Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-29 / 123. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 29. Fókuszban: a pünkösd 3 A pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori elemek Húsvét után az ötvenedik nap A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben május 30-án, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. ISMERTETÉS Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyűjtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szendélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, A pünkösdikirály-választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szendélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lön nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:14) Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Hiedelmek, szokások Szlovákiában csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Megfáradt csíksomlyói zarándokok (Képarchívumi felvételek) Pünkösdi felvonulás Erdélyben Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. Aki pünkösd hajnalban születik, a hiedelem szerint szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. _ Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés, a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok vesznek részt, és a falu- köszöntés-pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Csíksomlyó A legismertebb és immár több mint búcsújáró hely Csíksomlyó. A kegytemplom sokszor újraépült, de patrónusa, Sarlós Boldogasszony a történelmi viharokban is megmaradt. A csíksomlyói búcsúról IV. Jenő pápa 1444-ben írt levelében olvashatunk, amelyben a pápa megjegyzi, hogy „Csík- somlyóra Sarlós Boldogasszony napján sokan összegyűlnek ájta- toskodni”. Ebből úgy látszik, hogy a csíksomlyói búcsút a középkorban Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án tartották. A búcsú egy történelmi emlékkel, egy győztes csatával kapcsolatban alakult ki: az 1557-ben János Zsigmond seregei felett kivívott győzelem emlékét őrzi. (hv, i-t) NÉPSZOKÁSOK Pünkösdikirályné-járás A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, megnyugodtak a háziak: jó termés várható. Ekkor almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánsággal érkezőknek. Törökbasázás, rabjárás Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztettek selyembugyogóba, turbánt kötöttek a fejére. Égetnivaló kölyköt választottak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömték a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel végigvezették a falun. Énekeltek, a basa ugrándozott, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelték boldogan. Nyugat-Magyarországon ismert szokás volt a rabjárás, amikor körbevittek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny volt. Házról házra jártak. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk voltak, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze ők is ajándékokkal tértek haza. Pünkösdikirály-választás Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára, és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. Mátkálás Avagy komatálküldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki - ha elfogadta a barátságot - ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza. Zöldág-járás, zöldág-hordás A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Májusfaállítás Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, amelynek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte, (ú, i-t) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT, ESŐS IDŐ; 13-17 FOK A Nap kel 05.00-kor - nyugszik 20.39-kor A Hold kel 14.44-kor - nyugszik 02.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, árad; Medve: 280, árad; Komárom: 260, árad; Párkány: 185, árad. ELŐREJELZÉS Továbbra is borult lesz az ég, az ország nagy része felett gomolyfel- hőkre számíthatunk, időnkénti felhőátvonulásokkal. Helyenként gyakori esőzések, záporok, zivatarok lesznek. Délután viharok is előfordulhatnak, majd fokozatosan felszakadozik a felhőzet. A hőmérő higanyszála 13-17 fokig süllyed. Holnap közepesen, időnként erősen felhős lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17-21 fok körül alakul. Kellemesebb időjárásra számíthatunk, műit ma. 0RV0SMETE0R0L0GIA * A melegfronti hatás következtében főként a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők fájdalmai válhatnak erősebbé. Egyes emésztési zavarok és légúti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, depressziós hajlamaink felerősödhetnek, és fantomfájdalmak jelentkezhetnek. Kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért ajánlott a fokozottabb elővigyázatosság.
