Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-29 / 123. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 29. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal ellátott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján- melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta születtek. Gulyás Dorka vagyok, 2003. november 20-án születtem a komáromi kórházban. Most éppen az új fürdőolajat próbálom ki... mert megérdemlem. Egyéni hajlamosság is kell a bőrgyulladáshoz A korszerű pelenka jól védi a bőrt TÁJÉKOZTATÓ A pelenka-dermatitisz még ma is létező csecsemőkori probléma, noha az egyszer használatos pelenkák elterjedése gyakoriságát jelentősen csökkentette. Kialakulásában szerepet játszik a meleg, a nedvesség, a dörzsölés, a székletben lévő baktériumok, melyek a széklet és a vizelet keveredésekor fejtik ki káros hatásukat. A bőrgyulladás kialakulásához szükséges bizonyos egyéni hajlamosság, pl. száraz, érzékeny bőr, ekcéma, serborrhoea. A leghétköznapibb és talán leggyakoribb ok a nem megfelelő pelenka használata, illetve a pelenkaváltás nem kellő gyakorisága. A korszerű pelenka jól védi a bőrt, de önmagában nem minden esetben küszöböli ki a pelenka- dermatitiszt. Gyakran ma is szükséges fartáji védőkrém használata. A védő, nyugtató kenőcs enyhe gyulladás, irritatív pelenka- dermatitisz gyógyítására, illetve a fent felsorolt tényezőkkel (meleg, dörzsölődés, nedvesség) szembeni védelem révén a bőrgyulladás megelőzésére szolgál. A pelenka- dermatitisz sokféle formában jelentkezhet. A leggyakoribb az irritatív forma: a vizelet és a széklet feláztatja a bőrt, és ezt a fellazult területet dörzsöli a pelenka. A gyulladás a domború felületeken kifejezettebb, a hajlatokban kezdetben megkíméltek, később azonban ott is mutatkozik a gyulladás, de mindig ott a legsúlyosabb, ahol a bőr a pelenkával érintkezik, (og) KIK NYERTEK? Mennen Speed Stick: Kondé Barnabás - Nyárasd, Balogh György - Királyhelmec, Bábi Veronika - Váhovce Sixtus lábdezodor: Hérics Lívia - Fél Sixtus lábfürdő: Király Mária - Feketenyék Megszületett az első Új Szó-bébi: a naszvadi Tóth Mária és Csernyánszki Árpád kislánya Most Lili körül forog a világ... „Március végén jól megijesztettem a szüléimét. Rohantak a kórházba, nehogy idő előtt a világra jöjjek, rimánkodtak, hogy maradjak nyugton még három hónapig. VALLOMÁS Anyukám három hétig feküdt a kórházban, aztán hazaengedték, de én türelmetlen voltam. Apukám április huszonnegyedikén éjjel fél egykor bevitte anyukámat a komáromi kórházba és fél kettőkor megszülettem. Anyukám nem is látott, csak hallotta, hogy sírdogálok, amikór ott kellett őt hagynom. Azt se tudta, szegény, hogy élek-e, halok-e. Én élni akartam. De micsoda felfordulást okoztam! Jószerivel még a világra se jöttem, de már száguldott értem a speciális mentő, és szirénázva vitt az érsekújvári kórház koraszülött-osztályára. Ott mindenki engem várt. Gyorsan elfoglaltam összkomfortos lakásomat. Új otthonom kényelmes, puha, olyan meleg, hogy csak egy vékony pelenkát tűrök meg magamon. Remek a kilátás. Az üvegfalon túl nővérkéket, doktor bácsikat és néniket és hozzám hasonló kis emberkéket látok. Ismerkedem a világgal. Apukámat hamarabb megismertem, mint az anyukámat. Ő csak öt nap múlva jöhetett utánam. Mindenki csodálkozott, hogy, jé, milyen picike baba. Pedig két deka híján majdnem másfél