Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-28 / 122. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 28. Fókuszban: a szoboravatások 3 Szombaton avatják fel Rimaszombat szívében, a Tompa téren Petőfi Sándor szobrát Sok munkát adott a táblabíró úr B. Kovács István Erdélyi Géza püspökkel és a nagy művel (A szerző felvétele) Rimaszombat. Május 26-án a kacér szél, mosolygó nap és szemerkélő eső változatos díszletet nyújtott a késő délutáni órákban a jó száz főnyi érdeklődő rimaszombati és környékbeli számára Rimaszombat szívében, a Tompa téren. SZÁSZI ZOLTÁN Sürgölődő burkoló munkások, lelkesen izguló szobrász és segítői, higgadtan dolgozó darukezelő munkáját figyelték. Háttérben a Petőfi-szoborbizottság, köztük pedig megszokott galambszürke öltönyében B. Kovács István. A fáradhatatlan, lelkes tudós és szervező, a szoborbizottság elnöke. Ezúttal jókedvű mosoly bujkált a már deresedő bajusz alatt. 17 óra 22 perckor a helyére került Petőfi szobra, a felcsattanó taps történelmi pillanatot köszöntött. Jó száz éve nem állítottak új szobrot e vidéken! B. Kovács Istvánt kérdeztük. Bár fölösleges a kérdés, de mit is érez ebben az ünnepi pillanatban a szoborbizottság elnöke? Boldogság, megkönnyebbülés, valami szívet melengető érzés és természetesen izgalom, hogyan sikerül majd az avatási ünnepség. A táblabíró úr sok munkát adott, de megérte és az is biztos, hogy sokáig Rimaszombattól lesz hangos a Kárpát-medence. Nem csak Rimaszombat ügye ez! El kell hogy mondjam, a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás - mint Petőfi- szoborbizottság - azon reményével kezdte el a szoborállítás ügyét 2003-ban, hogy a költő halálának 155. évében, Szlovákia uniós csatlakozása után immár európai polgárként avatjuk fel a megbékélés jegyében. A szlovák anyanyelvű Hrúz Mária fiának, a legismertebb magyar költőként elfogadott Petőfi Sándornak. Akit 1845-ben, május 29-én választott meg táblabírónak Gömör-Kishont vármegye. Ugyanez a nap a szobor alkotójának Izsó Miklósnak is emléknapja, ezen a napon hunyt el 1875-ben. Hosszú és olykor gondokkal teli folyamat örömteli végkifejleténél vagyunk. Az álom valósággá válik és a közel 130 éve a Gömör-Kishonti Múzeumban őrzött gipszminta alapján mára már itt áll a Tompa téren Izsó Miklós, a magát mindig is rimaszombatinak valló kiváló szobrászművész alkotása. Újraálmodva és méltó talapzaton, amely Győrfi Lajos, püspökladányi szobrászművész alázatos és kiváló művészetét dicséri. Az öntés munkálatait pedig Varga Imre bronzöntőmester végezte, aki most is mestermunkát alkotott. Milyen program várja az avatásra érkezőket? Az ünnepségek már ma délelőtt megkezdődnek. A Tompa Mihály Református Gimnáziumban egy tudományos tanácskozással Petőfi Sándor életművéről. Egy igen érdekes vállalkozás részeseivé válhatnak mindazok, akik részt vesznek a Litera-túra nevezetű huszonnégy órás felolvasáson Petőfi műveiből, szintén a gimnáziumban. Izsó és Petőfi közös múltját, valamint a szoborállítás történetét egy kiállítás mutatja be az érdeklődőknek a Művelődési Ház kiállítótermében délutántól. Kora este, 18 órától Petőfi percei a segesvári ütközetben, ahogyan a költő és kortársai írásainak ismeretében átélte Gálán Géza című igen figyelemreméltó előadói estre várjuk a közönséget. Az előadói est után Nagy Csaba nyíregyházi tárogató művész, hangszerének világhírű mestere koncertezik. A szombati nap az avatás napja. Délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődik a nap, igét hirdet Erdélyi