Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-28 / 122. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke akkor járna el tisztességesen, ha már most lemondana. Az EU-tagáUamok így már a június 17-18-i csúcson kijelölhetnék az utódját, akinek a lehető legrövidebb időn belül el kellene foglalnia hivatalát, nem várva meg a bizottság mandátumának október 31-i lejártát - írta a londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikkében. Az újság azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy alaposan vegyék szemügyre a hivatalban lévő elnököt, és legközelebb igyekezzenek jobbat választani. Prodinak a bizottság élén mutatott teljesítménye ugyanis „lesújtó”. Az egykori olasz miniszterelnök nem volt alkalmas erre a tisztségre. Nem rendelkezett sem olyan áttekintőképességgel, sem a részletek iránti olyan fogékonysággal, amilyenre a világ egyik legnehezebb végrehajtói szerepkörének betöltéséhez szükség lett volna. Vezetőként tehetetlennek bizonyult, hiányoztak belőle a kommunikációs képességek, és riasztóan hajlamos volt a melléfogásokra - állapítja meg. Ráadásul az elnök most már szinte teljesen hátat fordított a bizottságnak, hogy - a? EU alapszerződésének betűjét és szellemét is megsértve - az olasz balközép erők vezetőjeként folytasson választási kampányt. Emiatt rossz a hangulat a bizottságban, amely egyre inkább „béna kacsává” válik. Kérdés azonban, kit válasszanak Prodi helyébe a tagországok állam- és kormányfői. E tisztség betöltéséhez olyan személyiségre van szükség, aki intellektuálisan nagy formátumú, jól fejlett politikai ösztönökkel és bizonyított irányítói képességekkel rendelkezik, emellett született kommunikátor és probléma- megoldó. A Financial Times szerint a Prodi-évek, valamint a luxemburgi Jacques Sanier előző elnökségének egyik nyilvánvaló tanulsága az, hogy volt miniszterelnökökből nem feltétlenül lesznek jó bizottsági elnökök. A tagállamok vezetőinek számításba kellene venniük ezt, és másutt kellene utódot keresniük, kezdve mindjárt a jelenlegi bizottsággal.- Keddig bringán megyek melóba. Egészséges is, meg a rendőrök sem vacakolnak majd Pozsony belvárosában... (Peter Gossányi rajza) Csapásra ellencsapás, merényletre megtorlás a viharos Csecsenföldön Putyin Achilles-sarka Miután szülőfalujában eltemették a merénylet áldozatául esett Ahmad Kadi- rov csecsen elnököt, a világsajtó azt találgatta, mi következhet még ezután. BARABÁS PÉTER Gyorsan megkaptuk a választ, gyorsabban, mint hittük volna: ugyanaz következik, aminek évek óta tanúi lehettünk. Az erőszak ördögi köréből továbbra sem képes senki szabadulni. Miután hírt kaptunk arról, hogy Putyin újabb belügyi egységeket vezényelt Csecsen- földre, a gerillák a zaklatott területtel határos Da- gesztán fővárosának hatszázezer lakosát elvágták a gázellátástól, amikor felrobbantottak egy főcsővezetéket. Órákkal később pedig arról tudósítottak, hogy a csecsenföldi orosz erők leszámoltak két helyi milíciafőnökkel, akik részt vettek a Kadirov életét kioltó május 9-i stadionmerénylet megszervezésében. Csapásra ellencsapás, merényletre megtorlás. A hazai pályán sikeresen mozgó és nagy népszerűséget kivívott Vlagyimir Putyin arra számított, hogy újabb elnöki periódusában a csecsen válságra is megoldást talál. Nos, úgy tűnik, erre még várni kell. Nem túloznak azok az elemzők, akik most az orosz elnök egész csecsenföldi stratégiájának az összeomlásáról beszélnek. Csecsenföld, mint találóan ezt a The Wall Street Journal című amerikai lap megállapította, Putyin Achilles-sarka. Ebben a zaklatott csecsen világban a kétes múltú Kadirovban olyan poliA politikai csata tehát ismét fellángolt. Minden kezdődik elölről. tikust sikerült a Kremlnek maga mellé állítania, aki nemcsak lojális volt hozzá, de elég kemény és kíméletlen is ahhoz, hogy a viszonylagos rend látszatát keltse. Kiválasztása, elfogadtatása, a vele kötött kényes kompromisszum megkötése, tavaly októberi elnökké választása roppant körülményes és hosszadalmas erőfeszítésnek volt az eredménye. Most mindez semmivé foszlott. Talány, kire építsék a következő garnitúrát. Kadirov megválasztása érdekében ugyanis éppen a Kreml távolított el minden jelentős politikai figurát a csecsen politikai színtérről. A feladat olyan nehéz, hogy máris akadnak moszkvai politikusok, akik azt ajánlották Putyinnak, vonja közvetlen