kilóval születtem. Amikor belenéztem a tükörbe lakhelyem üvegfalában jól látom magamat -, úgy éreztem, itt az ideje, hogy fogyókúrába kezdjek. Pár nap alatt sikerül is leadnom húsz dekát. De rádöbbentem, hogy nem áll jól ez a soványság. Arcom, nyakam csupa ránc, ha sírok, a homlokom ráncba fut. Hízókúrába kezdtem. Meg is lett az eredménye! Kezdek nőiesedni, a majdani mellemet jelző két kis barna pötty is megjelent. Azóta is kétóránként eszem. Rengeteget. Negyed stampedlinyi fejecskét egyszerre. Az anyukámét, de közvetve. Egyedül még nem tudok enni. Lélegezni tudok, alig használtam a lélegeztetőgépet. Az anyukám itt van velem a kórházban, egy másik kórteremben, s ha nagyon szeretném látni, nyugtalankodni kezdek, nyöszörgők, s akkor a nővérkék rohannak anyuhoz, hogy jöjjön, nyugtasson meg. Sírni már megtanultam. Azt mondta a főorvos bácsi, hogy azt jól csinálom. Lassan fodrászhoz meg manikűröshöz kell mennem, hogy levágassam a hosszú hajamat meg a körmömet. Háromhetes koromban fürdettek meg először, addig csak nedves törlőkendővel tisztálkodtam. Élveztem a habfürdőt! Masszázsra is járok, és ha hasra fektetnek, szépen felemelem a fejemet. Üvegfalú szobámban egyre ritkábban fűtenek. Kezdetben 36 fok volt a hőmérséklet, most már vagy csak 30. Háromhetes koromban készültek rólam az első sztárfotók. A nővérke kivett a kalitkámból, amelyet egyre szűkebbnek érzek, örökké bolyongok benne faltól falig -, és felöltöztetett. A rugdalózó egy kicsit még nagy, de majd belenövök. Tetszett a fotózás, pózoltam is ahogy egy igazi kis hölgyhöz illik. De csak azt a képet közöljék, amelyiken a legszebb vagyok. Anyukámmal most már közös programokat csinálunk, azt játsz- szuk, hogy én vagyok a zsebibaba, odafekszem meztelenül a mellére, hogy megszokjam a bőre illatát, a szíve dobogását. Egyre többet vagyunk együtt, és gyakran meglátogat apu is meg Dávid, a bátyám. Alig várom, hogy hazamenjek Naszvadra, de azt mondták, legalább, egy hónapig még itt leszek a kórházban. Majd még jelentkezem.” (kopasz) Ha beigazolódik a veszély, a terhesség a huszadik hétig megszakítható A veszélyeztetettség meghatározása SOROZAT A genetikai tanácsadás során felmérik a veszélyeztetettség mértékét, éspedig a következő általános elvek alapján: 1. A legfontosabb annak megítélése, hogy mekkora a várható ártalom súlyossága. Hét kategóriát különítünk el: a) Különösebb problémát nem okozó kis elváltozások, ilyen például a tömpeujjúság. b) Orvosi beavatkozást igénylő, de az életet és a társadalmi tevékenységet nem veszélyeztető ártalmak, például a csípőficam. c) A társadalmi beilleszkedést nehezítő kórképek, mint például a veleszületett vakság. d) Az életet esetleg megrövidítő rendellenességek, ide sorolhatjuk például a súlyosabb veleszületett szívhibákat. e) Az életet veszélyeztető és a társadalmi beilleszkedést nehezítő ártalmak, ilyen a nyitott gerinc. f) A bizonyosan halálos betegségek, például a Duchenne-féle izomelfajulás. (E súlyos ártalom általában húszéves korig halálos.) g) Az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő ártalmak, ide tartozik például a súlyosabb értelmi fogyatékosság és az elmebetegségek több típusa. A genetikai tanácsadás során súlyosaknak az utolsó három pontba tartozó ártalmakat tekintjük. 