Géza református püspök, ezután a résztvevők ünnepi felvonulása következik a Fő tértől a Tompa térre, ahol 11 órakor kezdődik az avató ünnepség: Már most nagy tömeggel számolunk, hiszen határon túlról igen sokan jelezték részvételi szándékukat. Mindenkit nagy tisztelettel és szeretettel várunk és ezúton is szeretnénk megköszönni minden kedves adományozónak és támogatónak a segítségét. Igaz emberi és polgári, mondhatnám a civil kurázsit megmozgató összefogás kellett e szobornak a létrehozásához. Köszönet érte! Jókai Mór halálának 100. évfordulója alkalmából május 9-én avatták fel a nagy író második felvidéki szobrát. Ógyallán, a Szent László templom mögötti parkban elhelyezett mellszobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása. (Vas Gyula felvétele) Május elsején leplezték le a komáromi Európa-udvarban Nagy Lajos király bronzszobrát, amelyet Győrfi Lajos szobrászművész készített. A Palatínus Polgári Társulás jóvoltából 2001 óta folyamatosan bővül az Európa-udvar szoborparkja, amelyben azon királyaink kapnak helyet, akik valamilyen módon kötődtek a városhoz, fontos szerepet játszottak felvirágoztatásában, fejlődésében. (Vas Gyula felvétele) Hushegyi Gábor esztéta meggyőződése, hogy Kassán Márai Sándor és a Márai-örökséget ápolók cinikus megalázása készül a szoborpályázat eredményei alapján Zsánerszobor vagy vásári attrakció dukál-e Márai Sándorhoz? ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS A Kassán felállítandó Márai Sándor szobor körül dúl a háború. Hushegyi Gábor esztéta a múlt hónapban a következőket írta lapunkban a felállítandó Márai szoborról: „Amíg csak kopjafákról, turulmadarakról van szó, a művészetkritika csak legyint, ám mihelyt a köztéri szobrászati alkotás témája egy értékrendet, erkölcsi magatartást képviselő személyiség - Petőfi, Kossuth, Szent István azon nyomban felerősödik a művészeti szempont követelménye. Ebbe a kategóriába sorolható a Márai Sándor kassai köztéri szobrának elkészítésére kiírt pályázat is, hiszen a felállítandó szobor egy kiváló művésznek és markáns polgári értékrendet valló közéleti személyiségnek kíván emléket állítani szülővárosában. A pályázati feltételeket megfogalmazó megrendelő részéről formális szempontból minden rendben van. Négy művészt (Bar- tusz György, Gáspár Péter, Patrik Kovacovsky, Nagy János) kért fel a meghívásos pályázaton való részvételre, a pályázat elbírálására zsűrit nevezett ki, amely döntést hozott - titkos szavazással. Tehát semmi kivetnivalót nem találhatunk ebben az eljárásban. Ám ennek ellenére nem vagyok egyedül, aki megdöbbent a sajtóban közölt eredmény és a győztes mű láttán. Kezdjük azzal, hogy a meghívásos pályázatra a négy mű helyett csak három érkezett be. Nagy János, noha ő is elkészítette a maga Márai-szobortervét, úgy vélte, nincs értelme részt venni a versenyben. Nyilván nem ok nélkül gondolta így. Nagy János megérzéseit látszik igazolni az a tény, hogy a zsűri nem vállalta fel a nyilvánosságot, még a Márai Sándor Szobor- bizottság érdeklődő tagját és a sajtó munkatársát sem engedték be a pályázat sorsát eldöntő testület ülésére. Nem kevésbé zavaró tény az sem, hogy a 15 tagú bizottságba mindössze egy-egy ismert és elismert szobrászművészt és műtörténészt neveztek. Ján Hoffstádter, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola rektora a bizottság elnöke volt ugyan, ám szakmai érveit a testület nem vette figyelembe. Thomas Strauss, a Kölnben élő neves teoretikus pedig nem fejthette ki véleményét a beérkezett