irányítása alá Csecsen- földet, ahelyett, hogy új elnököt keressen. Ó mégis az új vezető mellett döntött. Önként jelentkező elnökjelöltben nincs hiány. Kadirov pillanatnyilag kulcspozícióban lévő befolyásos fia túl fiatal ahhoz, hogy az augusztus végére kiírt elnökválasztáson apja helyére kerüljön. A vele való együttműködés nélkül azonban az új első ember nem maradhat talpon. A korábban félreállított és most újból jelentkező politikusoknak először vele kell kiegyezniük. A politikai csata tehát ismét fellángolt. Minden kezdődik elölről. A szerző a Népszava munkatársa Bécs a stabilitási paktumot megsértő államokról Ideiglenesen megvonnák az uniós szavazati jogot? LEVÉLBONTÁS S. KOVÁCS FERENC Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter azt javasolja, hogy átmenetileg vonják meg a szavazati jogot az Európai Unióban azoktól az államoktól, amelyeknek a GDP-hez viszonyított államháztartási deficitje sorozatosan meghaladja a három százalékot, s ezzel megsértik az euróövezet országaira vonatkozó stabilitási és növekedési paktumot. Grasser elképzelését a Süddeutsche Zeitung tegnapi száma ismertette, s a lap azt is idézte a minisztertől, hogy „a paktum jövője már történelem, elvesztette hitelét”. Szerinte Németország „eltemette azt, amit megalkotott Theo Waigel volt pénzügyminiszter idején”. Karl-Heinz Grasser szerint az Európai Unió országainak új szabályokról kell elgondolkodniuk, olyanokról, amelyek valóban alkalmazhatók. Szavai elsősorban Németországnak és Franciaországnak szóltak, amelyek sorozatban túllépték a három százalékos határt, de tavaly mégis elérték, hogy ne sújtsák őket szankciókkal. Németország megígérte, hogy 2005-re a GDP- hez viszonyított államháztartási deficitjét három százalék alá szorítja, de hivatalos és nem hivatalos jelzések szerint az ígéret aligha lesz tartható. Német kormánykörökben a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint „kalandornak” minősítették Grasser felvetését. A szerző az MTI tudósítója Többen vagyunk veterán olvasók A lap május 15-i számában érdekes riportot olvastam Szaszák György tollából. A 95 éves Pi- leczky Etelkát mutatta be, aki indulása óta állandó olvasója az Új Szónak. Megvallom, elmosolyodtam a szerző megállapításán, mely szerint nem valószínű, hogy rajta kívül van még valaki hasonló. Tisztelettel jelentkezem eleven cáfolatnak. Én nem akarom állítani, hogy csupán ketten vagyunk „veterán olvasók”. A városunkban is akad hasonló. Jó lenne meglepni a szerkesztőséget és jelentkeznének az ilyen személyek. El tudom képzelni, hogy vannak hatvanasok, akik a gyermekrovattal kezdték, majd felnőttek az idősebb gárdába. Jómagam olvasó famíliából származom. Felmenőim, családom minden tagja olvasott, ma is olvas. A lányom családjával, a húgom családjával (ők már két nyelven). Szerintem az újság világjáró rokon, tőle értesülünk kis és nagy horderejű eseményekről. Neki írjuk meg kevés örömünket, sok problémánkat, keserveinket - még akkor is, ha egyikünk sem tud segíteni a másikon. Azt hiszem, említést érdemelnek azok az emberek, akiknek nem adatott meg, hogy évtizedekig újságolvasók legyenek. Egyszerűen azért, mert az anyagi helyzetük nem engedi meg. Szörnyű dolog az efféle „elvonókúra”. Szörnyű olvasnivaló így is akad bőven az újságokban és folyóiratokban. A szerkesztőségek tapasztalhatják a reagálásokat az olvasók felől. Én csupán egyetlen mondatban fejteném ki véleményemet: A második világháborúval tönkretették az egész világot. Győri Sarolta Szepsi KOMMENTÁR Mi van az ebadó mögött? TÓTH MIHÁLY Állítólag vannak országok, ahol a parlament által elfogadott törvények anélkül is értékelhetők, hogy a jogszabály egésze, paragrafusai és záradékai fölött töprengő állampolgár minduntalan feltenné a kérdést: az új megfogalmazás, ez a kihagyás, az a betoldás vajon melyik politikai párt, melyik miniszter, melyik törvényhozó érdekeit szolgálja? Szlovákiában ez nem egészen van így. Politikusaink hozzászoktattak bennünket a gyanakváshoz. Az elmúlt csaknem 15 év tapasztalatai engem arra tréningeitek, hogy már akkor is érdek, anyagi természetű hátsó szándék érvényesülése után szimatoljak, ha honatyáink - teszem azt - az ebadó módosításáról hoznak döntést. Tegnapelőtt nem ilyen csekély jelentőségű törvényt fogadott el a parlament, hanem minősített többséget igénylő jogszabályt. Ha alaposan szemügyre