2. Kezelhető-e a várható ártalom? Természetszerűleg elsősorban az olyan genetikai károsodásoknál kell törekednünk a fokozott születéskorlátozásra, amelyek a szülés után nem kezelhetők vagy nem korrigálhatok hatékonyan. Egy csípőficamos anya gyermekénél például mintegy 15%-os valószínűséggel várható a csípőficamra való hajlam előfordulása. Mégis, mivel korai felismeréssel és szakszerű kezeléssel a hajlamnak csípőficammá való alakulása megelőzhető, a 15%-os „közepes” kockázat nem jelent különösebb gondot. 3. Felismerhető-e a várható rendellenesség méhen belüli vizsgálattal? Az újabban meghonosodott orvosi módszerek (ultrahang, a magzati sejtek kromoszómavizsgálata) lehetőséget nyújtanak a terhesség huszadik hete előtt számos súlyosabb magzati ártalom méhen belüli felismerésére. Ha beigazolódik a gyanú, akkor az orvosgenetikus javaslata alapján a terhesség a huszadik hétig még megszakítható. Ha viszont a felmerült gyanú kizárható, akkor zavartalan terhesség, és csaknem mindig ép újszülött várható. 4. Mekkora a valószínűsége a várható ártalom előfordulásának, illetve átörökítésének? Még az orvosgenetikában kevésbé jártas szakemberek is a kockázat nagyságát vélik a genetikai tanácsadás legmeghatározóbb részének. Pedig ez nem igaz. A súlyosság, a kezelhetőség és a méhen belüli felismerhetőség a legfontosabb a veszélyeztetettség megítélésében, s nem az előfordulás valószínűsége, vagyis a kockázat. A kockázat megállapításában az orvosgenetikus a legilletékesebb, mivel ez csakis a genetika törvényszerűségeinek és a teratológia (a terhesség alatt külső okok miatt kialakuló magzati ártalmakkal foglalkozó tudományág) szabályainak ismeretében adható meg. Az öröklődés szabályai alapján a kockázat elméleti valószínűsége meghatározható. Az orvosi genetikában három öröklődési móddal számolunk: a) A kromoszómapárok egy- egy helyéhez kötött génártalmak a Mendel-szabályok szerint öröklődnek. Az adott kromoszómahely génpárjának egymáshoz való viszonya alapján feltétlen (úgynevezett domináns, tehát mindig a hibás gén hatása érvényesül) és lappangó (úgynevezett recesszív, amikor hibás és ép génből álló pár esetén az ép gén hatása érvényesül) öröklődést különítünk el. Ha a beteg domináns öröklődésű ártalma az egyik szülőben is előfordul, akkor az újabb terhességben a kockázat 50%. Ha viszont a szülők egészségesek, akkor új mutációról van szó, így az ismétlődés kockázata 0%. A recesszív öröklődésű ártalmak csaknem mindig egészséges szülők gyermekében jelennek meg, és ilyenkor a további terhességekben 25% az ártalom megjelenésének kockázata. b) A kromoszómák több helyéhez kötött sokgénes ártalmak a Galton-szabályok szerint öröklődnek. Ezek megnyilvánulását a gének száma, valamint a környezeti hatások jelentősen befolyásolják. így a különböző modellek segítségével kiszámított elméleti kockázati értékeket mindig szembesíteni kell a tapasztalati tényekkel. c) Végül, ha a kromoszómák számbeli és alakbeli rendellenességeinek következményeit vesz- szük számba, a tapasztalati értékekre támaszkodunk. Ez a kockázatbecslésnek a másik lehetősége. A tapasztalati kockázat az adott ország lakosságára érvényes konkrét értékeket tükröz. (Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából) A kockázat megállapításában az orvosgenetikus a legilletékesebb... egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 Csernyánszki Lilinek hívnak, április 24-én születtem, itt anyukám, Tóth Mária karjában vagyok (A szerző felvétele)
