Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-31 / 124. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 31. Kinek nem tetszik Tiszaszentmiklós magyar neve? Átmázolt magyar felirat HÉT NAP Új helységnévtáblák kerültek a bánáti Tiszaszentmiklós határába, amelyeken feltüntették a település nevét magyar nyelven is. A helybeliek megelégedése és öröme azonban rövid volt, mert az ismeretlen tettesek itt is akcióba léptek: fekete festékszóróval átmázolták a magyar feliratot. Úgy tűnik, egyeseknek igencsak furcsa elképzeléseik vannak a békés együttélésről és a toleranciáról. Törtei János, a tiszaszentmiklósi helyi közösség tanácsának tagja nyilatkozott a helységnévtábla megcsúfításáról.- Csóka község illetékesei 2004 májusának közepén állították fel az új táblákat, amelyeken végre magyarul is szerepelt a település neve. Ez nagyon bánthatta valakidnek a szemét, mert néhány nap múlva már át is mázolták a magyar feliratot. A Hódegyházára vezető útnál valószínűleg elfogyott a festékük, mert ott egyszerűen kitépték a táblát a helyéből, és a közeli szántóföldön elrejtették. Most bizonyára nagyon elégedettek a munkájukkal! Sajnos, hogy a XXI. században még mindig akadnak ilyen barbárok, akik nagy valószínűséggel a falu lakói közé tartoznak. Szolgáljon figyelemre méltó tényként, hogy a második világháború után kihelyezett táblán egészen a kilencvenes évekig senkit sem zavart a Tiszaszentmiklós felirat. Az elmúlt több mint egy évtized folyamán azonban teljesen megváltozott az embereknek az egymáshoz való viszonya. Úgy tűnik, hiánycikk lett a tolerancia ebben a közösségben, ahol a lakosság 20 százaléka magyar, 5 százaléka pedig szlovák. Sajnálom azokat az embereket, akik a véleményüket ilyen aljas cselekedetekkel nyilvánítják ki az éj leple alatt. Azt hiszem, az lenne a legkevesebb, ha a tettesek mernék vállalni cselekedetük következményét - mondta Törtei János. Az új oktatási intézmény erősíti a konkurenciát Újvidéken is tanulhatnak a Londoni Egyetemen MAGYAR SZÓ Újvidék. A városházán a múlt héten ünnepélyes keretek közt megnyitották a Londoni Egyetem külső programjának részeként Újvidéken megalakított tanközpontot. A Londoni Egyetem a világ csaknem kétszáz országában az újvidékihez hasonló külső tankirendeltséget nyitott. Az egyetem London School of Economics and Political Science karának és az újvidéki IBS Novi Sad, külső tanprogramok központjának közös projektumának célja felkelteni az egyetemisták figyelmét az angol nyelven történő tanulás iránt. A megnyitón Petar Petrovics alpolgármester üdvözölte az angliai vendégeket, nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Londoni Egyetem éppen Újvidéken talált érdekeltséget. Elmondta, hogy az új tanulási lehetőség azért is hasznos, mert erősíti a különböző oktatási intézmények közötti, városunkban egyébként is igen kifejezett konkurenciát. Szerinte az átalakulóban lévő országok esetében különösen fontos a külföldi tudás beáramlása. Chris Gibson, a Chris Gibson, a Britanniái Tanács elnöke (Képarchívum) Britanniái Tanács elnöke kijelentette, hogy a Londoni Egyetem már 1996-óta próbálja megvetni lábát Szerbiában, a tegnapi megnyitó nyolc év törekvés eredménye. John McConnell, a Londoni Egyetem külső programigazgatója a oktatás szintjéről beszélt. A minőségi követelmények itt is annyira szigorúak, mint Londonban, ezért a végzett hallgatók biztosak lehetnek abban, hogy oklevelüket világszerte elismerik. Beregszász külvárosának lakói bűzben élnek Mindent elborít a szemét KÁRPÁTINFO Beregszász. A Vérke-parti várost sokan - talán csak kötődésük miatt - a legszebb városnak tartják. Vagy legalábbis annak szeretnék látni, illetve emlékeikben él úgy. Mások meg az egyik legsze- metesebb jelzővel illették a járási székhelyet. Bár a város központjában némi javulás észlelhető, a külvárosban, főként a Muzsalyi úti lakótelep környékén elszomorító kép fogad. Aki Muzsaly felől érkezik a városba, bal oldalon gyakran látja: az itteni hatalmas szeméttenger fölött feketén gomolygó füst száll az ég felé. A környéken lakók életét nem csak a füst keseríti meg, de a vele járó bűz is. Ugye tudják, milyen büdös a műanyag flakon, meg az autógumi, amikor ég?! Nos, ezt az itt lakók nap mint nap érzékelik.