Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-26 / 120. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 26. Kultúra 17 A Kalligram rendhagyó bemutatkozása - a kulturális párbeszéd közép-európai fóruma kivan lenni A szellemiség mint marketingfogás Csehy Zoltán és Szigeti László a Pozsonyi Casinóban (Hritzlstv Ha egy könyv- és lapkiadó vezetői találkoznak olvasóikkal, rendszerint legújabb könyveikre vagy folyóiratuk friss lapszámának anyagaira hívják fel a figyelmet, aztán szólnak még esedeg a múlt nehézségeiről, illetőleg a tervekről - és egészen bizonyosan a finanszírozási gondokról. És persze minden esetben közveden hatást kívánnak gyakorolni az eladási rátára. HIZSNYAI ZOLTÁN A Pozsonyi Casinóban néhány nappal ezelőtt bemutatkozó Kalligram Kiadó azonban éppen a másik végéről fogta meg a dolgot. Szigeti László igazgatónak és Csehy Zoltánnak, a Kalligram folyóirat fő- szerkesztőjének beszélgetésétől semmi sem állt távolabb, mint a direkt hatásokra utazó marketing- szemlélet. A főszerkesztő mintegy két percben ismertette az általa szerkesztett folyóiratot, aztán jó dramaturgiai érzékkel dialógust kezdeményezett... Csehy: „Pilinszky úja egyik esz- széjében, hogy a keresztépység kultúrája a szeretet nyelvének a kultúrája, az antikvitás pedig a párbeszédé. Úgy érzem, az utóbbi évtizedekben valamiféle visszacsatolás zajlik a párbeszédhez, és a Kalligram Kiadó ennek a kulturális párbeszédnek az egyik közép-európai fóruma kíván lenni...” Szigeti: „Az tény, hogy a Kalligram igyekszik egyfajta közvetítő- szerepet betölteni, ami, azt hiszem, a kisebbségi helyzetéből adódik, abból, hogy nem budapesti, hanem pozsonyi kiadó, abból, hogy magyar kiadóként indult, de ma már az egyik legjobb szlovák kiadónak is tartanak minket. A kiadói programunkban természetesen van jelen a közép-európai irodalmaknak, társadalomtudományi munkáknak a megjelentetése magyar és szlovák nyelven egyaránt, de még csehül is... De hadd kérdezzek vissza. Azt mondod, Pilinszky úja, hogy az antikvitás a párbeszéd kora, a kereszténység fundamentuma pedig a szeretet. Nem tudom, nem említi- e azt is, hogy a humanizmus kora újból a párbeszéd kora lett...” Csehy: „Nem emlékszem, hogy említené, viszont szerintem ez teljesen magától értetődő. A humanista létesztétika fő teóriája világosan, öt pontba sűrítve kifejti, mi kell ahhoz, hogy az ember jó humanista legyen, és ennek az összegzésnek hangsúlyos pontja az, hogy: jó társaság. Olyan társaság, amelyből aztán majd a reneszánsz villa-kultúra. kinő, a reneszánsz szimpo- zion-kultúra. A reneszánsz tehát hozott egy antikvitásra történő visszacsatolást, ahogy a barokk is végső soron a középkorra csatol vissza. Elképzelhető, hogy most megint egy ilyen beszélgetős, poszthumanista korba léptünk...” Szigeti: „Sokan viszont épp arról beszélnek, hogy atomizált világban élünk, egybezárkózó világban. Miként lehetséges, hogy ennyire ellentmondásosan gondolkodunk saját korunkról?” Csehy: „A két megállapítás a kultúrának nem ugyanarra a rétegére érvényes. Nem ugyanazon társadalmi csoportok kultúrájára. A kultúrát nem lehet univerzalizálni, mint ahogy ezt a múlt rendszerben elképzelték. Nem lehet például a népművelés kategóriáját ráhúzni, és ezt az egész társadalomra ráerőltetni. A kultúrának rengeteg szintje van, és természetesen a populáris regiszternek is megvan a