vesszük az összeférhetetlenségi törvény (mert arról van itt szó) szigorítása, enyhítése, címzettjeinek lajstroma körüli eddigi huzavonát, illetve a kormánykoalíció most már idültté vált elhasználódottságát, semmi okunk afölött csodálkozni, hogy éppen most, amikor oly cudar helyzetben van a csak nagyon-nagyon idézőjelben létező, hoci-nesze alapon összetákolható parlamenti többség, tehát éppen most sikerült 118 képviselőt egy húron pendítem. Számos, az összeférhetetlenségi törvény által szintén érintett polgármesternek már a jogszabály elfogadása órájában feltűnt, hogy a szigort tekintve más mérce érvényesül a parlamenti képviselők esetében s más a szintén érintett polgár- mesterekében és más közéleti tényezőkében. Hogyhogy? - kérdezték csodálkozva. Tizenöt esztendő tapasztalatai alapján gyanítom, hogy ha történetesen polgármesterek szavaznak a törvényről, akkor a parlamenti képviselők teszik fel csodálkozva ugyanazt a kérdést. Ennyit törvényhozóink hazabeszélési hajlamáról. Teljesen logikus, hogy Szlovákiában nem három esztendeje, nem tavaly ilyenkor és nem fél évvel ezelőtt sikerült 118 képviselővel megszavaztatni egy törvényt. Dzurinda miniszterelnök egyszerű többséget igénylő törvényekhez is csak esetről esetre tud maga mögé sorakoztatni megfelelő számú képviselőt. Olyan kormányfő még nem volt ezen a sártekén, aki elárulta volna a pártjuktól elbitangolt független, netán az ellenzékből magukat riszáló honatyák napai árfolyamát. Mikulás Dzurinda se árulja el. De az adás-vétel cáfolatában se túlságosan vehemens. Lassan már nagyobb lesz a kínálat, mint a kereslet. A szlovákiai politikai erkölcsök örök dicsőségére némely függetlenek, illetve ellenzékiek már nem azért szólnak utálattal a Dzurindáék által beteijesztett törvényjavaslatokra szavazó koalíción kívüliekről, mert elárulták az eszmét, hanem mert a miniszterelnök nem őket vette rá árulásra. Hajlandóságával az alkotmánytörvényt megszavazó függetlenek és ellenzékiek jelentős része (tisztelet a kivételnek) azt üzente Dzurindának: engem is megszólíthatna a miniszterelnök úr. Zajac egészség- ügyi miniszter törvényjavaslatai második olvasatba utalásának ténye csak a fentieket figyelembe véve értékelhető. JEGYZET Jó ebédhez szól a NATO JUHÁSZ LÁSZLÓ „... és ez a televíziós összeköttetés biztosítja a megszakítás nélküli kapcsolatot a helikopter és a válságstáb között.” A kerületi rendőr-főkapitányságon vagyunk, vagy egy tucat újságíró, mindenféle főrendőrök okosítanak bennünket a NATO Parlamenti Közgyűlésének hétvégi katasztrófa-forgatókönyvéről. És itt van velünk Murphy is, hiszen amint elhangzik a fenti mondat, azonnal kiesik a kép, sűrű havazás a kivetítőn, egy kolléga vadul röhögni kezd. Főrendőr úr ijedten körbepislant, észre- vette-e valaki a bakit (természetesen mindenki észrevette), majd miután helyreáll az összeköttetés a belvárost pásztázó helikopter és a főhadiszállás között, ő is elmosolyodik a bajusza alatt. Hát igen, vannak még műszaki problémák. A pozsonyi Medená utca lakói mától csak alapos átvizsgálás után juthatnak haza, a Vigadó környékéről elszállítják a parkoló gépkocsikat, aki pedig beteszi a lábát a tiltott zónába, azt kíméletlenül igazoltatják. Jó, rendben van, rendnek köll lennie, a szabál az szabál. De az már azért mégiscsak sok, hogy tegnap már a kedvenc vegetáriánus étkezdénkbe is hiába mentünk a kollégákkal, azt is bezárták öt napra, szintén elővigyázatosságból. Pedig az antiglobalis- ta tüntetők általában nem a magunkfajta, úri jókedvből spárgát legelő gyalogpolgárok által látogatott zöldségzabáldák kirakatait szokták betömi, hanem a gaz, mocskos, kapitalista Amerika Európába előretolt gyorséttermeiét. Ennek ellenére a McDonald’s koleszterinkartell pozsonyi üzemegységei nyitva tartanak a NATO-rendezvény idején is. (Azért megnézném a biztosítási szerződésüket, ki járna jól, ha valami gond lenne.) Tény, hogy tegnap azért a torkomon akadt az ebéd, amikor megtudtam, hogy két bombát is találtak a Vigadó közelében. A titkosszolgálat állítólag már korábban szólt, hogy valami készülődik a rakparton, de a rendőrség éppen mással lehetett elfoglalva. Talán azzal, hogy az újságíróknak eldicsekedjen a helikopterre szerelt kamerákkal. Akkor is bosszant, hogy valakik meg akarják nekem szabni, hol ebédeljek. Még szerencse, hogy a big meket éppúgy szeretem, mint a brokkolit.