pályaművekről. A pályázati bizottság döntése tehát az egyetlen szakmai ajánlás ellenében és elméleti szakember kontrollja nélkül született meg. A szakma számára lakmuszpapír ez a pályázat, hiszen az ország legjobb 1990 után felavatott köztéri alkotása ebben a városban, az Erzsébet utcában található (Bartusz György: Jakoby Gyula). A szakma arra is felfigyelt, hogy Bartusz műve kivételnek számít, mert Kassán jelenleg - a város vezetőségének hathatós támogatásával - a letűnt pártállam egykori udvari szobrászai foglalják el a közteret kétes műveikkel. Ezt a folyamatot látszik erősíteni a mostani pályázat is, hiszen a győztes pályamű alkotójának, Gáspár Péternek a karrierje 1977 és 1989 között Ján Kulichnak, a szlovákiai művészeti élet normalizá- ciós nagy urának védnöksége alatt ívelt a legmagasabbra. Meggyőződésem, hogy szakmai szempontokat követő zsűri ezt a Gáspár-mű- vet nem díjazta volna, hiszen átmenetet képez a postabankos zsáner- szobrok és a Bámészkodó (Cumil)- féle vásári attrakciók között. Mindkettő a puszta szórakoztatást tűzi ki célul - az első a művészi igény dehonesztálásával, a mpik a giccs stratégiájának tudatos vállalásával. Tegyük szívünkre a kezünket: illő-e Márai Sándor személyéhez egy ilyen megközelítésű alkotás, sza- bad-e egy szigorú művészi és közéleti értékrendet felvállaló személyt ilyen szellemiség jegyében ábrázolni? Ildomos-e, hogy a nyugati emigráció egyik legkérlelhetet- lenebbül kommunistaellenes személyiségének szobrát olyan művész készítse, aki Ján Kulich szárnysegédjeként a szocializmus és a kommunista párt szolgálatában álló, a szlovák népnemzeti hagyományokból merítő elkötelezett, osztályharcot hirdető művészet programját segített megvalósítani a művészeti felsőoktatásban? Meggyőződésem, hogy Kassán Márai Sándor és a Márai-örökséget ápolók cinikus megalázása készül. Nem felejthetjük el, hogy Márai műveinek magyarországi kiadását az utolsó megszálló szovjet katona távozásához kötötte, s hogy polgári értékrendjében és művészetében soha nem ismert alkut. Abszurd és méltatlan, hogy az 1956-os magyar forradalom idei évfordulóján azon letűnt rendszer művészének Márai-szobrát avassák fel Kassán, amely ellen Márai Sándor élete végéig küzdött.” VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, SZELES IDŐ; 14-18 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Gyakran lesz erősen felhős az égbolt, főként az ország déli területein szórványosan kialakulhat zápor, zivatar. Délután viharok is előfordulhatnak. A nappali csúcshőmérséklet 14-18 fok között várható. Kissé megélénkül az északi szél. Éjszaka 10 és 6 fok közötti hőmérsékletet mérhetünk. Holnap erősen felhős idő várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17-21 fok körül lesz. Az elkövetkező napokban előreláthatólag javul az idő, egyre több lesz a napsütéses órák száma. . A Duna vízállása - Pozsony: 320, változatlan; Medve: 270, apad; Komárom: 250, apad; Párkány: 180, apad. Az időjárás hideg ffonthatása leginkább a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket viselheti meg. Szellemileg és fizikailag is kevésbé terhelhető a szervezetünk, s a feladatainkra sem tudunk kellően összpontosítani. Egyes asztmás eredetű légúti bán- talmak ugyancsak jelentkezhetnek. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőket is kellemetlenül érintik az időjárási hatások. Növekedhet a feszültség érzése, ingerlékenyebbek lehetünk. A Nap kel 05.00-kor - nyugszik 20.38-kor A Hold kel 13.29-kor - nyugszik 02.24-kor-