létjogosultsága, sőt, szerintem föltétlenül szükséges megkeresni azokat a beszédmódokat, amelyekkel a ‘magaskultúra’ képes érintkezésbe lépni a kultúra pópulárisabb rétegeivel is, hogy üyen módon szerezzen magának híveket.” Szigeti: „Én is úgy észlelem, a humán antropológia képviselőinek körében egyre nagyobb teret nyer az a vélemény, hogy az egyes kultúrák sosem voltak és sosem is lesznek egységesek, homogének, műiden környező hatástól mentesek és sarkítottan sajátságosak. Az egyes kultúrák és kultúrkörök között több ezer éve működő kapcsolatok vannak, és rengeteg közöttük az átfedés. Ha jobban megvizsgálunk egy kulturális toposzt, amely egyedinek tűnik, és sokan azt gondolják róla, hogy csupán egy adott kultúrához köthető, nyomban kiderül, hogy ez nem igaz. A világ tulajdonképpen nagyon kicsi struktúra, és mindnyájan közeli rokonságban állunk. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem hordoz valamilyen sajátosságot minden kulturális kör. A nagy ázsiai kultúrkörökben a belső megnyugvás keresése az elsőrendű cél, mi európaiak viszont racionálisak vagyunk, mindenre megoldást kell találnunk, és ez ott van abban is, hogy előszeretettel folytatunk párbeszédet, hiszen a dialógus, a véleménycsere értelme valamüyen kérdésnek a megoldása. És természetesen a könyvek is ezt a közöttünk folyó állandó eszmecserét szolgálják...” És így tovább - mintegy másfél órán keresztül. A piacbefolyásolás különös módszere, az kétségtelen. Az átlátszóan hazug reklámszlogenektől megcsömörlött közönség mindenesetre nagyon élvezte az önfeledt eszmecserét. A Kalligram üzletpolitikájáról édeskeveset lehetett ugyan megtudni, annál többet szellemiségéről. Ez a szellemiség viszont igencsak kimunkáltnak, nyitottnak és vonzónak - egyszóval piacképesnek mutatkozott a Pozsonyi Casinóban. NÉZEM A DOBOZT Katalánok, gólhelyzetek, Lattera-túrák Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozba zárt Európát, amelyet most a május 1-jei új időszámítást követően illő újra leltárba venni. A figyelmeztetés így szól: „Vigyázat, jövünk!” A Magyar Televízió Csiszár Jenőt szerződtette dél-európai kalauzunknak, s míg az első adásban Portugáliába, addig most Spanyolországba röpítették őt. Persze a jobb tájékozódáshoz kell egy ismert magyar személyiség is, aki évek óta az adott országban él, s így „belülről” élesebben és pontosabban látja a dolgokat. Ezúttal Dés Mihály a házigazda, aki Udvaros Dorottya oldalán a Banánhéjkeringő című magyar film férfi főszereplője volt egykoron, amúgy pedig Dés László zeneszerző bátyja. Húsz éve megismerkedett egy katalán lánnyal, feleségül vette és Katalónia fővárosába, Barcelonába költözött. „Spanyolország az egyik legdinamikusabb tagja az Uniónak, talán az egyetlen, ahol nem akadt meg a fejlődés, Barcelona pedig Európa egyik legszebb városa, mindig süt a nap, kitűnő a klíma, közel van a tenger” - invitál bennünket kedvesen. Ha Barcelona, akkor futballstadion, ahol Ronaldino és társai az előző esti mérkőzés után máris keményen edzenek. Csiszár rögtön talál is egy serleget, ha el nem is, de megemeli, majd mezt öltve magára (mivel ott az istenként tisztelt Ku- bala László óta nem sok magyar rúgott gólt) az uniós csatlakozás tiszteletére az üres kapuba lövi a labdát. Ezután egy jól menő építési vállalkozó kerül a képbe, aki Barcelonában egyszerre 20 helyen is épít, s jelenleg