmilliót ítélt meg a bíró a volt belügyminiszternek SITA-HÍR Pozsony. Félmillió koronás kártérítést ítélt meg a bíróság Ludovít Hudek volt belügyminiszternek, mert a Sme című napilap valótlanságokat állított róla 2002 májusában; a lapnak bocsánatot is kell kérnie. A lap kommentárjában az állt, hogy Hudek súlyos bűncselekményben vett részt, mégpedig az ifjabb Michal Kovác elrablásának ügyében folytatott rendőrségi nyomozás meghiúsításában. A szerző arra hivatkozott, hogy a volt belügyminiszter autentikusnak ismerte el azt a hangszalagot, amely Ivan Lexával, a titkosszolgálat akkori igazgatójával folytatott - egyébként alpári - beszélgetésüket tartalmazza. Később a rádiókban is lejátszott szalagon a Kovác-ügyet vizsgáló nyomozótiszt eltávolítását beszélték meg. A bíróság viszont ezt nem fogadta el, hiszen soha nem született bírósági ítélet, amely kimondta volna Hudek, Lexa, vagy bárki bűnösségét a Kovác-ügyben. A tegnapi ítélet ellen még lehet fellebbeznie a lap kiadójának, a Petit Pressnek. Hudek egyébként 5 millió koronáért akart perelni. Nem lesz tilos a nomád életmód, de nem tart tömeges vándorlástól a belügyminiszter Megszűnik a romákról szóló, 1958-as törvény ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Nem lesz tilos a nomád életmód, ha a parlament megszünteti az ilyen életet élő személyek letelepítéséről szóló törvényt. A norma hatályon kívül helyezését az alkotmányjogi bizottság javasolja, és a kormány tegnap rábólintott a képviselői indítványra. „1958-ban tiltották be a nomád életmódot, és ezt a tilalmat most szeretnénk feloldani” - jelentette ki Vladimír Palkó belügyminiszter. A kényszerből letelepített személyeknek a szocialista norma értelmében a polgár- mesterek kötelesek bizonyos szociális segítséget nyújtani, ám a tárcavezető szerint a törvény megszüntetése nem jelenti azt, hogy a romák ezentúl nem kapnak szociális segélyt, hiszen a szociális segítségnyújtás különböző módjait más törvények szabályozzák. Arra a felvetésre, hogy esetleg attól sem kell-e tartani, hogy a tilalom feloldása után néhány helyen vándorlásra fogják majd ösztönözni a romákat, így próbálván megszabadulni tőlük, Palkó azt válaszolta: „A törvény megszüntetése nem jelenti azt, hogy vándorútra kell kelni. Aki akar, vándoroljon, ám erre senkit sem lehet kényszeríteni.” A kormány egyelőre azt sem tervezi, hogy a nagyobb városokban kijelöljenek pihenőhelyeket az újkori nomádoknak, ahol a vándorok addig maradhatnának, míg jólesik, aztán tovább mennének. „Ugyan már, manapság ki él nomád módra? Nem ismerek egy olyan embert sem, aki vándorolni akar” - tette hozzá a belügyminiszter. Gyurov- szky László régióféjlesztési minisztert sem aggasztja, hogy a romák esetleg majd útra kelnek. „Az Európai Unióban mindenki oda utazik, ahova jónak látja.” Arra a felvetésre pedig, mi lesz akkor, ha a szegényebb keleti régiókból elvándorolnak a lakosok, az volt a válasz: szabad állam szabad polgárai vagyunk. „Ez egy halott törvény, melyet az ötvenes években fogadtak el, hogy letelepítsék a vándor életmódot folytató romákat, főleg az oláh cigányokról volt szó. Nyilvánvaló, hogy ez a norma ellenkezik az alkotmánnyal, és mára értelmét veszítette” - tette hozzá Gyurovszky. Hasonló a véleménye Miklós László környezet- védelmi miniszternek is, akit - bár egyelőre nem tudni, a nomád életmód mekkora veszélyt jelenthet a természetre - ugyancsak nem tart az esetleges újkori nomádoktól. Szerinte ugyanis a törvény eddig sem akadályozta meg az embereket a vándorlásban. „A jogszabály elnevezése és a téma félrevezető: úgy tűnik, mintha a kormány vándorlásra szólítaná fel a polgárokat, de nem erről van szó! Mindössze az alapvető emberi jogokat akarjuk biztosítani, azaz ha valaki vándorolni akar, fontos, hogy ezt jogilag semmi se tiltsa. Az Európai Unióban elfogadott mozgásszabadság tiszteletben tartásáról, és egy elavult jogszabály megszüntetéséről van szó. Idáig senki nem gondolt rá, hogy ez a kövület még létezik, az unós csatlakozás kapcsán jutott valakinek az eszébe, hogy ideje lenne megszüntetni” - magyarázta lapunknak Miklós László. Szerinte a romák, ha akartak, idáig is átköltöztek, nem igazán tudatosították e norma létezését, ahogyan valószínűleg azt sem veszik majd észre, hogy megszűnik, (sza)