- Lassan már elviselhetetlenné válik itt az élet - panaszolja a játszótéren éppen kint ülő Cseh Erzsébet és Mihovics Ilona. - Az ember azt gondolná, hogy a város szélén már tisztább a levegő, itt nem reked meg az autókból kipü- fögő gáz. Sokan a fiatalok közül is ezért választották a környéket, hogy gyermekeik lehetőleg friss levegőt szívjanak. Ezzel szemben mi történik? Lassan ki sem ülhetünk ide a parkba beszélgetni, a gyerekek nem jöhetnek le játszani, s az ablakokat is kénytelenek vagyunk zárva tartani, olyan fer- telmes füstöt és bűzt hoz a szél. Az itt lakók már többször is fordultak panaszuk orvoslásáért az illetékes szervekhez, de válaszra sem méltatták őket. Ami változás történt az utóbbi időben: egy betonkerítést emeltek, hogy a szél ne fújja a lakótelepre a szemetet. Ez viszont a bűznek, füstnek nem szab határt. Az udvarhelyi Digital3 stúdión kívül mostanáig nem volt magyar kézben tévéadó Erdélyben Regionálisan ragyogna a Fény TV (Illusztrációs felvétel) Egy éven belül Székelyudvarhelyen, Gyergyó- szentmiklóson, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen készül létrehozni földi sugárzású televízióadót a Hodgyai Géza által vezetett gyergyószentmiklósi Entelmédia Kft. A helyi csatornákat idővel összekapcsolnák, így a Fény Tv kistérségi adóként működne. KRÓNIKA A marosvásárhelyi televíziós földi sugárzás jogát is elnyerte az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ülésén a Hodgyai Géza által vezetett gyergyószentmiklósi Entelmédia Kft. A Hodgyai által korábban benyújtott pályázat alapján előzőleg rpár megkapták a Csíkszeredái és a gyergyószentmiklósi adásokhoz szükséges frekvenciákat, és lassan fél éve jóváhagyták egy székelyudvarhelyi tévéadó működtetésére benyújtott pályázatot is. „Elképzeléseink szerint valamennyi megcélzott városban külön stúdiót építünk - Fény Tv néven: E helyi adókat a jövőben összekötjük, így lennének különálló, helyi műsorok, amelyekben a mikrorégiós témákat dolgoznánk fel, de ha Marosvásárhelyen van egy olyan esemény, amely érdekelheti a Csíkszeredái nézőket, akkor megoldható lesz az élő átkapcsolás” - fejtette ki elképzeléseit Hodgyai. Hozzátette: az elnyert frekvenciák lehetővé teszik majd, hogy akár kis, hordozható készülékkel családi pikniken is fogható legyen a műsor, a teljes Csíki-, Gyergyói- és Udvarhelyi-medencében, illetve Marosvásárhely környékén is. Működésre ítélve A gyergyószentmiklósi stúdió rövid időn belül el is kezdheti a működését, hiszen a kábelhálózat révén ott már egy éve láthatóak a Fény Tv műsorai, csupán át kell térniük földi sugárzásra. Közvetlenül utána az udvarhelyi stúdiót szeretnék kiépíteni, és működésbe hozni, hiszen arra már lassan fél éve megkapták az engedélyt - tájékoztatott Hodgyai. A CNA döntése alapján maximum egy év áll az Entelmédia Kft. rendelkezésére, hogy a Csíkszeredái és a marosvásárhelyi stúdió tevékenységét is elindítsa. A leendő regionális Fény Tv adásait Gyergyószent- miklóson a 28-as, Székelyudvarhelyen a 29-es; Csíkszeredában a 42-es, míg Marosvásárhelyen a 46-os frekvencián lehet majd fogni. Arról azonban, hogy mekkora tőkebefektetést igényel az infrastruktúra, annak működtetése, valamint, hogy kik készítik majd a műsorokat, Hodgyai egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Nem konkurencia lesz Az Entelmédia Kft. tulajdonosa nem konkurensként szeretne fellépni a már létező, kábelszolgáltatók révén sugárzott helyi adásokkal szemben, hanem szoros együttműködésben szeretne dolgozni ezekkel a stúdiókkal. Sőt