Budapesten és Miskolcon is vállalkozik. A városi tömegközlekedés kapcsán az autóban a katalán mentalitásról esik szó. „Ez a vüág legdiszkrétebb népe. Az autóvezetésben ezért is nem balhéznak, nincs ideges dudálás, semmi anyázás, amiben mi, magyarok, kiválóak vagyunk.” Barcelonában van vagy tíz egyetem, ezek közül az egyikbe látogatnak el. Egy csoport újságíró-növendék éppen dolgozatot fogalmaz az unióról s annak bővítéséről. Mint kiderül, nem félnek a „keleti veszedelemtől”, Európában szabad a verseny. A kérdést viszönt nem kerülhetik el: mit tudnak Magyarországról? Jobbára annyit, amennyit az újságokban olvastak mostanában: az ország specialitása a szexfilmgyártás és virágzik a pornóipar, Budapest a központ, a spanyol sztárok is ott forgatnak. Jenő meglepődik és elmereng: „Amikor mi voltunk fiatalok, szégyenkeztünk, hogy Magyarországról csupán a gulyás, a csikós meg a kilenclyukú híd jut Európának az eszébe...” Útjuk Katalónia egyik legnépszerűbb televíziós személyiségéhez vezet, aki képzett újságírónő, kőkemény és célratörő kérdéseihez még keményebb kommentárokat fűz, s mindezt élő adásban, hús-vér politikusokkal teszi. Irány a Latiéra című irodalmi lap szerkesztősége, amelynek maga Dés Mihály a főszerkesztő-tulajdonosa. Ez a lap ott olyan, mint Magyarországon az „És”, csak több irodalommal: García Márqueztől Esterházy Péterig szülte minden világhíresség szerepel benne. A halpiac egyben turisztikai látványosság. Horogra akad egy halkereskedő, aki vacsorára vendégül látja a kis forgatócsoportot, ami nagy szó, mert a katalánok nem nagyon hívogatnak idegeneket az asztalukhoz. Másnap Barcelona legnagyobb és legszebb sétálóutcáján még egy lakásügyi államtitkárral is összefutnak. Ismét napüendre kerül a kérdés: vajon külföldön miért tévesztik össze Budapestet Bukaresttel. Az államtitkár javaslata megfontolandó: ha azt akarjuk, hogy ne keverjenek össze bennünket más nemzetekkel, akkor terjesszük a magyar irodáimat, aztán egy olimpia sem árt mellé, na meg persze szerződtessük Ronaldinót. Ez a jól kitalált és megszerkesztett, komoly, s egyben szórakoztató műsor az utazási kedvünket növelni, uniós félelmeinket lohasztani hivatott, amúgy is ki ne lenne rá kíváncsi, milyennek lámák bennünket, magyarokat Európa más nemzetei... A Heti hetesben elhangzott, hogy Csiszár két adás után otthagyta a Vigyázat, jövünk! című műsort. Nos, ha a hű igaz, kár érte. Már majdnem megtanult beszélni. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A Notre Dame-i toronyőr 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Mizantróp 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Anconai szerelmesek (vendégjáték Rozsnyón) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 18,20.30 MLADOST: Régi, új, kölcsönvett és kék (dán) 16, 18, 20 TATRA: Trója (amerikai) 17.30 21 gramm (amerikai) 20.30 AUPARK - PALACE: Trója (amerikai) 17.45, 19, 20, 21 Pán Péter (amerikai) 17.20 A titkos ablak (amerikai) 19.40, 21.50 Van Heising (amerikai) 18.50, 21.20 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 16.20 Maradok! (francia) 18.30 The Dreamers (angol-francia- olasz) 20.40 Minden végzet nehéz (amerikai) 17.30,20.20 A passió (amerikai-olasz) 18.10, 20.50 Bolero (cseh) 18, 20.30 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh 19.10, 21.30 Derült égből Polly (amerikai) 17 Halálos kitérő (amerikai) 19.20, 21.10 A tűz óceánja (amerikai) 16.10, 19.30 PÓLUS - METROPOLIS: Bolero (cseh) 13.25, 15.35, 19.25, 21.35 Halálos kitérő (amerikai) 14.40, 17.40 Trója (amerikai) 13.15, 14.45, 16.15, 17.45, 19.15, 20.45 Van Heising (amerikai) 13.10,15.40,18.10,20.40 Minden végzet nehéz (amerikai) 16.10,18.45 A passió (amerikai-olasz) 14.20,16.40,19 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.20,21.15 Pán Péter (amerikai) 13.45 Maradok! (francia) 14,21.25 TATRA: Halálos kitérő (amerikai) 17,19 CAPITOL: Trója (amerikai) 17,19.30 ÚSMEV: Trója (amerikai) 16,19IMPULZ: Merülés a félelembe (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Gyönyörű mocsokságok (angol) 19 KOMÁROM - TATRA: A felejtés bére (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIÉR: Bolero (cseh) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Túl közeli rokon (amerikai) 17.30 Vas (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Horrorra akadva 3 (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A passió (amerikai-olasz) 15.30, 17.45, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 16.30,19 PLAZA: Életeken át (amerikai-kanadai) 20.15 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 15.45, 18, 20.15, 22.30 Gothika (amerikai) 18, 20 Horrorra akadva 3 (amerikai) 16 Kill Bill 2 (amerikai) 16.45, 19.30 Minden végzet nehéz (amerikai) 17.45 A passió (amerikaiolasz) 17.30,20 A rém (amerikai) 17.15,19.45 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (beszélő) 15.30 Starsky és Hutch (amerikai) 15.30 Trója (amerikai) 17.15,19,20.30 Van Heising (amerikai) 17, 19.45 Az 50 első randi (amerikai) 16.15,18.15,20.15 SAMARIA 2004 - RÉGI ZENEI NAPOK Május 26. Somoijai zsinagóga, 19.30 Előadó: Michal Sfahel - violon- cselló, Agnesa Feriencíková - spinét Geminiami (1687-1762): 3. sz. C-dúr, op. 5. szonátája Boccherini (1743-1805): 18. sz. c-moll szonátája Előadó: Jana Pastorková - szoprán, Juraj Struhárik - teorba, Németh Zsófia - orgona, Michaela Cibová - violoncselló Marckfelner (1621-1674): Pre- ambulum in G Ismeretlen művész (1650): Dul- cis Jesu Marckfelner: Aliud Ismeretlen művész: Jesu, du- lecdo Francisci (1691-1758): Praelud exD Rossi (1597-1653): Aria di Passacaglia Lambert (1610-1696): Vos mé- pris chaque jour Monteverdi (1567-1643): Ohi me chio cado H. Purcell (1658-1695): Music foraWhüe FELHÍVÁS VI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa- környéke Terület Választmánya és a Pódium Színház Társaság meghirdeti a VI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Csoportok VI. Országos Fesztiválja), amelyre 2004. november 11-14. között kerül sor Szepsiben és Buzitán. A fesztiválon résztvevő csoportok a következő műfajokban jelentkezhetnek 2004. szeptember 13-ig a Csemadok Kassa-környéke TV címén: klasszikus színdarabok, népszínművek, esztrádműsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok esetében a műsor időtartama 120 perc, míg esztrádműsor esetében 50 perc lehet. Nem jelentkezhetnek a csoportok azzal az előadással, amellyel a Jókai Napokon már versenyben szerepeltek. Bővebb információval a Csemadok Kassa-környéke TV titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81; telefonfax: 055/460-36-02, 055/489- 82-39, 055/489-82-40, mobil: 0905/543-986. Információk és jelentkezési lapok beszerezhetők a Csemadok Területi Választmányain.