egyezséget is kíván kötni a kábel- szolgáltatókkal, hogy az amúgy földi sugárzású Fény Tv adásai esetleg a kábelhálózaton keresztül is foghatóak legyenek. A Hodgyai által vázolt együttműködési elképzelésekről a Krónika megpróbálta kikérni a Digital3 főszerkesztője, Márton Ákos, illetve a Csíki Tv főszerkesztője, Székedi Ferenc véleményét is. A televízióadók vezetői viszont nem tudtak érdemben nyilatkozni a lehetőségről, mivel egyelőre senki nem tájékoztatta őket, de egyikük sem zárkózott el az esetleges együttműködéstől. „Az a tény, hogy Hodgyai pályázatai minden alkalommal elnyerték az audiovizuális tanács tagjainak tetszését, nagyban összefügg a kistérségi televízió gondolatával. Hiszen ma, amikor mindenki a globalizáció térhódításáról beszél, a médiában megváltoztak a trendek. Mindenkit egyre inkább az érdekel, hogy mi történik a közvetlen környezetében, s egyre kevesebben kíváncsiak például arra, hogy Pozsonyban feltörték a főutcát” - indokolta a CNA döntését Gáspárik Attila, a tanács alel- nöke. Gáspárik kifejtette: úgy érzi, a CNA hozzáállása megváltozott ebben a kérdésben, és mindenki belátja a kistérségi tévé- és rádióadók jelentőségét. Éppen ezért mostanában egyre több ilyen jellegű pályázatra ítélik meg az igényelt frekvenciát Erdélyben, Moldvában és Havasalföldön egyaránt. A CNA-aíelnök szerint egy regionálisan működő magyar műsor- szolgáltató létjogosultsága elsősorban abban áll, hogy az udvarhelyi Digital3 stúdión kívül mos- tanig nem volt magyar kézben tévéadó. Mindeddig főként a Pro Tv, az Antena 1 és brassói vállalkozók nyerték el a székelyföldi frekvenciákat. Szerinte lényeges, hogy mindenki az anyanyelvén kommunikálhasson nézőivel, és minden közösségnek meglegyen a saját hangja. Példaként azt hozta fel Gáspárik, hogy mivel Marosvásárhelyen nincsen magyar adás, most, a helyhatósági választások kampányidőszakában is csak nehezen tudnak megszólalni a magyar jelöltek a kizárólag a vásárhelyieket célzó helyi stúdiók adásaiban. A műholdas tévével együtt? A leendő regionális Fény Tv és a készülő, műholdas sugárzású erdélyi magyar televízió kapcsolatáról Gáspárik kifejtette: az erdélyi magyarság számára az lenne a legegészségesebb, ha a műholdas sugárzással párhuzamosan földi antennákkal is fogható műsorokat indítanának. Ez pedig szerinte úgy érhető el leginkább, ha az erdélyi tévé adásaiban megvalósulna, amit már a román adók gyakorolnak: egy híradóban például meglenne az egész régiónak szóló összeállítás, majd minden kistérség saját történéseiről értesülhetne. Gáspárik tárgyalt már erről Hodgyaival is. „Mindenképp egyensúlyban kell elképzelni ezeket az adókat, de ez már nem az audiovizuális tanács döntésén, hanem a majd megalakuló műholdas tévé kuratóriumán múlik” - mondta Gáspárik. Hodgyai Géza szerint is energia- és pénzpazarlásnak minősülne két, párhuzamosan működő erdélyi adó fenntartása, ezért mindenképpen szeretne együttműködni a leendő erdélyi magyar televízióval. Kónya Kovács Otília az adomány egy részével (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Műszaki támogatás Gyorssegély a szórványnak Újvidék. Az elmúlt években a délvidéki magyar szórványban alakult civil szervezeteknek rendszeres gyorssegélyt juttatott az újvidéki Mozaik Alapítvány. A közel 400 ezer forint értékű, főleg műszaki felszerelésből álló adomány költségeit a Határon Túli Magyarok Hivatala állta. A civil szervezetek munkájának támogatását a Mozaik Alapítvány vállalta fel. Legutóbb főleg műszaki cikkekből álló adományokat adtak át tíz egyesületnek. „Nagyon gyér a fölszereltsége a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek, mi minden létező pályázatra jelentkezünk, hogy valami módon tudjuk tartani a kapcsolatot a külvilággal. A szórványmagyarságról nem feledkezünk meg, számíthatnak a támogatásunkra” - nyilatkozta a2 alapítvány munkatársa, Kónya Kovács Otília. (Duna TV)
